Globális folyamatok, előrejelzések

(világpolitika, futurológia, prognózisok)

Oroszország és a Nyugat
(stratégiai áttekintés – KK)

A kérdés az, hogy miután feloszlatták a Varsói Szerződést, felbomlott a KGST, szétesett a Szovjetunió és a szovjet csapatok kivonultak a volt NDK-ból
- Miért maradt fenn a NATO?
- Miért bővült a NATO folyamatosan a volt szocialista országokkal?
- Majd pedig a volt balti szovjet-köztársaságokkal?
Ha Oroszország mindenről lemondott és demokratizálódott, ki ellen védi a NATO a Nyugatot? Kína ellen?
És miért nem elégedett meg ezzel a Nyugat, miért akarta még Ukrajnát is bevonni a NATO-ba? Miért akarta Oroszországot teljesen megszégyeníteni és elszigetelni?

A kialakult helyzet megértéséhez alapvető fontosságú Máthé Áron írása (Huszárvágás 2022 február 1): "Egy centit sem kelet felé" - mit ígértek a NATO országok vezetői 1990-ben?

továbbá: Kiss Károly: Oroszország és a Nyugat.pdf

Kiss Károly:

Ezt jól megcsinálták! – A Spiegel értékelése a „Wir schaffen das!” tizedik évfordulóján

(Hogyan boldogulnak a németek a menekültekkel e mondat elhangzása óta?)

(Az ábra: 2015-ben még a németek 30 százaléka gondolta úgy, hogy több menekültre van szükség; ma 3 százalék. A 2015-ös 21 százalékkal szemben ma viszont 68 százalékuk gondolja úgy, hogy kevesebbre.)

A németek azt remélték, hogy a népesedési apályt és az egyre szorongatóbb munkaerőhiányt ezáltal fogják megoldani, és ráadásul javítják rossz történelmi megítélésüket is. Ha azt kérdezzük – így a Spiegel – , hogy 2015 óta sikerült-e egy toleráns, multikulturális, harmónikus társadalmat kiépít-enünk, a válasz nem. (Különösen, amiért a fajgyűlölő, jobboldali pártnak tartott AfD az idei februári választásokon 20,8 százalékot kapott.) De elegendő lenne egy barátságos együttélés, egy kölcsönös megértés is a bevándorlókkal…” Tegyük hozzá, ez nem a németeken múlik.

Kiss Károly: Wir schaffen das.pdf
Magyar Nemzet: A németek belerokkantak a Wir schaffen das-ba

Gazdag László:
Marcuse halódó későkapitalista birodalmai

A Nyugat, és ezen belül is főként Európa, ez a halódó későkapitalista birodalom megérett a pusztulásra! Főként a teljességgel alkalmatlan, tehetségtelen, impotens politikai és szellemi vezető osztálya tevékenysége révén. Ez az irányító antielit nem érti, hogy ma nem Oroszország jelenti létére a veszélyt, hanem az iszlámnak történő behódolás. Árnyékbokszolás amit ma Európa csinál, ahelyett, hogy a valódi veszély elhárítására fordítaná egyre lankadó erejét, kimerülő energiáit. Éppenséggel ehhez az Oroszországgal történő összefogás jelentené a megoldást! De ennek felismerésére semmi remény! Parva sapientia regitur mundus!

Gazdag László: Marcuse halódó későkapitalista birodalmai.pdf

Atomarzenál és hadseregek

(Hvg, 2025. júl. 24, 27. old.)

Az USA és az európai NATO-tagországok együttes védelmi kiadása több, mint háromszorosa az oroszokénak.

(Der Spiegel 2025/14., márc. 29.) /span>

A gazdagodó India

India népessége 2023-ban megelőzte Kínáét. India jelentős szerepet játszik az IT fejlesztésében is. Ahogy gazdagodik, fejlődik az ország, úgy jelenik meg egyre több indiai turista külföldön (többek között nálunk is).

(The Economist July 26th 2025: Infinite jets; Asian elites)

Kiss Károly:

Világhatalmak versengése – érdekszférák és ellátási láncok

Amíg a Szovjetunió fennállt, a világ érdekszférákra osztva működött, és ez adott bizonyos stabilitást a nemzetközi viszonyokban. Azt követően azonban a nyugati világ vezetői úgy gondolták, hogy szabad utat kell adni a liberális eszmék terjedésének, tekintet nélkül a nagyhatalmi érdekekre. Most azonban megint terjedőben van az érdekszféra-felfogás.
De a mai világgazdaság globalizált és túl bonyolult ahhoz, hogy érdekszférákra lehessen osztani. A nagyhatalmak akkor érzik biztonságban magukat, ha a több kontinenst átfogó, érdekszférákon átnyúló ellátási láncaikat nem fenyegeti veszély.

Kiss Károly: Érdekszférák és ellátási láncok.pdf

Botos Katalin: Még globálisabb a pénzügyi háttérhatalom
(Magyar Nemzet, 2025. júl. 22.)

A nemzetközi folyamatokban a mélyállam szabályai érvényesülnek. Vannak hatalmas méretű, nemzetek feletti gazdasági hatalommal bíró konglomerátumok, amelyek arra is képesek, hogy a nemzetállamok vezetésére olyan embereket segítsenek hatalomra, akik az ő igényeiknek megfelelnek. Ezek a vezető erők alakítják közvetetten a nemzeti törvény-hozásokat.
A globális háttérhatalom központja a londoni pénzvilág. Még 2012-ben összekapcsolódott az ó- és az újvilág pénzügyi hálózata. Az amerikai Rockefeller-érdekeltségek összeolvadtak a Rothschild-ház érdekeltségeivel.
A patrióta erők az egyedüli lehetséges ellenpontot jelentik a globális tőke tevékenységével szemben.

Botos Katalin: Pénzügyi háttérhataom.pdf

A világ leggazdagabb országai
Egy főre jutó GDP szerint:
1. Svájc
2. Singapore
3. Norvégia
4. USA
5. Izland
6. Qatar
Az árszínvonal figyelembe vételével:
1. Singapore
2. Macau
3. Qatar
4. Norvégia
5. Svájc
6. Brunei
Az árak és a ledolgozott órák
figyelembevételével:
Norvégia
Qatar
Dánia
Belgium
Svájc
USA
Forrás és diagram:: A leggazdagabb országok.pdf

Kiss Károly:

KÍNA ÉLRE TÖR A TUDOMÁNYBAN, TECHNIKÁBAN -
MEGFORDUL A BRAIN-DRAIN?

Az elmúlt években Kína megelőzte Amerikát és az EU-t is a K+F kiadások tekintetében, a mérvadó tudományos publikációkban pedig egyértelműen vezet. Amerika elvesztette korábbi vonzerejét a külföldi kutatók számára, ehhez a jelenlegi kormány kutatási kiadásokat megnyirbáló intézkedései is hozzájárulnak. A jelek arra utalnak, hogy megfordul a brain-drain.

Mindennek súlyos rendszerelméleti következményei vannak. Ezek szerint a gazdasági-műszaki fejlődés számára nem az amerikai liberális, az indi-vidualizmuson alapuló gazdasági rend-szer (a cowboy-economy) teremti a legjobb feltételeket, hanem a kínai vegyesgazdaság, mely a kollektiv-izmust és az individualizmust, a központi tervezést, állami beavatkozást és a magántulajdont és piacgazdaságot vegyíti össze.
Most már csak egy lényeges kérdés maradt hátra: mit szólnak ehhez a kínaiak? Milyen egy ilyen társadalomban élni? Szeretnek ott élni? Vagy az amerikai életforma még mindig vonzóbb? Vagy a nyugateurópai biztonságos társadalmak az ideálisak az egyén számára?

Kiss Károly: Megfordul a brain drain?.pdf

Magyar Nemzet: Kína élre tört, megfordult az agyelszívás

Botos Katalin:
Miről szól az ukrajnai háború?

Ha valóban a haza védelméről szólna, az ukránok nem hagynák el az országot milliószámra és a sorozásnak nem lenne szüksége erőszakra.

- Kié legyen a világ egyik legnagyobb kiterjedésű. leggazdagabb termőföldje?
- Kik birtokolják Ukrajna rendkívül gazdag ásványkincseit?

Ez ennek a háborúnak az igazi tétje.
És természetesen a hadipar nyerészkedése.
Meg a lehetőség, hogy a haditechnika legújabb vívmányait egy drónháború keretében tesztelhessék.

Botos Katalin: Miről szól az ukrán háború?.pdf

Gazdag László: Iszlám apokalipszis
(Cs. Szabó Béla recenziója)

Cs. Szabó Béla: Iszlám apokalipszis - ismertetés.pdf

Sötétség Napkeletről: Kína bármikor lelőheti a napelemeket bárhol a világon
(Pesti Srácok 2025-05-17, utánközlés)

Érdekes felfedezést tettek egy amerikai napelemfarmon. Mint kiderült, nem mindig biztonságos ha minden eszközünket egy olyan országban állítanak elő, amivel gazdasági konfliktusunk van. Kína ugyanis hagyott némi ajándékot a nyugatra eladott napkollektorokban, mégpedig egy úgynevezett kill switch rendszert, vagyis akkor kapcsolják ki őket, amikor akarják.

