Globális folyamatok, előrejelzések

(futurológia, prognózisok)

Milyen lesz a világ 2024-ben?

Milyennek látja a jövő évet az Economist, a világ vezető balliberális agyközpontja?

Amint a The Word Ahead 2024 c. mellékletet tartalmazó 2023. nov. 14-i Economist címlapján is láthatjuk, Trump sötét profilja árnyat vet a fél világra – valószínű megválasztását világméretű katasztrófának, és egyben a jövő év legfontosabb eseményének tartják. – Hát nem furcsa, hogy a világ vezető balliberális agyközpontja ennyire fél, sőt, retteg az amerikai nép demokratikus döntésétől? – E több mint 100 oldalas mellékletet négy téma köré csoportosítva ismertetem:

- Világgazdasági és világpolitikai fejlemények

- Az egyes térségek helyzete

- Átmenet egy karbonsemleges világba

- Mesterséges intelligencia, digitális forradalom.

(A MI kiemelését nem kell magyarázni; ugyanakkor más csúcstechnológiák –pl. a genetika, génsebészet – terén most nem várható ilyen, áttörés jellegű újdonságok születése.)

Kiss Károly: Milyen lesz a világ 2024-ben?.pdf

Csikvári F. András: A migrációról

Megjelent az Economist karácsonyi számában egy cikk a migrációról, Hogyan lehet méregteleníteni a migrációs politikát? - címmel. Átfutottam, felbosszantott, hogy hogyan lehet erről ilyen felületesen írni. Elkezdtem lefordítani és közben rájöttem, hogy itt nem felületességről van szó, hanem megpróbálják eladni a migrációt, mint egy pozitív dolgot, mint egy nagy lehetőséget a Nyugati világ számára. A cikk összemosta a legális, a fogadó ország számára is előnyös migrációt azzal, amikor tömegek illegálisan és kéretlenül beáramlanak egy országba. Természetesen a szerző szót sem ejt olyan dolgókról, mint a gettósodás, az importált terrorizmus vagy az iszlám térhódításának a veszélyeiről. A fordítást elküldtem Kiss Károlynak, azzal a megjegyzéssel, hogy haragszom erre a cikkre.

Kiss Károly válasza: ez a cikk nagyon gyenge, így, eredeti formájában ne adjuk közre. Inkább írjál egy kritikát róla, meg írd meg a saját véleményed a témáról.

Csikvári F. András: A migrációról.pdf

The Economist: How to detoxify migration

A Murdoch-birodalom: A világ legnagyobb médiavállalkozása

Médiumai:

Kommentálás: Megjegyzések OV svájci előadásához, melyet a Weltwoche ünnepségén tartott

Miniszterelnökünk beszédei igazi intellektuális csemegék: mind elemzései mélységét, mind iránymutatását, jövőbelátását tekintve. 2023. nov. 22-i előadásának témája: Európa elvesztette önrendelkezési képességét. Amit erről mondott, azzal alapvetően egyetértek. de két tekintetben fenntartásaim vannak.

Kiss Károly: OV svájci előadása.pdf

Bartha Zoltán: Megatrendek formálódása a globális narratívák tükrében

A John Naisbitt által meghonosított megatrend kifejezés olyan társadalmi (emberek közötti kapcsolatokkal megragadható) vagy természeti elmozdulásokra vonatkozik, amelyek hosszú (évtizedes) távon, tág földrajzi környezetben (globálisan) és széles spektrumon (több rendszert érintő módon) fejtik ki hatásukat. A téma irodalma alapján a leggyakrabban előforduló megatrendek rangsorában a Gazdasági erő eltolódása, a Digitalizáció, a Klímaváltozás és a Demográfiai válság állnak az első helyeken. A narratívák felerősíthetik vagy gyengíthetik az egyes megatrendeket. A Google Ngrams és Google Trends adatai alapján a munkaerőpiacon megfigyelhető készségrés az a kulcsszó, ami emelkedő tendenciájú, és ami az alábbi megatrendek narratíváival áll szoros korrelációs kapcsolatban: Új világrend, Klímaváltozás, Növekvő egyenlőtlenségek, Digitalizáció, Individualizmus, Nemi szerepek és Városiasodás.

Bartha Zoltán: Megatrendek és globális narratívák.pdf

Nyugat-Európa jövőjét Dél-Afrikában írják?

A dél-afrikai búrok útja a modern civilizáció csúcsáról a túlélésért vívott küzdelem szakadékáig (Demokrata 2023. április 26.).

