Mindennapjaink

Ezen az oldalon olyan információkat, tanácsokat és tapasztalatokat közlünk, melyek a környezettudatosság, a környezetbarát életmód gyakorlati megvalósításához szükségesek és mindennapjaink kulturáltságát emelik

Beliczay Erzsébet rovata

beliczayerzsi[kukac]gmail.com

A mindennapjaink – a minket körülvevő közösség, a környezet, a viselkedésünk, a szokásaink – visszatükrözik kulturáltságunk mértékét. A média, az iskolai oktatás, a munkahelyek, a közösségek nem szentelnek akkora figyelmet az egészség, a munka, a környezet, a viselkedés, a szórakozás stb. kultúrájának, mint amekkorát azok megérdemelnének.

Sok mondás, verssor született az évszázadok folyamán, amelyek kulturáltságunk fontosságára figyelmeztetnek. Sajnos az a benyomásom, hogy e téren számtalan tennivalónk lenne. Ezt különféle statisztikák, nemzetek közötti összehasonlítások is megerősítik.

Jó és rossz példákon keresztül szeretnénk bemutatni a mindennapi benyomásainkat. Egyúttal arra kérjük az olvasót, hogy vegyen részt ebben a bemutatásban, illetve tegyen észrevételeket. Annak is örülnék, ha esetenként ütköznének a vélemények, a tapasztalatok. Lehet, hogy más szemszögből mások az okok, a megoldáshoz vezető utak.

Elcsodálkozom sokszor, hogy mekkora különbségek vannak nálunk a mindennapok kulturáltságában. Ez gyakran közösség- illetve helyfüggő, két szomszédos település között is lehetnek nagy eltérések, nem beszélve például a főváros kerületei között szembetűnő különbségekről. Ne higgyük azonban, hogy – bár fontos elemek – az iskolai végzettség vagy az anyagi körülmények a fő meghatározók.

Biztatok mindenkit az együttgondolkodásra. Széchenyitől Klebelsbergen át a mai napig, számtalanszor figyelmeztettek nagyjaink, hogy egy olyan kis ország, mint a miénk, elsősorban a szellemével, a kulturáltságával tud labdába rúgni az országok, földrészek versenyében. Ebben mind a közel 10 millió honfitársunknak vannak feladatai, lehetőségei.

Beliczay Erzsébet szerkesztő

beliczayerzsi@gmail.com


 

Táplálkozás és agyműködés (The Economist, 2022. Karácsony)

Beliczay Erzsébet ismertetője

Az ősember az elejtett vaddisznót nyársra tűzve megsütötte, és hozzá az asszonyok bogyókat, ehető zöld leveleket gyűjtögettek. Sok ezer éven keresztül, elődeink hormonmentes húsokat, vegyszermentes – erjesztéssel, savanyítással, szárítással tartósított – zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak. Mára a fejlett világban a lakosság jelentős része egészségtelenül táplálkozik, melyen nem sokat segít az étrendkiegészítők évi 150 milliárd dollár fölötti globális forgalma sem. (Test Dinan professzor, a corki egyetemről, „Étrendkiegészítő Wild West” -nek nevezte a fejlett világot.) A táplálékok agyunkra gyakorolt hatásairól és az egészséges táplálkozásra vonatkozó kutatások szükségességéről szól az Economist 2022. karácsonyi számában megjelent cikk.

Beliczay Erzsébet:

Étkezésünk kapcsolata mentális egészségünkkel.pdf

 

Beliczay Erzsébet kifogásolja, hogy a főváros idegenforgalmi körzeteiben a külföldi tömeggyártás giccseit árulják, az igényes hazai kézműves termékek helyett. Összeveti a cukor, méz és melasz tápértékét. Ismerteti azokat az elképzeléseket, melyek a biodiverzitás megőrzése érdekében csökkentenék a mezőgazdaság földterületét. Az idegen nyelvtudás mellett most a szakmunkások esetét felhozva érvel. És újabb megvilágításba helyezi az autizmust.

Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink.pdf

 

A Mindennapjaink rovatban Beliczay Erzsébet a lakások felesleges túlfűtéséről, az egészséges táplálkozásról, az álló gépkocsik motorjának felesleges járatásáról és a többnyelvűség hasznáról értekezik.

Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink 2022 november 30.pdf

 

2022. október 18.

Egyre több az autista gyerek. Valójában nem a számuk növekszik, hanem a sajátos tünetegyüttest korábban nem mindig ismerték fel. Az autizmus nem gyógyítható, az ilyen gyerekekhez türelem és empátia szükséges – mint ahogy a felnőttek között is arra lenne szükség, valamennyi kapcsolatunkban. Másik kommentárom azt emeli ki, hogy hiába tudjuk évtizedek óta, hogy a gazdasági növekedés tönkreteszi a természetes környezetünket, helyette fejlődésre és minőségi változásra lenne szükség, a politikai élet és a gazdaság vezető figurái még mindig nincsenek ezzel tisztában, a növekedést hajszolják. Végül az új technológiák, a mesterséges intelligencia veszélyeire hívom fel a figyelmet.

BE 2022. okt. 18.pdf


2022. aug. 22.

Augusztusban másodszor jelentkezünk mindennapjaink témáival. Elsőként a médiát biztatjuk, hogy több optimizmust sugározzanak korunk nehéz problémáival küszködő hallgatóinak, olvasóinak. Biztató döntést hozott az Alkotmánybíróság a Balaton partjának gátlástalan beépítését akadályozandó. A szigorúbb szabályozás nem visszamenőleges hatályú, de a jövőbeli természetkárosító építkezéseket fékezheti. A globális felmelegedés és a nyersanyagok kimerülése a főáramútól eltérő javaslatok megfontolására kényszeríthetik a világot. Végül az egyre aggasztóbb oktatási színvonal emelésére említünk két lehetséges példát.

BE 2022. aug. 22.pdf


2022. aug. 14.

Legyen a Városliget a példamutató gondosság ligete!

Közel lakom a Városligethez, ezért hosszú ideje figyelemmel kísérem azt az egyenlőtlen és parttalan vitát, amit a ligetvédők, vagyis a Liget beépítését ellenzők és a Ligetet különféle középületekkel beépítők egymással folytatnak…

Városliget.pdf

 

Kutyások a Városligetben

Most a kutyával napi 2x1,5 órát töltök a Városligetben. Sok pozitív tapasztalatom van arról, hogy a kutyások egy sajátos közösséget alakítottak ki. Barátságosan üdvözlik egymást ismeretlenül is, türelmesek a kutyák közötti barátkozás tolerálásában. Szemmel láthatóan örülnek egymásnak. Ez pont az ellenkezője a városi környezetben gyakori elidegenedésnek, annak, hogy sokszor az egy házban élők sem ismerik egymást. Jól mutatja, hogy lelkünk mélyén mindannyiunknak hiányzik az együvé tartozás. Itt sikerült megteremteni. (B.E.)

 

Énekeljünk együtt!

Énekterápia.pdf

Adatok a magyar zenéről.pdf

 

Alkalmazkodjunk az éghajlatváltozáshoz!

A 25. órában vagyunk! - Felkészülés a felmelegedésre

Városi klíma és építészet.pdf

Városi környezet.pdf

 