Pesti Srácok: Kínai napelemek biztonsági kockázata

Kristóf Tamás – Nováky Erzsébet: Jövőkutatás az innovációért
(Akadémiai Kiadó, 2025, ismertetés)

Kristóf - Nováky: Jövőkutatás az innovációért

A Simion-paradoxon: Román nacionalista bot az európai konzervatív küllők közt
(Susánszky Mátyás, PestiSrácok, 2025-05-22, utánközlés)

A szélsőséges temetőgyalázó George Simion felbukkanása a konzervatív táborban komoly diplomáciai és nemzetközi politikai problémákat okozott már eddig is, és fog okozni a jövőben. Az AUR 2024-es felvétele az ECR-be (az európai konzervatívok szövetségébe) arculcsapás volt a Fidesz számára. A Fidesz azonban ügyesen politizált, megalapította a Patrióták Európáért új frakciót, ami mindjárt a harmadik legnépesebb frakcióvá nötte ki magát. Az AUR azzal, hogy az ECR-be történő felvételével lényegében a körön belülre került, egyik természetes gátja a két részre szakadt konzervatív frakció összefogásának. A másik a háború megítélése.
Elgondolkodtató/elkeserítő az AUR washingtoni sikere is.
Kemény időszak következik az új román kormányra, mivel az ország súlyos gazdasági problémákkal küzd. Mind a pártok, mind a román elnök hibái, az emberek elégedetlensége csak még inkább az AUR népszerűségét növeli majd. Ezen a választáson lehet, hogy Nicusor Dan nyert, de George Simion meg nem vesztett. (Verrasztó Zoltán)

Susánszky Mátyás: A Simion-paradoxon

Kiss Károly:
Hova vezet Trump gazdaságpolitikája?

Az április 26-i Economist vezércikke azzal a címmel jelent meg, hogy már csak 1.361 nap van hátra, mivel letelt Donald Trump elnökségének első száz napja.
A lap Amerika gazdaságának katasztrofális jövőjét vetíti előre. Elképzelhetőnek tartja, hogy a részvénypiac összeomlik, sőt, azt a kötvénypiac összeomlása is követheti; ha a dollár leértékelődik, Amerika már nem lesz kívánatos hely a befektetők számára. Az állampapírok több, mint fele magánbefektetők tulajdonában van, és jövőre 9 billió (ezer milliárd) dollár államadósságot kell refinaszírozni.
Úgy gondolom, hogy ezt a borús jövőt az Economist Trumppal szembeni éles szembenállása mondatja. Az amerikai a világ leghatalmasabb, legerősebb gazdasága, nagy befolyású üzletemberekkel, üzleti körökkel, szektorokkal. Ezek meg fogják találni annak a módját, hogy megvásárolt képviselőiken keresztül a törvényhozásban gátat vessenek a gazdaságpolitika kedvezőtlen irányainak. Trump kezdeti lendületét az táplálja, amiért megválasztották. Az amerikai szavazóknak elegük lett a mindent behálózó LMBTQ-nyomulásból és az ellenőrizetlen migrációból. (A gazdaság kimondottan jó állapotban volt.) Ha viszont emelkedik majd az infláció, esetleg nő a munkanélküliség, a választói hangulat is Trump ellen fog fordulni.

Kiss Károly: Amerika gazdasági perspektívái.pdf

Botos Katalin:
Európa kettős szorításban – Ukrajnáról közgazdász szemmel

Az előadás az egymással ütköző nagyhatalmi érdekszférák szempontjából elemzi az Ukrajna körül kialakult helyzetet. Milyen érdekei játszanak szerepet az USÁ-nak, Kínának, Európának és Oroszországnak e háborúban, ill. az azt követő rendezésben. (Az előadás érdemi része a 3. perctől kezdődik.)

Botos Katalin: Európa kettős szorításban - Ukrajnáról közgazdász szemmel

Kiss Károly: Trump értelmetlen vámtarifái

Eleinte azt hittem, hogy a Trump tervezett vámpolitikai intézkedései elleni dühödt támadások nem megalapozottak, valójában a globális balliberális elit áskálódásai. (Hiszen például a már az első elnöksége alatt elkezdett, a kínai importra kivetett vámemeléseket Biden tovább folytatta.) De világgazdasági témákra szakosodott közgazdászként értékelve a helyzetet és figyelembe véve a legmérvadóbb véleményeket, én is úgy gondolom, hogy súlyos közgazdasági amatörizmusról van szó.

Magyar Hírlap: Trump értelmetlen vámtarifái

HÁBORÚS HISZTÉRIA NÉMETORSZÁGBAN

A Spiegel 2025/14., márc. 29-i számában több, a háborús hisztériát gerjesztő cikket olvashatunk:

A címlapon von der Leyen és Friedrich Merz aggodalmas képe: „Készen állnak a háborúra? Miért ilyen nehéz és drága Németország és Európa felfegyverzése?”

A fő téma: „Az oroszok által fenyegetett és az amerikaiak által cserbenhagyott Európa fegyverkezni akar. Az EU és az európai NATO-országok több százmilliárd euró nagyságú összegeket szándékoznak költeni, hogy a jövőben meg tudják magukat védeni. A hadiipar azonban szét van zúzva, a tartalékok ki vannak fosztva és a technikai lemaradást nem lehet behozni.” A témával több cikk foglalkozik.

A vezércikk: „Európa meg kell, hogy védje értékeit" – arra biztat, hogy ellen kell állni Trump törekvéseinek. Európa lemaradt a haditechnika fejlesztésében, a digitális szolgáltatások tekintetében pedig szinte teljesen a nagy amerikai techcégekre van utalva, de az európai gazdaságokban van annyi erő, hogy képesek legyenek a saját érdekeiket érvényesíteni. Az EU-nak vannak eszközei, nem védtelen Amerikával szemben

„Béketeremtés – fegyverekkel? Fegyverkezés." Hirtelen kiderült, hogy rengeteg pénz van Európa felfegyverzésére. De mire költsük a milliárdokat? Drónokat vásároljunk, vagy páncélosokat? Repülőgéphordozókat, vagy műholdakat? Ezek bonyolult kérdések, és hamarosan dönteni kell.” (Matthias Gebauer et al.)

„Nagy a veszélye annak, hogy Európa a kerekek alá kerül”. Riport Michael Schöllhorn-nal, az Airbus hadiipari üzletágának vezetőjével. Kifejti, hogyan fegyverkezzen Európa egy világűrben megvívott háborúra.

„Európa harci készültége. Fegyverek. Az európai hadseregek jól el vannak látva tüzérséggel, páncélosokkal és lökhajtásos gépekkel. Bizonyos területeken azonban jelentős a hiány.” (Mark Hasse et al.)

„Mégis csak kell a háború. Esszé. Németországnak nem csak pénzre és fegyverekre van szüksége, hogy megvédje magát. Ha kitörne a konfliktus, a társadalomnak készen kell lennie arra, hogy fiataljait a háborúba küldje. Vajon készen áll rá?” (Lothar Gorris)

Lothar Gorris: Mégis csak kell a háború.pdf

Azzal, hogy mi az esélye annak, hogy az oroszok elkezdik lőni középhatósugarú rakétákkal a német nagyvárosokat és ipari központokat, vagy a ramsteini amerikai légi bázist, vagy egyszer csak az orosz páncélosok megjelennek az Odera-Neisse határnál (miután könnyűszerrel átgázoltak Lengyelországon), vagy a Szudétavidéken, miután lelépték Szlovákiát és Csehországot (de, mint elméleti lehetőség Magyarország és Ausztria lerohanása is szóba jöhet), egy korábbi írásomban foglalkoztam:
Kiss Károly, Magyar Nemzet: Indokolt-e a félelem az oroszoktól?

