Gazdaság és gazdaságtan

(világgazdaság, globális gazdaság, integrációk, energia és közlekedés, magyar gazdaság, közgazdaságtan, új gazdasági paradigmák)

1.) Világgazdaság

 

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger – a Biden törvény és a Kína-ellenes szankciók

Ahogy életünk egyre nagyobb részét szövi át a digitalizáció, úgy válnak egyre fontosabbá az információtechnológia legfontontosabb hardver elemei, a félvezetők és mikroprocesszorok, azaz chipek. Ahogy az elmúlt évtizedekben az energia, és főként az olaj volt a világgazdaság legfontosabb terméke, ahhoz hasonlóan most a chipek veszik át ezt a szerepet. Egy Audi e-tronban pl. több, mint 6000 chip van beépítve, ezek működtetik 175 vezérlő egységét. Olyan évtized(ek)nek nézünk elébe, amikor ezen piacon az elsőségéért óriási harc fog kibontakozni az Egyesült Államok és Kína között. Egyelőre az USA még lépéselőnyben van, de a most meghozott intézkedései mutatják, hogy tudatában van, hogy Kína veszélyesen közel került hozzájuk. A század közepétől, már várhatóan életünk minden területét a mesterséges intelligencia fogja irányítani, hogy itt ki ér be a célba, az is jelentős mértékben a chip fejlesztésben fog eldőlni.

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger... .pdf

 

Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs

A BRICs-országok törekvése a nemzetközi kereskedelem dollártalanítására

A dollártól, mint nemzetközi valutától való leválás kísérlete lenne a BRICs országok által kreált közös valuta bevezetése, amely a résztvevő országok valutakosarán alapulna. (Eddig swap-egyezményekkel kerülték ki a dollárt a nemzetközi elszámolásokban.) A világ népességének 41%-át kitevő BRICs országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) mellett mások, afrikai, arab és más országok is jelezték lehetséges csatlakozásukat. A petrodollárhoz hasonló-an ez a kosárvaluta is elsősorban a 7 ezer md dollárnyi olajpiaci forgalomra vonatkozhatna, de másra is kiterjedhet. – A dollár nemzetközi valuta szerepe az USA számára a világgazdasági és politikai hatalmat biztosítja. Ettől szeretne a Kína-vezette országcsoport szabadulni, különösen az ukrán válság utáni szankciók hatására. Az eladósodott fejlődő országok számára a dollárkamatok emelése katasztrofális hatású. – Ezt mi is megtapasztaltuk, máig megszenvedjük. (Botos Katalin)

Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs

 

A globális világgazdaságról – az Audi e-tron alkatrészei kapcsán

(a Der Spiegel N2. 32 / 2022: Alle Wegen führen nach China c. cikkének felhasználásával)

Az EU elsődleges reagálása az orosz-ukrán háborúra az energiafüggőség csökkentése volt. És miközben elkezdődött a beszerzési források diverzifikálása és a fogyasztás csökkentése, a nyugat-európaiak hirtelen ráébredtek, hogy a Kínától való függőségük az információ-technológia terén hasonlóan súlyos. A Spiegel szerzői felvetették egy általános deglobalizáció gondolatát, de az idő múlásával kezdik belátni, hogy ez a szándék reménytelen. Most az Audi e-tron alkatrészeinek származási ország szerinti számbavételével jutnak ugyanarra a következtetésre. (Kiss Károly)

Mennyi külföldi termék van egy Audiban?.pdf

Melléklet: Az akkulmulátorok iránti kereslet hatalmas mértékben fog nőni!

Ezt a lehetőséget használja ki hazánk a kínai CATL-lal, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával kötött megállapodása egy hazai giga-befektetésről.

 

A Nagy Akku-csata

Az átlagos olvasó számára a lítiumionos akkumulátorok gyártása (mely termék az elektromos autók legfontosabb alkatrésze, „szíve”) jelentéktelen műszaki részletnek tűnik. De ha elmélyedünk e témában, meglepődve látjuk, hogy ezen kis ablakon bekukucskálva a globális világgazdaság működése, a nagy játékosok élet-halál harca tárul elénk.