A fekete lakosság túlsúlya, a fordított apartheid, a búrok üldözése és az anarchia uralja a mai Dél-Afrikát – a Demokratában megjelent cikkek hosszú távon ezt a jövőt jósolják Nyugat-Európának.

KK: rövid ismertetés.pdf

Indiáé a jövő?

A század végén is India lesz a világ legnépesebb országa, Kína lakossága 800 millióra csökken, az USÁ-é 400 millióra nő. A demográfiai termékenységben és a várható életkorban nem lesz számottevő különbség közöttük.

2021-től már a GDP növekedésében is India az éllovas, a 2027-ig tartó prognózis szerint gyorsabb lesz a növekedése, mint a másik két nagyhatalomé. (Der Spiegel Nr.16/2023.)

Kiss Károly: Indiáé a jövő?.pdf

Botos Katalin: Hatalom és pénz: az amerikai-kínai rivalizálás és a világ kettészakadó pénzügyi rendszere

A korábban unipoláris világ a pénzügyek terén töredezik… Miért aggaszt mindez? Azért, mert mi, magyarok, pont a „törésvonalban” vagyunk. Kereskedelmileg rendkívül erősen kötődünk az EU-hoz - s ezen keresztül a Bretton-Woods-i rendszerhez, hiszen exportunk több, mint hetven százaléka ide irányul. Kapcsolataink azonban más országokkal is fejlődnek, és fontosak. Történelmi tapasztalatok arra mutattak, hogy a világháborúkat – a másodikat minden bizonnyal –, megelőzte a klíringesedés, a pénzügyi kapcsolatok széttöredezése. A Szovjetunió is a trfRb elszámolási rendszerrel választotta le szövetségeseit a hidegháború idején a világ-gazdaságról…

Botos Katalin: Kettészakadó pénzügyi rendszer.pdf

Kiss Károly: Gorbacsov hagyatékénak hosszúra nyúlt árnyai

Gorbacsov nagy jót tett az emberiséggel, hogy a volt szovjet köztársaságokat és szocialista országokat kiszabadította a kommunista birodalom fogságából, de nagy káoszt hagyott maga után. Befejeződött a hidegháború, a volt szovjetköztársaságok (köztük az Orosz Föderáció) és a felszabadult volt szocialista országok az önálló, demokratikus fejlődés útjára léphettek.

De miközben kirántotta a birodalom tartóoszlopait, a katonai és az ideológiai pillért, semmilyen konkrét elképzelése nem volt arról, hogy a térséget hogyan szervezze újjá. A szóbanforgó országok nagyobb része a NATO-hoz csatlakozott, a maradék pedig nagyhatalmi vákuumba került. Gorbacsov egyik súlyos bűne az volt, hogy nem gondoskodott az Orosz Föderáción kívülre került 16-17 millió hazátlan orosz sorsáról. A védelmükben fellépő Oroszország most az egyes volt szovjet köztársaságokkal és szocialista országokkal megerősödött NATO-val szemben konfrontálódik. A másik pedig, hogy nem számolt azzal, hogy a nagyhatalmi vákuum az amerikai hadiipari komplexum manőverezési területévé fog válni; mely a konfliktusokat kihasználva háborút szít és provokál Oroszország meggyengítése végett.

Kiss Károly: Gorbacsov hagyatékának árnyai.pdf

Károly Kiss: The long shadow of Gorbachev's legacy.pdf

Uri Geller:

Open letter to Prime Minister Rishi Sunak and the government of Great Britain

"As a British citizen I am deeply concerned that your decision to supply depleted uranium munitions to Ukraine could have CATASTROPHIC CONSEQUENCES both for the people of the UK and Ukraine itself. I know you are rightly trying to help the Ukrainians BUT I have an ominous feeling that this could backfire BADLY. You are playing with fire. ...I used my powers to get Russia to sign the nuclear arms reduction treaty in 1987 but it is up to you to chart the course of history now for the good of all mankind. Take heed of Putin's warnings and halt the munitions before it is too late!" (Forrás: Urbán Iván)

Uri Geller: "Open letter to Sunak".pdf

Alvajárásban haladunk egy kevésbé biztonságos jövő felé

Kompetens vélemények a mai világgazdaságról

(Kristalina Georgieva, David Beasly, David Malpass és az Economist 2023. febr. 18-i száma))

„A jelenlegi geopolitikai széttördelődés egy új hidegháború szellemét idézi fel, mely a világot gazdasági blokkokra szabdalja szét, és amelynek az ára dollárbilliókat fog kitenni az elvesztett termelékenység formájában. … Mindenkinek érdekében áll a nemzetközi együttműködés sürgős megerősítése.”

