Gazdaság és gazdaságtan

(világgazdaság, globális gazdaság, integrációk, energia és közlekedés, magyar gazdaság, közgazdaságtan, új gazdasági paradigmák)

1.) Világgazdaság

Kiss Károly:

Német – francia gazdasági versengés

Németországban most (2024 január) zűrzavaros állapotok uralkodnak. A németek hagyományos európai gazdasági vezető szerepét a franciák veszik át. De azért ne temessük még a németeket! A jelenlegi bajok többnyire abból származnak, hogy a kormányra került zöldek olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyekkel a társadalom többsége szemben áll. De a német gazdaság fundamentumai változatlanul nagyon erősek. Példának hozom fel a külföldi tőke legutóbbi németországi befektetéseit a chip-gyártásban.

Kiss Károly: Francia-német gazdasági versengés.pdf

Botos Katalin: Átalakulóban a nemzetközi pénzügyi rendszer

Külügyi Szemle 2023/3. https://kki.hu/wp-content /uploads/2023/10/07-Botos-Katalin.pdf

Amerika vezető gazdasági pozícióját Kína gyors fejlődése megkérdőjelezi, s ez a pénzügyi szférában is tükröződik: Peking lett a dollárban eladósodott fejlődő államok egyik legnagyobb bilaterális hitelezője. Ezek az országok megpróbálnak egy nem dollár alapon működő pénzügyi rendszert létrehozni: kísérleteznek kétoldalú és multilaterális klíringgel, nemzeti valutákban történő elszámolással és egy kompozit valuta létrehozásával is. Az Ukrajna megtámadása után kitört szankcióháború további ösztönzést adott ennek, hogy az Oroszországgal kapcsolatban álló gazdaságok kikerülhessék a nyugati szankciókat. A jegybanki digitalizáció segítheti az országok közötti közvetlen pénzügyi kapcsolatokat. Úgy tűnik, a világ pénzügyi rendszere kettéválás előtt áll. Ez a törésvonalukon lévő kis országok, így hazánk számára nehéz helyzetet teremt.

Farkas Beáta – Pelle Anita – Somosi Sarolta:

Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok

A világgazdaság mai fő jellemzője az amerikai-kínai szembenállás. Amerika az együttműködés korlátozásával, fékezésével igyekszik versenytársának felzárkózását lassítani. És – a „de-risking” politika jegyében – ugyanezt várja el Nyugat-Európától is. De a nyugat-európai gazdaságok nagyobb mértékben rá vannak utalva Kínára, mint Amerikára. Ennélfogva kínai kapcsolataik lazítása most egy újabb nagy csapásként éri őket – hasonlóan ahhoz, amit az orosz energiaszállításoktól való megválás jelentett. (Az ember nem tud nem arra gondolna, hogy Amerika szántszándékkal gyengíti tovább Európát.)

Farkas Beáta, Pelle Anita és Somosi Sarolta kiváló tanulmánya azt vizsgálja, hogy mit tesz és mit tehet az Amerika és Kína között őrlődő Európai Unió. Arra a következtetésre jutnak, hogy mivel az EU nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, melyekkel egyes tagállamai, így az iparpolitikát sem alakíthatja közvetlenül, szektorális jelleggel. Helyette horizontális módon a versenypolitika, a kereskedelem liberalizálása és a K+F-támogatás eszközeivel próbálja erősíteni a versenyképességet. Mivel Európa globális vezető szerepet tölthet be a zöld átalakulásban, az iparpolitikában a versenyképességet szolgáló digitalizációt, innovációt összekapcsolják az alacsony szén-dioxidkibocsátású és körkörös gazdasággal. (KK)

Botos Katalin: Pénzügyi ismeretterjesztés

Az amerikai és svájci bankcsődök, a világgazdasági bizonytalanság és a nemzetközi pénzügyi rendszer átrendeződése korszakában fontos, hogy tisztában legyünk a bankvilág működési elveivel és alapfogalmaival: likviditás, szolvencia, prudencia. Írásom a pénzügyi ismeretterjesztés jegyében született.

Botos Katalin: Pénzügyi alapfogalmak.pdf

Botos Katalin: „A bankszabályozás… te ostoba!”

Botos Katalin a Silicon Valley Bank csődje kapcsán – Antonio Foglia elemzését felhasználva – rámutat az amerikai bankszabályozás hibájára: az értékpapírokat névértéken, és nem piaci értéken tartják nyilván…. Továbbá: az idők folyamán a pénzügyi összeomlásokat megszigorítások követték, majd idővel ezeken mindig lazítottak. A mostani bankcsődök is beleillenek e folyamatba. (Botos Katalin az Antall-kormány bankfelügyeleti minisztere volt, így értékelése hiteles eligazítást ad a jelenlegi helyzet megértéséhez.)

Botos Katalin: "A bankszabályozás... te ostoba".pdf

Amerika szárnyal – Kína felzárkózik

(diagramok az Economist 2023 ápr. 15-i számából)

1990 és 2022 között az amerikai GDP/fő (vásárlóerőparitáson) 25 ezer dollárról 75 ezerre nőtt. Ez gyorsabb, mint Japáné (20 ezerről 50 ezerre) és hasonló mint Nyugat-Európáé (19 ezerről 58 ezerre). Amerika legszegényebb államában, Mississippiben a GDP/fő magasabb, mint Franciaországban. Kína GDP/fő értéke most 22 ezer dollár. (A miénk 21-ben 37 ezer volt.) A GDP volumenét tekintve (ez a hasábok területe) Kína megelőzte Amerikát.

A tőzsdék jövedelmezősége Amerikában volt a legmagasabb.

Ugyanakkor Amerika nyugdíjalapjai és egészségbiztosítása a fizetésképtelenség felé halad.

Az amerikai szövetségi kormány deficitje is növekedni fog hosszú távon.

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger – a Biden törvény és a Kína-ellenes szankciók

Ahogy életünk egyre nagyobb részét szövi át a digitalizáció, úgy válnak egyre fontosabbá az információtechnológia legfontontosabb hardver elemei, a félvezetők és mikroprocesszorok, azaz chipek. Ahogy az elmúlt évtizedekben az energia, és főként az olaj volt a világgazdaság legfontosabb terméke, ahhoz hasonlóan most a chipek veszik át ezt a szerepet. Egy Audi e-tronban pl. több, mint 6000 chip van beépítve, ezek működtetik 175 vezérlő egységét. Olyan évtized(ek)nek nézünk elébe, amikor ezen piacon az elsőségéért óriási harc fog kibontakozni az Egyesült Államok és Kína között. Egyelőre az USA még lépéselőnyben van, de a most meghozott intézkedései mutatják, hogy tudatában van, hogy Kína veszélyesen közel került hozzájuk. A század közepétől, már várhatóan életünk minden területét a mesterséges intelligencia fogja irányítani, hogy itt ki ér be a célba, az is jelentős mértékben a chip fejlesztésben fog eldőlni.