Tanuljunk a növény- és az állatvilág példáiból

1987-ben jelent meg magyar fordításban David Attenborough könyve „Az első édenkert – a Földközi-tenger világa és az ember” (Park kiadó). Hogy az éghajlatváltozás, illetve az alkalmazkodási kényszer mennyire nem újkeletű, azt mutatja, hogy mindjárt az első részben van egy alfejezet az éghajlat változásairól. Hat és félmillió évvel ezelőtt a Földközi tenger kiszáradt. A körzetében levő területeken a jobbára ma is ismert növény- és állatvilág burjánzott. Hárommillió éve elkezdődött a hideg és meleg időszakok váltakozása. Mintegy háromszázezer éve a nagykiterjedésű jégtakaró lehúzódott Európa közepéig. A végén Dél-Európa legnagyobb részén is fűvel-sással borított, rideg tundra lett, amelyből néhány csenevész nyírfa, fűzfa és boróka emelkedett ki. A még délebbre lehúzódott állatvilág azonban tavasszal felkerekedett, és ellepte az északabbra fekvő területeket, és ott szaporodtak. Ezt a szokást a madarak máig megőrizték. Az éghajlat tehát a mi kontinensünkön is rengetegszer alakult át alapvető mértékben. Idézet a könyvből: „… korunkban a Földközi-tenger európai partjai mentén a legellenségesebb évszak nem a tél, mint valaha volt, hanem a nyár. Az itt élő állatokat és növényeket korántsem a fagy meg a zord szelek veszélye fenyegeti, hanem a hőség és az azt kisérő, potenciálisan gyilkos aszály.” Ezután Attenborough felsorolja, hogy az egyes állat- és növényfajok miképpen alkalmazkodtak a nyári hőséghez. Az ötletesség, a változatosság egészen csodálatos. Vannak élőlények, amik lerövidítették az élettartamukat, mások a föld alatti hagymáikkal élik túl a nehéz időszakokat. A fényvisszaverés, a színek, a például viaszos levélfelületek, a méretek megváltoztatása, az anyagcsere lassítása, illóolajok kipárologtatása, ugyanannak a fajnak a helyi körülményekhez alakulása (méret, gyökér stb.) tanulságos. Az állatoknál is hasonló a helyzet. Míg északon sok állat téli álmot alszik, hasonló nyári álmot alszanak délen. Egyes csigák pedig nyálkájukkal hermetikusan lezárják otthonukat a kiszáradás ellen. Dél-Európa ilyenkor otthont nyújt Afrika emlősállatainak. Nem sorolom tovább az alkalmazkodások nagyon érdekes leírását. Kíváncsiságunk kielégítése mellett, merítsünk ötleteket is belőlük! (B.E.)

 

Ne féljünk a zöld falaktól!

A legszebb példákat eddig a falak növényzettel való befuttatásáról Bécsben és Krakkóban láttam. Egyes növényeket közvetlenül futtattak fel, másokat egy – a falra vagy a fal elé szerelt rácsozat segítségével…

Zöld falak.pdf

 

Környezetünk kulturáltságáért

Sok a tennivalónk szemétfronton!

Környezetünk kultúráltságáért.pdf

 

Nyakig benne vagyunk már az éghajlatváltozásban, a csapadék- és vízellátási problémákban. Egyre nehezebb a zöldterületek fenntartása. Különösen fontos, hogy folyamatosan javítsunk az ezzel kapcsolatos munkák hatékonyságán. Erre három példát is bemutatunk. Ugyancsak örök téma a csomagolás. Ezúttal a házhozszállítás pazarló gyakorlatára hívjuk fel a figyelmet. Egy téma kilóg a sorból. Uniós szintű szabályozásra, összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az utódaink is emlékezhessenek arra a sokszínűségre, amelyet a történelem során, az egyes területen élő népek jelentettek. Veszélyben vannak azok a sírok, régi temetők, ahol kihaltak vagy elköltöztek az utódok, mivel nincs, aki befizesse a temetők üzemeltetői által megkövetelt sírmegváltást. Nincs szabály, amely tiltaná ezek megsemmisítését

Beliczay Erzsébet

Mindennapi gondjaink.pdf

 


Mindennapi teendőink elméleti háttere

Könczey Réka összeállítása

Mindennapi döntéseink meghatározzák az időben és térben akár nagy távolságra történő események kimenetelét. Egyéni és közösségi szinten sem halogatható tovább a hosszú távú felelősségvállalás. Szükséges, hogy a lehető legtöbb ember kielégítő, azaz emberhez méltó életet éljen. Mi, önmagunk is. Részesüljünk az adott térségekben létrehozott hasznokból, és minél kisebb legyen az externális (a haszonélvezőről másokra átterhelt) károkozásunk.