"… Egy guatemalai vagy hondurasi gyerek eltartása az amerikai határ mentén egy menekülttáborban heti 4000 [!] dollárba kerül, miközben a szülőföldjükön hetente és gyerekenként 1-2 dollárból megvalósíthatók olyan programok, melyek eredményeként nem fognak éhezni.”

Kiss Károly: Alvajárásban.pdf

Botos Katalin: Aggodalmak az ukrajnai háború kapcsán

A világgazdaság széttöredezik, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt (Andrew Bacevich Foreign Affairs-ben megjelent cikke alapján)

Andrew Bacevich bostoni történészprofesszor George Kennan 1948-as tanácsára emlékeztet, miszerint: „Ne essünk a II. világháborús győzelem által hozott helyzet csapdájába. Az ország nem engedheti meg magának az altruizmus luxusát, hogy az egész világ jótevője legyen. El kell kerülni a szükségtelen háborúkat, teljesíteni az ország alapdokumentumainak követelményeit, és az amerikai emberek számára tisztességes megélhetést és jövőt kell biztosítani.” Amerika ezt a tanácsot nem fogadta meg. Az orosz-ukrán háborúba való beavatkozás egyik súlyos következménye, hogy a világgazdaság széttöredezik, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt.

Botos Katalin: Aggodalmak az orosz-ukrán háború kapcsán.pdf

Jeffrey Sachs – Európa elveszítette a józan eszét!

Jeffrey Sachs a kelet-európai rendszerváltások idején a Harvard közgazdász-professzoraként aktívan részt vett a volt szocialista gazdaságok átalakításában. A nevéhez fűződik a sokkterápiás javaslat, miszerint az árak felszabadításával és privatizálással kell az átalakulást végrehajtani. (Magyarország azt nem fogadta el, a fokozatos átmenet mellett döntött.) Ezen a rövid, 8 perces videón Amerikát és Nyugat-Európát illeti erős kritikával az orosz-ukrán háborúban játszott szerepe miatt. (Urbán Iván ajánlata)

Jeffrey Sachs: Európa elvesztette a józan eszét

Csalódás:

Harari: Oroszország Ukrajna elleni háborúja a sikeres liberális világrend elleni támadás

Yuval Noah Harari elmúlt években megjelent rendkívül izgalmas és érdekes könyvei sokunk számára azt jelentették, hogy Harari a történelem igazi értője és magyarázója. A Spiegel idei 2. számában viszont – azt kell mondjam – egy eléggé primitív álláspontot fejtett ki az orosz ukrán háborúról. (KK)

Kiss Károly: Harari az orosz-ukrán háborúról.pdf

Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity:

The dangers of growth, nuclear war, climate change and peak oil; driven by propaganda and on the road to tyranny

(könyvismertetés)

A szerző az emberiség létét fenyegető legfontosabb veszélyeknek a klímaváltozást és a nukleáris háború lehetőségét tekinti, és közel ilyen súlyúnak az energiaforrások kimerülését. Ezek szerinte a gazdasági növekedés iránti véget nem érő ragaszkodásunkra vezethetők vissza. A könyv újdonsága, hogy e problémákat a fizikai tudományok, a pszichológia, a politikatudomány és a társadalomtudományok egymásbafűződő komplex rendszerében elemzi és kívánja megoldani. E megközelítést rendszerdinamikának nevezik. Módszertanilag ez azt igényli, hogy meg kell találni ez eltérő tudományágak között a megfelelő kapcsolódási pontokat. Jay Forrester, e módszer egyik képviselője szerint ez azért is nehéz, mert e kapcsolódási pontok gyakran ellentétesek az intuícióinkkal. Az elmúlt évtizedekben a világpolitika és a neoliberális közgazdaságtan megnehezítették, sőt, lehetetlenné tették ez eltérő tudományágak megfelelő összekapcsolását, és a világ nem a fő problémák megoldása, hanem azok kiélesedése felé haladt. (Vida Gábor olvasmányajánlata)

Globális katasztrófa felé tartunk

(Nouriel Roubini könyve a „megafenyegetésekről”)

Nouriel Roubini amerikai közgazdászprofesszort a szakma Dr. Vészmadárként [Dr. Doom] ismeri; azért, mert a 2008-ban kirobbant amerikai jelzáloghitel-válságot már 2006-ban megjósolta. (Ő magát Dr. Realistának nevezi.) A vele készült interjúnak a Spiegel „A harmadik világháború már elkezdődött” címet adta. A Financial Times recenzora pedig könyve kapcsán „katasztrófák áradatáról” írt.

