Globális folyamatok, előrejelzések

(futurológia, prognózisok)

 

Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity:

The dangers of growth, nuclear war, climate change and peak oil; driven by propaganda and on the road to tyranny

(könyvismertetés)

A szerző az emberiség létét fenyegető legfontosabb veszélyeknek a klímaváltozást és a nukleáris háború lehetőségét tekinti, és közel ilyen súlyúnak az energiaforrások kimerülését. Ezek szerinte a gazdasági növekedés iránti véget nem érő ragaszkodásunkra vezethetők vissza. A könyv újdonsága, hogy e problémákat a fizikai tudományok, a pszichológia, a politikatudomány és a társadalomtudományok egymásbafűződő komplex rendszerében elemzi és kívánja megoldani. E megközelítést rendszerdinamikának nevezik. Módszertanilag ez azt igényli, hogy meg kell találni ez eltérő tudományágak között a megfelelő kapcsolódási pontokat. Jay Forrester, e módszer egyik képviselője szerint ez azért is nehéz, mert e kapcsolódási pontok gyakran ellentétesek az intuícióinkkal. Az elmúlt évtizedekben a világpolitika és a neoliberális közgazdaságtan megnehezítették, sőt, lehetetlenné tették ez eltérő tudományágak megfelelő összekapcsolását, és a világ nem a fő problémák megoldása, hanem azok kiélesedése felé haladt. (Vida Gábor olvasmányajánlata)

Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity

 

Globális katasztrófa felé tartunk

(Nouriel Roubini könyve a „megafenyegetésekről”)

Nouriel Roubini amerikai közgazdászprofesszort a szakma Dr. Vészmadárként [Dr. Doom] ismeri; azért, mert a 2008-ban kirobbant amerikai jelzáloghitel-válságot már 2006-ban megjósolta. (Ő magát Dr. Realistának nevezi.) A vele készült interjúnak a Spiegel „A harmadik világháború már elkezdődött” címet adta. A Financial Times recenzora pedig könyve kapcsán „katasztrófák áradatáról” írt.

Kiss Károly ismertetése: Rohanunk a totális katasztrófa felé

 

Kiss Károly: Befektetők gondjai

Szidjuk a mindennapi inflációt, de közben azon is törjük a fejünket, hogy mi legyen a megtakarításainkkal, mibe fektessük a megspórolt pénzünket. Ez most a világgazdaság egyik legnagyobb gondja; ami ugyanúgy érinti a sok milliárd dollárt kezelő befektetési alapokat, mint a szerény, csak néhány millió forinttal rendelkező magyar kisnyugdíjasokat.

2022-ben a befektetők a második világ-háború utáni időszak legnagyobb veszteségét szenvedték el, mert vége lett a 2010-es évekre jellemző alacsony infláció és alacsony kamatok korszakának. Az infláció és a stagfláció elemzése mellett a befektetések vizsgálata a világgazdaság egy újabb dimenzióját tárja fel.

Kiss Károly: Befektetők gondjai.pdf

 

 

Szentes Tamás: Végveszélyben

Szentes Tamás a világgazdaság elismert tudósa. 18 oldalas értekezésében együtt tárgyalja korunk globális kríziseit, rámutat azok összefüggéseire. Különös figyelmet fordít a migrációra (a „kibocsátó” országok szemszögéből nézve azt), a világgazdasági válságokra és a tudományok diszciplináris korlátoltságára. Legnagyobb terjedelemben az orosz-ukrán háborút elemzi; kiemeli a nyugat-európai politikusok szűklátókörűségét és Amerika e konfliktusban játszott kulcsszerepét. Különösen érdekes, amit az Oroszország elszigetelésére irányuló törek-vésekről és a kritikátlan rendszerkritikákról mond. (Kiss Károly)

Szentes Tamás: Végveszélyben.pdf

(utánközlés, megjelent az International Development Economics Associates-ban)

 

Merkel az orosz-ukrán háborúról:

2008 Bukarest = 1938 München?

Angela Merkel a NATO 2008-as bukaresti tanácskozására, melyen elodázták Ukrajna felvételét, úgy tekint mint az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Anglia, Franciaország és Olaszország hozzájárult Csehszlovákia szétdarabolásához, és ezzel időt nyertek, hogy felkészüljenek a Hitlerrel való összecsapásra. (Azaz 2008-ban az oroszok Ukrajna elleni támadását késleltették, hogy az ukránok időt nyerjenek a háborúra való felkészüléshez.) – Vajon megállja-e a helyét ez a nagyívű történelmi összevetés?