Megfejtés:A politikacsináló belső körök az orosz veszély felnagyításával akarják elérni, hogy Németország kitörjön a náci idők, a második világháború és a haláltáborok miatt magára kényszerített pacifizmus és önkorlátozás alól, és végre nagyságának és gazdasági erejének megfelelő hadsereggel rendelkezzen. Hozzásegíti ehhez az amerikai csökkentett jelenlét szándéka Európában, a NATO-ban. És természetesen minden európai ország hadiipari komplexuma érdekelt a fegyverkezésben. (KK)

Magyar Nemzet: Háborús hisztéria Németországban

A londoni Rothschildok a Trump-Zelenszkij konfliktus hátterében

(Egy összeseküvés-elméletnek tűnő magyarázat)
(utánközlés: Szakács Árpád - Hajda Iván, Védett Társadalom Alapítvány, 182. sz. hírlevél)

A sikertelen Trump-Zelenszkij találkozó után Londonban 19 ország vezetője gyűlt össze a NATO vezérkarával, hogy további támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Egyes elemzők ezt összefüggésbe hozzák azzal, hogy 1890 óta állítólag minden háborús terv a londoni Rotschildok bankházában született, így a mai orosz-ukrán háborúé is. Érvként hozzák fel, hogy Ursula von der Leyen aligha merne az ukrán háború kérdésében „Amerika-ellenes” álláspontot képviselni, ha nem lenne erős háttere. … És Zelenszkij is; honnan a Trumppal szemben arcátlansága?
A cikkírók szerint Alex Krainer horvát származású elemző magyarázata derít fényt a történtekre. Eszerint az amerikaiak nem egyedül támogatták Ukrajnát (és persze az EU és Nyugat-Európa is valamelyest); abban jelentős, a Rotschildok érdekkörébe tartozó londoni bankok is részt vettek. És még mielőtt Trumpot beiktatták volna, a január 16-án Londonba utazó Zelenszkijjel megkötötték azt a szerződést, amelyet Trump szeretett volna Ukrajnával, cserébe a háborús támogatásért… (Lehet, hogy mégsem összeesküvés-elméletről van szó?) (Verrasztó Zoltán)

Szakács Árpád - Hajda Iván A Rothschildok a Trump-Zelenszkij konfliktus hátterében

Botos Katalin:

Ukrajnáról – közgazdász szemmel

Botos Katalin: Ukrajnáról - közgazdász szemmel.pdf

Kiss Károly, Magyar Hírlap: Trump - korunk Emmanuel goldsteinje

Kiss Károly:

Emberemlékezet óta nem zúdult annyi gyűlölet politikusra, mint megválasztása óta Donald Trumpra. A pocskondiázásban a balliberális média vezet, fő helyen és nagy terjedelemben az amerikai elnököt szidják, gyalázzák. Ő a címlapok negatív hőse, ő a karikatúrák fricskájának célpontja. A helyzet Orwell 1984-ére emlékeztet – azzal a különbséggel, hogy Goldsteint csak napi két percben kellett gyűlölni (igaz, mindenkinek és kötelező jelleggel), a Trump elleni gyűlölet viszont fakultatív, de nonstop, szakadatlanul árad a balliberális médiából…

Kiss Károly: Korunk Goldsteinje.pdf

Kiss Károly, Magyar Nemzet: Indokolt-e a félelem az oroszoktól?

Visszhang: Féljünk-e az oroszoktól?

Írásom – a téma súlyának és aktualitásának megfelelően – elég nagy visszhangot váltott ki. A vélemények megoszlanak. Az érvelések egyik vonala Oroszország expanzív történelmi múltjára hivatkozik. Ezt nem tartom meggyőzőnek; minden nép, birodalom terjeszkedésre törekedett. Hogy csak az újkort említsük: a spanyolok, a portugálok, az oszmánok, Európa gyarmatosító nemzetei, a németek, osztrákok, stb.
Sokkal megfontolandóbbnak tartom ennél, hogy vajon Oroszország 1990-91 utáni törekvései tekinthetők-e a korábbi területszerző, a kommunizmust terjesztő ideológiai alapú imperialista politika folytatásának. Azaz, miután lemondott „gyarmatairól”, korábbi érdekszférájáról, előjogot formálhat-e arra, hogy beleszóljon az ottani történésekbe. Ilyen jogot természetesen nem ismerhetünk el. De a fordított logika esete áll fenn: Oroszország bizonyos garanciák, biztosítékok fejében mondott le korábbi érdekszférájáról. … És ezeket a garanciákat, ígéreteket a Nyugat nem teljesítette, sorban megszegte.
Továbbá: Miért áll fenn még mindig a NATO, ha a veszély, mely életre hívta, már elmúlt? Ha egyes országok berendezkedése demokratikusabb másokénál, az jogot ad-e nekik a beavatkozásra?
Azokkal értek egyet, akik – a mostani nyugat-európai törekvésekkel szemben (melyek orosz katonai fenyegetést vizionálva fegyverkezésre törekszenek) - Európa biztonságát az oroszokkal folytatott kölcsönös gazdasági kapcsolatok és együttműködés fejlesztésében látják (mint a hidegháború utáni korszakban). Hosszú távon gondolkodva pedig az tűnik valószínűnek, hogy az amerikaiak célja a háború kirobbantásával az volt, hogy az európai-orosz együttműködés nehogy egy erős globális hatalmi centrumhoz vezessen, mely világuralmi vetélytársat jelent számukra. (KK)

Bezegh András: Orbán Viktorral értek egyet – az akkorival.pdf

Kozma Tamás: Én nem szeretnék még egyszer….pdf

Szarka László Tamás: "Moszkva nye hócset vojnu".pdf

Ujhelyi Géza: Az oroszok is rájöttek, hogy gazdasági eszközökkel is el lehet érni bizonyos célokat.pdf

Botos Katalin: Európa nincs abban a helyzetben.pdf

Hogyan látják az oroszok - miért támadták meg Ukrajnát?
(vezércikk - de nem újdonság: a 2022/8. számunknak ez volt a témája)

1949-ben megalakult a NATO – ez jogos lépés volt, a terjeszkedő kommun-izmussal szemben. 1955-ben válaszként létrejött a Varsói Szerződés, a kommunista országok szempontjából ez szintén indokolt volt.
1991 februárjában feloszlatták a Varsói Szerződést, és Gorbacsov, a történelem nagy balekja ezért semmit nem kért cserébe. (Nevezetesen a NATO feloszlatását.)
1991 decemberében felbomlott a Szovjetunió is. Gorbacsov történelmi érdeme, hogy függetlenséget adott a szovjet köztársaságoknak. A ’80-as évek második felében Gorbacsov és Reagan, majd Bush szinte évente találkoztak, és a fegyverzetkorlátozások mellett a német újraegyesítésről is tárgyaltak. Nyugati részről ígéret hangzott el, hogy a NATO – annak fejében, hogy Oroszország nem akadályozza meg a német Wiedervereinigungot, továbbá visszavonja atomfegyvereit a volt szovjet köztársaságokból – nem fog Kelet felé terjeszkedni…

Kiss Károly: NATO - Oroszország - Ukrajna.pdf

Az ukrán ásványvagyon, amire Amerika szemet vetett

(Der Spiegel Nr. 10 / 1.3.2025: Beim Paten von Washington; Christian Esch und Fedir Petrov)

ritka földfémek (lítium, titán, grafit)
uránérc

nemesfémek
egyéb fémek és ércek

földgáz
kőolaj

Kommentár: Amerika/Trump követelése: 500 md dollár. Az ásványkincsekből származó bevételek egy amerikai ellenőrzés alatt álló alapba kerülnének. (Az ukrán költségvetésnek 2024-ben a szóbanforgó tételekből 1,3 md dollár bevétele volt.) Ukrajna tehát Amerikának köszönhetően a dupla vesztes sorsára jutott. Először – mivel hagyta magát belelovallni ebbe a reménytelen, értelmetlen és teljesen felesleges háborúba. (Akinek ebben csupán egy parányi kétsége is lenne, az jobb, ha nem foglalkozik politikával; Ukrajna azért akart NATO-tag lenni, hogy kivédje egy esetleges orosz támadás veszélyét; de mivel NATO-tag akart lenni, kiprovokálta az oroszok támadását.) Több százezer ukrán férfi meghalt, több, mint tíz millióan emigráltak, az ország keleti fele romokban áll. Másodszor: most olyan megállapodást akarnak vele kötni, ami a gyarmati időkben és országokra volt jellemző: a katonai segítség ellenében a gyarmatosítók bányászati jogokat kérnek. Mindezt politikai vezetőinek és sztárolt elnökének köszönheti.
Ukrajna tehát rövid időn belül Amerika két arcával is találkozott: a militarista-hadiipari lobbi Amerika-arcával és az imperialista Amerikáéval.
A helyzet azonban olyan, hogy mind Ukrajnának, mind Európának, mind a világnak ez a lehető legjobb megoldás. (KK)

Kiss Károly: Jó reggelt, Nyugat-Európa!
(jegyzet)

Kiss Károly: Eurábia - 2006

MILYEN LESZ 2025?

Tom Standage, az Economist 2025-ös előrejelző kiadványának szerkesztője 10 pontba foglalja a várható eseményeket.

Standage: A világ 2025-ben.pdf

A százoldalas, 102 cikket tartalmazó kiadványból válogattam össze e 23 oldalas áttekintést:

Kiss Károly: Előretekintés 2025-re.pdf

ILYEN VOLT 2024

Kiss Károly: Ilyen volt 2024.pdf

Az amerikai gazdaság hasított, Kína megtorpant, Európa lemaradt. Olimpia botrányokkal, szélsőséges időjárási jelenségek, rossz év az autóiparnak. Folytatódó háború Ukrajnában és a Közel-Keleten. Amerika és a Nyugat kijelentései és intézkedései egy világháború felé sodorták a világot, de Trump november 5-i megválasztása meghozta a reményt: befejeződnek a konfliktusok és elhárul a világháború veszélye. Az Asszad-rezsim összeomlása meggyengítette Irán és Oroszország befolyását a Közel-Keleten.

Tízes lista – YouTube: Hány kormányt buktatott meg az Egyesült Államok?

Az USA csak a hidegháború alatt 72 alkalommal segített egy hatalmon lévő kormány megdöntésében. A második világháború és 2001 között a világon 248 fegyveres konfliktus robbant ki, amiből 201-ben vett részt.

Hány kormányt buktatott meg az Egyesült Államok?