Kiss Károly ismertetése: Rohanunk a totális katasztrófa felé

Kiss Károly: Befektetők gondjai

Szidjuk a mindennapi inflációt, de közben azon is törjük a fejünket, hogy mi legyen a megtakarításainkkal, mibe fektessük a megspórolt pénzünket. Ez most a világgazdaság egyik legnagyobb gondja; ami ugyanúgy érinti a sok milliárd dollárt kezelő befektetési alapokat, mint a szerény, csak néhány millió forinttal rendelkező magyar kisnyugdíjasokat.

2022-ben a befektetők a második világ-háború utáni időszak legnagyobb veszteségét szenvedték el, mert vége lett a 2010-es évekre jellemző alacsony infláció és alacsony kamatok korszakának. Az infláció és a stagfláció elemzése mellett a befektetések vizsgálata a világgazdaság egy újabb dimenzióját tárja fel.

Kiss Károly: Befektetők gondjai.pdf

Szentes Tamás: Végveszélyben

Szentes Tamás a világgazdaság elismert tudósa. 18 oldalas értekezésében együtt tárgyalja korunk globális kríziseit, rámutat azok összefüggéseire. Különös figyelmet fordít a migrációra (a „kibocsátó” országok szemszögéből nézve azt), a világgazdasági válságokra és a tudományok diszciplináris korlátoltságára. Legnagyobb terjedelemben az orosz-ukrán háborút elemzi; kiemeli a nyugat-európai politikusok szűklátókörűségét és Amerika e konfliktusban játszott kulcsszerepét. Különösen érdekes, amit az Oroszország elszigetelésére irányuló törek-vésekről és a kritikátlan rendszerkritikákról mond. (Kiss Károly)

Szentes Tamás: Végveszélyben.pdf

Merkel az orosz-ukrán háborúról:

2008 Bukarest = 1938 München?

Angela Merkel a NATO 2008-as bukaresti tanácskozására, melyen elodázták Ukrajna felvételét, úgy tekint mint az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Anglia, Franciaország és Olaszország hozzájárult Csehszlovákia szétdarabolásához, és ezzel időt nyertek, hogy felkészüljenek a Hitlerrel való összecsapásra. (Azaz 2008-ban az oroszok Ukrajna elleni támadását késleltették, hogy az ukránok időt nyerjenek a háborúra való felkészüléshez.) – Vajon megállja-e a helyét ez a nagyívű történelmi összevetés?

Kiss Károly: Merkel az orosz-ukrán háborúról.pdf

Kiss Károly: Miközben Kína világuralomra tör, Amerikára hanyatlás vár?

(Civilizációk harca?)

Kína a gazdaság volumenét tekintve megközelíti Amerikát, és a világgazdasági és műszaki fejlettség legfontosabb vonatkozásaiban már utól is érte. Ez a szédületes kínai felzárkózás sajátos modelljének, a tervgazdaság és a piacgazdaság kombinációjának köszönhető, melyet egy autokrata politikai rendszer működtet.

A kínai sikerek kétségbe vonják a közgazdaságtan alaptételét, alapvető paradigmáját, miszerint a gazdasági fejlődés legfontosabb feltétele az egyén szabadsága. Szélesebb értelemben pedig: az európai kultúra legnagyobb eredményei mind az individualizáció, a személyes szabadság talaján születtek meg. A kínai polgár viszont inkább alattvaló. Kína gazdasági sikere fogas, társadalomfilozófiai és gazdaságelméleti kérdést vet fel – joggal beszélhetünk a civilizációk harcáról. (Ráadásul egyes előrejelzések az amerikai gazdaság és társadalom hanyatlását vetítik előre a század közepére.)

Kiss Károly: Civilizációk harca? Sárga veszedelem.pdf

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme – Liberális álmok és nemzetközi realitások

Csikvári F. András könyvismertetése

A könyv témája az Egyesült Államok külpolitikájának elméleti háttere, különösen az 1990 utáni időszakot vizsgálva. Mearsheimer professzor szerint három izmus a meghatározó a külkapcsolatokban: a liberalizmus, a nacionalizmus és a realizmus. Ő realista, de hangsúlyozza, hogy a liberális demokrácia a legjobb politikai rend. Nem tökéletes, de messze felülmúlja a versenytársakat. A nemzetközi politika területén azonban a liberalizmus végtelen bajok forrása, és ez az oka, hogy ő a realizmust ajánlja a külkapcsolatokban. Tisztában van azonban azzal, hogy az amerikai külpolitikai elit szinte teljes mértékben – és pártállástól függetlenül – elkötelezett liberális.