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger... .pdf

Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs

A BRICs-országok törekvése a nemzetközi kereskedelem dollártalanítására

A dollártól, mint nemzetközi valutától való leválás kísérlete lenne a BRICs országok által kreált közös valuta bevezetése, amely a résztvevő országok valutakosarán alapulna. (Eddig swap-egyezményekkel kerülték ki a dollárt a nemzetközi elszámolásokban.) A világ népességének 41%-át kitevő BRICs országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) mellett mások, afrikai, arab és más országok is jelezték lehetséges csatlakozásukat. A petrodollárhoz hasonló-an ez a kosárvaluta is elsősorban a 7 ezer md dollárnyi olajpiaci forgalomra vonatkozhatna, de másra is kiterjedhet. – A dollár nemzetközi valuta szerepe az USA számára a világgazdasági és politikai hatalmat biztosítja. Ettől szeretne a Kína-vezette országcsoport szabadulni, különösen az ukrán válság utáni szankciók hatására. Az eladósodott fejlődő országok számára a dollárkamatok emelése katasztrofális hatású. – Ezt mi is megtapasztaltuk, máig megszenvedjük. (Botos Katalin)

Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs

A globális világgazdaságról – az Audi e-tron alkatrészei kapcsán

(a Der Spiegel N2. 32 / 2022: Alle Wegen führen nach China c. cikkének felhasználásával)

Az EU elsődleges reagálása az orosz-ukrán háborúra az energiafüggőség csökkentése volt. És miközben elkezdődött a beszerzési források diverzifikálása és a fogyasztás csökkentése, a nyugat-európaiak hirtelen ráébredtek, hogy a Kínától való függőségük az információ-technológia terén hasonlóan súlyos. A Spiegel szerzői felvetették egy általános deglobalizáció gondolatát, de az idő múlásával kezdik belátni, hogy ez a szándék reménytelen. Most az Audi e-tron alkatrészeinek származási ország szerinti számbavételével jutnak ugyanarra a következtetésre. (Kiss Károly)

Melléklet: Az akkulmulátorok iránti kereslet hatalmas mértékben fog nőni!

Ezt a lehetőséget használja ki hazánk a kínai CATL-lal, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával kötött megállapodása egy hazai giga-befektetésről.

A Nagy Akku-csata

Az átlagos olvasó számára a lítiumionos akkumulátorok gyártása (mely termék az elektromos autók legfontosabb alkatrésze, „szíve”) jelentéktelen műszaki részletnek tűnik. De ha elmélyedünk e témában, meglepődve látjuk, hogy ezen kis ablakon bekukucskálva a globális világgazdaság működése, a nagy játékosok élet-halál harca tárul elénk.

Az akkulmulátorok iránti kereslet hatalmas mértékben fog nőni! Ezt a lehetőséget használja ki hazánk a kínai CATL-lal, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával kötött meg-állapodása egy hazai giga-befektetésről.

Sültbolondok világképe

A felelőtlen okoskodók, önjelölt világmagyarázók, sültbolondok korát éljük. Világvégét, gazdasági összeomlást, tőzsdekrachot jósolnak. Olyanok, akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogyan működik a világgazdaság, micsoda erők feszülnek egymásnak, miközben együttműködnek és kölcsönösen kiegészítik egymást, hányféle érdek ütközik össze és hogyan oldódnak meg a szembenállások; akik még hallomásból sem ismerik, hogy mik azok a derivatívák, vagy future business, és nem tudnak különbséget tenni kötvény és részvény között.
Évtizedekig dolgoztam környezetvédőkkel. Nem sikerült kiverni a fejükből, hogy a világ összes baját a kamat okozza. Mert valamikor egy félművelt nyugati társuk hallott valamit Silvio Gesell természetes gazdasági rendjéről és szabad-pénz elméletéről. És olcsóbb egy könnyű, megtévesztő magyará­zatnak bedőlni, mint közgazdaságtant tanulni. A leegy­szerűsített, primitív világképek a vonzók.
Gary Gensler korábban az MIT neves professzora volt, szakterülete a digitális pénzügyek. Tavaly nevezték ki a SEC, az USA pénzügyi- és tőzsdefelügyeletének elnökévé. Panaszkodik, hogy az engedelmes hallgatók után most olyan, mintha a világ legnagyobb és legzajosabb óvodájába került volna. A pénzügyi világban vadnyugati állapotok uralkodnak. A helyzet szinte áttekinthetetlen és kezelhetetlen. A technológiai cégek platformjain is végezhetők bank- és pénzügyi műveletek, megjelentek a kriptovaluták, a pénzügyi appok tucatjai nyújtanak lehetőséget pénzügyi szolgáltatásokra. Vajon mit kellett volna tenni? – nem engedni be a digitális újításokat a pénzügyekbe? Fenntartani a hagyományos bankok és pénzügyi intézmények monopóliumát? Nem engedni meg az okostelefonokon végzett fizetést, vásárlást, bankolást? Holott az új megoldások kényelmesek és olcsók… Nem kellene gyártani okostelefonokat? Vagy már magát az internetet sem kellett volna kitalálni?
Az Economist legfrissebb, február 12-i számának címlapján egy meredek zuhanásba vivő hullámvasút látható: When the ride ends – What would happen, if the markets crashed? Ez a lap fő témája. Lefordítottam a vezércikket – és mellékelem. Bár az önjelölt világ­magyarázóknak szól, ők azok, akik garantáltan nem fogják elolvasni. De talán lesznek olyanok is, akik megértik, hogy a világ, a világgazdaság, a nemzetközi pénzügyek, a tőzsdék bonyolultabb dolgok annál, mintsem hogy néhány dúsgazdag, gátlástalan milliárdos zárt ajtók mögött olyan döntéseket hozzon, amikkel bedöntik a tőzsdéket, a világgazdaságot, megdrágítják az energiát, csak hogy vagyonukat tovább gyarapíthassák és szenvedéseket hozzanak a világra.
Ha vége a vágtának
Kiss Károly

Akik esetleg jobban el akarnának mélyülni a tőkés gazdaság működésének és a vele járó válságok jellegének a tanulmányozásában, szives figyelmükbe ajánlom az előző, 2008-2011-es válságról szóló elemzésemet:
A közgazdaságtan esendősége (és mihaszna válság idején)

Amikor a helikopterpénz az egyenlőtlenségeket növeli: A gazdaságba pumpált, az élénkítést célzó nagymennyiségű pénz nem éri el hatását, mert a Fed ezzel egyidőben emeli a kamatlábat.
Fellner Ákos kommentárja az amerikai gazdaság­politikáról.
 helikopterpenz.pdf

Cappletalism

Az Apple a világ legnagyobb vállalata, tőzsdei értéke elérte a csillagászati nagyságú 2.500 milliárd dollárt. Tavalyi árbevétele 274 milliárd dollár volt. (Összevetésül: a magyar GDP 176,5 md dollár.) Akárhogy is nézzük, nem illenek rá azok az elmarasztaló jelzők, melyekkel a multinacionális nagyvállalatokat szoktuk illetni.
Kiss Károly:
cappletalism.pdf

A Sas és a Sárkány versengése: Az Egyesült Államok és Kína között gazdasági hidegháború folyik. Ez azonban más, mint annak idején az orosz-amerikai. Az amerikai és a kínai gazdaság össze van fonódva; miközben az üzleti körök akarják az együttműködést, a kormányok megpróbálják fékezni azt. Megbízható előrejelzések szerint a kínai gazdaság 10-15 éven belül minden fontosabb vonatko­zásban lekörözi az amerikait. Vajon milyen lesz a világ az amerikai imperializmus nélkül? Kiss Károly elemzése.

