Fenntartható fejlődés
(a FF koncepciója, környezetbarát gazdaságpolitikák, nemzetközi egyezmények)
A FF elmélete
A fenntartható fejlődés fogalmát az utóbbi években, évtizedekben súlyosan lejáratták, felhigították, felvizezték. Fenntartható fejlődésről egyedül csak a bioszféra eltartó képességével összefüggésben van értelme beszélni. A földi ökoszisztémáknak van egy emberi népességet és tevékenységet eltartó képessége. (Nevezetesen az az igénybevétel, ami még nem veszélyezteti megújulóképességüket.) Fenntartható fejlődésről csak egyetlen vonatkozásban beszélhetünk értelmesen: ha az emberi populáció és civilizáció nem lépi túl az ökoszisztémák eltartó képességét. Azok a legkülönfélébb „fenntartható fejlődés-koncepciók”, amelyekről lépten nyomon hallunk (fenntartható költségvetés, fentartható nyugdíjrendszer, stb. stb. – a „fenntartható gazdasági növekedésről” nem is beszélve) – mind káros megfogalmazások, tévelygések, vagy szándékos mellébeszélések.
Útvesztő: a Fenntarthatóság „három lába”:
A szegény országok ügyeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek (főként az UNCTAD) meghonosították a „fenntartható gazdaság” és „fenntartható társadalom” fogalmát. Ezek alatt azt kell érteni, hogy pl. az olyan szegény országoknak, amelyek népessége nyomorog, először a gazdaságukat kell megfelelő szintre fejleszteniük, és csak azután kell foglalkozniuk a környezet védelmével. Vagy: amíg alapvető társadalmi feszültségek vannak, a nők nem rendelkeznek az őket megillető jogokkal, addig a környezet ügye másodlagos (de legalább is azonos jelentőségű). A szegény országok esetében ez a FF-felfogás érthető, elfogadható. De bajt okozott, mert ürügyet szolgáltatott az olyan országok politikusai – sokszor még környezetvédői, sőt, egyes környezettudósai – számára is, ahol sem életszínvonal-problémák, sem alapvető jogi-társadalmi hiányosságok nincsenek. Ettől kezdve ugyanis a gazdag országokban is elkezdtek a fenntarthatóság „három lábáról” (ökológiai-gazdasági- társadalmi) beszélni. Ami azt eredményezte, hogy a környezetvédelem, az ökológiai szempontok prioritása megszűnt, azonos szintre süllyedt az egyéb társadalmi és gazdasági problémákéval. Így pl. egy, a környezeti ügyek iránt immunis gazdasági vezető joggal hivatkozhat arra, hogy a „gazdasági fenntarthatóság” ugyanolyan fontos, mint az ökológiai.
Növekedés és fejlődés
A növekedés bűvöletében élünk. Emiatt sokan a haszonelvű közgazdaságtant hibáztatják, és úgy gondolják, hogy ha nem nőne a GDP, leállna a gazdaság, nem működne a világgazdaság. Ez azonban nem így van. Az ökológiai közgazdaságtan kidolgozta azokat az elveket és módszereket, amelyek lehetővé tennék, hogy a gazdaság minimális energia- és anyagráfordítással is működjön; ezt nevezzük fejlődésnek. Az energia- és anyagigényes, környezetromboló növekedésért nem a közgazdaságtan felelős, és nem a profit. Hanem az értékrendünk. Azon kellene változtatni.
KK
Vida Gábor a fenntartható fejlődésről
https://www.youtube.com/watch?v=gA3Kj1DI-BQ
Gyulai Iván: Fenntartható fejlődés (tananyag, 2016, 144 old.)
ff_tananyag_gyulai.pdf
Gyulai Iván https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulai_Iv%C3%A1n
a fenntarthatatlanság okairól, az ENSZ és az EU fenntartható fejlődés politikájáról, az egyes gazdasági ágazatok fenntartható fejlődéséről, a fenntartható termelésről és fogyasztásról és a fenntartható életmódról
https://web.archive.org/web/20131214111730/http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/fenntarthato/nemzeti_fejlodesi_tanacs/
Gyulai Iván: Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről
https://mtvsz.hu/dynamic/mtvszffvalaszok.pdf
Kiss Károly: A fenntarthatóság fogalmának tündöklése és bukása.
http://kisskaroly.x3.hu/korny/nehanymondat.pdf
Károly Kiss - John Morelli: Discussing Sustainability Lambert Academic Publishing, Saarbrücken 2015, 120 p.
http://kisskaroly.x3.hu/korny/discussing_sustainability-lap.pdf
Munkásságának középpontjában az áll, hogyan lehet érvényesíteni az ökológiai szempontokat a mezőgazdálkodásban és a vidékfejlesztésben. Lásd pl: Ángyán J. – Menyhért Z. (szerk.) (1997): Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp., 414 p.