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme.pdf

Amerika nagystratégiájának 70 éve a legfontosabb célja fenntartani azt a világrendet, ami Amerikának kedvez. Az idők változnak, a nagystratégia elemei is változnak. Ami változatlan az a cél, és hogy a nagystratégia gerincét mindig a hadsereg ereje adja. A különböző változatokba, elsősorban Obama nagystratégiájába, és a Trump-éra zavaraiba enged betekintést Hal Brands, a fiatal történész. A könyv 2018-ban íródott, két évvel Trump hatalomra jutása után, amikor még nem volt kiforrott Trump nagystratégiája, a szerző maga is kíváncsian várta a fejleményeket. A könyv politikai elemzés, aki had-vezetési, vagy hadtudományi elemzéseket várna, az ne ezt a könyvet olvassa el.

(Csikvári F. András könyvismertetése)

Hal Brands: Amerika nagystratégiája.pdf

Vitatéma: A háttérhatalom

A hazai közéletben Drábik János, majd Bogár László révén terjedt el az a nézet, hogy a világot egy láthatatlan háttérhatalom irányítja, mely informális, és főként a bankszféra, a pénzvilág uraiból áll. (Drábik János megfogalmazásában „szervezett magán-hatalom”.) Az alábbiakban Botos Katalin, Szegő Szilvia és Kiss Károly vitatkozik e kérdésről.

Vitatéma: A háttérhatalom

Comments are welcome! kk[kukac]utodaink-jovoje.hu

Káosz a világgazdaságban

A költségvetések növekvő terhei az elöregedés (nyugdíj és egészségügy), a védelmi kiadások és az üvegházhatású gáz-kibocsátások közömbösítése miatt 2030-ban, a 2021-es GDP százalékos növekményében ki-fejezve. (The Economist October 8th 2022)

Az idén az EKB 1,25, a Fed pedig 3,15 százalékra emelte a kamatlábat. Az emelések az infláció megfékezését célozzák. De mind az EU, mind az USA nagyméretű költségvetési programokat indított el, és a fejlett országoknak hosszú távon fokozott költségvetési kiadásokkal kell számolniuk. (Az elöregedés, a hadiipari kiadások növekedése és a hosszútávú klímacélok elérése miatt.) Egy olyan világ jön majd tehát, amikor ugyan a központi bankok szoros pénzpolitikát folytatnak, de a deficites költségvetések elveszik annak élét.

Kiss Károly: Káosz a világgazdaságban.pdf (Magyar Nemzet, 2022. okt. 19.)

házi változat: Káosz a világgazdaságban

George Friedman: Vihar a csönd előtt

Csikvári F. András könyvismertetése

Ez a könyv magyar szempontból sem nem különösebben érdekes, sem nem fontos. Miniszterelnökünk ajánlotta figyelmünkbe Tusványoson. Kizárólag az USÁ-ról szól, az intézményi felépítettség legfontosabb jellegzetességeinek múltjáról és várható jövőjéről, és úgyszintén társadalmi-gazdasági fejlődésének szakaszairól. George Friedman előrejelzése szerint az elkövetkező évek azért lesznek fontosak, mert ekkor fog egybeesni egy nagy és egy kis szakaszhatár. Jóslata szerint 2028-ig fokozódnak, akár háborúba is torkollhatnak a feszültségek, de azt követően gondtalan fejlődés vár Amerikára. (Minket, és a világot elsősorban az érdekelne, hogy a Friedman által előrejelzett változások hogyan hatnak majd Amerika világpolitikai, világgazdasági pozícióira.)

Csikvári F. András: Vihar a csönd előtt.pdf

Súlyos gazdasági visszaesés vár Európára

(Magyarország jobban teljesít)

Az Economist értékelése szerint a most kifejlődő recesszió a Rajnától Keletre fekvő országokat, Németországot, Kelet-Európát és Olaszországot fogja a legsúlyosabban érinteni, de hazánk közeljövőjét kivételesen kedvezőnek látja: „Magyarország kivétel, mert feldolgozóipara egészséges ütemben nő, az akkumulátor-gyártási befektetéseknek, az elektromos autók iránti nagy keresletnek és hosszútávú energia-szerződéseinek köszön-hetően (bár ezek némelyike hamarosan lejár)”.

Kiss Károly: A magas energiaárak miatt infláció és recesszió vár Európára.pdf

A Magyar Nemzet 2022. szeptember 12-i számában megjelent változat (illusztrációk nélkül):

Kiss Károly: Európa az infláció és a gazdasági visszaesés kettős szorításában

(Magyar Nemzet, 2022. aug. 12.)