A Válasz online-ban megjelent változat:
https://www.valaszonline.hu/2021/08/30/egyesult-allamok-kina-gazdasag-it-versenges-kiss-karoly/
Házilagos változat illusztrációkkal:
 sas_sarkany_sajat.pdf

Kiss Károly: A feltörekvő országok nagy korszaka.
Feltörekvők.pdf

A jövedelemkülönbségek világméretű kiéleződéséről szóló értékelések nem helytállóak. Lásd erről:

Kuznets – Piketty – Milanovic; három elmélet a globális jövedelemkülönbségekről. Kuznetsé nem vált be, Pikettyé hatalmas világkarriert futott be, de végül is – ahogy én látom – Milanovicnak van igaza. Miközben a vagyoni- és jövedelemkoncentráció az elmúlt két évtizedben valóban az egekbe szökött, ugyanakkor egy új globális középosztály van kialakulóban. A feltörekvő országokban – főleg Kínában és Indiában – százmilliók jutottak munkához, miközben a fejlettekben – mivel a globális világpiacon a szegény országok iparcikkeivel kell versenyezniük – a bérek stagnáltak, s így kiegyenlítés ment végbe.
Globális jövedelemkülönbségek.pdf
A ketpuputól a dromedárig.pdf

Friss, újkeletű világgazdasági változás az internetes, platform alapú vállalatok élretörése. A legnagyobb vállalatok körében most már egyértelműen az internetes (paltform-alapú) vállalatok vannak túlsúlyban.

2008-ban a világ tíz legnagyobb tőzsdei értékű vállalata közé olaj- és gáztársaságok tartoztak, valamint két távközlési társaság, egy kínai bank és egy angol–ausztrál bányavállalat. Az információtechnológiát még csak a 2010-ben alapított Microsoft képviselte. Aztán nagyot fordult a világ, 2018-ban az első hét helyet már mind a technoóriások foglalták el, hihetet­lenül nagy tőkeerővel.
Kiss Karoly: Helycsere - az új Róma és a digitális kolóniák

A világgazdasági válságok közgazdasági kezeléséről és kezelhetőségéről az alábbiakat ajánljuk az olvasó figyelmébe:

Miért képes megoldani a világ a pénzügyi válságot és miért nem az annál majdan össze­hason­líthatatlanul súlyosabb következményekkel járó klíma-válságot? (Vagy ahogy azt a zöldek mondják: Ha a Föld egy bank lenne, már rég megmentették volna.)
Kiss Karoly:Világválságok kezelése és kezelhetetlensége

Felelőssé tehető-e a közgazdaságtan a világgazdasági válság kirobbanásáért? Elegendő-e azzal vádolni, hogy nem volt képes megakadályozni, sőt még előre jelezni sem a válságot? Egyáltalán, feladatának tekinti-e, hogy a gazdaságpolitikát szolgálja? Milyen új elméletek körvonalazódnak a válság hatására? Tanulmányom a gazdaságelmélet tévedéseiről, lehetőségeiről és feladatáról szól.

Kiss Károly:
válság és gazdaságelmélet teljes.pdf
válság és gazdaságelmélet rövid.pdf
válság és gazdaságelmélet legrövidebb.pdf

2.) Európai Unió

Botos Katalin: Európai gondok

Versenyképesség integrált monetáris és dez-integrált fiskális politika mellett?

Úgy tűnik, hogy Amerika felhagy eddigi piacgazdasági doktrínájával és elérkezett a szocialista gazdasághoz – legalább is, amolyan kínai módra... Hatalmas költségvetési összegekkel támogatja az egyes iparágakat. De mivel Európa – közös fiskális politika híján – nem képes versenyezni sem a kínai államkapitalizmussal, sem a változóban lévő amerikai gazdaságpolitikával – további térvesztés és lemaradás vár rá.

Botos Kata: Európai gondok.pdf

Európa és az Európai Unió jövője

Vajon a földrajzi egységen kívül beszélhetünk-e egységes Európáról? És mennyiben járul hozzá az Európai Unió Európa egységesítéséhez?

A nemzetállamok dícsérete

Wolfgang Streeck neves baloldali német szociológus figyelemreméltó interjút adott a Spiegelnek. Az Európai Unió jövőjét a nemzetállamokra alapozva látja biztosítottnak. A mai, a nyugat-európai országok által erőltetett egységesítő, szupranacionális törekvést az integráció imperialista útjának tekinti. (KK)

streeck_nemzetallam.pdf

3.) Energia és közlekedés

Héjjas István: Helyettesíthető-e az atomenergia zöld energiával?

James Lovelock, minden ökológiai környezet-gazdász példaképe annak idején azért került feszült viszonyba a környezetvédőkkel, mert miközben az utóbbiak hagyományosan ellenzik a nukleáris energiát, Lovelock határozottan azon az állásponton volt, hogy Földünket csak az védheti meg a pusztulástól, ha a szén-hidrogéneket a lehető leggyorsabban és minél nagyobb mértékben nukleáris energiával helyettesítjük. A gyakorlatban a német zöldek jutottak a legmesszebbre az atomerőművek kiiktatásában, még annak árán is, hogy a felszíni kitermeléssel nyert barnaszén növelte a CO2-kibocsátást – nem beszélve egész falvak eldózerolásáról. (Ma, az ukrajnai háború következtében megváltozott energia-helyzetben tettek némi engedményt, az utolsó három nukleáris erőművet életben tartják.) De ez a követelés a hazai környezetvédők programjának is része.

Héjjas István tanulmánya azt elemzi és vizsgálja alapos számításokkal, hogy Magyarországon milyen esélyei lennének az atomenergia kiiktatásának és zöld energiával való helyettesítésének. Következtetése: ez a váltás nem oldható meg, de nincs is rá szükség, mert az atomenergiához fűződő félelmek alaptalanok. (Kiss Károly)

Héjjas István: Helyettesíthető-e az atomenergia zöld energiával? .pdf

Háború – energiakrízis – klímavédelem

Az orosz-ukrán háború és az európai országok válasza az orosz energiaimport korlátozására rendkívül kritikus energiaellátási helyzetet idézett elő. Mindez akkor történik, amikor a klímakatasztrófa egyre fenyegetőbb veszélye miatt a világ országai radikális, hosszútávú intézkedéseket hoztak a fosszilis energiák felhasználásának csökkentésére, a CO2-semlegességre (net zero) és a megújuló energiák fejlesztésére.

Koch Anna elemzése az online Economist június 25-i számának felhasználásával készült: „How to fix the world’s energy emergency without wrecking the environment”

Zöld támadás az ExxonMobil ellen (The Economist May 29th 2021)
exxonmobil.pdf

Kiss Károly:
Megváltás vagy illúzió? Támaszkodhatunk-e a megújuló energiákra? Képesek-e hosszú távon és nagy mértékben helyettesíteni a fosszilis energiákat? (globális elemzés)

4.) Magyar gazdaság

Lentner Csaba:

2024 nem a gazdasági növekedés, hanem a pénzügyi egyensúly helyreállításának éve lesz

Lentner Csaba az utóbbi hetekben erősen bírálta a kormány (pontosabban a kormány Nagy Márton által alakított) gazdaságpolitikáját. Arra a riporteri kérdésre, hogy nem azért kritizálja-e most Nagy Mártont, amiért annak idején Matolcsynak szobrot akart állítani, azt válaszolta, hogy a 2010-es években más volt a nemzetközi pénzügyi helyzet, a nagy nyugati központi bankok a gazdasági növekedést stimulálták.

Ezen a ponton Lentner Csaba megállapítása megegyezik azzal a nézettel, amelyet a Botos Katalinnal tavaly októberben írt, „Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív bírálata” c. tanulmányunkban megfogalmaztunk. Nevezetesen: A kormány expanzív gazdaságpolitikáját a kedvező nemzetközi kamatkörnyezet tette lehetővé. Ez azonban nagy valószínűséggel meg fog változni. És a magas nemzetközi kamatok igen megdrágítják majd annak a gazdaságpolitikának az árát, amely a növekedést súlyos költségvetési deficit árán éri el.