Mi lesz veled, szegény Földünk?
A fenntarthatóság követelménye azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenység és az emberi populáció mértéke nem veszélyeztetheti a természeti környezet épségét és megújuló képességét. Ezt a korlátot már régen átléptük: a ’80-as évek közepe óta nagyobb az „ökológiai lábnyomunk”, mint amire a természeti környezet megújuló képessége lehetőséget ad. Úgy élünk, mintha 1,5 Földünk lenne. Pedig csak egy van. Ha mindnyájan úgy szeretnénk élni, ahogy az amerikaiak, öt Földre lenne szükség. Mi lesz veled, szegény emberiség?
A világ népessége elérte a 8 milliárdot és a 2080-as évek-ben felthetőleg 10,4 milliárd-on tetőz, majd lassan csökken-ni fog. Kína népessége 2023-tól kezdve fog csökkenni, és India lesz a világ legnépesebb országa.
A gazdag országok születési rátája hosszú távon is változatlan marad, a szegényeké viszont folyamatosan csökken, és 2100-ra már alig lesz magasabb, mint a gazdagoké. Ennek tulajdonítható a világ népességének fenti előrejelzése. Az ábra alsó részén a születéskor várható átlagos életkor látható a gazdag és a szegény országokban. Most 20 év a különbség, 2100-ra 16-ra csökken.
Az egyes országok népesség-aránya jelentősen megváltozik majd. A legnagyobb növekedés Fekete-Afrikában, a legnagyobb csökkenés pedig Európában következik be. 2100-ban Nigéria 546 milliós népessége alig marad majd el Európáétól (587 millió). Etiópiáé annyi lesz, mint most az USÁ-é, a Kongói Köztársaságnak pedig több, mint hatszor annyi lakosa lesz, mint Német-országnak. [Az Etiópiára vonatkozó előrejelzés szerintem téves: Kelet-Afrikát, Afrika "szarvát" már hosszú ideje sújtja a krónikus szárazság, melyet a klíma-változásnak tulajdonítanak, és a térségből jelentős migráció indult el.]
Forrás:
Der Spiegel Nr. 39 / 24.9.2022. Zwei Menschen mehr pro Sekunde. (Marco Evers)
A témáról jó áttekintést ad Illényi Balázs cikke a Hvg-ben: Nyolcmilliárdos kérdés. (2022. okt. 6.)
Lélegzetelállító látvány, ahogy az interneten „valós időben” figyelhetjük a születések számát, a demográfiai folyamatokat:
Worldometers (a születések számlálója szemmel láthatólag gyorsabban pörög, mint a halálozásoké)
A fenntarthatóság koncepciójának tudományos kifejtése web-oldalunk Fenntartható fejlődés című oldalán található meg.
Kiss Károly
A környezetbarát gazdaság elmélete
Két fogalmat szoktunk használni: környezetgazdaságtan és ökológiai közgazdaságtan. A környezgazdaságtan megmarad a konvencionális közgazdaságtan keretein belül, de jelentős szerepet szán a környezet védelmének. Ezt adminisztratív előírásokkal vagy piaci eszközökkel (adókkal, támogatásokkal, stb.) éri el. A környezetgazdaságtan az externáliák (pozitív vagy negatív külső hatások) elméletére támaszkodva a korábbi szűk piaci optimum helyett egy szélesebbkörű társadalmi-gazdasági optimumot valósít meg.
A környezetgazdaságtan legnevesebb művelője David Pearce volt. Lásd: Environmental economics: an elementary introduction (társszerzők Turner r. K. and Bateman I.), 1994, Harvester Wheatsheat. A tárgy hazai egyetemi oktatásának bevezetése Kerekes Sándor és Szlávik János nevéhez fűződik: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. KJK, 1996.
Az ökológiai közgazdaságtan alatt azt az irányzatot értjük, amikor a kiindulópont nem a piaci, vagy a társadalmi-gazdasági optimum, hanem az ökoszisztémák védelme. Azaz: a gazdaságnak meg kell maradnia az ökoszisztémák eltartóképességén (megújulási képességükön) belül. A gazdaság a természet körforgásos folyamatait utánozza. (E természeti kereten belül azonban már a piaci optimum érvényesül.) Az irányzat legnevesebb nemzetközi képviselője az amerikai Herman E. Daly – elsősorban Steady-State Economics c. könyve a mérvadó (1991, Island Press). Magyarországon Zsolnai László az ökológiai közgazdaságtan legnevesebb alakja. Legfontosabb műve: Ökológia, gazdaság, etika. (Helikon, 2001.) Lásd erről még:
Civilizáció és energia - How to enjoy the end of the world?