A 2021-ben beindult gazdasági növekedést megtartva és az inflációt visszaszorítva 2022 fordulópont, az európai gazdaság stabilizálásának éve lehetett volna. Az orosz-ukrán háború kitörése, majd az arra adott rossz válaszok azonban Európát a stagfláció lejtőjére sodorták.

Összeomlóban az orosz gazdaság

Kilenc mítosz cáfolata az Oroszország elleni szankciók és az üzleti visszavonulás hatásairól

Jeffrey Sonnenfeld és Steven Tian, Yale University Foreign Policy, 2022. júl. 22.

“A nyugati üzleti visszavonulások és a szankciók rövid és hosszú távon is összezúzzák az orosz gazdaságot. Kutatásunk alapján kilenc széles körben elterjedt, de félrevezető mítoszt kérdőjelezünk meg Oroszország állítólagos gazdasági ellenálló képességéről.”

(Csikvári András ajánlata és fordítása)

magyar fordítás: Kilenc mítosz cáfolata.pdf

Magyarország gázellátása

A magyar kormány már a 2010-es évek elején is tisztában volt azzal, hogy feltétlenül szükség van az orosz gáztól való függőségünk enyhítésére. A Nabucco gázvezeték, ami azeri gázt hozott volna be Törökországon keresztül, a nagypolitika áldozata lett 2013-ban, elsősorban a németek ellenállása miatt. Ez igazi csapás volt Magyarország számára. A németek az Északi Áramlat 2-t erőltették, ami aztán az amerikaiak ellenállásán bukott meg. Az amerikaiak már 2018-ban figyelmeztették Európát, hogy az Ukrajnát megkerülő gázvezeték megépülte után az oroszok sokkal keményebben fognak fellépni Ukrajnával szemben, ami akár menekült-válsághoz is vezethet. Az alábbi írás Magyarország jelenlegi gáz-helyzetét és lehetőségeit tekinti át, kerülve a nagypolitikai megfontolások taglalását.

Csikvári András: Magyarország gázellátása.pdf

Milyen hatásai lehetnek az orosz-ukrán háborúnak az élelmiszerek világpiacára?

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) azt javasolja, hogy mentesítsék az élelmiszereket és a műtrágyákat a szankciók alól, és tartózkodjanak az exporttilalmaktól. Fenn kell tartani a nyitott és átlátható piacokat. Az élelmiszerárak további növekedésének elkerülése érdekében fel kell függeszteni a bioüzemanyag előállítására vonatkozó mandátumokat, termelési kvótákat. A FAO:az alacsony és közepes jövedelmű országok élelmiszerimport finanszírozási költségeinek enyhítésére 25 milliárd dolláros segélytervet dolgozott ki, és az ukrán kis- és közepes gazdaságok segítségére is eszközöket csoportosítanak át.

Podmaniczky László: Háború - ukrán mezőgazdaság - világpiac.pdf

Kiss Károly: Az eltűnt realitásérzék nyomában

(MN, 2022. júl. 18.)

A hidegháború tanújaként, majd a ’70-es évek elején kezdődő, és immár 50 év után befejeződő enyhülés alapos ismerőjeként teljes meggyőződéssel állítom, hogy ez a háború nem tört volna ki, ha Európa vezető országainak élén a hagyományos konzervatív, vagy szociáldemokrata pártok vezetői állnak. Az új, önveszélyes hóbortok és bolondériák azonban Európa mai balliberális és zöld poltikai vezetőinek elvették a realitásérzékét.

Európa új politikai vezetői primitív, képzetlen, elkényeztetett fiatalok, akikből a ballib média csinált politikai vezetőt, és akik nem rendelkeznek a legelemibb történelmi és politikai ismeretekkel sem. Kiválasztásuk kritériuma: hogy mennyire fogadják el az új hóbortokat, legyenek fiatalok, nők, és jó megjelenésűek, tudjanak jól szerepelni közönség előtt. Világképük rendkívül leegyszerűsített: az oroszok megtámadtak egy független (?) országot, ezt nem hagyhatjuk annyiban! Ez a vezető elit őrlődik most az amerikai hadiipar és az orosz ambíciók között.

Ez az amerikaiak által felkészített, fiatal liberális politikai generáció nálunk is létezik. Mintapéldánya Fekete Győr András, aki az előző választási kampány során azt találta volt mondani, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, addig nem ül le Putyinnal tárgyalni, amíg az oroszok ki nem vonulnak a Krímből (!). A magyar választópolgárok józanságát dícséri, hogy mindeddig nem juttatták őket hatalomra.