Ugrin Emese: LENGYELORSZÁG KÖZÉPHATALMI AMBÍCIÓI

(A lengyel-magyar érdekkülönbségek az orosz-ukrán háború és a keletközép-európai régió jövőjének megítélésében)

Egyre világosabbá válik, hogy a magyar-lengyel kormányzati ellentétek fókuszában az orosz-ukrán konfliktusnál sokkal fontosabb kérdés, a regionális befolyásszerzés áll. A lengyelek a három tenger kezdeményezés élére állva szeretnének középhatalommá válni. Hitük szerint erre területi nagyságuk, népességük, egyre erősödő katonai potenciáljuk, valamint gazdaságuk mérete szolgáltat jogot.
Varsó a régióban a „gyengülő” Németország szerepét szeretné átvenni. E politika legfőbb indoklását pedig az orosz veszélyben találja meg. A ruszofóbia ugyanis nem csak a balti államokat és Ukrajnát köti össze Lengyelországgal, hanem biztosítja az európai politikai elit támogatását is.
Milyen más alternatíva áll rendelkezésére Varsónak ahhoz, hogy európai középhatalommá válhasson? Az északi régióhoz való csatlakozás? Közép és hosszú távon az északi vagy skandináv régióban igen nehéz gazdasági vezető szerephez jutni. A lengyeleknek ma ezért „élet-halál” kérdés az ukrán háború; pontosabban Ukrajna bevonása a lengyel befolyási övezetbe a lengyel középhatalmi elképzelések kulcsfontosságú kérdése.
Mindig csak a kínai selyemútról beszélünk, és nem látjuk, vagy nem akarjuk látni azt a pókhálót, amit a selyemút mentén Oroszország szövöget. Mivel ez a pókháló rendkívül fontos a közép-ázsiai országok számára is, hiszen e nélkül teljes elszigeteltségben maradnának a globális ellátási útvonalaktól (vagyis a fejlődés lehetőségétől), várhatóan a régi orosz birodalom minden fajta ideológia és katonai erőszak nélkül, tisztán érdekalapon meg fog erősödni és önálló globális régiót fog alkotni. Az ukrán háború ad értelmet az EU-ban lemosolygott, a korábban feleslegesnek ítélt északi-tengeri fejlesztéseknek. Sőt most kap értelmet Putyin közelkelti és afrikai politikája is. Nem Európa szigeteli el Oroszországot, hanem Oroszország szigeteli el Európát. Minden jel arra mutat, hogy Oroszország és az eurázsiai régió megkerülhetetlen tényezővé válik a jövő globális ellátási rendszerében. (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Ugrin Emese: A lengyelek globális stratégiája.pdf

E számunk fényképe: Zelenszkij aláír

Zelenszkij, Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó-val együtt ellátogatott egy lőszergyárba, amely tüzér-ségi lövedékeket szállít Ukrajnának és aláírták azokat a bombákat, amiket aztán Oroszországra fognak kilőni. (VilagHelyzete)

Az évszázad beszéde – Így jött létre a Kennedy/Trump szövetség

(Utánközés – Szakács Árpád hír/háttér csatornája, 2024. aug. 30.)

Robert F. Kennedy Jr: Megállítjuk a betegségipart!

Kiss Károly:

Amerika arcai – az Új Jeruzsálemtől az imperialista beavatkozásokig (Atlantisták téveszméje)

Sokat töprengek azon, hogy vajon Nyugat-Európa miért nem érti meg az orosz-ukrán háború lényegét, hogy az valójában az amerikaiak háborúja az oroszok ellen, ahol a szerencsétlen ukránokat eszközként használják fel, és miért sorakozik fel Nyugat-Európa Amerika mögé. Arra jutottam, hogy a nyugati világ nem érti az amerikai rendszer lényegét, illetve abban csak az egyéni szabadságjogok szinte korlátlan érvényesülését látja.

Kiss Károly : Amerika arcai.pdf

Károly Kiss:

Faces of America – from the New Jerusalem to its imperialist interventions

(Atlanticists’ Delusion)

I wonder a lot why Western Europe does not understand the background of the Russo-Ukrainian war, that it is really a war of the USA against the Russians, where the unfortunate Ukrainians are used as tools, and why Western Europe is lining up behind America. I came to the conclusion that the Western world does not understand the essence of the American system, and sees in it only the almost unlimited realization of individual freedoms. But the USA has its obscure sides as well.

Károly Kiss: Faces of America.pdf

Dugin: A világ sorsa az amerikai választásokon dől el
(Vadhajtások, 2024. jún. 20. – utánközés)

Alekszandr Dugin jelentős orosz nacionalista teoretikus, Putyin elnök tanácsadója. Ritka éleslátással elemzi Amerika két ideológiai áramlatának jellegzetességeit.
„Biden mögött a globalisták (néha ’világkormánynak’ nevezett) összetartó csoportosulása áll, amely nemcsak az amerikai mélyállam nagy részét, hanem az európai és globális liberális eliteket is egyesíti. Biden a globalizmus, vagyis az emberiségnek a liberális technokrata elitek uralma alatt történő egyesítésének projektje, céljuk a szuverén nemzetállamok eltörlése és a népek és vallások teljes összekeveredése.”
„Az amerikai Mély Állam két vektora a demokraták és a republikánusok hagyományos politikájában testesül meg. Az egyik vektor a globális dominancia és a liberalizmus bolygószintű elterjesztése (a demokraták politikája), a másik vektor pedig az USA mint nagy szuperhatalom, mint a világpolitika hegemónjának megerősítése (a republikánusok politikája).”
„A fő különbség Trump és Biden között az, hogy az előbbi a racionálisan kiszámított amerikai nemzeti érdekekre fog összpontosítani (ami a nemzetközi kapcsolatokban a realizmusnak felel meg), mégpedig az erőviszonyok és az erőforrások pragmatikus figyelembevételével. Míg a Biden mögött álló globalisták ideológiája bizonyos értelemben totalitárius és kompromisszummentes.” (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Vadhajtások: Dugin az merikai választásokról

EURÓPA LEMARAD A TECHNOLÓGIAI VERSENYBEN

A globális főszereplők versenyében Európa egyre inkább lemarad.

A diagramok forrása: Der Spiegel Nr. 21 / 18.5.2024. Ein Kontinent wird abgehängt. (Tim Bartz et al.) és Der Spiegel Nr. 19 / 4.5.2024 ( Gespräch mit Harold James)

Mi lesz itt 2070-ben? (karcolat)

2070-ben a felmelegedés miatt kb. 560 millió, a szubszaharai övezetben élő afrikai számára az élet elviselhetetlenné válik. Ebből messze a legnagyobb mértékben – 325 millióval – Nigéria részesedik majd.

(The Economist April 6th 2024)

Ez a tömeg nyilván el fog vándorolni. De az elvándorlás már azt megelőzően elkezdődik (sőt, már egy idő óta tart is). Nigéria népességét 2050-re 380, 2100-ra 550 millióra becsülik (a világ 3. legnépesebb országa lesz India és Kína után). Így hát az elvándorlásnak szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz…
Európa három dolgot tehet: (1) korlátlanul beengedi az elvándorlókat, (2) bezárkózik, és ekkor a migráció Dél felé, a többi afrikai országba irányul – ők emiatt komoly fejlesztésekre és segélyekre szorulnak majd, (3) amennyiben a klímaváltozás antropogén jellegű, a fejlett világnak mindent meg kell tennie, hogy azt mérsékelje… (Ez erősen vitatott tudományos téma, eldönthetetlen, emiatt úgy kell viselkednünk, mintha az antropogén jellegű lenne.) (KK)

Milyen lesz a világ 2024-ben?

Milyennek látja a jövő évet az Economist, a világ vezető balliberális agyközpontja?

Amint a The Word Ahead 2024 c. mellékletet tartalmazó 2023. nov. 14-i Economist címlapján is láthatjuk, Trump sötét profilja árnyat vet a fél világra – valószínű megválasztását világméretű katasztrófának, és egyben a jövő év legfontosabb eseményének tartják. – Hát nem furcsa, hogy a világ vezető balliberális agyközpontja ennyire fél, sőt, retteg az amerikai nép demokratikus döntésétől? – E több mint 100 oldalas mellékletet négy téma köré csoportosítva ismertetem:

- Világgazdasági és világpolitikai fejlemények

- Az egyes térségek helyzete

- Átmenet egy karbonsemleges világba

- Mesterséges intelligencia, digitális forradalom.

(A MI kiemelését nem kell magyarázni; ugyanakkor más csúcstechnológiák –pl. a genetika, génsebészet – terén most nem várható ilyen, áttörés jellegű újdonságok születése.)