Az akkulmulátorok iránti kereslet hatalmas mértékben fog nőni! Ezt a lehetőséget használja ki hazánk a kínai CATL-lal, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával kötött meg-állapodása egy hazai giga-befektetésről.


Kiss Károly A Nagy Akku-csata.pdf

 

Sültbolondok világképe

A felelőtlen okoskodók, önjelölt világmagyarázók, sültbolondok korát éljük. Világvégét, gazdasági összeomlást, tőzsdekrachot jósolnak. Olyanok, akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogyan működik a világgazdaság, micsoda erők feszülnek egymásnak, miközben együttműködnek és kölcsönösen kiegészítik egymást, hányféle érdek ütközik össze és hogyan oldódnak meg a szembenállások; akik még hallomásból sem ismerik, hogy mik azok a derivatívák, vagy future business, és nem tudnak különbséget tenni kötvény és részvény között.
Évtizedekig dolgoztam környezetvédőkkel. Nem sikerült kiverni a fejükből, hogy a világ összes baját a kamat okozza. Mert valamikor egy félművelt nyugati társuk hallott valamit Silvio Gesell természetes gazdasági rendjéről és szabad-pénz elméletéről. És olcsóbb egy könnyű, megtévesztő magyará­zatnak bedőlni, mint közgazdaságtant tanulni. A leegy­szerűsített, primitív világképek a vonzók.
Gary Gensler korábban az MIT neves professzora volt, szakterülete a digitális pénzügyek. Tavaly nevezték ki a SEC, az USA pénzügyi- és tőzsdefelügyeletének elnökévé. Panaszkodik, hogy az engedelmes hallgatók után most olyan, mintha a világ legnagyobb és legzajosabb óvodájába került volna. A pénzügyi világban vadnyugati állapotok uralkodnak. A helyzet szinte áttekinthetetlen és kezelhetetlen. A technológiai cégek platformjain is végezhetők bank- és pénzügyi műveletek, megjelentek a kriptovaluták, a pénzügyi appok tucatjai nyújtanak lehetőséget pénzügyi szolgáltatásokra. Vajon mit kellett volna tenni? – nem engedni be a digitális újításokat a pénzügyekbe? Fenntartani a hagyományos bankok és pénzügyi intézmények monopóliumát? Nem engedni meg az okostelefonokon végzett fizetést, vásárlást, bankolást? Holott az új megoldások kényelmesek és olcsók… Nem kellene gyártani okostelefonokat? Vagy már magát az internetet sem kellett volna kitalálni?
Az Economist legfrissebb, február 12-i számának címlapján egy meredek zuhanásba vivő hullámvasút látható: When the ride ends – What would happen, if the markets crashed? Ez a lap fő témája. Lefordítottam a vezércikket – és mellékelem. Bár az önjelölt világ­magyarázóknak szól, ők azok, akik garantáltan nem fogják elolvasni. De talán lesznek olyanok is, akik megértik, hogy a világ, a világgazdaság, a nemzetközi pénzügyek, a tőzsdék bonyolultabb dolgok annál, mintsem hogy néhány dúsgazdag, gátlástalan milliárdos zárt ajtók mögött olyan döntéseket hozzon, amikkel bedöntik a tőzsdéket, a világgazdaságot, megdrágítják az energiát, csak hogy vagyonukat tovább gyarapíthassák és szenvedéseket hozzanak a világra.
Ha vége a vágtának
Kiss Károly

Akik esetleg jobban el akarnának mélyülni a tőkés gazdaság működésének és a vele járó válságok jellegének a tanulmányozásában, szives figyelmükbe ajánlom az előző, 2008-2011-es válságról szóló elemzésemet:
A közgazdaságtan esendősége (és mihaszna válság idején)

 

Amikor a helikopterpénz az egyenlőtlenségeket növeli: A gazdaságba pumpált, az élénkítést célzó nagymennyiségű pénz nem éri el hatását, mert a Fed ezzel egyidőben emeli a kamatlábat.
Fellner Ákos kommentárja az amerikai gazdaság­politikáról.