Kiss Károly: Merkel az orosz-ukrán háborúról.pdf

 

Kiss Károly: Miközben Kína világuralomra tör, Amerikára hanyatlás vár?

(Civilizációk harca?)

Kína a gazdaság volumenét tekintve megközelíti Amerikát, és a világgazdasági és műszaki fejlettség legfontosabb vonatkozásaiban már utól is érte. Ez a szédületes kínai felzárkózás sajátos modelljének, a tervgazdaság és a piacgazdaság kombinációjának köszönhető, melyet egy autokrata politikai rendszer működtet.

A kínai sikerek kétségbe vonják a közgazdaságtan alaptételét, alapvető paradigmáját, miszerint a gazdasági fejlődés legfontosabb feltétele az egyén szabadsága. Szélesebb értelemben pedig: az európai kultúra legnagyobb eredményei mind az individualizáció, a személyes szabadság talaján születtek meg. A kínai polgár viszont inkább alattvaló. Kína gazdasági sikere fogas, társadalomfilozófiai és gazdaságelméleti kérdést vet fel – joggal beszélhetünk a civilizációk harcáról. (Ráadásul egyes előrejelzések az amerikai gazdaság és társadalom hanyatlását vetítik előre a század közepére.)

Kiss Károly: Civilizációk harca? Sárga veszedelem.pdf

 

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme – Liberális álmok és nemzetközi realitások

Csikvári F. András könyvismertetése

A könyv témája az Egyesült Államok külpolitikájának elméleti háttere, különösen az 1990 utáni időszakot vizsgálva. Mearsheimer professzor szerint három izmus a meghatározó a külkapcsolatokban: a liberalizmus, a nacionalizmus és a realizmus. Ő realista, de hangsúlyozza, hogy a liberális demokrácia a legjobb politikai rend. Nem tökéletes, de messze felülmúlja a versenytársakat. A nemzetközi politika területén azonban a liberalizmus végtelen bajok forrása, és ez az oka, hogy ő a realizmust ajánlja a külkapcsolatokban. Tisztában van azonban azzal, hogy az amerikai külpolitikai elit szinte teljes mértékben – és pártállástól függetlenül – elkötelezett liberális.

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme.pdf

 

 

Amerika nagystratégiájának 70 éve a legfontosabb célja fenntartani azt a világrendet, ami Amerikának kedvez. Az idők változnak, a nagystratégia elemei is változnak. Ami változatlan az a cél, és hogy a nagystratégia gerincét mindig a hadsereg ereje adja. A különböző változatokba, elsősorban Obama nagystratégiájába, és a Trump-éra zavaraiba enged betekintést Hal Brands, a fiatal történész. A könyv 2018-ban íródott, két évvel Trump hatalomra jutása után, amikor még nem volt kiforrott Trump nagystratégiája, a szerző maga is kíváncsian várta a fejleményeket. A könyv politikai elemzés, aki had-vezetési, vagy hadtudományi elemzéseket várna, az ne ezt a könyvet olvassa el.

(Csikvári F. András könyvismertetése)

Hal Brands: Amerika nagystratégiája.pdf

 

Vitatéma: A háttérhatalom

A hazai közéletben Drábik János, majd Bogár László révén terjedt el az a nézet, hogy a világot egy láthatatlan háttérhatalom irányítja, mely informális, és főként a bankszféra, a pénzvilág uraiból áll. (Drábik János megfogalmazásában „szervezett magán-hatalom”.) Az alábbiakban Botos Katalin, Szegő Szilvia és Kiss Károly vitatkozik e kérdésről.