Kiss Károly: Milyen lesz a világ 2024-ben?.pdf

Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség

A rendszerváltás idején nagyon nagy hibát követtek el a „rendszerváltó”, illetve hatalomra kerülő politikusok az által, hogy Nagy Imre és kormánya végakaratával ellentétben, azt feledve vagy megtagadva, és a kedvező nemzetközi körülmények ellenére is elmulasztották hazánk semlegességét törvénybe iktatni és ahhoz az ENSZ jóváhagyását, illetve garanciáját kérelmezni. (A még Gorbacsov-vezette Szovjetunió is elfogadta volna azt, a Nyugat meg így honorálhatta volna az 56-os forradalmunkat és a rendszerváltást megelőző vasfüggöny-lebontást.)
Ha az 1990-es évek elején hazánk semleges országgá vált volna, akkor erre nemcsak valóban büszkék lehetnénk most, hanem akkor létrejött volna egy olyan nyugat-keleti semleges blokk (Svájc, Ausztia és Magyarország) Közép-Európában, amelyhez minden bizonnyal Lengyelország és példája nyomán alighanem Csehország és Szlovákia is csatlakozott volna, és így a már semleges Svédországgal és Finnországgal együtt egy észak-déli semleges zóna is kialakulhatott volna. Ez biztosíthatta volna Európában a tartós békét.
Utólag persze könnyű bölcsnek lenni, de azért a tanulságot levonni, nevezetesen a fegyverkezés és háborús konfliktusok ellenében, valamint az általános, különösen a hadászati leszerelés, a demilitarizáció és semlegesítés vonatkozásában még nem késő! A „Si vis pacem para bellum!” legfeljebb csak a múltban igazolhatta, többnyire akkor is apologetikus módon, a fegyverkezést, de ma már ez lenne a helyes jelszó: „Si vis pacem, para pacem!”.
(Botos Katalin írása húsvéti, Gazdag Lászlóé pedig idei 2. számunkban jelent meg)

Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség.pdf

Csikvári F. András: A migrációról

Megjelent az Economist karácsonyi számában egy cikk a migrációról, Hogyan lehet méregteleníteni a migrációs politikát? - címmel. Átfutottam, felbosszantott, hogy hogyan lehet erről ilyen felületesen írni. Elkezdtem lefordítani és közben rájöttem, hogy itt nem felületességről van szó, hanem megpróbálják eladni a migrációt, mint egy pozitív dolgot, mint egy nagy lehetőséget a Nyugati világ számára. A cikk összemosta a legális, a fogadó ország számára is előnyös migrációt azzal, amikor tömegek illegálisan és kéretlenül beáramlanak egy országba. Természetesen a szerző szót sem ejt olyan dolgókról, mint a gettósodás, az importált terrorizmus vagy az iszlám térhódításának a veszélyeiről. A fordítást elküldtem Kiss Károlynak, azzal a megjegyzéssel, hogy haragszom erre a cikkre.

Kiss Károly válasza: ez a cikk nagyon gyenge, így, eredeti formájában ne adjuk közre. Inkább írjál egy kritikát róla, meg írd meg a saját véleményed a témáról.

Csikvári F. András: A migrációról.pdf

The Economist: How to detoxify migration

A Murdoch-birodalom: A világ legnagyobb médiavállalkozása

Médiumai:

Kommentálás: Megjegyzések OV svájci előadásához, melyet a Weltwoche ünnepségén tartott

Miniszterelnökünk beszédei igazi intellektuális csemegék: mind elemzései mélységét, mind iránymutatását, jövőbelátását tekintve. 2023. nov. 22-i előadásának témája: Európa elvesztette önrendelkezési képességét. Amit erről mondott, azzal alapvetően egyetértek. de két tekintetben fenntartásaim vannak.

Kiss Károly: OV svájci előadása.pdf

Bartha Zoltán: Megatrendek formálódása a globális narratívák tükrében

A John Naisbitt által meghonosított megatrend kifejezés olyan társadalmi (emberek közötti kapcsolatokkal megragadható) vagy természeti elmozdulásokra vonatkozik, amelyek hosszú (évtizedes) távon, tág földrajzi környezetben (globálisan) és széles spektrumon (több rendszert érintő módon) fejtik ki hatásukat. A téma irodalma alapján a leggyakrabban előforduló megatrendek rangsorában a Gazdasági erő eltolódása, a Digitalizáció, a Klímaváltozás és a Demográfiai válság állnak az első helyeken. A narratívák felerősíthetik vagy gyengíthetik az egyes megatrendeket. A Google Ngrams és Google Trends adatai alapján a munkaerőpiacon megfigyelhető készségrés az a kulcsszó, ami emelkedő tendenciájú, és ami az alábbi megatrendek narratíváival áll szoros korrelációs kapcsolatban: Új világrend, Klímaváltozás, Növekvő egyenlőtlenségek, Digitalizáció, Individualizmus, Nemi szerepek és Városiasodás.

Bartha Zoltán: Megatrendek és globális narratívák.pdf

Nyugat-Európa jövőjét Dél-Afrikában írják?

A dél-afrikai búrok útja a modern civilizáció csúcsáról a túlélésért vívott küzdelem szakadékáig (Demokrata 2023. április 26.).

A fekete lakosság túlsúlya, a fordított apartheid, a búrok üldözése és az anarchia uralja a mai Dél-Afrikát – a Demokratában megjelent cikkek hosszú távon ezt a jövőt jósolják Nyugat-Európának.

KK: rövid ismertetés.pdf

Indiáé a jövő?

A század végén is India lesz a világ legnépesebb országa, Kína lakossága 800 millióra csökken, az USÁ-é 400 millióra nő. A demográfiai termékenységben és a várható életkorban nem lesz számottevő különbség közöttük.

2021-től már a GDP növekedésében is India az éllovas, a 2027-ig tartó prognózis szerint gyorsabb lesz a növekedése, mint a másik két nagyhatalomé. (Der Spiegel Nr.16/2023.)

Kiss Károly: Indiáé a jövő?.pdf

Botos Katalin: Hatalom és pénz: az amerikai-kínai rivalizálás és a világ kettészakadó pénzügyi rendszere

A korábban unipoláris világ a pénzügyek terén töredezik… Miért aggaszt mindez? Azért, mert mi, magyarok, pont a „törésvonalban” vagyunk. Kereskedelmileg rendkívül erősen kötődünk az EU-hoz - s ezen keresztül a Bretton-Woods-i rendszerhez, hiszen exportunk több, mint hetven százaléka ide irányul. Kapcsolataink azonban más országokkal is fejlődnek, és fontosak. Történelmi tapasztalatok arra mutattak, hogy a világháborúkat – a másodikat minden bizonnyal –, megelőzte a klíringesedés, a pénzügyi kapcsolatok széttöredezése. A Szovjetunió is a trfRb elszámolási rendszerrel választotta le szövetségeseit a hidegháború idején a világ-gazdaságról…

Botos Katalin: Kettészakadó pénzügyi rendszer.pdf

Kiss Károly: Gorbacsov hagyatékénak hosszúra nyúlt árnyai

Gorbacsov nagy jót tett az emberiséggel, hogy a volt szovjet köztársaságokat és szocialista országokat kiszabadította a kommunista birodalom fogságából, de nagy káoszt hagyott maga után. Befejeződött a hidegháború, a volt szovjetköztársaságok (köztük az Orosz Föderáció) és a felszabadult volt szocialista országok az önálló, demokratikus fejlődés útjára léphettek.

De miközben kirántotta a birodalom tartóoszlopait, a katonai és az ideológiai pillért, semmilyen konkrét elképzelése nem volt arról, hogy a térséget hogyan szervezze újjá. A szóbanforgó országok nagyobb része a NATO-hoz csatlakozott, a maradék pedig nagyhatalmi vákuumba került. Gorbacsov egyik súlyos bűne az volt, hogy nem gondoskodott az Orosz Föderáción kívülre került 16-17 millió hazátlan orosz sorsáról. A védelmükben fellépő Oroszország most az egyes volt szovjet köztársaságokkal és szocialista országokkal megerősödött NATO-val szemben konfrontálódik. A másik pedig, hogy nem számolt azzal, hogy a nagyhatalmi vákuum az amerikai hadiipari komplexum manőverezési területévé fog válni; mely a konfliktusokat kihasználva háborút szít és provokál Oroszország meggyengítése végett.

Kiss Károly: Gorbacsov hagyatékának árnyai.pdf

Károly Kiss: The long shadow of Gorbachev's legacy.pdf

Uri Geller:

Open letter to Prime Minister Rishi Sunak and the government of Great Britain

"As a British citizen I am deeply concerned that your decision to supply depleted uranium munitions to Ukraine could have CATASTROPHIC CONSEQUENCES both for the people of the UK and Ukraine itself. I know you are rightly trying to help the Ukrainians BUT I have an ominous feeling that this could backfire BADLY. You are playing with fire. ...I used my powers to get Russia to sign the nuclear arms reduction treaty in 1987 but it is up to you to chart the course of history now for the good of all mankind. Take heed of Putin's warnings and halt the munitions before it is too late!" (Forrás: Urbán Iván)

Uri Geller: "Open letter to Sunak".pdf

Alvajárásban haladunk egy kevésbé biztonságos jövő felé

Kompetens vélemények a mai világgazdaságról

(Kristalina Georgieva, David Beasly, David Malpass és az Economist 2023. febr. 18-i száma))

„A jelenlegi geopolitikai széttördelődés egy új hidegháború szellemét idézi fel, mely a világot gazdasági blokkokra szabdalja szét, és amelynek az ára dollárbilliókat fog kitenni az elvesztett termelékenység formájában. … Mindenkinek érdekében áll a nemzetközi együttműködés sürgős megerősítése.”

