Mindennapjaink
Ezen az oldalon olyan információkat, tanácsokat és tapasztalatokat közlünk, melyek a környezettudatosság, a környezetbarát életmód gyakorlati megvalósításához szükségesek és mindennapjaink kulturáltságát emelik
Beliczay Erzsébet rovata
beliczayerzsi[kukac]gmail.com
A mindennapjaink – a minket körülvevő közösség, a környezet, a viselkedésünk, a szokásaink – visszatükrözik kulturáltságunk mértékét. A média, az iskolai oktatás, a munkahelyek, a közösségek nem szentelnek akkora figyelmet az egészség, a munka, a környezet, a viselkedés, a szórakozás stb. kultúrájának, mint amekkorát azok megérdemelnének.
Sok mondás, verssor született az évszázadok folyamán, amelyek kulturáltságunk fontosságára figyelmeztetnek. Sajnos az a benyomásom, hogy e téren számtalan tennivalónk lenne. Ezt különféle statisztikák, nemzetek közötti összehasonlítások is megerősítik.
Jó és rossz példákon keresztül szeretnénk bemutatni a mindennapi benyomásainkat. Egyúttal arra kérjük az olvasót, hogy vegyen részt ebben a bemutatásban, illetve tegyen észrevételeket. Annak is örülnék, ha esetenként ütköznének a vélemények, a tapasztalatok. Lehet, hogy más szemszögből mások az okok, a megoldáshoz vezető utak.
Elcsodálkozom sokszor, hogy mekkora különbségek vannak nálunk a mindennapok kulturáltságában. Ez gyakran közösség- illetve helyfüggő, két szomszédos település között is lehetnek nagy eltérések, nem beszélve például a főváros kerületei között szembetűnő különbségekről. Ne higgyük azonban, hogy – bár fontos elemek – az iskolai végzettség vagy az anyagi körülmények a fő meghatározók.
Biztatok mindenkit az együttgondolkodásra. Széchenyitől Klebelsbergen át a mai napig, számtalanszor figyelmeztettek nagyjaink, hogy egy olyan kis ország, mint a miénk, elsősorban a szellemével, a kulturáltságával tud labdába rúgni az országok, földrészek versenyében. Ebben mind a közel 10 millió honfitársunknak vannak feladatai, lehetőségei.
Beliczay Erzsébet szerkesztő
beliczayerzsi@gmail.com
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink (2023 április)
(Április 2. az Autizmus Világnapja; Construma építőipari szakkiállítás – Innovatív válaszok globális problémákra; Mivel fűtsenek a németek 2024-től? - VISSZHANG az Economist-ban megjelent elhízással kapcsolatos cikkekre; - Value for money? - Antibiotikumok az európai állattenyésztésben)
Beliczay Erzsébet: 
Mindennap - 2023 április.pdf
Mindennapjaink – Beliczay Erzsébet:
A nyuggerek csak viszik a pénzt, és gondot jelentenek?
Egyre több helyről hallom, és magam is tapasztalom, hogy diszkriminálják az öregeket. Sajnos a fejlett nyugaton sem jobb a helyzet. Szinte szó szerint ugyanazokra a problémákra mutatnak rá a Spiegel 2023 március 25-i számában megjelent cikkek, mint amiket nálunk tapasztalunk. „Mellőzés, terrorizálás, elbocsájtás, ahogyan az időseket diszkriminálják.” De panaszkodott az egykor istenített Madonna is a Grammy Díj kiosztásán készített interjúban: „Jelenleg az idősek diszkriminálásának világában élünk.”
Beliczay Erzsébet: Az idősek diszkriminálása.pdf
A nyugdíjas-korúak foglalkoztatásának lehetőségeiről és hasznáról németországi körülmények között lásd:
Kiss Károly: A demokalipszis mítosza. Mi vár az elöregedő társadalmakra.pdf
Kiss Károly: Az ezüst cunami.pdf
A Mindennapjaink rovatban Beliczay Erzsébet arról ír, hogy a népbetegséggé vált elhízás ellen újabban nem egészséges életmódot és táplálkozást, hanem gyógyszereket javasolnak. A növényeink beporzását végző méhek és más rovarok tömeges pusztulását pedig nem a kevesebb vegyszerhasználattal próbálják megelőzni, hanem drónok által végzett beporzást javasolnak.