 helikopterpenz.pdf

 

Cappletalism

Az Apple a világ legnagyobb vállalata, tőzsdei értéke elérte a csillagászati nagyságú 2.500 milliárd dollárt. Tavalyi árbevétele 274 milliárd dollár volt. (Összevetésül: a magyar GDP 176,5 md dollár.) Akárhogy is nézzük, nem illenek rá azok az elmarasztaló jelzők, melyekkel a multinacionális nagyvállalatokat szoktuk illetni.
Kiss Károly:
cappletalism.pdf

 

A Sas és a Sárkány versengése: Az Egyesült Államok és Kína között gazdasági hidegháború folyik. Ez azonban más, mint annak idején az orosz-amerikai. Az amerikai és a kínai gazdaság össze van fonódva; miközben az üzleti körök akarják az együttműködést, a kormányok megpróbálják fékezni azt. Megbízható előrejelzések szerint a kínai gazdaság 10-15 éven belül minden fontosabb vonatko­zásban lekörözi az amerikait. Vajon milyen lesz a világ az amerikai imperializmus nélkül? Kiss Károly elemzése.

A Válasz online-ban megjelent változat:
https://www.valaszonline.hu/2021/08/30/egyesult-allamok-kina-gazdasag-it-versenges-kiss-karoly/

Házilagos változat illusztrációkkal:
 sas_sarkany_sajat.pdf

 

Kiss Károly: A feltörekvő országok nagy korszaka.
Feltörekvők.pdf

 

A jövedelemkülönbségek világméretű kiéleződéséről szóló értékelések nem helytállóak. Lásd erről:

Kuznets – Piketty – Milanovic; három elmélet a globális jövedelemkülönbségekről. Kuznetsé nem vált be, Pikettyé hatalmas világkarriert futott be, de végül is – ahogy én látom – Milanovicnak van igaza. Miközben a vagyoni- és jövedelemkoncentráció az elmúlt két évtizedben valóban az egekbe szökött, ugyanakkor egy új globális középosztály van kialakulóban. A feltörekvő országokban – főleg Kínában és Indiában – százmilliók jutottak munkához, miközben a fejlettekben – mivel a globális világpiacon a szegény országok iparcikkeivel kell versenyezniük – a bérek stagnáltak, s így kiegyenlítés ment végbe.
Globális jövedelemkülönbségek.pdf
A ketpuputól a dromedárig.pdf

 

Friss, újkeletű világgazdasági változás az internetes, platform alapú vállalatok élretörése. A legnagyobb vállalatok körében most már egyértelműen az internetes (paltform-alapú) vállalatok vannak túlsúlyban.

2008-ban a világ tíz legnagyobb tőzsdei értékű vállalata közé olaj- és gáztársaságok tartoztak, valamint két távközlési társaság, egy kínai bank és egy angol–ausztrál bányavállalat. Az információtechnológiát még csak a 2010-ben alapított Microsoft képviselte. Aztán nagyot fordult a világ, 2018-ban az első hét helyet már mind a technoóriások foglalták el, hihetet­lenül nagy tőkeerővel.
Kiss Karoly: Helycsere - az új Róma és a digitális kolóniák

 

A világgazdasági válságok közgazdasági kezeléséről és kezelhetőségéről az alábbiakat ajánljuk az olvasó figyelmébe:

Miért képes megoldani a világ a pénzügyi válságot és miért nem az annál majdan össze­hason­líthatatlanul súlyosabb következményekkel járó klíma-válságot? (Vagy ahogy azt a zöldek mondják: Ha a Föld egy bank lenne, már rég megmentették volna.)
Kiss Karoly:Világválságok kezelése és kezelhetetlensége

Felelőssé tehető-e a közgazdaságtan a világgazdasági válság kirobbanásáért? Elegendő-e azzal vádolni, hogy nem volt képes megakadályozni, sőt még előre jelezni sem a válságot? Egyáltalán, feladatának tekinti-e, hogy a gazdaságpolitikát szolgálja? Milyen új elméletek körvonalazódnak a válság hatására? Tanulmányom a gazdaságelmélet tévedéseiről, lehetőségeiről és feladatáról szól.