Az alapszükségletek mellett a mai emberiség egyre nagyobb része számolhatatlan és mértéktelen módon elégíti ki igényeit is, ezt fejlettségnek nevezzük. A ma élő közel nyolcmilliárdnyi, s a 2050 környékére várható tízmilliárdnyi ember számára a jelenlegi módszerekkel és a ma jellemző fogyasztási szokások mellett képtelenség kielégíteni az igényeket, sőt sok helyen az emberhez méltó élet alapszükségleteit is.

Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A József Attila-i alapszükségletek lista nem mindig és nem mindenki számára prioritás. Erőforrásaink szétosztásakor, az igénybe vétel normatív és puha szabályozásakor sokszor elfedi a piac vagy a kommunikáció az alapvető létfeltételek elsőrendű, és az egyéb (kiegészítő, luxus) igények alárendelt rangsorolását. Emiatt történhet meg, hogy nemzetek, közösségek vagy családok áruba bocsátják, átengedik termőföldjeiket, vízkészletüket, vagy rövidtávú érdekek mentén elpazarolják ásványi energiaforrásaikat.

A tudatos életvitelt a fogyasztó egyértelműen megfogalmazott, saját elvárásán túl hatékonyan segítik:

Olvasnivaló nagykorúaknak, akiknek életéből kimaradt ez a lecke: Föld-közösség

 

Édes otthon

(feltöltés alatt)

 

Az anyag

A megújuló erőforrással gazdálkodók nem zsákmányolhatják ki az erőforrást biztosító környezeti elemeket, mert az erőforrás elvész. Például a talajjal gazdálkodónak, vagy az erdőtulajdonosnak vissza kell forgatnia valamennyit a megtermelt haszonból. A megújuló erőforrásokkal lehet és szükséges jól gazdálkodni. A „jól gazdálkodás” szintje maga a megújulási ráta, a mértékhez (és a mértéktelenséghez) kulturális normáink kapcsolódnak.

Az ásványi erőforrások (ércek, szénhidrogének) azonban többségükben nem megújulók, azaz kimerülnek. A nem megújuló erőforrás felhasználója, hacsak lehetséges (és szinte mindig lehetséges), nem fizeti meg az erőforrás tényleges helyettesítésének értékét, azt ráhagyja másokra, a jövő generációkra. Ezt a – használó által meg nem fizetett – költséget externális vagy külső költségnek nevezzük.

A zárt anyagciklusok kialakítása mindenféle, de különösen a nagy alapanyag-igényű termelésben üdvözlendő. Ekkor hasznosítással a korábban hulladékként jelentkező anyagok tovább használhatók, így az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége, és az új nyersanyag kitermelésének, beszállításának igénye is csökken.

A közelség elvét a hulladék-irányelv alkalmazza: a hulladék hasznosítására, ártalmat­lanítására a legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. A közelség elve bármely – különösen nagytömegű – anyag kezelésénél fontos, hiszen a rövidebb szállításból eredően energiamegtakarítást és szennyezésmegelőzést jelent. A fenntarthatóság érdekében előnyben kell részesíteni a helyi erőforrások hasznosítását. A helyi erőforrások hasznosítása a helyi közösség és környezet viszonyrendszerében valósul meg, szervesen illeszkedik a közösség életéhez, lehetővé teszi a szerves kultúra folyamatosságát, a közösség (együtt)működését. Mindezzel megelőzhető nemcsak a térségek elnéptelenedése, de szélsőséges elszegényedése is: a helyi erőforrások eltartóképesség szerinti hasznosítása egyben jövedelmet és általában az erőforrásokért vállalt felelősséget is jelent. A rövid ellátási láncoknak kedvező szabályozás (elsősorban az élelmiszerek vonatkozásában) kiemelt európai céllá vált a közelmúltban. Érvényesítsük saját döntéseinkben is!