Kiss Károly: Interjú Lentner Csabával.pdf

24.hu: Lentner Csaba Nagy Mártonról

Botos Kata - Kiss Károly: Konstruktív kormánykritika

Botos Katalin: Elvesztett illúziók... Rendszerváltás, vagy rendszerváltozás?

Botos Kata a nemzetközi pénzügyek elismert szakértőjeként, banki tapasztalattal is rendelkező kutatóként csöppent az Antall-kormányba az MDF 1990-es választási győzelme után. Nemrég megjelent életrajzi kötetében olyan részletességgel ismerhetjük meg az első demokratikus kormány előtt álló gazdasági feladatokat, dilemmákat, hogy az még az akkori idők tanúinak is sok újdonsággal szolgál. (Én magam annak idején a szocialista gazdaságok kutatója voltam, a rendszerváltások gazdaságtanával különösen elmélyülten foglalkoztam, de mégis, csak most, 30 évvel később, az ő könyve nyomán világosodtam meg. – A kötetet az idei 6. számunkban ismertettük: https://utodaink-jovoje.hu/2023-6szam.php ) Képes összeállítása a rendszerváltás előtti időket, majd a kormányban töltött éveit eleveníti fel. (Kiss Károly)

Botos Kata: Elvesztett illúziók.pdf

TANULMÁNY

Botos Kata - Kiss Károly:

Elmentünk a falig? - Gazdaság- és társadalom-politikánk konstruktív elemzése

A Fidesz-kormány 2010 óta folytatott sikeres gazdaságpolitikája inflációs robbanásba torkollott. Ennek nem annyira az orosz-ukrán háború az oka, hanem az, hogy hosszú időn át kedvező volt a nemzetközi "kamatkörnyezetet", és azt a kormány jól kihasználta, de az a háború és több más tényező hatására megváltozott. Az infláció legfontosabb, bár nem kizárólagos magyarázó tényezője a devizahiány. A gazdaságpolitikát most át kell szabni, az új feltételekhez kell igazítani.

Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf

Hozzászólások:

Szentes Tamás: Futólagos megjegyzések a konstruktív kormánykritikához.pdf

Kiss Károly: Válasz Szentes Tamás észrevételeire.pdf

Botos Katalin: Sorközi megjegyzések Szentes Tamásnak.pdf

VITA GAZDASÁGPOLITIKÁNKRÓL

Éljen a fogyasztás!

(Nagy Márton miniszter úr előadása a Ludovikán)

Nagy Márton miniszter úr lendületes, optimista, minden kétséget kizáró – már-már fanatikus – beszédet tartott, az előző évet kisiklásnak, az ideit a helyreállítás évének nevezte. Nem hagyott kétséget afelől, hogy az eddigi gazdaságpolitika jó, azt kell követni. A hangsúlyt a növekedésre és a fogyasztásra kell helyezni.

Kiss Károly: Nagy Márton koncepciója.pdf

Botos Kata: Az igazság körei

(Vita a kormány és az MNB között a 2023. szeptemberi Közgazdász Vándorgyűlésen)

Az európa-rekorder hazai inflációt nem az orosz-ukrán háború következtében felszökött magas energiaárak okozzák, és az nem is értelmezhető csupán túlkeresletként, bár az is fontos szerepet játszik benne. Megértésének kulcsa a devizahiány: a költségvetés, a fizetési mérleg, a devizamérleg és az árfolyam bonyolult összefüggése.

Botos Kata: Az igazság körei.pdf

Csikvári F. András: Energiapolitikánkról - röviden

Energiapolitikánk jó úton halad. Az oroszokkal 2024-ben lejáró szerződést feltehetőleg sikerül megújítani. Az olajszankciók a MOL-nak és a költségvetésnek kedveztek. Földgázimportunkat némileg sikerült diverzifikálni. Paks II-re mindenképpen szükség van, de az építkezés nagyon elhúzódik. Helyes döntés a két gázerőmű megépítése a biztonságos villanyáram-ellátás érdekében.

Csikvári F. András: Energiapolitikánkról - röviden.pdf

Podmaniczky László: Mezőgazdaság – élelmiszeripar – agroökológia

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar problémáit tekintve általában azt lehet mondani, hogy nem kellene (vagy csak nagyon körültekintően) beavatkozni a piaci folyamatokba. Ugyanis a mezőgazdaság összes problémájának megoldása – szerintem – alapvetően a piactól várható és nem a kormánytól. Az élelmiszerárakba való adminisztratív beavatkozás sem segíti elő szerintem az infláció csökkentését.

Podmaniczky László: Mezőgazdaság - élelmiszeripar - agroökológia.pdf

Botos Kata: Miben van igaza Fellner Ákosnak – és miben nincs?

(Fellner Ákos írását lásd előző számunkban)

Fellner Ákos a hibás unortodox gazdaságpolitikának tudja be az infláció felpörgését mely jelentős pénzkiáramlással jár a mai napig. – Az igaz, hogy a lakosság hitel terhére fogyaszt, de ez része egy világjelenségnek. Nem igaz ugyanis, hogy az unortodoxiát Matolcsy találta fel.

Botos Kata: Miben van igaza és miben nincs Fellner Ákosnak?.pdf

Botos Kata: A hazai iparpolitikáról

(Miben van igaza, és miben nincs Bod Péter Ákosnak? – lásd előző számunkban megjelent írását)

Iparpolitkánk gyökerei a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza, amikor a magyar ipar és mezőgazdaság jelentős részben a szovjet igények kielégítésére termelt. Az 1973-as és 1979-es olajárrobbanásokra adott rossz válaszok máig éreztetik hatásukat, de akkor azok ideológiai kényszer alatt születtek. A rendszer összeomlásához vezető eladósodás és a szocializmus értékrendje is máig érezteti a hatását, pl. abban, hogy a humán szférára – így a pedagógusok béremelésére – nincs elég forrás.

Mindenki tisztában van azzal, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő külföldi működőtőke becsábítása lenne kívánatos, de az ehhez szükséges feltételek többnyire hiányzanak.

Botos Kata: Miben van igaza és miben nincs BPÁ-nak.pdf

Csikvári F. András: Iparpolitika – ma

(utánközlés: Újnépszabadság 2023 szept 12.)

A szerző iparpolitikánkat a 2016-ban elfogadott Irinyi-tervhez viszonyítva vizsgálja. „Megszűntek a nagy magyar iparvállalatok, a Ganzok, a Láng, az Ikarusz és most már a Tungsram is. Helyettük vannak nagy multik leányvállalatai illetve sok kkv. Úgy hozta a sors, hogy Magyarországnak most már nemcsak nyersanyaga nincs, saját ipari nagyvállalata is alig maradt. Van viszont Audi, Knorr-Bremse, Bosh, Mercedes például. Nekem a mai magyar ipar sokkal erősebbnek és rugalmasabbnak tűnik, mint akár a húsz évvel ezelőtti.”

Ennek ellenére következtetése nem túl kedvező. „Mint minden tervnél, az Irinyi tervvel kapcsolatosan is elmondható, hogy ahogy az idő halad, újra meg újra át kell írni, mert azt az élet maga kiköveteli. Van egy cinikusnak tartott mondás, hogy a terv azért van, hogy tudjuk mihez képest tértünk el. De azért van ebben a mondásban sok igazság is. Gyorsan kell reagálni a változásokra, de átgondoltan. Nem így, ahogy ez ma folyik.” Kifogásai elsősorban a betelepülő külföldi vállalatok – de a hazaiak is – támogatásának átláthatatlanságával kapcsolatosak.

Csikvári F. András: Iparpolitika - ma

Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika bukása – Avagy miért mese a háborús infláció Magyarországon?