Kiss Károly:
válság és gazdaságelmélet teljes.pdf
válság és gazdaságelmélet rövid.pdf
válság és gazdaságelmélet legrövidebb.pdf

2.) Európai Unió

Európa és az Európai Unió jövője

Vajon a földrajzi egységen kívül beszélhetünk-e egységes Európáról? És mennyiben járul hozzá az Európai Unió Európa egységesítéséhez?

 

 

Botos Katalin esszéje
Európa és az Európai Unió jövője.pdf

 

 

 

A nemzetállamok dícsérete

Wolfgang Streeck neves baloldali német szociológus figyelemreméltó interjút adott a Spiegelnek. Az Európai Unió jövőjét a nemzetállamokra alapozva látja biztosítottnak. A mai, a nyugat-európai országok által erőltetett egységesítő, szupranacionális törekvést az integráció imperialista útjának tekinti. (KK)

streeck_nemzetallam.pdf

3.) Energia és közlekedés

 

Háború – energiakrízis – klímavédelem

Az orosz-ukrán háború és az európai országok válasza az orosz energiaimport korlátozására rendkívül kritikus energiaellátási helyzetet idézett elő. Mindez akkor történik, amikor a klímakatasztrófa egyre fenyegetőbb veszélye miatt a világ országai radikális, hosszútávú intézkedéseket hoztak a fosszilis energiák felhasználásának csökkentésére, a CO2-semlegességre (net zero) és a megújuló energiák fejlesztésére.

Koch Anna elemzése az online Economist június 25-i számának felhasználásával készült: „How to fix the world’s energy emergency without wrecking the environment”

Háború - energiakrízis - klímavédelem.pdf

 

Zöld támadás az ExxonMobil ellen (The Economist May 29th 2021)
exxonmobil.pdf

Kiss Károly:
Megváltás vagy illúzió? Támaszkodhatunk-e a megújuló energiákra? Képesek-e hosszú távon és nagy mértékben helyettesíteni a fosszilis energiákat? (globális elemzés)

4.) Magyar gazdaság

 

Évértékelés

Botos Katalin: Év végéhez közeledve.pdf

 

Kiss Károly: A hazai inflációról.pdf

 

 

 

(hvg 2022. dec. 15.)

 

 

 

 

A jelen infláció – aktuális és történelmi okok

Napjainkban látványos infláció megy végbe. Hát igen, háború van, mely energiaválsággal párosul. De eszébe jut-e bárkinek is, hogy pl. a mai bérkövetelések részben még a világháborút, a kommunista átalakulást követő társadalmi- és bértorzulásokra vezethetők vissza, melyek még mindig nem lettek korrigálva?

Botos Katalin tanulmánya

Infláció - háborús és történelmi okok.pdf

 

"Közgazdászként roppant érdekes szembesülni azzal, hogy bár a politikai jobb- és baloldal mennyire gyűlölik egymást, ha gazdaságpolitikáról van szó, folyamatosan Keynes köpönyegébe bújnak vissza."
Fellner Ákos írása
Keynes_köpönyegében.pdf

Fellner Ákos a magyar gazdaság közeljövőjének esélyeit elemzi. Vitára ingerlő írásában mindent egy lapra tesz fel: jövőnk azon múlik, hogy bevezetjük-e az általános alap­jövedelmet, avagy sem.
fellner_cimkek_fogsagaban.pdf

Botos Katalin az általános alapjövedelemmel szemben azt javasolja, hogy helyette olyan, társadalmilag hasznos tevékenységeket kellene megfizetni, mint a nők családon belüli gyermeknevelése:
botos_megjegyzesek_alapjov.pdf

5.) A közgazdaságtan perspektívái

Botos Katalin:

Nobel díjas közgazdák 2022-ben (Bankok a gazdaságban)