"… Egy guatemalai vagy hondurasi gyerek eltartása az amerikai határ mentén egy menekülttáborban heti 4000 [!] dollárba kerül, miközben a szülőföldjükön hetente és gyerekenként 1-2 dollárból megvalósíthatók olyan programok, melyek eredményeként nem fognak éhezni.”

Kiss Károly: Alvajárásban.pdf

Botos Katalin: Aggodalmak az ukrajnai háború kapcsán

A világgazdaság széttöredezik, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt (Andrew Bacevich Foreign Affairs-ben megjelent cikke alapján)

Andrew Bacevich bostoni történészprofesszor George Kennan 1948-as tanácsára emlékeztet, miszerint: „Ne essünk a II. világháborús győzelem által hozott helyzet csapdájába. Az ország nem engedheti meg magának az altruizmus luxusát, hogy az egész világ jótevője legyen. El kell kerülni a szükségtelen háborúkat, teljesíteni az ország alapdokumentumainak követelményeit, és az amerikai emberek számára tisztességes megélhetést és jövőt kell biztosítani.” Amerika ezt a tanácsot nem fogadta meg. Az orosz-ukrán háborúba való beavatkozás egyik súlyos következménye, hogy a világgazdaság széttöredezik, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt.

Botos Katalin: Aggodalmak az orosz-ukrán háború kapcsán.pdf

Jeffrey Sachs – Európa elveszítette a józan eszét!

Jeffrey Sachs a kelet-európai rendszerváltások idején a Harvard közgazdász-professzoraként aktívan részt vett a volt szocialista gazdaságok átalakításában. A nevéhez fűződik a sokkterápiás javaslat, miszerint az árak felszabadításával és privatizálással kell az átalakulást végrehajtani. (Magyarország azt nem fogadta el, a fokozatos átmenet mellett döntött.) Ezen a rövid, 8 perces videón Amerikát és Nyugat-Európát illeti erős kritikával az orosz-ukrán háborúban játszott szerepe miatt. (Urbán Iván ajánlata)

Jeffrey Sachs: Európa elvesztette a józan eszét

Csalódás:

Harari: Oroszország Ukrajna elleni háborúja a sikeres liberális világrend elleni támadás

Yuval Noah Harari elmúlt években megjelent rendkívül izgalmas és érdekes könyvei sokunk számára azt jelentették, hogy Harari a történelem igazi értője és magyarázója. A Spiegel idei 2. számában viszont – azt kell mondjam – egy eléggé primitív álláspontot fejtett ki az orosz ukrán háborúról. (KK)

Kiss Károly: Harari az orosz-ukrán háborúról.pdf

Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity:

The dangers of growth, nuclear war, climate change and peak oil; driven by propaganda and on the road to tyranny

(könyvismertetés)

A szerző az emberiség létét fenyegető legfontosabb veszélyeknek a klímaváltozást és a nukleáris háború lehetőségét tekinti, és közel ilyen súlyúnak az energiaforrások kimerülését. Ezek szerinte a gazdasági növekedés iránti véget nem érő ragaszkodásunkra vezethetők vissza. A könyv újdonsága, hogy e problémákat a fizikai tudományok, a pszichológia, a politikatudomány és a társadalomtudományok egymásbafűződő komplex rendszerében elemzi és kívánja megoldani. E megközelítést rendszerdinamikának nevezik. Módszertanilag ez azt igényli, hogy meg kell találni ez eltérő tudományágak között a megfelelő kapcsolódási pontokat. Jay Forrester, e módszer egyik képviselője szerint ez azért is nehéz, mert e kapcsolódási pontok gyakran ellentétesek az intuícióinkkal. Az elmúlt évtizedekben a világpolitika és a neoliberális közgazdaságtan megnehezítették, sőt, lehetetlenné tették ez eltérő tudományágak megfelelő összekapcsolását, és a világ nem a fő problémák megoldása, hanem azok kiélesedése felé haladt. (Vida Gábor olvasmányajánlata)

Globális katasztrófa felé tartunk

(Nouriel Roubini könyve a „megafenyegetésekről”)

Nouriel Roubini amerikai közgazdászprofesszort a szakma Dr. Vészmadárként [Dr. Doom] ismeri; azért, mert a 2008-ban kirobbant amerikai jelzáloghitel-válságot már 2006-ban megjósolta. (Ő magát Dr. Realistának nevezi.) A vele készült interjúnak a Spiegel „A harmadik világháború már elkezdődött” címet adta. A Financial Times recenzora pedig könyve kapcsán „katasztrófák áradatáról” írt.

Kiss Károly ismertetése: Rohanunk a totális katasztrófa felé

Kiss Károly: Befektetők gondjai

Szidjuk a mindennapi inflációt, de közben azon is törjük a fejünket, hogy mi legyen a megtakarításainkkal, mibe fektessük a megspórolt pénzünket. Ez most a világgazdaság egyik legnagyobb gondja; ami ugyanúgy érinti a sok milliárd dollárt kezelő befektetési alapokat, mint a szerény, csak néhány millió forinttal rendelkező magyar kisnyugdíjasokat.

2022-ben a befektetők a második világ-háború utáni időszak legnagyobb veszteségét szenvedték el, mert vége lett a 2010-es évekre jellemző alacsony infláció és alacsony kamatok korszakának. Az infláció és a stagfláció elemzése mellett a befektetések vizsgálata a világgazdaság egy újabb dimenzióját tárja fel.

Kiss Károly: Befektetők gondjai.pdf

Szentes Tamás: Végveszélyben

Szentes Tamás a világgazdaság elismert tudósa. 18 oldalas értekezésében együtt tárgyalja korunk globális kríziseit, rámutat azok összefüggéseire. Különös figyelmet fordít a migrációra (a „kibocsátó” országok szemszögéből nézve azt), a világgazdasági válságokra és a tudományok diszciplináris korlátoltságára. Legnagyobb terjedelemben az orosz-ukrán háborút elemzi; kiemeli a nyugat-európai politikusok szűklátókörűségét és Amerika e konfliktusban játszott kulcsszerepét. Különösen érdekes, amit az Oroszország elszigetelésére irányuló törek-vésekről és a kritikátlan rendszerkritikákról mond. (Kiss Károly)

Szentes Tamás: Végveszélyben.pdf

Merkel az orosz-ukrán háborúról:

2008 Bukarest = 1938 München?

Angela Merkel a NATO 2008-as bukaresti tanácskozására, melyen elodázták Ukrajna felvételét, úgy tekint mint az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Anglia, Franciaország és Olaszország hozzájárult Csehszlovákia szétdarabolásához, és ezzel időt nyertek, hogy felkészüljenek a Hitlerrel való összecsapásra. (Azaz 2008-ban az oroszok Ukrajna elleni támadását késleltették, hogy az ukránok időt nyerjenek a háborúra való felkészüléshez.) – Vajon megállja-e a helyét ez a nagyívű történelmi összevetés?

Kiss Károly: Merkel az orosz-ukrán háborúról.pdf

Kiss Károly: Miközben Kína világuralomra tör, Amerikára hanyatlás vár?

(Civilizációk harca?)

Kína a gazdaság volumenét tekintve megközelíti Amerikát, és a világgazdasági és műszaki fejlettség legfontosabb vonatkozásaiban már utól is érte. Ez a szédületes kínai felzárkózás sajátos modelljének, a tervgazdaság és a piacgazdaság kombinációjának köszönhető, melyet egy autokrata politikai rendszer működtet.

A kínai sikerek kétségbe vonják a közgazdaságtan alaptételét, alapvető paradigmáját, miszerint a gazdasági fejlődés legfontosabb feltétele az egyén szabadsága. Szélesebb értelemben pedig: az európai kultúra legnagyobb eredményei mind az individualizáció, a személyes szabadság talaján születtek meg. A kínai polgár viszont inkább alattvaló. Kína gazdasági sikere fogas, társadalomfilozófiai és gazdaságelméleti kérdést vet fel – joggal beszélhetünk a civilizációk harcáról. (Ráadásul egyes előrejelzések az amerikai gazdaság és társadalom hanyatlását vetítik előre a század közepére.)

Kiss Károly: Civilizációk harca? Sárga veszedelem.pdf

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme – Liberális álmok és nemzetközi realitások

Csikvári F. András könyvismertetése

A könyv témája az Egyesült Államok külpolitikájának elméleti háttere, különösen az 1990 utáni időszakot vizsgálva. Mearsheimer professzor szerint három izmus a meghatározó a külkapcsolatokban: a liberalizmus, a nacionalizmus és a realizmus. Ő realista, de hangsúlyozza, hogy a liberális demokrácia a legjobb politikai rend. Nem tökéletes, de messze felülmúlja a versenytársakat. A nemzetközi politika területén azonban a liberalizmus végtelen bajok forrása, és ez az oka, hogy ő a realizmust ajánlja a külkapcsolatokban. Tisztában van azonban azzal, hogy az amerikai külpolitikai elit szinte teljes mértékben – és pártállástól függetlenül – elkötelezett liberális.