Vitatéma: A háttérhatalom

Comments are welcome! kk[kukac]utodaink-jovoje.hu

 

Káosz a világgazdaságban

 

 

A költségvetések növekvő terhei az elöregedés (nyugdíj és egészségügy), a védelmi kiadások és az üvegházhatású gáz-kibocsátások közömbösítése miatt 2030-ban, a 2021-es GDP százalékos növekményében ki-fejezve. (The Economist October 8th 2022)

 

Az idén az EKB 1,25, a Fed pedig 3,15 százalékra emelte a kamatlábat. Az emelések az infláció megfékezését célozzák. De mind az EU, mind az USA nagyméretű költségvetési programokat indított el, és a fejlett országoknak hosszú távon fokozott költségvetési kiadásokkal kell számolniuk. (Az elöregedés, a hadiipari kiadások növekedése és a hosszútávú klímacélok elérése miatt.) Egy olyan világ jön majd tehát, amikor ugyan a központi bankok szoros pénzpolitikát folytatnak, de a deficites költségvetések elveszik annak élét.

Kiss Károly: Káosz a világgazdaságban.pdf (Magyar Nemzet, 2022. okt. 19.)

házi változat: Káosz a világgazdaságban

 

George Friedman: Vihar a csönd előtt

Csikvári F. András könyvismertetése

Ez a könyv magyar szempontból sem nem különösebben érdekes, sem nem fontos. Miniszterelnökünk ajánlotta figyelmünkbe Tusványoson. Kizárólag az USÁ-ról szól, az intézményi felépítettség legfontosabb jellegzetességeinek múltjáról és várható jövőjéről, és úgyszintén társadalmi-gazdasági fejlődésének szakaszairól. George Friedman előrejelzése szerint az elkövetkező évek azért lesznek fontosak, mert ekkor fog egybeesni egy nagy és egy kis szakaszhatár. Jóslata szerint 2028-ig fokozódnak, akár háborúba is torkollhatnak a feszültségek, de azt követően gondtalan fejlődés vár Amerikára. (Minket, és a világot elsősorban az érdekelne, hogy a Friedman által előrejelzett változások hogyan hatnak majd Amerika világpolitikai, világgazdasági pozícióira.)

Csikvári F. András: Vihar a csönd előtt.pdf

 

Súlyos gazdasági visszaesés vár Európára

(Magyarország jobban teljesít)

Az Economist értékelése szerint a most kifejlődő recesszió a Rajnától Keletre fekvő országokat, Németországot, Kelet-Európát és Olaszországot fogja a legsúlyosabban érinteni, de hazánk közeljövőjét kivételesen kedvezőnek látja: „Magyarország kivétel, mert feldolgozóipara egészséges ütemben nő, az akkumulátor-gyártási befektetéseknek, az elektromos autók iránti nagy keresletnek és hosszútávú energia-szerződéseinek köszön-hetően (bár ezek némelyike hamarosan lejár)”.

Kiss Károly: A magas energiaárak miatt infláció és recesszió vár Európára.pdf

A Magyar Nemzet 2022. szeptember 12-i számában megjelent változat (illusztrációk nélkül):

Súlyos gazdasági visszaesés vár Európára
 

Kiss Károly: Európa az infláció és a gazdasági visszaesés kettős szorításában

(Magyar Nemzet, 2022. aug. 12.)

A 2021-ben beindult gazdasági növekedést megtartva és az inflációt visszaszorítva 2022 fordulópont, az európai gazdaság stabilizálásának éve lehetett volna. Az orosz-ukrán háború kitörése, majd az arra adott rossz válaszok azonban Európát a stagfláció lejtőjére sodorták.

Rossz vezetőktől rossz válaszok

 

Összeomlóban az orosz gazdaság

Kilenc mítosz cáfolata az Oroszország elleni szankciók és az üzleti visszavonulás hatásairól

Jeffrey Sonnenfeld és Steven Tian, Yale University Foreign Policy, 2022. júl. 22.

“A nyugati üzleti visszavonulások és a szankciók rövid és hosszú távon is összezúzzák az orosz gazdaságot. Kutatásunk alapján kilenc széles körben elterjedt, de félrevezető mítoszt kérdőjelezünk meg Oroszország állítólagos gazdasági ellenálló képességéről.”