2022-ben Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond, és Philip H. Dybvig kapták megosztva a közgazdasági Nobel díjat a bankoknak a gazdaságban betöltött szerepe tárgyában. A Bizottság a kitüntetetteknek a 2008-2011-es nagy pénzügyi válsággal kapcsolatos kutatásait ismerte el – elméleti munkájukat Bernanke akkori, Fed-elnökként folytatott gyakorlati tevékenysége is kiegészítette. (Bernanke munkásságának további fontos része, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági válságról megállapította, hogy a bank- és pénzügyi rendszer nem csak elszenvedője, de előidézője is volt a válságnak.) A díjazottak kutatásaiból világossá vált, hogy elsősorban a nem-banki hitelközvetítők voltak a válság fő kiváltói és a jegybanki likviditás szinte korlátlan rendelkezésre bocsátása volt a megoldás. Az így a gazdaságba pumpált pénz azonban elsősorban ezen nem-banki pénzközvetítők kimentésére szolgált. Szűk szektor-érdeket szolgált, s nem igazán a közjót; nem a reálgazdaság szükségleteinek kielégítését. Ennek elemzését hiányolom a Nobel-díj Bizottságnak a 2022-es közgazdasági Nobel díjasok munkásságát értékelő tanulmányából.

Botos Katalin: Nobel díjas közgazdák 2022-ben.pdf

 

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet (Münchhausen báró esete)

Hogyan tartsuk be a magunk hozta szabályokat, ha tulajdonképpen a helyzet azok megszegésére kényszerítene? Pénzügytanban azt tanultuk, hogy az állami pénzteremtés veszélyes, mert inflációt okozhat. Jöttek a válságok: a kormányzati intézkedésekre a pénz a költségvetésekben nem elég. Hogyan teremtsen pénzt e célra az állam? Adósodjon el? Az USA-ban az állampapírok vásárlása forrást jelenthet. Világszerte veszik a Treasury papírjait. Természetesen, azért ez kamatfizetésbe kerül. Ha a Fed venné meg, olcsóbban megúszható. A Fed non profit intézmény, szabályozása olyan, hogy hasznát a költségvetésnek kell befizetnie. Így egy speciális intézményen keresztül, valójában egy megnövelt jegybanki mérleggel, kvázi pénzkibocsátást tesz lehetővé az államnak. Ennek a monetáris-fiskális kapcsolatnak a megvilágítását Ellen Brown amerikai pénzügyi szakértő leírásából értettem meg.

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet.pdf

 

Botos Katalin: Hudson ismét

Michael Hudson: Destiny of Civilization: Finance Capitalism, Industrial Capitalism or Socialism (2022)

Hudson könyvét Csikvári F. András fedezte fel számunkra (lásd 10. számunkban.) Botos Katalin előző elemzésében (11. szám) Hudson elméletének azokat az elemeit ismertette, melyek a szocializmus és a kapitalizmus újfajta, mai felfogására vonatkoznak. (Ennek pikantériája, hogy Hudson a mai világban értelmezett kapitalizmusát és szocializmusát is Marxra vezeti vissza.) Botos Katalin mostani elemzése Hudson hatalmas gazdaságtörténeti ismereteiből azokat a szálakat ragadja ki, melyeknek a mai, modern gazdaságokban is van érvényük, relevanciájuk – beleértve hazánkat, a magyar gazdaságot is. Ugyanakkor rámutat Hudsonnak a kínai rendszerrel szembeni elfogultságaira.

Botos Katalin: Hudson ismét.pdf

 

Antara Haldar: Libertarian Lettuce [Liberális saláta]

Ez a rövid, érdekes kis cikk azoknak az elméleti közgazdászoknak szól, akiket érdekel, hogy ki volt a szellemi ihletője a csúfos bukást szenvedett Liz Truss és Kwasi Kwarteng elképzeléseinek. Tanulság: nem csak Liz Truss és Kwasi Kwarteng voltak rosszkor és rossz helyen; az általuk választott gazdaságelméleti megoldás sem illett az adott helyzethez. A libertariánusok éjjeliőr-állam koncepciója sohasem valósult meg, s ezt csak alátámasztja az ilyen kormányzást megkísérlő brit miniszterelnök kudarca. (Botos Katalin ajánlata)

Antara Haldar: Libertarian lettuce

 

Major Gyöngyi: Paradigmaváltás kényszerében

(Magyar Hírlap 2022. október 11.)