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme.pdf

Amerika nagystratégiájának 70 éve a legfontosabb célja fenntartani azt a világrendet, ami Amerikának kedvez. Az idők változnak, a nagystratégia elemei is változnak. Ami változatlan az a cél, és hogy a nagystratégia gerincét mindig a hadsereg ereje adja. A különböző változatokba, elsősorban Obama nagystratégiájába, és a Trump-éra zavaraiba enged betekintést Hal Brands, a fiatal történész. A könyv 2018-ban íródott, két évvel Trump hatalomra jutása után, amikor még nem volt kiforrott Trump nagystratégiája, a szerző maga is kíváncsian várta a fejleményeket. A könyv politikai elemzés, aki had-vezetési, vagy hadtudományi elemzéseket várna, az ne ezt a könyvet olvassa el.

(Csikvári F. András könyvismertetése)

Hal Brands: Amerika nagystratégiája.pdf

Vitatéma: A háttérhatalom

A hazai közéletben Drábik János, majd Bogár László révén terjedt el az a nézet, hogy a világot egy láthatatlan háttérhatalom irányítja, mely informális, és főként a bankszféra, a pénzvilág uraiból áll. (Drábik János megfogalmazásában „szervezett magán-hatalom”.) Az alábbiakban Botos Katalin, Szegő Szilvia és Kiss Károly vitatkozik e kérdésről.

Vitatéma: A háttérhatalom

Comments are welcome! kk[kukac]utodaink-jovoje.hu

Káosz a világgazdaságban

A költségvetések növekvő terhei az elöregedés (nyugdíj és egészségügy), a védelmi kiadások és az üvegházhatású gáz-kibocsátások közömbösítése miatt 2030-ban, a 2021-es GDP százalékos növekményében ki-fejezve. (The Economist October 8th 2022)

Az idén az EKB 1,25, a Fed pedig 3,15 százalékra emelte a kamatlábat. Az emelések az infláció megfékezését célozzák. De mind az EU, mind az USA nagyméretű költségvetési programokat indított el, és a fejlett országoknak hosszú távon fokozott költségvetési kiadásokkal kell számolniuk. (Az elöregedés, a hadiipari kiadások növekedése és a hosszútávú klímacélok elérése miatt.) Egy olyan világ jön majd tehát, amikor ugyan a központi bankok szoros pénzpolitikát folytatnak, de a deficites költségvetések elveszik annak élét.

Kiss Károly: Káosz a világgazdaságban.pdf (Magyar Nemzet, 2022. okt. 19.)

házi változat: Káosz a világgazdaságban

George Friedman: Vihar a csönd előtt

Csikvári F. András könyvismertetése

Ez a könyv magyar szempontból sem nem különösebben érdekes, sem nem fontos. Miniszterelnökünk ajánlotta figyelmünkbe Tusványoson. Kizárólag az USÁ-ról szól, az intézményi felépítettség legfontosabb jellegzetességeinek múltjáról és várható jövőjéről, és úgyszintén társadalmi-gazdasági fejlődésének szakaszairól. George Friedman előrejelzése szerint az elkövetkező évek azért lesznek fontosak, mert ekkor fog egybeesni egy nagy és egy kis szakaszhatár. Jóslata szerint 2028-ig fokozódnak, akár háborúba is torkollhatnak a feszültségek, de azt követően gondtalan fejlődés vár Amerikára. (Minket, és a világot elsősorban az érdekelne, hogy a Friedman által előrejelzett változások hogyan hatnak majd Amerika világpolitikai, világgazdasági pozícióira.)

Csikvári F. András: Vihar a csönd előtt.pdf

Súlyos gazdasági visszaesés vár Európára

(Magyarország jobban teljesít)

Az Economist értékelése szerint a most kifejlődő recesszió a Rajnától Keletre fekvő országokat, Németországot, Kelet-Európát és Olaszországot fogja a legsúlyosabban érinteni, de hazánk közeljövőjét kivételesen kedvezőnek látja: „Magyarország kivétel, mert feldolgozóipara egészséges ütemben nő, az akkumulátor-gyártási befektetéseknek, az elektromos autók iránti nagy keresletnek és hosszútávú energia-szerződéseinek köszön-hetően (bár ezek némelyike hamarosan lejár)”.

Kiss Károly: A magas energiaárak miatt infláció és recesszió vár Európára.pdf

A Magyar Nemzet 2022. szeptember 12-i számában megjelent változat (illusztrációk nélkül):

Kiss Károly: Európa az infláció és a gazdasági visszaesés kettős szorításában

(Magyar Nemzet, 2022. aug. 12.)

A 2021-ben beindult gazdasági növekedést megtartva és az inflációt visszaszorítva 2022 fordulópont, az európai gazdaság stabilizálásának éve lehetett volna. Az orosz-ukrán háború kitörése, majd az arra adott rossz válaszok azonban Európát a stagfláció lejtőjére sodorták.

Összeomlóban az orosz gazdaság

Kilenc mítosz cáfolata az Oroszország elleni szankciók és az üzleti visszavonulás hatásairól

Jeffrey Sonnenfeld és Steven Tian, Yale University Foreign Policy, 2022. júl. 22.

“A nyugati üzleti visszavonulások és a szankciók rövid és hosszú távon is összezúzzák az orosz gazdaságot. Kutatásunk alapján kilenc széles körben elterjedt, de félrevezető mítoszt kérdőjelezünk meg Oroszország állítólagos gazdasági ellenálló képességéről.”

(Csikvári András ajánlata és fordítása)

magyar fordítás: Kilenc mítosz cáfolata.pdf

Magyarország gázellátása

A magyar kormány már a 2010-es évek elején is tisztában volt azzal, hogy feltétlenül szükség van az orosz gáztól való függőségünk enyhítésére. A Nabucco gázvezeték, ami azeri gázt hozott volna be Törökországon keresztül, a nagypolitika áldozata lett 2013-ban, elsősorban a németek ellenállása miatt. Ez igazi csapás volt Magyarország számára. A németek az Északi Áramlat 2-t erőltették, ami aztán az amerikaiak ellenállásán bukott meg. Az amerikaiak már 2018-ban figyelmeztették Európát, hogy az Ukrajnát megkerülő gázvezeték megépülte után az oroszok sokkal keményebben fognak fellépni Ukrajnával szemben, ami akár menekült-válsághoz is vezethet. Az alábbi írás Magyarország jelenlegi gáz-helyzetét és lehetőségeit tekinti át, kerülve a nagypolitikai megfontolások taglalását.

Csikvári András: Magyarország gázellátása.pdf

Milyen hatásai lehetnek az orosz-ukrán háborúnak az élelmiszerek világpiacára?

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) azt javasolja, hogy mentesítsék az élelmiszereket és a műtrágyákat a szankciók alól, és tartózkodjanak az exporttilalmaktól. Fenn kell tartani a nyitott és átlátható piacokat. Az élelmiszerárak további növekedésének elkerülése érdekében fel kell függeszteni a bioüzemanyag előállítására vonatkozó mandátumokat, termelési kvótákat. A FAO:az alacsony és közepes jövedelmű országok élelmiszerimport finanszírozási költségeinek enyhítésére 25 milliárd dolláros segélytervet dolgozott ki, és az ukrán kis- és közepes gazdaságok segítségére is eszközöket csoportosítanak át.

Podmaniczky László: Háború - ukrán mezőgazdaság - világpiac.pdf

Kiss Károly: Az eltűnt realitásérzék nyomában

(MN, 2022. júl. 18.)

A hidegháború tanújaként, majd a ’70-es évek elején kezdődő, és immár 50 év után befejeződő enyhülés alapos ismerőjeként teljes meggyőződéssel állítom, hogy ez a háború nem tört volna ki, ha Európa vezető országainak élén a hagyományos konzervatív, vagy szociáldemokrata pártok vezetői állnak. Az új, önveszélyes hóbortok és bolondériák azonban Európa mai balliberális és zöld poltikai vezetőinek elvették a realitásérzékét.

Európa új politikai vezetői primitív, képzetlen, elkényeztetett fiatalok, akikből a ballib média csinált politikai vezetőt, és akik nem rendelkeznek a legelemibb történelmi és politikai ismeretekkel sem. Kiválasztásuk kritériuma: hogy mennyire fogadják el az új hóbortokat, legyenek fiatalok, nők, és jó megjelenésűek, tudjanak jól szerepelni közönség előtt. Világképük rendkívül leegyszerűsített: az oroszok megtámadtak egy független (?) országot, ezt nem hagyhatjuk annyiban! Ez a vezető elit őrlődik most az amerikai hadiipar és az orosz ambíciók között.

Ez az amerikaiak által felkészített, fiatal liberális politikai generáció nálunk is létezik. Mintapéldánya Fekete Győr András, aki az előző választási kampány során azt találta volt mondani, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, addig nem ül le Putyinnal tárgyalni, amíg az oroszok ki nem vonulnak a Krímből (!). A magyar választópolgárok józanságát dícséri, hogy mindeddig nem juttatták őket hatalomra.