A makrogazdasági mutatók idősoros vizsgálatával bemutattuk, hogy a kormányzat híres unortodox gazdaságpolitikája elhibázott volt, és ez a gazdaságpolitika okozta a 2022 őszén elszabadult iszonyatos erejű, az Európai Unió országai között is példátlan méretű inflációt. Az unortodoxia elhibázott gazdaságpolitikája elsődlegesen a keresleti oldal túlpörgetésén alapult, melyet a kínálati oldal felzárkózása nem tudott megfelelő ütemben követni. Az ország gazdasága továbbra is tranzitzóna jellegű, a hazai cégek innovációs fejlesztései nem megfelelő trendeket mutatnak. A kormány ahelyett, hogy tévedését beismerné, az orosz-ukrán háborúra fogta az infláció elszabadulását, ami láthattuk, hogy nem felel meg a valóságnak.

Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika kudarca.pdf

Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár, a következmény borzasztó lesz

(Jelen – politikai-gazdasági hetilap)

Bod Péter Ákos az akkumulátorgyártó beruházásokat tévútnak tartja. Csak egyetérteni lehet vele, hogy a kutatás- és technológia-igényes, információtechnológián alapuló külföldi beruházások lennének a kívánatos megoldások Magyarország számára. De vajon megvannak-e ehhez a megfelelő feltételeink? Ne felejtsük el, hogy a külföldi beruházásokért éles nemzetközi verseny folyik, még az ilyen „nemkívánatosokért” is, mint az akkumulátorgyárak. Ugyanakkor – tekintettel az autóipar átalakulására – ezek a beruházások kedvező helyzetbe hozzák Magyarországot. (KK)

Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár

Kiss Károly: Reindusztrializáció 4.0

Az Irinyi-tervről 2017-ben írt értékelésem: A magyar kormányt élesen bírálják az ipart előtérbe állító gazdaságpolitikája miatt. Nincs igazuk. A reindusztrializáció nemzetközi trend. Ez az ipar már nem az az ipar. A modern gazdaságnak szüksége van a tudásalapú, versenyképes feldolgozóiparra:

Kiss Károly: Arccal az ipar felé

Farkas Zoltán: Majd ha fagy. Elértéktelenedő keresetek, kétarcú infláció, csalóka átlagok (Hvg, 2023. aug. 31.)

A keresetek vásárlóereje tavaly augusztus óta csökken. De ha az idei évet 17 százalék körüli árszínvonal-emelkedéssel megússza a kormámy, és az őszi hónapokra még tartalékol valamennyi béremelést, akkor elképzelhető, hogy a keresetek vásárlóereje az év egészében a recesszió ellenére sem csökken.

Farkas Zoltán: Csúszások és csúsztatások (Hvg 2023. okt. 12.)

A tavalyi 6,2 százalékos költségvetési hiányt a költségvetési törvény szerint az idén 3,5 százalékra kellett volna csökkenteni. Ezt a hiánycélt azonban a kormány először 3,9, majd 5,2 százalékra emelte. Az állam a többletkiadásai nagy részét magas kamatozású állampapírok eladásával fedezi, ezzel saját későbbi terheit növelve. Az idén 1.170 md forinttal nő a költségvetés kamatkiadása, ebből 560 milliárdot az infláció mértékét követő lakossági állampapírokra fizetnek ki. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter újabb kamatcsökkentést sürget, saját hatáskörben indított olcsó hitelprogramokkal, a bankokra kényszerített betéti és hitelezési kamatplafonokkal tompítja a jegybanki szigort. Orbán Viktor a fiskális alkoholizmus csapdájába esett.

Botos Kata: Fiskális politikánk

A magyar fiskális politika sokkal nagyobb mértékben támaszkodik bevételeiben a forgalmi adókra, mint a legtöbb országban. Ezzel szemben a jövedelemadók terén a legalacsonyabbak között vagyunk, a társasági adó a 2010-es évek óta folyamatosan csökkent. A magas forgalmi adók viszont nyomják felfelé az árszintet, s mivel a fogyasztáshoz kötődnek, így a fogyasztás visszaesése fokozottan növeli a deficitet. Ez az adószerkezet „békeidőben”, gyors gazdasági növekedés mellett kedvező, de válságos helyzetben fokozottan hátrányos.

Botos Kata: Fiskális politikánk.pdf

Botos Kata: Agrárgazdaságunk főbb jellemzői

A magyar agrárpolitikát sok kritika éri, hogy a birtokszerkezet nem követi a nyugat-európai mintát, ahol a kis gazdaságok a jellemzőek. De termelési szerkezetünkben a gabona- és hústermelésnek van a legnagyobb szerepe, és e téren (lásd az amerikai mezőgazdaságot) nagyfokú a koncentráció. Az agrárpolitika hangsúlyos feladata lenne, hogy a mezőgazdaságban (is) ösztönözze az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értéket előállító termelést. A múlt (az erőszaksos tsz-esítés emléke) akadályozza azoknak a struktúráknak a kialakítását (felvásárlás, értékesítési szövetkezetek), melyek az ez irányba haladást szolgálnák, de az agrárpolitikának erőfeszítéseket kellene tennie. Továbbá: mezőgazdaságunknak alkalmassá kellene válnia arra, hogy az EU olyan pályázati pénzeihez is hozzájusson, melyek a vízpótlást előtérbe helyező tájgazdálkodást szolgálják.

Botos Kata: Mezőgazdasági politikánk főbb jellemzői.pdf

Botos József – Botos Katalin: Politikai ciklusok – statisztikai adatok

(Világpolitika és Közgazdaságtan 2. évfolyam, 3. szám 2023, utánközlés)

A politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja. A rendszerváltozás előtti harminc évben a reálbér – az utolsó három év, 1987-89 kivételével – emelkedett. Amikor csökkenni kezdett, a rendszer megbukott. 1990 után nagy életszínvonal-esés, reálbér-csökkenés következett be, különösen a második ciklustól. Ezt követően 2010-ig minden kormányt leszavaztak a választók, mert nem tudta elérni még az 1990-es szintet sem. S amikor mégis sikerült megtartani a hatalmat, emelni a reálbéreket, ezt azon az áron tették, mint a Kádár-korszak kormányzata: az eladósodás terhére. Amikor ennek 2009-ben megálljt parancsolt a nemzetközi pénzpiac, meg is bukott a kormány. 2010-től minden évben sikerült a reálbéreket országosan emelni. A humán ágazatok azonban lemaradtak, miközben a versenyszférában nőtt a reálbér. Ezt a gazdaságélénkítő politika a GDP emelésével és az exporttöbbletekkel jól szolgálta. A nagyobb GDP-ből is a korábbinál nagyobb lett a bérből élők által megkapott jövedelem-hányad. Elérte %-ban a rendszerváltás előtti utolsó év szintjét. A politika így többszörösen újrázni tudott. A humán tőke ágazatai azonban lemaradtak ebben a folyamatban. Lemaradtak a nyugdíjasok is.

Botos József - Botos Katalin: Politikai ciklusok és a gazdaság.pdf

Évértékelés

Botos Katalin: Év végéhez közeledve.pdf

Kiss Károly: A hazai inflációról.pdf

(hvg 2022. dec. 15.)

A jelen infláció – aktuális és történelmi okok

Napjainkban látványos infláció megy végbe. Hát igen, háború van, mely energiaválsággal párosul. De eszébe jut-e bárkinek is, hogy pl. a mai bérkövetelések részben még a világháborút, a kommunista átalakulást követő társadalmi- és bértorzulásokra vezethetők vissza, melyek még mindig nem lettek korrigálva?