Major Gyöngyi közgazdász-filozófus szerint az új technológiák (az információtechnológia és a mesterséges intelligencia) alapjaiban változtatják meg azokat a feltételeket, melyek közepette a gazdálkodás folyik, és hamarosan - ha a biotechnológia alkalmazásának várható hatásaival is számolunk - ember-mivoltunkat is érinthetik. Ezért a közgazdaságtannak új paradigmára van szüksége. Fejtegetése Matolcsy György gondolatainak a továbbgondolása, melyek az augusztusban Szegeden tartott Közgazdász Vándorgyűlésen hangzottak el.

Major Gyöngyi: VándorReflex
 

Botos Katalin: Gyilkos gazdaság

Ferenc pápa: Ez a gazdaság öl!

Ideális esetben a pénzügyi szektor szükséges közvetítő eszköz, amely a közérdek szolgálatában állva, egyben biztosítja az egyének érdekét is. A termelési tényezők, a munka, a tőke, a föld, a természeti kincsek optimális kombinációjával eléri a gazdaság hatékony működését.

Ehhez képest azonban nagyon komoly változás következett be. A pénzügyi szektor szolgából úr lett. A hatékonyságot javító gazdasági tényezőből rablóvá vált. Elmondhatjuk, hogy ez a gazdaság, amely a mammonnak a szolgálatában áll, öl. Ferenc pápának tehát igaza van.

A tőzsdei spekulatív módszerek olyan mértékben elterjedtek, hogy a pénzügyi rendszer – közvetítő, hatékonyságjavító szerepe helyett – lehetővé teszi, hogy egyesek érdemi munka nélkül óriási vagyonokhoz jussanak. De a szabad piac, a liberális piacgazdaság nem egyenlő a tőzsdei spekulációk szabadságával!

Amerikában mindez a demokrácia degradálódásával jár együtt. A politikai testületek képviselői egyes gazdasági érdekek kijáróivá váltak, hiszen a kampányfinanszírozás nincs határhoz kötve. A jelenlegi jogrend a világban a pénzügyi szektort olyan hatalmi pozícióba hozta, amelyben urává vált a politikának is. A jelenlegi kapitalizmus nem a szabad versenyt és nem a közérdeket szolgálja. Az államot a big business irányítja, s így az annak érdekében szabályoz. Nem általában az állam visszaszorítását kell szorgalmaznunk, hanem az ilyen, járadékosok által uralt állam visszaszorításán kell tevékenykednünk! Mert szabályozó, közérdeket szolgáló államra nagyon is szükség van!

Ezt az ún. északi modell, a korábbi svéd modell sikere bizonyította. Egy tisztességes adóztatás melletti újraelosztás mindenki javát képes szolgálni. Valójában még a tőke jövedelmezőségét is! Nem a gyorsan, mohó módon gazdagodni akarókét, de a hosszútávon gondolkodó reáltőke-tulajdonosok érdekeit feltétlenül… Nálunk ehhez a költségvetés alapos átstrukturálására lenne szükség, és a külső adósság fojtogatásától való megszabadulásra. A feladat rendkívül nehéz.

Botos Katalin: Ez a gazdaság öl!.pdf

 

Jack Welch a sztármenedzser és a kapitalizmus megrontója

Jack Welch, a GE korábbi legendás elnök-vezérigazgatója már több mint 20 éve átadta a stafétabotot az utódainak. Azóta mind műve, a GE, mind az ő megítélése, romokban hever. David Gelles könyve élesen bírálja azt a fajta vállalatvezetést, melynek elsődleges célja a vállalat tőzsdei értékének a növelése volt, mindenféle foglalkoztatási és társadalmi következmény figyelembe vétele nélkül, és amit Jack Welch űzött a legmagasabb szinten. Személyének megismerése azért is aktuális, mert annak idején az ő irányításával vásárolták fel a Tungsramot, majd fosztották ki, most pedig a vállalat felszámolása folyik.