Beliczay Erzsébet: Az elhízás ellenszerei.pdf
Beliczay Erzsébet: Beporzók napja.pdf
Táplálkozás és agyműködés (The Economist, 2022. Karácsony)
Beliczay Erzsébet ismertetője
Az ősember az elejtett vaddisznót nyársra tűzve megsütötte, és hozzá az asszonyok bogyókat, ehető zöld leveleket gyűjtögettek. Sok ezer éven keresztül, elődeink hormonmentes húsokat, vegyszermentes – erjesztéssel, savanyítással, szárítással tartósított – zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak. Mára a fejlett világban a lakosság jelentős része egészségtelenül táplálkozik, melyen nem sokat segít az étrendkiegészítők évi 150 milliárd dollár fölötti globális forgalma sem. (Test Dinan professzor, a corki egyetemről, „Étrendkiegészítő Wild West” -nek nevezte a fejlett világot.) A táplálékok agyunkra gyakorolt hatásairól és az egészséges táplálkozásra vonatkozó kutatások szükségességéről szól az Economist 2022. karácsonyi számában megjelent cikk.
Beliczay Erzsébet:
Étkezésünk kapcsolata mentális egészségünkkel.pdf
Beliczay Erzsébet kifogásolja, hogy a főváros idegenforgalmi körzeteiben a külföldi tömeggyártás giccseit árulják, az igényes hazai kézműves termékek helyett. Összeveti a cukor, méz és melasz tápértékét. Ismerteti azokat az elképzeléseket, melyek a biodiverzitás megőrzése érdekében csökkentenék a mezőgazdaság földterületét. Az idegen nyelvtudás mellett most a szakmunkások esetét felhozva érvel. És újabb megvilágításba helyezi az autizmust.
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink.pdf
A Mindennapjaink rovatban Beliczay Erzsébet a lakások felesleges túlfűtéséről, az egészséges táplálkozásról, az álló gépkocsik motorjának felesleges járatásáról és a többnyelvűség hasznáról értekezik.
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink 2022 november 30.pdf
2022. október 18.
Egyre több az autista gyerek. Valójában nem a számuk növekszik, hanem a sajátos tünetegyüttest korábban nem mindig ismerték fel. Az autizmus nem gyógyítható, az ilyen gyerekekhez türelem és empátia szükséges – mint ahogy a felnőttek között is arra lenne szükség, valamennyi kapcsolatunkban. Másik kommentárom azt emeli ki, hogy hiába tudjuk évtizedek óta, hogy a gazdasági növekedés tönkreteszi a természetes környezetünket, helyette fejlődésre és minőségi változásra lenne szükség, a politikai élet és a gazdaság vezető figurái még mindig nincsenek ezzel tisztában, a növekedést hajszolják. Végül az új technológiák, a mesterséges intelligencia veszélyeire hívom fel a figyelmet.
2022. aug. 22.
Augusztusban másodszor jelentkezünk mindennapjaink témáival. Elsőként a médiát biztatjuk, hogy több optimizmust sugározzanak korunk nehéz problémáival küszködő hallgatóinak, olvasóinak. Biztató döntést hozott az Alkotmánybíróság a Balaton partjának gátlástalan beépítését akadályozandó. A szigorúbb szabályozás nem visszamenőleges hatályú, de a jövőbeli természetkárosító építkezéseket fékezheti. A globális felmelegedés és a nyersanyagok kimerülése a főáramútól eltérő javaslatok megfontolására kényszeríthetik a világot. Végül az egyre aggasztóbb oktatási színvonal emelésére említünk két lehetséges példát.
2022. aug. 14.
Legyen a Városliget a példamutató gondosság ligete!Közel lakom a Városligethez, ezért hosszú ideje figyelemmel kísérem azt az egyenlőtlen és parttalan vitát, amit a ligetvédők, vagyis a Liget beépítését ellenzők és a Ligetet különféle középületekkel beépítők egymással folytatnak…
Kutyások a Városligetben
Most a kutyával napi 2x1,5 órát töltök a Városligetben. Sok pozitív tapasztalatom van arról, hogy a kutyások egy sajátos közösséget alakítottak ki. Barátságosan üdvözlik egymást ismeretlenül is, türelmesek a kutyák közötti barátkozás tolerálásában. Szemmel láthatóan örülnek egymásnak. Ez pont az ellenkezője a városi környezetben gyakori elidegenedésnek, annak, hogy sokszor az egy házban élők sem ismerik egymást. Jól mutatja, hogy lelkünk mélyén mindannyiunknak hiányzik az együvé tartozás. Itt sikerült megteremteni. (B.E.)
Énekeljünk együtt!
Alkalmazkodjunk az éghajlatváltozáshoz!