Botos Katalin tanulmánya

"Közgazdászként roppant érdekes szembesülni azzal, hogy bár a politikai jobb- és baloldal mennyire gyűlölik egymást, ha gazdaságpolitikáról van szó, folyamatosan Keynes köpönyegébe bújnak vissza."
Fellner Ákos írása
Keynes_köpönyegében.pdf

Fellner Ákos a magyar gazdaság közeljövőjének esélyeit elemzi. Vitára ingerlő írásában mindent egy lapra tesz fel: jövőnk azon múlik, hogy bevezetjük-e az általános alap­jövedelmet, avagy sem.
fellner_cimkek_fogsagaban.pdf

Botos Katalin az általános alapjövedelemmel szemben azt javasolja, hogy helyette olyan, társadalmilag hasznos tevékenységeket kellene megfizetni, mint a nők családon belüli gyermeknevelése:
botos_megjegyzesek_alapjov.pdf

5.) A közgazdaságtan perspektívái

Kairosz Kiadó, 2023

Botos Katalin könyvét nemcsak azért ajánlom olvasóink figyelmébe, mert követendő példával szolgál arra, hogy hogyan lehet egységes szerkezetbe foglalni a történelmi folyamatok köz- és magánéleti „dimenzióját”. Ez a könyv azt is igazolja, hogy a közszerepre vállalkozók teljesítményét nemcsak rátermettségük, szakértelmük és politikai el- kötelezettségük minősíti, hanem annak a kultúrának az aranyfedezete is, amelynek hatása mindenekelőtt az emberi kapcsolatok érzelmi, erkölcsi és spirituális tartalmában – legfőképpen a családi kapcsolatok konfliktusokat is kezelni képes erejében – nyilatkozik meg. Attól függően, hogy a főhatalmat egyeduralkodók, hadvezérek, pártvezérek, avagy demokratikus köztestületek gyakorolták-e, ezeknek az „erényeknek” mindig is történelemformáló szerepük volt, de soha nem volt akkora súlyuk, mint posztmodern korunk rendszerváltó politikai struktúráiban. A roskadozó, végül összeomló ’szocializmust’ felváltó MDF-KDNP-FKgP koalíció nem azért került kormányra, mert a csaknem fél évszázaddal korábbi demokratikus erők mozgalma elsöpörte a kommunista diktatúrát, hanem mert a magyar politikai kultúra legéletképesebb hagyományait őrző értelmiségi elit meg tudta szólítani a honfitársainak a többségét. Kulin Ferenc

Botos Kata kollégánk, barátunk, folyóiratunk társszerkesztője. Szívből gratulálunk szakmai sikereihez és további termékeny éveket kívánunk neki. (KK)

Fellner Ákos: Szövegbányászati változók előrejelzési lehetőségei gazdasági idősorokon és paneladatokon

The Impact of Online Text Mining Variables on Economic Time Series and Panel Data Forecast

Tanulmányomban kísérletet teszek az online gazdasági szövegbányászat legfontosabb kérdéseinek összefoglaló bemutatására, különös tekintettel a gazdasági előrejelzésekre. Ismertetem a szófelhők és a szövegprofilok előállításának módjait, illetve az elmúlt évtized legfontosabb kutatási irányait. A tanulmány során egy egyszerű szófelhős vizsgálat (Google Trend) és egy endogén gazdasági mutató (GDP) kapcsolatával illusztrálva bemutatom az idősoros és a panelregressziós forecast lehetőségeit. Kulcsszavak: online szövegbányászat, forecast, idősoros vs panelregresszió.

Fellner Ákos: Szövegbányászati változók előrejelzési lehetőségei

Ezt a tanulmányból vett táblázatot azért közöljük, hogy az evilági közgazdászok is kezdjenek hozzászokni: az elméletek kigondolásának ideje lejárt. A digitális világ lehetővé teszi, hogy a fejleményekből valós idejű törvényszerűségeket vonjunk le. Tehát nem kell elméleteket alkotni, majd adatokat gyűjtögetni és az idő múltával hosszas idősorokat képezni, és azáltal tesztelni az elméletet. A gazdaságpolitika, gazdasági intézkedések hatása azonnal kimutatható. Lásd erről: Instant economics / Jelenidejű közgazdaságtan: a tudományág fejlődésének új iránya. 2021. dec. 17, 6. szám. (KK)

Fellner Ákos:

A makroökonómiai válság-előrejelzés lehetőségei szövegbányászatilag specifikált random panelregressziós modellekkel (Külgazdaság, 2022/11-12.)

A gazdaságiválság-előrejelzést két klasszikus nézet jellemzi. Az egyik szerint válságelőrejelzésre az idősoros modellek a legalkalmasabbak, a másik szerint a legerősebb válságszignál a fogyasztói árindex, illetve a különböző befektetői bizalmi indexek változása. Ez a tanulmány magyar példán keresztül mutatja be a szövegbányászati módszerekkel specifikált random hatású panelmodell (REPR) működését amellett érvelve, hogy a modell hibatagjainak értékei jóval pontosabb összefüggések feltárását teszik lehetővé panelregresszió használatával, mint idősoros modellek alkalmazásával, illetve válságszignálok esetén sokkal fontosabb a külkereskedelmi árindexek monitorozása, mint a fogyasztói árindexé vagy a befektetői bizalmi indexé.

Fellner Ákos: Válságelőrejelzés panelregressziós modellekkel.pdf

Botos Katalin: Keresztény közgazdaságtan

Az emberek jó közgazdászok. Keresik, miből lehet megélni, s hol tudják legolcsóbban beszerezni, ami kell, szükségleteik kielégítéséhez. Jó mikro-közgazdászok… De arról, hogy a makro-világban, országosan, s a nemzetközi gazdaságban, milyen törvényszerűségek vannak, keveset tudnak. Pedig nagy hatással van mindez az életükre. Hivatásomnak azt tekintem, hogy egy kicsit megvilágítsam ezeket a körülményeket, és a keresztény vallás szellemében interpretáljam azokat.

A könyv a Mária Rádióban tartott ismeretterjesztő célú előadásaimból válogat; kereskedelmi forgalomba nem kerül, igényelhető – esetleg némi támogatás fejében – a Kiadótól, a Mária rádiótól. (Botos Katalin)

Botos Katalin: Keresztény közgazdaságtan.pdf

Botos Katalin:

Nobel díjas közgazdák 2022-ben (Bankok a gazdaságban)

2022-ben Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond, és Philip H. Dybvig kapták megosztva a közgazdasági Nobel díjat a bankoknak a gazdaságban betöltött szerepe tárgyában. A Bizottság a kitüntetetteknek a 2008-2011-es nagy pénzügyi válsággal kapcsolatos kutatásait ismerte el – elméleti munkájukat Bernanke akkori, Fed-elnökként folytatott gyakorlati tevékenysége is kiegészítette. (Bernanke munkásságának további fontos része, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági válságról megállapította, hogy a bank- és pénzügyi rendszer nem csak elszenvedője, de előidézője is volt a válságnak.) A díjazottak kutatásaiból világossá vált, hogy elsősorban a nem-banki hitelközvetítők voltak a válság fő kiváltói és a jegybanki likviditás szinte korlátlan rendelkezésre bocsátása volt a megoldás. Az így a gazdaságba pumpált pénz azonban elsősorban ezen nem-banki pénzközvetítők kimentésére szolgált. Szűk szektor-érdeket szolgált, s nem igazán a közjót; nem a reálgazdaság szükségleteinek kielégítését. Ennek elemzését hiányolom a Nobel-díj Bizottságnak a 2022-es közgazdasági Nobel díjasok munkásságát értékelő tanulmányából.