Csikvári András könyvismertetése

Welch a sztármenedzser és a kapitalizmus megrontój.pdf

 

Michael Hudson:

Destiny of Civilization: Finance Capitalism, Industrial Capitalism and Socialism

 

A “rent-seeking” (járadékos), a reálgazdaságra rátelepedő kapitalizmus bírálata a baloldal örökzöld témája. De Hudson könyve a kritikán kívül olyan javaslatokat, megoldásokat is tartalmaz, amikre még azok is felfigyelnek, akik számára a mai kapitalizmus minden rendszerek legjobbika.

Csikvári András könyvajánlata:

A járadékos kapitalizmus megreformálása.pdf

 

Christian Felber: A közjó gazdasága

Közhely, hogy a mai kapitalista gazdasági rendszer növekedése fenntarthatatlan. Christian Felber egy olyan önmagában megálló kapitalista gazdálkodási rendszerre tesz javaslatot, amelyben nem a profit és a növekedés az elsődleges szempont, hanem az úgynevezett közjó és emellett, pontosabban ezután kell profitábilisnak lenni a vállalkozásnak. Várható volt, hogy a kelet-európai rendszerváltozások után jelentkező értelmiségiek olyan ötleteket találnak ki, melyek részben visszavezetnek a megbukott rendszerhez. A könyv alapvetően - a szerző állítása ellenére - utópisztikus és az általa javasolt néhány megoldás súlyosabb problémára vezet, mint amit orvosolni szándékozott. Javaslata a vállalatok társadalmi-gazdasági felelőssége irányzatnak a megengedhetetlenül eltúlzott változata. Mindezek ellenére javaslom a könyv megismerését, mert az alapgondolat is eredeti és néhány javasolt változtatás is megfontolást érdemel.

Csíkvári András ismertetése.
Christian Felber: A közjó gazdasága.pdf

 

A kapitalizmus ereje – a stakeholder kapitalizmus dícsérete

A Black Rock a világ legnagyobb vagyonkezelő és befektetési társasága, sokak szemében maga az ördög vagy a háttérhatalom. Larry Fink a társaság elnök vezérigazgatója. Levele azokhoz a vállalati vezetőköz szól, melyeknél a Black Rock – részvényvásárlás formájában – elhelyezi a társaság tőkéjét. Fink a „stakeholder” kapitalizmust dicsőíti; a kapitalizmusnak azt a jellegzetességét, amikor egy vállalat stratégiájának kialakításában az összes érdekelt fél (adott esetben az összes részvényes) részt vesz.

A levél önmagáért beszél, de két dolgot érdemes kiemelnünk, illetve megjegyeznünk:
1. Fink hangsúlyosan felhívja a vállalatvezetők figyelmét arra, hogy legfontosabb globális feladatunk a klímaváltozás elleni harc, és fontos, hogy ebben ők is részt vegyenek, mert ezáltal egyformán szolgálják a közjót és részvényeseik érdekeit.
2. Érdekes látnunk, hogy miközben Németországban és Ausztriában a Mitbestimmung ad intézményi lehetőséget az alkalmazottaknak és dolgozóknak, hogy beleszólhassanak munkahelyük, vállalatuk ügyeibe, Fink hasonló funkciót tulajdonít a stakeholder kapitalizmusnak. (A stakeholderek adott esetben a vállalati részvények tulajdonosai, de Amerikában ez összeasonlíthatatlanul szélesebb kört jelent mint Európában, ugyanis kötelező társadalombiztosítás híján az amerikaiak nyugdíjmegtakarításaikat befektetési alapoknál helyezik el.)

A kapitalizmus ereje.pdf

(A levél ajánlója Csíkvári András, a fordítást DeepL Translatorral készítette )

 

Az állam gazdasági szerepe, amikor az emberiség léte a tét

A közgazdaságtan és a társadalomtudományok felfogása az állam gazdasági szerepéről széles skálán helyezkedik el. A klasszikus liberálisok a minimális állam koncepcióját vallják, míg a jóléti gazdaságtan jelentős szerepet szán az államnak, a környezetvédelem pedig további feladatokat ró rá (Ökosozialmarktwirtschaft). Mikroszinten az állami beavatkozás hatékony­ságvesztést okoz, de az okozott társadalmi és környezeti károk elhárítása és a pozitív externáliák előidézése, azaz a társadalmi-gazdasági optimum megteremtése érdekében fokozott állami beavatkozásra van szükség.