(Csikvári András ajánlata és fordítása)

Foreign Policy: The Russian Economy is Imploding

magyar fordítás: Kilenc mítosz cáfolata.pdf

 

Magyarország gázellátása

 

A magyar kormány már a 2010-es évek elején is tisztában volt azzal, hogy feltétlenül szükség van az orosz gáztól való függőségünk enyhítésére. A Nabucco gázvezeték, ami azeri gázt hozott volna be Törökországon keresztül, a nagypolitika áldozata lett 2013-ban, elsősorban a németek ellenállása miatt. Ez igazi csapás volt Magyarország számára. A németek az Északi Áramlat 2-t erőltették, ami aztán az amerikaiak ellenállásán bukott meg. Az amerikaiak már 2018-ban figyelmeztették Európát, hogy az Ukrajnát megkerülő gázvezeték megépülte után az oroszok sokkal keményebben fognak fellépni Ukrajnával szemben, ami akár menekült-válsághoz is vezethet. Az alábbi írás Magyarország jelenlegi gáz-helyzetét és lehetőségeit tekinti át, kerülve a nagypolitikai megfontolások taglalását.

Csikvári András: Magyarország gázellátása.pdf

 

Milyen hatásai lehetnek az orosz-ukrán háborúnak az élelmiszerek világpiacára?

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) azt javasolja, hogy mentesítsék az élelmiszereket és a műtrágyákat a szankciók alól, és tartózkodjanak az exporttilalmaktól. Fenn kell tartani a nyitott és átlátható piacokat. Az élelmiszerárak további növekedésének elkerülése érdekében fel kell függeszteni a bioüzemanyag előállítására vonatkozó mandátumokat, termelési kvótákat. A FAO:az alacsony és közepes jövedelmű országok élelmiszerimport finanszírozási költségeinek enyhítésére 25 milliárd dolláros segélytervet dolgozott ki, és az ukrán kis- és közepes gazdaságok segítségére is eszközöket csoportosítanak át.

Podmaniczky László: Háború - ukrán mezőgazdaság - világpiac.pdf

 

Kiss Károly: Az eltűnt realitásérzék nyomában

(MN, 2022. júl. 18.)

A hidegháború tanújaként, majd a ’70-es évek elején kezdődő, és immár 50 év után befejeződő enyhülés alapos ismerőjeként teljes meggyőződéssel állítom, hogy ez a háború nem tört volna ki, ha Európa vezető országainak élén a hagyományos konzervatív, vagy szociáldemokrata pártok vezetői állnak. Az új, önveszélyes hóbortok és bolondériák azonban Európa mai balliberális és zöld poltikai vezetőinek elvették a realitásérzékét.

Európa új politikai vezetői primitív, képzetlen, elkényeztetett fiatalok, akikből a ballib média csinált politikai vezetőt, és akik nem rendelkeznek a legelemibb történelmi és politikai ismeretekkel sem. Kiválasztásuk kritériuma: hogy mennyire fogadják el az új hóbortokat, legyenek fiatalok, nők, és jó megjelenésűek, tudjanak jól szerepelni közönség előtt. Világképük rendkívül leegyszerűsített: az oroszok megtámadtak egy független (?) országot, ezt nem hagyhatjuk annyiban! Ez a vezető elit őrlődik most az amerikai hadiipar és az orosz ambíciók között.

Ez az amerikaiak által felkészített, fiatal liberális politikai generáció nálunk is létezik. Mintapéldánya Fekete Győr András, aki az előző választási kampány során azt találta volt mondani, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, addig nem ül le Putyinnal tárgyalni, amíg az oroszok ki nem vonulnak a Krímből (!). A magyar választópolgárok józanságát dícséri, hogy mindeddig nem juttatták őket hatalomra.

Az eltűnt realitásérzék nyomában

 

Pogátsa Zoltán: A globális elit (Kossuth Kiadó 2022)

Csikvári András ismertetése

Kikből áll korunk globális elitje? Miből szerezték vagyonukat, és milyen úton? Hol élnek és hogyan? Ahhoz a nemzethez kötődnek, amelynek tagjaként meggazdagodtak, vagy igazi kozmopoliták? Üzletelnek és házasodnak-e országhatárokon át? Hogyan ejtik foglyul az államokat? Hogyan rejtik adóparadicsomokba a pénzüket? Őszinte-e a jótékonykodásuk?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Pogátsa Zoltán közgazdász-társadalomkutató könyve. A mű nem csak könnyű nyári olvasmány – betekintést ad a globális nagyvállalatok működésébe és irányításába és súlyos politikai-gazdaságtani kérdéseket is felvet: elemezhető-e a gazdaság csupán önmagában, a társadalmi vetületek nélkül.