Botos Katalin: Nobel díjas közgazdák 2022-ben.pdf

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet (Münchhausen báró esete)

Hogyan tartsuk be a magunk hozta szabályokat, ha tulajdonképpen a helyzet azok megszegésére kényszerítene? Pénzügytanban azt tanultuk, hogy az állami pénzteremtés veszélyes, mert inflációt okozhat. Jöttek a válságok: a kormányzati intézkedésekre a pénz a költségvetésekben nem elég. Hogyan teremtsen pénzt e célra az állam? Adósodjon el? Az USA-ban az állampapírok vásárlása forrást jelenthet. Világszerte veszik a Treasury papírjait. Természetesen, azért ez kamatfizetésbe kerül. Ha a Fed venné meg, olcsóbban megúszható. A Fed non profit intézmény, szabályozása olyan, hogy hasznát a költségvetésnek kell befizetnie. Így egy speciális intézményen keresztül, valójában egy megnövelt jegybanki mérleggel, kvázi pénzkibocsátást tesz lehetővé az államnak. Ennek a monetáris-fiskális kapcsolatnak a megvilágítását Ellen Brown amerikai pénzügyi szakértő leírásából értettem meg.

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet.pdf

Botos Katalin: Hudson ismét

Michael Hudson: Destiny of Civilization: Finance Capitalism, Industrial Capitalism or Socialism (2022)

Hudson könyvét Csikvári F. András fedezte fel számunkra (lásd 10. számunkban.) Botos Katalin előző elemzésében (11. szám) Hudson elméletének azokat az elemeit ismertette, melyek a szocializmus és a kapitalizmus újfajta, mai felfogására vonatkoznak. (Ennek pikantériája, hogy Hudson a mai világban értelmezett kapitalizmusát és szocializmusát is Marxra vezeti vissza.) Botos Katalin mostani elemzése Hudson hatalmas gazdaságtörténeti ismereteiből azokat a szálakat ragadja ki, melyeknek a mai, modern gazdaságokban is van érvényük, relevanciájuk – beleértve hazánkat, a magyar gazdaságot is. Ugyanakkor rámutat Hudsonnak a kínai rendszerrel szembeni elfogultságaira.

Botos Katalin: Hudson ismét.pdf

Antara Haldar: Libertarian Lettuce [Liberális saláta]

Ez a rövid, érdekes kis cikk azoknak az elméleti közgazdászoknak szól, akiket érdekel, hogy ki volt a szellemi ihletője a csúfos bukást szenvedett Liz Truss és Kwasi Kwarteng elképzeléseinek. Tanulság: nem csak Liz Truss és Kwasi Kwarteng voltak rosszkor és rossz helyen; az általuk választott gazdaságelméleti megoldás sem illett az adott helyzethez. A libertariánusok éjjeliőr-állam koncepciója sohasem valósult meg, s ezt csak alátámasztja az ilyen kormányzást megkísérlő brit miniszterelnök kudarca. (Botos Katalin ajánlata)

Antara Haldar: Libertarian lettuce

Major Gyöngyi: Paradigmaváltás kényszerében

(Magyar Hírlap 2022. október 11.)

Major Gyöngyi közgazdász-filozófus szerint az új technológiák (az információtechnológia és a mesterséges intelligencia) alapjaiban változtatják meg azokat a feltételeket, melyek közepette a gazdálkodás folyik, és hamarosan - ha a biotechnológia alkalmazásának várható hatásaival is számolunk - ember-mivoltunkat is érinthetik. Ezért a közgazdaságtannak új paradigmára van szüksége. Fejtegetése Matolcsy György gondolatainak a továbbgondolása, melyek az augusztusban Szegeden tartott Közgazdász Vándorgyűlésen hangzottak el.

Major Gyöngyi: VándorReflex
 

Botos Katalin: Gyilkos gazdaság

Ferenc pápa: Ez a gazdaság öl!

Ideális esetben a pénzügyi szektor szükséges közvetítő eszköz, amely a közérdek szolgálatában állva, egyben biztosítja az egyének érdekét is. A termelési tényezők, a munka, a tőke, a föld, a természeti kincsek optimális kombinációjával eléri a gazdaság hatékony működését.

Ehhez képest azonban nagyon komoly változás következett be. A pénzügyi szektor szolgából úr lett. A hatékonyságot javító gazdasági tényezőből rablóvá vált. Elmondhatjuk, hogy ez a gazdaság, amely a mammonnak a szolgálatában áll, öl. Ferenc pápának tehát igaza van.

Amerikában mindez a demokrácia degradálódásával jár együtt. A politikai testületek képviselői egyes gazdasági érdekek kijáróivá váltak, hiszen a kampányfinanszírozás nincs határhoz kötve. A jelenlegi jogrend a világban a pénzügyi szektort olyan hatalmi pozícióba hozta, amelyben urává vált a politikának is. A jelenlegi kapitalizmus nem a szabad versenyt és nem a közérdeket szolgálja. Az államot a big business irányítja, s így az annak érdekében szabályoz. Nem általában az állam visszaszorítását kell szorgalmaznunk, hanem az ilyen, járadékosok által uralt állam visszaszorításán kell tevékenykednünk! Mert szabályozó, közérdeket szolgáló államra nagyon is szükség van!

Ezt az ún. északi modell, a korábbi svéd modell sikere bizonyította. Egy tisztességes adóztatás melletti újraelosztás mindenki javát képes szolgálni. Valójában még a tőke jövedelmezőségét is! Nem a gyorsan, mohó módon gazdagodni akarókét, de a hosszútávon gondolkodó reáltőke-tulajdonosok érdekeit feltétlenül… Nálunk ehhez a költségvetés alapos átstrukturálására lenne szükség, és a külső adósság fojtogatásától való megszabadulásra. A feladat rendkívül nehéz.

Botos Katalin: Ez a gazdaság öl!.pdf

Jack Welch a sztármenedzser és a kapitalizmus megrontója

Jack Welch, a GE korábbi legendás elnök-vezérigazgatója már több mint 20 éve átadta a stafétabotot az utódainak. Azóta mind műve, a GE, mind az ő megítélése, romokban hever. David Gelles könyve élesen bírálja azt a fajta vállalatvezetést, melynek elsődleges célja a vállalat tőzsdei értékének a növelése volt, mindenféle foglalkoztatási és társadalmi következmény figyelembe vétele nélkül, és amit Jack Welch űzött a legmagasabb szinten. Személyének megismerése azért is aktuális, mert annak idején az ő irányításával vásárolták fel a Tungsramot, majd fosztották ki, most pedig a vállalat felszámolása folyik.

Csikvári András könyvismertetése

Welch a sztármenedzser és a kapitalizmus megrontój.pdf

Michael Hudson:

Destiny of Civilization: Finance Capitalism, Industrial Capitalism and Socialism

A “rent-seeking” (járadékos), a reálgazdaságra rátelepedő kapitalizmus bírálata a baloldal örökzöld témája. De Hudson könyve a kritikán kívül olyan javaslatokat, megoldásokat is tartalmaz, amikre még azok is felfigyelnek, akik számára a mai kapitalizmus minden rendszerek legjobbika.