Az eltűnt realitásérzék nyomában

Pogátsa Zoltán: A globális elit (Kossuth Kiadó 2022)

Csikvári András ismertetése

Kikből áll korunk globális elitje? Miből szerezték vagyonukat, és milyen úton? Hol élnek és hogyan? Ahhoz a nemzethez kötődnek, amelynek tagjaként meggazdagodtak, vagy igazi kozmopoliták? Üzletelnek és házasodnak-e országhatárokon át? Hogyan ejtik foglyul az államokat? Hogyan rejtik adóparadicsomokba a pénzüket? Őszinte-e a jótékonykodásuk?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Pogátsa Zoltán közgazdász-társadalomkutató könyve. A mű nem csak könnyű nyári olvasmány – betekintést ad a globális nagyvállalatok működésébe és irányításába és súlyos politikai-gazdaságtani kérdéseket is felvet: elemezhető-e a gazdaság csupán önmagában, a társadalmi vetületek nélkül.

Pogátsa Zoltán: A globális elit.pdf

Globális élelmezési válság: Éhínség fenyeget 250 millió afrikait

Európa már az őszre és télre készül: hogyan oldja meg a maga-kiváltotta energia-válságot. Sokkal súlyosabbnak ígérkezik ennél az orosz és ukrán gabonaszállítmányok elmaradása és a tartós szárazság miatt előálló afrikai éhínség, mely 250 millió embert érint. Ez a világszolidaritás igazi próbája lesz. A legegyszerűbb megoldás a háború azonnali befejezése lenne, de – mint tudjuk – Zelenszkij és a Nyugat azt az utolsó ukrán katonáig akarja folytatni. A nyugati világ egyöntetűen az oroszokat vádolja, de – mint már sokszor kifejtettem – a háborút az indította el, hogy Amerika és Európa nem tartotta be ígéreteit, hogy nem vonja be Ukrajnát a NATO-ba. (KK)

Éhínség fenyeget 250 millió afrikait.pdf

Az „új függetlenség” – Nyugat-Európa törekvése a gazdasági autarkiára

Miközben Nyugat-Európa beláthatatlan gondokat okoz magának azzal, hogy függetlenedni akar az orosz gáz- és olajszállításoktól, csak most kezd tudatosulni, hogy a kínai technológiától és a kínai piacoktól való függőség legalább akkora mértékű, és legalább akkora gondokat okozhat a jövőben.

E problémahalmazt érzékelve egyes teoretikusok új elmélet kidolgozásába kezdtek: a globalizáció végéről, sőt, megfordulásáról, deglobalizációról beszélnek; egy olyan világot vizionálnak, amelyben a nemzetállamok minél nagyobb gazdasági önállóságra törekszenek. Vajon van-e ennek az elképzelésnek realitása? A technológia globálissá válása közepette lehet-e minél nagyobb gazdasági önállóságra törekedni?

Írásom polémia a Spiegel 2022. június 25-i számában megjelent sokszerzős, „Die ära der Deglobalisierung” c. tanulmánnyal. A Spiegelesek bemutatják, hogy a Nyugat – konkrétan a német gazdaság – mennyire össze van fonódva a kínaival, és ebből arra következtetnek, hogy ez veszélyes, egészségtelen dolog, gazdasági autarkiára kell törekedni. Számomra azonban ez az összefonódottság éppen annak bizonyítéka, hogy az autarkia már a múlté, a deglobalizációs törekvések reménytelenek.

Kiss Károly Deglobalizációs tévhit.pdf

Orosz-ukrán háború

Az orosz-ukrán háború nukleáris kockázata

Putyin atomfenyegetése megnöveli a nukleáris kockázatot. Meggyengült a nukleáris tabu, megnőtt a taktikai (a harctéren közvetlenül bevethető) nukleáris fegyverek használatának esélye, és nehezebbé vált a nukleáris fegyverek elterjedésének nemzetközi korlátozása. (KK)

Az Ostpolitik kudarca?

Nem az ötven éven át sikeres, a kelet-nyugati enyhülést és együttműködést szolgáló német keleti politika vallott kudarcot; az amerikaiak és a NATO háborús doktrínája győzött.