Pogátsa Zoltán: A globális elit.pdf

 

Globális élelmezési válság: Éhínség fenyeget 250 millió afrikait

(a helyzet vázlatos áttekintése)

Európa már az őszre és télre készül: hogyan oldja meg a maga-kiváltotta energia-válságot. Sokkal súlyosabbnak ígérkezik ennél az orosz és ukrán gabonaszállítmányok elmaradása és a tartós szárazság miatt előálló afrikai éhínség, mely 250 millió embert érint. Ez a világszolidaritás igazi próbája lesz. A legegyszerűbb megoldás a háború azonnali befejezése lenne, de – mint tudjuk – Zelenszkij és a Nyugat azt az utolsó ukrán katonáig akarja folytatni. A nyugati világ egyöntetűen az oroszokat vádolja, de – mint már sokszor kifejtettem – a háborút az indította el, hogy Amerika és Európa nem tartotta be ígéreteit, hogy nem vonja be Ukrajnát a NATO-ba. (KK)

(az Economist címplapján a búzaszemek helyén apró kis koponyák vannak)

Éhínség fenyeget 250 millió afrikait.pdf

 

Az „új függetlenség” – Nyugat-Európa törekvése a gazdasági autarkiára

Miközben Nyugat-Európa beláthatatlan gondokat okoz magának azzal, hogy függetlenedni akar az orosz gáz- és olajszállításoktól, csak most kezd tudatosulni, hogy a kínai technológiától és a kínai piacoktól való függőség legalább akkora mértékű, és legalább akkora gondokat okozhat a jövőben.

E problémahalmazt érzékelve egyes teoretikusok új elmélet kidolgozásába kezdtek: a globalizáció végéről, sőt, megfordulásáról, deglobalizációról beszélnek; egy olyan világot vizionálnak, amelyben a nemzetállamok minél nagyobb gazdasági önállóságra törekszenek. Vajon van-e ennek az elképzelésnek realitása? A technológia globálissá válása közepette lehet-e minél nagyobb gazdasági önállóságra törekedni?

Írásom polémia a Spiegel 2022. június 25-i számában megjelent sokszerzős, „Die ära der Deglobalisierung” c. tanulmánnyal. A Spiegelesek bemutatják, hogy a Nyugat – konkrétan a német gazdaság – mennyire össze van fonódva a kínaival, és ebből arra következtetnek, hogy ez veszélyes, egészségtelen dolog, gazdasági autarkiára kell törekedni. Számomra azonban ez az összefonódottság éppen annak bizonyítéka, hogy az autarkia már a múlté, a deglobalizációs törekvések reménytelenek.

Kiss Károly Deglobalizációs tévhit.pdf

 

Orosz-ukrán háború

 

Az orosz-ukrán háború nukleáris kockázata

Putyin atomfenyegetése megnöveli a nukleáris kockázatot. Meggyengült a nukleáris tabu, megnőtt a taktikai (a harctéren közvetlenül bevethető) nukleáris fegyverek használatának esélye, és nehezebbé vált a nukleáris fegyverek elterjedésének nemzetközi korlátozása. (KK)

 

Nukleáris kockázat.pdf

 

Az Ostpolitik kudarca?

Nem az ötven éven át sikeres, a kelet-nyugati enyhülést és együttműködést szolgáló német keleti politika vallott kudarcot; az amerikaiak és a NATO háborús doktrínája győzött.

Kiss Károly, Magyar Nemzet, 2022. április 30. Az Ostpolitik kudarca?.pdf

[Friss hír: Amerika további 32 md (!) dollár fegyverszállítással fogja segíteni Ukrajnát. E tragikus helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint ez a mondás: Az amerikaiak az utolsó szál ukrán katonáig fogják védeni Ukrajnát.]

kapcsolódó témák:

az orosz-ukrán háború okai: orosz-ukrán háború.pdf

a háború globális hatásai: Az orosz-ukrán háború globális következményei

 

Az orosz-ukrán háború globális következményei:

- Európa az orosz energia importját amerikai palagázzal, közel-keleti olajjal és földgázzal, a megújuló energiák fokozott előállításával és atomerőművek gyorsított építésével helyettesíti.
- Ez jelentősen elő fogja segíteni a hosszútávú globális klímastabilizálási célok megvalósítását (melyek elérése amúgy eléggé bizonytalan lenne).
- Az átállás viszont súlyos gazdasági gondokat, inflációt és visszaesést okoz Európában.
- Az ukrajnai gabonaexport kiesése miatt a közel-keleti és afrikai országokban éhinség jelentkezik.
- Oroszország kiszorul Európából és erősen függő helyzetbe kerül Kínától (energia-exportja, technológia importja és a pénzügyi befektetések terén), Kína vazallusává válik.
- Amerika megerősödve kerül ki a konfliktusból: Európa és az oroszok is legyengültek.
- A világ végérvényesen kétpólusúvá válik: a sas és a sárkány maradt a csatatéren.
- Az Oroszország elleni sikeres pénzügyi szankciókból tanulva Kína vezetésével valószínűleg létrejön a dollárral szemben egy alternatív nemzetközi pénzügyi rendszer.

Az orosz-ukrán háború globális következményei
(Kiss Károly, Lugas, a Magyar Nemzet 2022. április 16-i melléklete)

 

Miután már mindenki kifejtette a véleményét az orosz-ukrán háborúról, én is szükségét érzem egy rövid elemzés megírásának. A lényeg: Putyin háborús bűnös, de e háború kiprovokálói, sőt, nem túlzás azt állítani, fő felelősei Amerika és a Nyugat. Ukrajnának az róható fel, hogy nem érzékeli, stratégiai helyzetéből következően milyen politikát kellene folytatnia, nem érzékeli, hogy Amerika nagyhatalmi játékszere, és ezért súlyos árat fizet.

Kiss Károly: orosz-ukrán háború.pdf

Botos Katalin az ukrán háború kapcsán, Raghuram Rajan indiai közgazdász nyomán egy érdekes gondolatot vet fel: a fegyverzetkorlátozási megállapodások mintájára az embargók és szankciók kivetését is nemzetközileg szabályozni kellene: „gazdasági fegyverkorlátozások” formájában.

Botos Katalin: Gazdasági fegyverkorlátozások.pdf

Ajánlott elemzések:

Lásd John Mearsheimer (University of Chicago) írását az Economist web-változatában: Why the West is principally responsible for the Ukranian crisis

Jeszenszky Zsolt politikai hobbista közel másfél órás videójában nem csak a nagyhatalmi érdekek mentén elemzi az orosz-ukrán háborút, hanem korunk ideológiai-eszmei dimenzióiban is elhelyezi: Az ukrán háború okai és felelősei

Az általam áttekintett dokumentumok és videók közül a legmegrázóbb Vladimir Pozner nemzetközi újságíró 35 perces előadása a Yale-en: How the United States Created Vladimir Putin

Pozner emlékeztet az amerikaiak sorozatos szószegéseire, hogy nem fogják bővíteni a NATO-t, hogy a hidegháború végeztével nem együttműködésre, hanem hegemóniára törekedtek, hogy hogyan utasította el Amerika az oroszok jelentkezését a NATO-ba, és felajánlásukat, hogy segítenek az Afganisztán elleni hadműveletekben (mindkettő Putyin elnöksége idején történt).

 

Global Trends: Paradox of Progress

A National Intelligence Council és a CIA prognózisa 2035-ig

E két szervezet ötévente készít hosszútávú prognózisokat, ez a hatodik. A jelen anyag már öt éve készült, de mivel 2035-ig szól, érdemes áttekintenünk. Valójában minden fontosabb megállapítása érvényes, azzal a kiegészítéssel, hogy az elemzés által kiemelt hét problémacsoport a járvány miatt még súlyosabbá válik. (2017 január, 158+77 old.)

Kiss Károly ismertetése: A CIA prognózisa 2035-ig

 

Jövőkutatás

Matthias Horx a német nyelvterület legismertebb jövőkutatója. Az a rögeszméje, hogy a jövőt mi, egyének és a társadalom konstruáljuk, a fejünkben képződik, az valósul meg, amit a jövőről gondolunk. Ezzel szemben én egyre inkább úgy látom, hogy a műszaki fejlődés szinte önálló életet él, determinálja a jövőnket, az valósít meg (vagy tesz tönkre) minket.
15 ½ Regeln für die Zukunft című könyvének ismertetése (Econ, Berlin 2019) – KK.
horx-jovoszabalyok.pdf