A 25. órában vagyunk! - Felkészülés a felmelegedésre
Tanuljunk a növény- és az állatvilág példáiból
1987-ben jelent meg magyar fordításban David Attenborough könyve „Az első édenkert – a Földközi-tenger világa és az ember” (Park kiadó). Hogy az éghajlatváltozás, illetve az alkalmazkodási kényszer mennyire nem újkeletű, azt mutatja, hogy mindjárt az első részben van egy alfejezet az éghajlat változásairól. Hat és félmillió évvel ezelőtt a Földközi tenger kiszáradt. A körzetében levő területeken a jobbára ma is ismert növény- és állatvilág burjánzott. Hárommillió éve elkezdődött a hideg és meleg időszakok váltakozása. Mintegy háromszázezer éve a nagykiterjedésű jégtakaró lehúzódott Európa közepéig. A végén Dél-Európa legnagyobb részén is fűvel-sással borított, rideg tundra lett, amelyből néhány csenevész nyírfa, fűzfa és boróka emelkedett ki. A még délebbre lehúzódott állatvilág azonban tavasszal felkerekedett, és ellepte az északabbra fekvő területeket, és ott szaporodtak. Ezt a szokást a madarak máig megőrizték. Az éghajlat tehát a mi kontinensünkön is rengetegszer alakult át alapvető mértékben. Idézet a könyvből: „… korunkban a Földközi-tenger európai partjai mentén a legellenségesebb évszak nem a tél, mint valaha volt, hanem a nyár. Az itt élő állatokat és növényeket korántsem a fagy meg a zord szelek veszélye fenyegeti, hanem a hőség és az azt kisérő, potenciálisan gyilkos aszály.” Ezután Attenborough felsorolja, hogy az egyes állat- és növényfajok miképpen alkalmazkodtak a nyári hőséghez. Az ötletesség, a változatosság egészen csodálatos. Vannak élőlények, amik lerövidítették az élettartamukat, mások a föld alatti hagymáikkal élik túl a nehéz időszakokat. A fényvisszaverés, a színek, a például viaszos levélfelületek, a méretek megváltoztatása, az anyagcsere lassítása, illóolajok kipárologtatása, ugyanannak a fajnak a helyi körülményekhez alakulása (méret, gyökér stb.) tanulságos. Az állatoknál is hasonló a helyzet. Míg északon sok állat téli álmot alszik, hasonló nyári álmot alszanak délen. Egyes csigák pedig nyálkájukkal hermetikusan lezárják otthonukat a kiszáradás ellen. Dél-Európa ilyenkor otthont nyújt Afrika emlősállatainak. Nem sorolom tovább az alkalmazkodások nagyon érdekes leírását. Kíváncsiságunk kielégítése mellett, merítsünk ötleteket is belőlük! (B.E.)
Ne féljünk a zöld falaktól!
A legszebb példákat eddig a falak növényzettel való befuttatásáról Bécsben és Krakkóban láttam. Egyes növényeket közvetlenül futtattak fel, másokat egy – a falra vagy a fal elé szerelt rácsozat segítségével…
Környezetünk kulturáltságáért
Sok a tennivalónk szemétfronton!
Környezetünk kultúráltságáért.pdf
Nyakig benne vagyunk már az éghajlatváltozásban, a csapadék- és vízellátási problémákban. Egyre nehezebb a zöldterületek fenntartása. Különösen fontos, hogy folyamatosan javítsunk az ezzel kapcsolatos munkák hatékonyságán. Erre három példát is bemutatunk. Ugyancsak örök téma a csomagolás. Ezúttal a házhozszállítás pazarló gyakorlatára hívjuk fel a figyelmet. Egy téma kilóg a sorból. Uniós szintű szabályozásra, összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az utódaink is emlékezhessenek arra a sokszínűségre, amelyet a történelem során, az egyes területen élő népek jelentettek. Veszélyben vannak azok a sírok, régi temetők, ahol kihaltak vagy elköltöztek az utódok, mivel nincs, aki befizesse a temetők üzemeltetői által megkövetelt sírmegváltást. Nincs szabály, amely tiltaná ezek megsemmisítését
Beliczay Erzsébet
Mindennapi gondjaink.pdf
Mindennapi teendőink elméleti háttere
Könczey Réka összeállítása
Mindennapi döntéseink meghatározzák az időben és térben akár nagy távolságra történő események kimenetelét. Egyéni és közösségi szinten sem halogatható tovább a hosszú távú felelősségvállalás. Szükséges, hogy a lehető legtöbb ember kielégítő, azaz emberhez méltó életet éljen. Mi, önmagunk is. Részesüljünk az adott térségekben létrehozott hasznokból, és minél kisebb legyen az externális (a haszonélvezőről másokra átterhelt) károkozásunk.