Az eltűnt realitásérzék nyomában

Pogátsa Zoltán: A globális elit (Kossuth Kiadó 2022)

Csikvári András ismertetése

Kikből áll korunk globális elitje? Miből szerezték vagyonukat, és milyen úton? Hol élnek és hogyan? Ahhoz a nemzethez kötődnek, amelynek tagjaként meggazdagodtak, vagy igazi kozmopoliták? Üzletelnek és házasodnak-e országhatárokon át? Hogyan ejtik foglyul az államokat? Hogyan rejtik adóparadicsomokba a pénzüket? Őszinte-e a jótékonykodásuk?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Pogátsa Zoltán közgazdász-társadalomkutató könyve. A mű nem csak könnyű nyári olvasmány – betekintést ad a globális nagyvállalatok működésébe és irányításába és súlyos politikai-gazdaságtani kérdéseket is felvet: elemezhető-e a gazdaság csupán önmagában, a társadalmi vetületek nélkül.

Pogátsa Zoltán: A globális elit.pdf

Globális élelmezési válság: Éhínség fenyeget 250 millió afrikait

Európa már az őszre és télre készül: hogyan oldja meg a maga-kiváltotta energia-válságot. Sokkal súlyosabbnak ígérkezik ennél az orosz és ukrán gabonaszállítmányok elmaradása és a tartós szárazság miatt előálló afrikai éhínség, mely 250 millió embert érint. Ez a világszolidaritás igazi próbája lesz. A legegyszerűbb megoldás a háború azonnali befejezése lenne, de – mint tudjuk – Zelenszkij és a Nyugat azt az utolsó ukrán katonáig akarja folytatni. A nyugati világ egyöntetűen az oroszokat vádolja, de – mint már sokszor kifejtettem – a háborút az indította el, hogy Amerika és Európa nem tartotta be ígéreteit, hogy nem vonja be Ukrajnát a NATO-ba. (KK)

Éhínség fenyeget 250 millió afrikait.pdf

Az „új függetlenség” – Nyugat-Európa törekvése a gazdasági autarkiára

Miközben Nyugat-Európa beláthatatlan gondokat okoz magának azzal, hogy függetlenedni akar az orosz gáz- és olajszállításoktól, csak most kezd tudatosulni, hogy a kínai technológiától és a kínai piacoktól való függőség legalább akkora mértékű, és legalább akkora gondokat okozhat a jövőben.

E problémahalmazt érzékelve egyes teoretikusok új elmélet kidolgozásába kezdtek: a globalizáció végéről, sőt, megfordulásáról, deglobalizációról beszélnek; egy olyan világot vizionálnak, amelyben a nemzetállamok minél nagyobb gazdasági önállóságra törekszenek. Vajon van-e ennek az elképzelésnek realitása? A technológia globálissá válása közepette lehet-e minél nagyobb gazdasági önállóságra törekedni?

Írásom polémia a Spiegel 2022. június 25-i számában megjelent sokszerzős, „Die ära der Deglobalisierung” c. tanulmánnyal. A Spiegelesek bemutatják, hogy a Nyugat – konkrétan a német gazdaság – mennyire össze van fonódva a kínaival, és ebből arra következtetnek, hogy ez veszélyes, egészségtelen dolog, gazdasági autarkiára kell törekedni. Számomra azonban ez az összefonódottság éppen annak bizonyítéka, hogy az autarkia már a múlté, a deglobalizációs törekvések reménytelenek.

Kiss Károly Deglobalizációs tévhit.pdf

Orosz-ukrán háború

Az orosz-ukrán háború nukleáris kockázata

Putyin atomfenyegetése megnöveli a nukleáris kockázatot. Meggyengült a nukleáris tabu, megnőtt a taktikai (a harctéren közvetlenül bevethető) nukleáris fegyverek használatának esélye, és nehezebbé vált a nukleáris fegyverek elterjedésének nemzetközi korlátozása. (KK)

Az Ostpolitik kudarca?

Nem az ötven éven át sikeres, a kelet-nyugati enyhülést és együttműködést szolgáló német keleti politika vallott kudarcot; az amerikaiak és a NATO háborús doktrínája győzött.

Kiss Károly, Magyar Nemzet, 2022. április 30. Az Ostpolitik kudarca?.pdf

[Friss hír: Amerika további 32 md (!) dollár fegyverszállítással fogja segíteni Ukrajnát. E tragikus helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint ez a mondás: Az amerikaiak az utolsó szál ukrán katonáig fogják védeni Ukrajnát.]

kapcsolódó témák:

az orosz-ukrán háború okai: orosz-ukrán háború.pdf

a háború globális hatásai: Az orosz-ukrán háború globális következményei

Az orosz-ukrán háború globális következményei:

- Európa az orosz energia importját amerikai palagázzal, közel-keleti olajjal és földgázzal, a megújuló energiák fokozott előállításával és atomerőművek gyorsított építésével helyettesíti.
- Ez jelentősen elő fogja segíteni a hosszútávú globális klímastabilizálási célok megvalósítását (melyek elérése amúgy eléggé bizonytalan lenne).
- Az átállás viszont súlyos gazdasági gondokat, inflációt és visszaesést okoz Európában.
- Az ukrajnai gabonaexport kiesése miatt a közel-keleti és afrikai országokban éhinség jelentkezik.
- Oroszország kiszorul Európából és erősen függő helyzetbe kerül Kínától (energia-exportja, technológia importja és a pénzügyi befektetések terén), Kína vazallusává válik.
- Amerika megerősödve kerül ki a konfliktusból: Európa és az oroszok is legyengültek.
- A világ végérvényesen kétpólusúvá válik: a sas és a sárkány maradt a csatatéren.
- Az Oroszország elleni sikeres pénzügyi szankciókból tanulva Kína vezetésével valószínűleg létrejön a dollárral szemben egy alternatív nemzetközi pénzügyi rendszer.

Az orosz-ukrán háború globális következményei
(Kiss Károly, Lugas, a Magyar Nemzet 2022. április 16-i melléklete)

Miután már mindenki kifejtette a véleményét az orosz-ukrán háborúról, én is szükségét érzem egy rövid elemzés megírásának. A lényeg: Putyin háborús bűnös, de e háború kiprovokálói, sőt, nem túlzás azt állítani, fő felelősei Amerika és a Nyugat. Ukrajnának az róható fel, hogy nem érzékeli, stratégiai helyzetéből következően milyen politikát kellene folytatnia, nem érzékeli, hogy Amerika nagyhatalmi játékszere, és ezért súlyos árat fizet.

Kiss Károly: orosz-ukrán háború.pdf

Botos Katalin az ukrán háború kapcsán, Raghuram Rajan indiai közgazdász nyomán egy érdekes gondolatot vet fel: a fegyverzetkorlátozási megállapodások mintájára az embargók és szankciók kivetését is nemzetközileg szabályozni kellene: „gazdasági fegyverkorlátozások” formájában.

Botos Katalin: Gazdasági fegyverkorlátozások.pdf

Az általam áttekintett dokumentumok és videók közül a legmegrázóbb Vladimir Pozner nemzetközi újságíró 35 perces előadása a Yale-en: How the United States Created Vladimir Putin

Pozner emlékeztet az amerikaiak sorozatos szószegéseire, hogy nem fogják bővíteni a NATO-t, hogy a hidegháború végeztével nem együttműködésre, hanem hegemóniára törekedtek, hogy hogyan utasította el Amerika az oroszok jelentkezését a NATO-ba, és felajánlásukat, hogy segítenek az Afganisztán elleni hadműveletekben (mindkettő Putyin elnöksége idején történt).

Global Trends: Paradox of Progress

A National Intelligence Council és a CIA prognózisa 2035-ig

E két szervezet ötévente készít hosszútávú prognózisokat, ez a hatodik. A jelen anyag már öt éve készült, de mivel 2035-ig szól, érdemes áttekintenünk. Valójában minden fontosabb megállapítása érvényes, azzal a kiegészítéssel, hogy az elemzés által kiemelt hét problémacsoport a járvány miatt még súlyosabbá válik. (2017 január, 158+77 old.)

Kiss Károly ismertetése: A CIA prognózisa 2035-ig

Jövőkutatás

Matthias Horx a német nyelvterület legismertebb jövőkutatója. Az a rögeszméje, hogy a jövőt mi, egyének és a társadalom konstruáljuk, a fejünkben képződik, az valósul meg, amit a jövőről gondolunk. Ezzel szemben én egyre inkább úgy látom, hogy a műszaki fejlődés szinte önálló életet él, determinálja a jövőnket, az valósít meg (vagy tesz tönkre) minket.
15 ½ Regeln für die Zukunft című könyvének ismertetése (Econ, Berlin 2019) – KK.
horx-jovoszabalyok.pdf

Témák:

• Helyünk a bioszférában
• Éghajlat és környezeti válság
• Fenntartható fejlődés
• Globális folyamatok, előre­jel­zések
• Eszmék és ideológiák
• Információtechnológia
• Mesterséges intelligencia
• Genomika
• Gazdaság és gazdaságtan
• Magyar gazdaság
• Digitális gazdaság
• Társadalom
• Jóléti politika
• Oktatás, nevelés
• Ember-mivoltunk; értékek
• Term.tud. és filozófia
• Történelem
• Mindennapjaink