Csikvári András könyvajánlata:

Christian Felber: A közjó gazdasága

Közhely, hogy a mai kapitalista gazdasági rendszer növekedése fenntarthatatlan. Christian Felber egy olyan önmagában megálló kapitalista gazdálkodási rendszerre tesz javaslatot, amelyben nem a profit és a növekedés az elsődleges szempont, hanem az úgynevezett közjó és emellett, pontosabban ezután kell profitábilisnak lenni a vállalkozásnak. Várható volt, hogy a kelet-európai rendszerváltozások után jelentkező értelmiségiek olyan ötleteket találnak ki, melyek részben visszavezetnek a megbukott rendszerhez. A könyv alapvetően - a szerző állítása ellenére - utópisztikus és az általa javasolt néhány megoldás súlyosabb problémára vezet, mint amit orvosolni szándékozott. Javaslata a vállalatok társadalmi-gazdasági felelőssége irányzatnak a megengedhetetlenül eltúlzott változata. Mindezek ellenére javaslom a könyv megismerését, mert az alapgondolat is eredeti és néhány javasolt változtatás is megfontolást érdemel.

Csíkvári András ismertetése.
Christian Felber: A közjó gazdasága.pdf

A kapitalizmus ereje – a stakeholder kapitalizmus dícsérete

A Black Rock a világ legnagyobb vagyonkezelő és befektetési társasága, sokak szemében maga az ördög vagy a háttérhatalom. Larry Fink a társaság elnök vezérigazgatója. Levele azokhoz a vállalati vezetőköz szól, melyeknél a Black Rock – részvényvásárlás formájában – elhelyezi a társaság tőkéjét. Fink a „stakeholder” kapitalizmust dicsőíti; a kapitalizmusnak azt a jellegzetességét, amikor egy vállalat stratégiájának kialakításában az összes érdekelt fél (adott esetben az összes részvényes) részt vesz.

A levél önmagáért beszél, de két dolgot érdemes kiemelnünk, illetve megjegyeznünk:
1. Fink hangsúlyosan felhívja a vállalatvezetők figyelmét arra, hogy legfontosabb globális feladatunk a klímaváltozás elleni harc, és fontos, hogy ebben ők is részt vegyenek, mert ezáltal egyformán szolgálják a közjót és részvényeseik érdekeit.
2. Érdekes látnunk, hogy miközben Németországban és Ausztriában a Mitbestimmung ad intézményi lehetőséget az alkalmazottaknak és dolgozóknak, hogy beleszólhassanak munkahelyük, vállalatuk ügyeibe, Fink hasonló funkciót tulajdonít a stakeholder kapitalizmusnak. (A stakeholderek adott esetben a vállalati részvények tulajdonosai, de Amerikában ez összeasonlíthatatlanul szélesebb kört jelent mint Európában, ugyanis kötelező társadalombiztosítás híján az amerikaiak nyugdíjmegtakarításaikat befektetési alapoknál helyezik el.)

A kapitalizmus ereje.pdf

(A levél ajánlója Csíkvári András, a fordítást DeepL Translatorral készítette )

Az állam gazdasági szerepe, amikor az emberiség léte a tét

A közgazdaságtan és a társadalomtudományok felfogása az állam gazdasági szerepéről széles skálán helyezkedik el. A klasszikus liberálisok a minimális állam koncepcióját vallják, míg a jóléti gazdaságtan jelentős szerepet szán az államnak, a környezetvédelem pedig további feladatokat ró rá (Ökosozialmarktwirtschaft). Mikroszinten az állami beavatkozás hatékony­ságvesztést okoz, de az okozott társadalmi és környezeti károk elhárítása és a pozitív externáliák előidézése, azaz a társadalmi-gazdasági optimum megteremtése érdekében fokozott állami beavatkozásra van szükség.

Mariana Mazzucato könyve ebbe a gondolati vonalba illeszkedik: minél nagyobb a gazdasági tevékenység által okozott környezeti, társadalmi és globális kár, annál jelentősebb szerep hárul az államra. Amikor pedig a fenyegetés az emberiség vesztét is okozhatja (klímaválság, mesterséges intelligencia, világméretű járványok), az állami szerepvállalásnak a gazdasággal, a piaccal szemben egyértelműen prioritást kell adni.

Koch Anna könyvismertetése
mission_economy.pdf

Az ember – még ha közgazdász is – a pénzügyi rendszerről azt tudja, hogy a kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek fejében hiteleket nyújtanak a vállalatoknak, pénzt teremtenek; a passzív, rövidlejáratú betétekből a gazdasági növekedést és az innovációt szolgáló beruházásokat finanszíroznak. Schumpeter ezt – lelkesedésében – egyenesen a kapitalizmus alkímiájának nevezte. A központi bank pedig a tartalékráta és a kamatláb meghatározásával és a nyílt piaci műveletekkel szabályozza a pénzmennyiséget. Botos Katalin tanulmánya megkérdőjelezi ezt az ideális képet (bár kérdéses, hogy az időnkénti válságok miatt ideálisnak nevezhető-e), és ismerteti azokat az új pénzelméleteket, melyek feltárják e bonyolult rendszer valódi működését és motivációit: Pénzelméleti kihívások a modern gazdaságban
Pénzelméleti kihívások a modern gazdaságban (u-szeged.hu)

Govcoin: Capitalism without banks? (The alchemy of capitalism)
A summary, based on The Economist May 8th 2021 Special report: The future of banking. Shaken structures. (KK)
govcoin.pdf
A hosszabb, magyar nyelvű ismertetés itt olvasható: Govcoin: Bankok nélküli világ?
govcoin_teljes.pdf

Nem közgazdászok , különösen környezetvédők, gyakran a közgazdászokat, a közgazda­ság­tant okolják azért, hogy így kizökkent a világ, hogy ilyen részvétlenné, gazdaság­kozpontúvá, profithajhásszá vált. Tételem az, hogy a közgazdaságtan az emberi természet tükörképe, lenyomata, és azért ilyen, mert ilyenek vagyunk. Az élővilággal és a többi emberrel együttérző közgazdászok már megteremtették azt az (ökológiai) közgazdaság­tant, amely működőképes, operacionalizálható lenne; rajtunk múlik, hogy alkalmazzuk-e. (A környezetbarát és az ökológiai közgazdaságtanról a Fenntartható Fejlődés fejezetben lesz szó.)

Kiss Karoly: Igaz-e a mehek meseje?
Milyen lesz a XXI. század közgazdaságtana? Az önzésen alapuló főáramú közgazdaságtan megbukott. De van-e bennünk elegendő jóság ahhoz, hogy arra építhessük az új közgazdaságtant?
Íme ez a szöveges változata: Igaz-e a méhek meséje teljes.pdf

Megszoktuk, hogy Anglia, majd később az Egyesült Államok világuralma folytán a tudományokban is e két hatalom a mérvadó és elhanyagoltuk az egyéb iskolákat. Egy nemré­giben megjelent kitűnő könyv a civil gazdaságról (szerzői az olasz Bruni és Zamagni) rádöbbent minket, hogy a közgazdaságtant nem csak angolszászok művelik. Én magam ebből az egy könyvből többet tanultam, mint az eddig olvasott angolszász közgazdasági művekből. (A Civil gazdaság hazai kiadása két kollégám, Baritz Sarolta és Kocsis Tamás érdeme.)

Kiss Károly: Lehet-e erényes a piac?
Lehet-e erényes a piac.pdf

Témák:

• Helyünk a bioszférában
• Éghajlat és környezeti válság
• Fenntartható fejlődés
• Vidék–város–nagyvilág
• Globális folyamatok, előre­jel­zések
• Gazdaság és gazdaságtan
• A technika társadalma
• Az új technológiák
• Digitális gazdaság
• Eszmék és ideológiák
• Jóléti politika
• Oktatás, nevelés
• Ember-mivoltunk; értékek
• Természettudományok
• Mindennapjaink