Az alapszükségletek mellett a mai emberiség egyre nagyobb része számolhatatlan és mértéktelen módon elégíti ki igényeit is, ezt fejlettségnek nevezzük. A ma élő közel nyolcmilliárdnyi, s a 2050 környékére várható tízmilliárdnyi ember számára a jelenlegi módszerekkel és a ma jellemző fogyasztási szokások mellett képtelenség kielégíteni az igényeket, sőt sok helyen az emberhez méltó élet alapszükségleteit is.
Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A József Attila-i alapszükségletek lista nem mindig és nem mindenki számára prioritás. Erőforrásaink szétosztásakor, az igénybe vétel normatív és puha szabályozásakor sokszor elfedi a piac vagy a kommunikáció az alapvető létfeltételek elsőrendű, és az egyéb (kiegészítő, luxus) igények alárendelt rangsorolását. Emiatt történhet meg, hogy nemzetek, közösségek vagy családok áruba bocsátják, átengedik termőföldjeiket, vízkészletüket, vagy rövidtávú érdekek mentén elpazarolják ásványi energiaforrásaikat.
A tudatos életvitelt a fogyasztó egyértelműen megfogalmazott, saját elvárásán túl hatékonyan segítik:
- az internalizált környezeti költségek,
- a kereskedelmi árujelzések (például ökocímkék, származási hely jelzése),
- a termelői és kereskedői oldal társadalmi felelősségvállalása (például a reklámetikán keresztül),
- az információs esélykiegyenlítés, és
- a közösségek önszerveződései.
Olvasnivaló nagykorúaknak, akiknek életéből kimaradt ez a lecke: Föld-közösség
Édes otthon
(feltöltés alatt)
Az anyag
A megújuló erőforrással gazdálkodók nem zsákmányolhatják ki az erőforrást biztosító környezeti elemeket, mert az erőforrás elvész. Például a talajjal gazdálkodónak, vagy az erdőtulajdonosnak vissza kell forgatnia valamennyit a megtermelt haszonból. A megújuló erőforrásokkal lehet és szükséges jól gazdálkodni. A „jól gazdálkodás” szintje maga a megújulási ráta, a mértékhez (és a mértéktelenséghez) kulturális normáink kapcsolódnak.
Az ásványi erőforrások (ércek, szénhidrogének) azonban többségükben nem megújulók, azaz kimerülnek. A nem megújuló erőforrás felhasználója, hacsak lehetséges (és szinte mindig lehetséges), nem fizeti meg az erőforrás tényleges helyettesítésének értékét, azt ráhagyja másokra, a jövő generációkra. Ezt a – használó által meg nem fizetett – költséget externális vagy külső költségnek nevezzük.
A zárt anyagciklusok kialakítása mindenféle, de különösen a nagy alapanyag-igényű termelésben üdvözlendő. Ekkor hasznosítással a korábban hulladékként jelentkező anyagok tovább használhatók, így az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége, és az új nyersanyag kitermelésének, beszállításának igénye is csökken.
A közelség elvét a hulladék-irányelv alkalmazza: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. A közelség elve bármely – különösen nagytömegű – anyag kezelésénél fontos, hiszen a rövidebb szállításból eredően energiamegtakarítást és szennyezésmegelőzést jelent. A fenntarthatóság érdekében előnyben kell részesíteni a helyi erőforrások hasznosítását. A helyi erőforrások hasznosítása a helyi közösség és környezet viszonyrendszerében valósul meg, szervesen illeszkedik a közösség életéhez, lehetővé teszi a szerves kultúra folyamatosságát, a közösség (együtt)működését. Mindezzel megelőzhető nemcsak a térségek elnéptelenedése, de szélsőséges elszegényedése is: a helyi erőforrások eltartóképesség szerinti hasznosítása egyben jövedelmet és általában az erőforrásokért vállalt felelősséget is jelent. A rövid ellátási láncoknak kedvező szabályozás (elsősorban az élelmiszerek vonatkozásában) kiemelt európai céllá vált a közelmúltban. Érvényesítsük saját döntéseinkben is!