 

Komposztálás mindennap

Ld. itt: https://humusz.hu/komposztalj/alapok

 

Emberbarát földművészet

Gyulai Iván szuhafői kertjének mélymulcsos gyakorlata már 2 négyzetméteres földterületen is működik. Nyáron kartonpapírra, majd októberben sok növényi maradványra (szalmára, avarra) és kevesebb állati trágyára van szükség hozzá, valamint türelemre. Ezt a történetet és gyakorlati tudnivalókat javasolt elolvasni:
https://humusz.hu/sites/default/files/melymulcs.pdf

 

Re-Generációs Föld
- mert a szántatlan föld is terem, és a regeneratív étrend is jó

David Perry szerint az ipari forradalom óta kibocsátott szén-dioxid közel felét, nagyjából egy trillió tonna szén-dioxidot tudnánk tudatos és rendszerszerű, szántásmentes földműveléssel megkötni. A regeneratív földművelési és táplálkozási rendszer nemcsak a légkör széndioxid-tartalmát csökkenti, hanem a talajok erózióját is. Mint tudjuk, globálisan a művelhető földek több mint 75%-a már károsodott, és 2050-re a talajromlás által érintett földterületek aránya meghaladhatja a 90%-ot. (Becslések szerint 2050-re a szűkös talajerőforrásokhoz kapcsolódó problémák miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma elérheti a 700 milliót, az évszázad végére az 1 milliárdot.)

Néznivaló: Becsüld meg a földet! (Kiss the ground,) című 2020-as dokumentumfilm.

 

Családban vagy másokkal?
(feltöltés alatt)

 

Szabadban
(feltöltés alatt)

 

Lábnyom

Az ökológiai lábnyom elszámolási keretrendszer, amely bemutatja, hogy az ökoszisztéma termékeiből és szolgáltatásaiból mekkora részt tesz ki a humán felhasználás, és ennek meghatározásához a termékek és szolgáltatások előállításhoz szükséges bioproduktív területek (szárazföld és tenger) nagyságát használja fel mutatóként.
Forrás: Ewing, B., Reed, A., Galli, A., Kitzes, J., and Wackernagel, M. (2010) Calculation Methodology for the. National Footprint Accounts, 2010 Edition

Mathis Weckernagel és William Rees 1996-os kezdeményezésének továbbfejlesztéséről, és aktuális módszertanáról jó összefoglaló található itt: Csutora Mária: Az ökológiai lábnyom számításának módszertani alapjai, Aula, Budapest, 2011.
http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/589/1/okolab_norveg.pdf

Az ökológiai lábnyom az a terület, amely az emberek, csoportok életvitelének biztosításához szükséges. Fő összetevői egy emberre:

Az ökológiai lábnyom összetétele a magyar háztartásokban (Forrás: Csutora et al. Az ökológiai lábnyom ökonómiája. Aula kiadó. Budapest. 2011.
http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/589/1/okolab_norveg.pdf)

Hazánk ökológiai lábnyoma elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználásából származó széndioxid-kibocsátás (karbonlábnyom) miatt nagyobb a biokapacitásunknál. A második legnagyobb területfoglaló és ökolábnyom-hagyó a növénytermesztés.

Lábnyombecslő kalkulátorok:

http://www.kothalo.hu/labnyom/
http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php
http://khkalkulator.wwf.hu/hu/index
és az applikációboltokban is számos kalkulátor elérhető

Kritikái

Az ökológiai lábnyomot ugyan nem komplex (kompozit) mutatószámnak szánták, túlságosan sokan használják akként. Ha nem egyénekre, hanem közösségekre, netán országokra vagy kontinensekre alkalmazzuk, az ökológiai lábnyom segítségével a globális ökoszisztéma által nyújtott ökológiai szolgáltatások egy részét közös mértékegységben, összehasonlíthatóan tudjuk kifejezni, amely mennyiségileg jellemzi a Föld termékeny területeiből az emberiség által kisajátított részt. Nem tartalmaz ugyanakkor ez a mutató a területek minőségromlásával kapcsolatos jellemzőket. Valójában nem méri sem a fenntarthatóságnak, sem a környezet terhelésének változását. Mihelyt valahol csökken(ne) az értéke, kiderülne, hogy nem tudhatjuk, az a csökkenés miért és mennyire jó, és milyen tanács fakad belőle.