Kiss Károly, Magyar Nemzet, 2022. április 30. Az Ostpolitik kudarca?.pdf

[Friss hír: Amerika további 32 md (!) dollár fegyverszállítással fogja segíteni Ukrajnát. E tragikus helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint ez a mondás: Az amerikaiak az utolsó szál ukrán katonáig fogják védeni Ukrajnát.]

kapcsolódó témák:

az orosz-ukrán háború okai: orosz-ukrán háború.pdf

a háború globális hatásai: Az orosz-ukrán háború globális következményei

Az orosz-ukrán háború globális következményei:

- Európa az orosz energia importját amerikai palagázzal, közel-keleti olajjal és földgázzal, a megújuló energiák fokozott előállításával és atomerőművek gyorsított építésével helyettesíti.
- Ez jelentősen elő fogja segíteni a hosszútávú globális klímastabilizálási célok megvalósítását (melyek elérése amúgy eléggé bizonytalan lenne).
- Az átállás viszont súlyos gazdasági gondokat, inflációt és visszaesést okoz Európában.
- Az ukrajnai gabonaexport kiesése miatt a közel-keleti és afrikai országokban éhinség jelentkezik.
- Oroszország kiszorul Európából és erősen függő helyzetbe kerül Kínától (energia-exportja, technológia importja és a pénzügyi befektetések terén), Kína vazallusává válik.
- Amerika megerősödve kerül ki a konfliktusból: Európa és az oroszok is legyengültek.
- A világ végérvényesen kétpólusúvá válik: a sas és a sárkány maradt a csatatéren.
- Az Oroszország elleni sikeres pénzügyi szankciókból tanulva Kína vezetésével valószínűleg létrejön a dollárral szemben egy alternatív nemzetközi pénzügyi rendszer.

Az orosz-ukrán háború globális következményei
(Kiss Károly, Lugas, a Magyar Nemzet 2022. április 16-i melléklete)

Miután már mindenki kifejtette a véleményét az orosz-ukrán háborúról, én is szükségét érzem egy rövid elemzés megírásának. A lényeg: Putyin háborús bűnös, de e háború kiprovokálói, sőt, nem túlzás azt állítani, fő felelősei Amerika és a Nyugat. Ukrajnának az róható fel, hogy nem érzékeli, stratégiai helyzetéből következően milyen politikát kellene folytatnia, nem érzékeli, hogy Amerika nagyhatalmi játékszere, és ezért súlyos árat fizet.

Kiss Károly: orosz-ukrán háború.pdf

Botos Katalin az ukrán háború kapcsán, Raghuram Rajan indiai közgazdász nyomán egy érdekes gondolatot vet fel: a fegyverzetkorlátozási megállapodások mintájára az embargók és szankciók kivetését is nemzetközileg szabályozni kellene: „gazdasági fegyverkorlátozások” formájában.

Botos Katalin: Gazdasági fegyverkorlátozások.pdf

Az általam áttekintett dokumentumok és videók közül a legmegrázóbb Vladimir Pozner nemzetközi újságíró 35 perces előadása a Yale-en: How the United States Created Vladimir Putin

Pozner emlékeztet az amerikaiak sorozatos szószegéseire, hogy nem fogják bővíteni a NATO-t, hogy a hidegháború végeztével nem együttműködésre, hanem hegemóniára törekedtek, hogy hogyan utasította el Amerika az oroszok jelentkezését a NATO-ba, és felajánlásukat, hogy segítenek az Afganisztán elleni hadműveletekben (mindkettő Putyin elnöksége idején történt).

Global Trends: Paradox of Progress

A National Intelligence Council és a CIA prognózisa 2035-ig

E két szervezet ötévente készít hosszútávú prognózisokat, ez a hatodik. A jelen anyag már öt éve készült, de mivel 2035-ig szól, érdemes áttekintenünk. Valójában minden fontosabb megállapítása érvényes, azzal a kiegészítéssel, hogy az elemzés által kiemelt hét problémacsoport a járvány miatt még súlyosabbá válik. (2017 január, 158+77 old.)

Kiss Károly ismertetése: A CIA prognózisa 2035-ig

Jövőkutatás

Matthias Horx a német nyelvterület legismertebb jövőkutatója. Az a rögeszméje, hogy a jövőt mi, egyének és a társadalom konstruáljuk, a fejünkben képződik, az valósul meg, amit a jövőről gondolunk. Ezzel szemben én egyre inkább úgy látom, hogy a műszaki fejlődés szinte önálló életet él, determinálja a jövőnket, az valósít meg (vagy tesz tönkre) minket.
15 ½ Regeln für die Zukunft című könyvének ismertetése (Econ, Berlin 2019) – KK.
horx-jovoszabalyok.pdf

Témák:

• Helyünk a bioszférában
• Éghajlat és környezeti válság
• Fenntartható fejlődés
• Vidék–város–nagyvilág
• Globális folyamatok, előre­jel­zések
• Gazdaság és gazdaságtan
• A technika társadalma
• Az új technológiák
• Digitális gazdaság
• Eszmék és ideológiák
• Jóléti politika
• Oktatás, nevelés
• Ember-mivoltunk; értékek
• Természettudományok
• Mindennapjaink