Komposztálás mindennap
Ld. itt: https://humusz.hu/komposztalj/alapok
Emberbarát földművészet
Gyulai Iván szuhafői kertjének mélymulcsos gyakorlata már 2 négyzetméteres földterületen is működik. Nyáron kartonpapírra, majd októberben sok növényi maradványra (szalmára, avarra) és kevesebb állati trágyára van szükség hozzá, valamint türelemre. Ezt a történetet és gyakorlati tudnivalókat javasolt elolvasni:
https://humusz.hu/sites/default/files/melymulcs.pdf
Re-Generációs Föld
- mert a szántatlan föld is terem, és a regeneratív étrend is jó
David Perry szerint az ipari forradalom óta kibocsátott szén-dioxid közel felét, nagyjából egy trillió tonna szén-dioxidot tudnánk tudatos és rendszerszerű, szántásmentes földműveléssel megkötni. A regeneratív földművelési és táplálkozási rendszer nemcsak a légkör széndioxid-tartalmát csökkenti, hanem a talajok erózióját is. Mint tudjuk, globálisan a művelhető földek több mint 75%-a már károsodott, és 2050-re a talajromlás által érintett földterületek aránya meghaladhatja a 90%-ot. (Becslések szerint 2050-re a szűkös talajerőforrásokhoz kapcsolódó problémák miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerülők száma elérheti a 700 milliót, az évszázad végére az 1 milliárdot.)
Néznivaló: Becsüld meg a földet! (Kiss the ground,) című 2020-as dokumentumfilm.
Családban vagy másokkal?
(feltöltés alatt)
Szabadban
(feltöltés alatt)
Lábnyom
Az ökológiai lábnyom elszámolási keretrendszer, amely bemutatja, hogy az ökoszisztéma termékeiből és szolgáltatásaiból mekkora részt tesz ki a humán felhasználás, és ennek meghatározásához a termékek és szolgáltatások előállításhoz szükséges bioproduktív területek (szárazföld és tenger) nagyságát használja fel mutatóként.
Forrás: Ewing, B., Reed, A., Galli, A., Kitzes, J., and Wackernagel, M. (2010) Calculation Methodology for the. National Footprint Accounts, 2010 Edition
Mathis Weckernagel és William Rees 1996-os kezdeményezésének továbbfejlesztéséről, és aktuális módszertanáról jó összefoglaló található itt: Csutora Mária: Az ökológiai lábnyom számításának módszertani alapjai, Aula, Budapest, 2011.
http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/589/1/okolab_norveg.pdf
Az ökológiai lábnyom az a terület, amely az emberek, csoportok életvitelének biztosításához szükséges. Fő összetevői egy emberre:
- az a terület, amelyen az étel és ital alapanyag megtermelhető, beleértve az elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő nagyságát;
- a halfogyasztással arányos vízterületet;
- a lakhatáshoz illetve tevékenységhez szükséges földterület, beleértve a lakás alapterületét és a bútorok, eszközök, anyagok előállításához szükséges földterületet;
- a felhasznált eszközök, tárgyak (gépkocsi, számítógép, háztartási gépek csomagolóanyagok, ruházati termékek, luxuscikkek) előállításához szükséges földterületet;
- azon erdőterület nagysága, amely az egyéni energiafogyasztással (mobilitás, fűtés, hűtés és a használt javak előállításához és szállításához szükséges energia) arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges;
- a fa-és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterületet.
Az ökológiai lábnyom összetétele a magyar háztartásokban (Forrás: Csutora et al. Az ökológiai lábnyom ökonómiája. Aula kiadó. Budapest. 2011.
http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/589/1/okolab_norveg.pdf)
Hazánk ökológiai lábnyoma elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználásából származó széndioxid-kibocsátás (karbonlábnyom) miatt nagyobb a biokapacitásunknál. A második legnagyobb területfoglaló és ökolábnyom-hagyó a növénytermesztés.
Lábnyombecslő kalkulátorok:
http://www.kothalo.hu/labnyom/
http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php
http://khkalkulator.wwf.hu/hu/index
és az applikációboltokban is számos kalkulátor elérhető
Kritikái
Az ökológiai lábnyomot ugyan nem komplex (kompozit) mutatószámnak szánták, túlságosan sokan használják akként. Ha nem egyénekre, hanem közösségekre, netán országokra vagy kontinensekre alkalmazzuk, az ökológiai lábnyom segítségével a globális ökoszisztéma által nyújtott ökológiai szolgáltatások egy részét közös mértékegységben, összehasonlíthatóan tudjuk kifejezni, amely mennyiségileg jellemzi a Föld termékeny területeiből az emberiség által kisajátított részt. Nem tartalmaz ugyanakkor ez a mutató a területek minőségromlásával kapcsolatos jellemzőket. Valójában nem méri sem a fenntarthatóságnak, sem a környezet terhelésének változását. Mihelyt valahol csökken(ne) az értéke, kiderülne, hogy nem tudhatjuk, az a csökkenés miért és mennyire jó, és milyen tanács fakad belőle.