 

Mariana Mazzucato könyve ebbe a gondolati vonalba illeszkedik: minél nagyobb a gazdasági tevékenység által okozott környezeti, társadalmi és globális kár, annál jelentősebb szerep hárul az államra. Amikor pedig a fenyegetés az emberiség vesztét is okozhatja (klímaválság, mesterséges intelligencia, világméretű járványok), az állami szerepvállalásnak a gazdasággal, a piaccal szemben egyértelműen prioritást kell adni.

Koch Anna könyvismertetése
mission_economy.pdf

 

 


Az ember – még ha közgazdász is – a pénzügyi rendszerről azt tudja, hogy a kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek fejében hiteleket nyújtanak a vállalatoknak, pénzt teremtenek; a passzív, rövidlejáratú betétekből a gazdasági növekedést és az innovációt szolgáló beruházásokat finanszíroznak. Schumpeter ezt – lelkesedésében – egyenesen a kapitalizmus alkímiájának nevezte. A központi bank pedig a tartalékráta és a kamatláb meghatározásával és a nyílt piaci műveletekkel szabályozza a pénzmennyiséget. Botos Katalin tanulmánya megkérdőjelezi ezt az ideális képet (bár kérdéses, hogy az időnkénti válságok miatt ideálisnak nevezhető-e), és ismerteti azokat az új pénzelméleteket, melyek feltárják e bonyolult rendszer valódi működését és motivációit: Pénzelméleti kihívások a modern gazdaságban
Pénzelméleti kihívások a modern gazdaságban (u-szeged.hu)

Govcoin: Capitalism without banks? (The alchemy of capitalism)
A summary, based on The Economist May 8th 2021 Special report: The future of banking. Shaken structures. (KK)
govcoin.pdf
A hosszabb, magyar nyelvű ismertetés itt olvasható: Govcoin: Bankok nélküli világ?
govcoin_teljes.pdf


Nem közgazdászok , különösen környezetvédők, gyakran a közgazdászokat, a közgazda­ság­tant okolják azért, hogy így kizökkent a világ, hogy ilyen részvétlenné, gazdaság­kozpontúvá, profithajhásszá vált. Tételem az, hogy a közgazdaságtan az emberi természet tükörképe, lenyomata, és azért ilyen, mert ilyenek vagyunk. Az élővilággal és a többi emberrel együttérző közgazdászok már megteremtették azt az (ökológiai) közgazdaság­tant, amely működőképes, operacionalizálható lenne; rajtunk múlik, hogy alkalmazzuk-e. (A környezetbarát és az ökológiai közgazdaságtanról a Fenntartható Fejlődés fejezetben lesz szó.)

Kiss Karoly: Igaz-e a mehek meseje?
Milyen lesz a XXI. század közgazdaságtana? Az önzésen alapuló főáramú közgazdaságtan megbukott. De van-e bennünk elegendő jóság ahhoz, hogy arra építhessük az új közgazdaságtant?
Íme ez a szöveges változata: Igaz-e a méhek meséje teljes.pdf

Megszoktuk, hogy Anglia, majd később az Egyesült Államok világuralma folytán a tudományokban is e két hatalom a mérvadó és elhanyagoltuk az egyéb iskolákat. Egy nemré­giben megjelent kitűnő könyv a civil gazdaságról (szerzői az olasz Bruni és Zamagni) rádöbbent minket, hogy a közgazdaságtant nem csak angolszászok művelik. Én magam ebből az egy könyvből többet tanultam, mint az eddig olvasott angolszász közgazdasági művekből. (A Civil gazdaság hazai kiadása két kollégám, Baritz Sarolta és Kocsis Tamás érdeme.)

Kiss Károly: Lehet-e erényes a piac?
Lehet-e erényes a piac.pdf