B. Sidney Smith videóját Botos Katalin ismerteti és kommentálja
A pazarló fogyasztói társadalmak ökológiai szempontból fenntarthatatlanok. A hatalmas energiaigény kielégítését a megújuló energiákra való masszív áttéréstől várjuk (ide sorolva az atomenergiát is). B. Sidney Smith azonban a probléma legmélyére hatol. Abból a fizikai megalapozású tételből indul ki, hogy egy energia-termelő beruházás csak akkor lehet hatékony, ha a kitermelt energia mennyisége nagyobb, mint a kitermeléséhez szükséges energiáé. Ezt az elmúlt kétszáz évben a fosszilis energiák felhasználása tette lehetővé, melynek eredményeként kifejlődtek az ipari társadalmak. De ha az ásványi energia-készletek kimerülnek, vajon a megújuló energiák termelése megfelel-e majd ennek a követelménynek? A válasz kétséges. E hatalmas energiaigényű civilizációk még így sem tarthatók fenn. Elkerülhetetlennek látszik a visszavonulás a kisközösségeken alapuló, gazdaságilag önellátó életformához.
Hogyan élvezzük a világvégét?.pdf
Kinek a felelőssége? - online kerekasztal-beszélgetés Kerekes Sándorral
Kinek a felelőssége a fenntarthatóság kérdésével való foglalkozás és az erre való nevelés?
https://www.facebook.com/bce.hallgatoi.onkormanyzat/videos/845093172711072
Lásd még: http://kisskaroly.x3.hu/korny/m07_okol_kgtan.pdf (Kiss Károly előadása)
http://kisskaroly.x3.hu/korny/m07_okol_kgtan.pdf
A környezeti-ökológiai szempontok gazdasági megvalósításáról lásd: Kiss Károly: Zöld gazdaságpolitika. (Corvinus Egyetem, 2009.)
http://korny.uni-corvinus.hu/mesterkepzes/zgp/zold_gazdpol-2009.pdf
A természeti erőforrások pénzbeli értékelésére alkalmas eljárások elméletének és gyakorlatának, elsősorban a feltételes értékelés módszerének Marjainé Szerényi Zsuzsanna a szakértője: A feltételes értékelés alkalmazhatósága Magyarországon (Akadémiai Kiadó, 2005).
Antal Z. László: Klímaparadoxonok. L’Harmattan, 2014.
(A klímaváltozás elleni harc társadalmi-szociológiai vonatkozásai, e tevékenység lokális és települési dimenziója)
http://real.mtak.hu/19977/1/antal_klimaparadoxonok_tordeltkiado.pdf
Botos Katalin: Az ökológiai gondolkodás korai megjelenése Kumarappa, Schumacher és Carson műveiben.
botos_k_okologiai_gondolkodok.pdf
Botos Katalin: Három tőke: melyik a szűkös elem?. A természeti tőkének és a humán tőkének a pénztőkével azonos szerepet kell kapnia a gazdaságban. TÉR – GAZDASÁG – EMBER. Győr, 2015. június.
botosk_harom_toke.pdf
Kumarappa, az ökológiai gazdaságtan indiai atyja
A környezetgazdaságtanról, ökológiai gazdaságtanról a hozzáértőknek Ernst Schumacher (A kicsi szép), Herman Daly (Steady State Economics) és Dennis Meadows (Limits to Growth) jut az eszébe. De hallott-e már valaki az indiai Kumarappáról? Pedig az ő nézetei alapozták meg az említett diszciplínákat, és Schumacher elmélete is Kumarappáénak a továbbfejlesztése. Ezt természetesnek kell vennünk, hiszen a távol-keleti filozófiák és vallások – szemben a nyugatiakkal – ember és természet egységén, összetartozásán alapulnak.
Botos Katalin írása
Kumarappa.pdf
Környezetbarát ágazati politikák és fejlesztési koncepciók
Dr. Verrasztó Zoltán: Javaslat a fenntarthatóság modellezésére
Az általunk javasolt térképi döntéstámogatás módszere magában foglalja a többszempontú döntéstámogatás igényét és lehetőségét, ugyanakkor nem igénye az, hogy az eredményt „egyetlen mérőszámba” sűrítsük. A módszer alkalmas annak a térbeli döntésnek – ill. a döntés következményeinek – az egzakt vizsgálatára, ami a tájban, mint adott térben végbemenő természeti, társadalmi és gazdasági kapcsolatok bonyolult rendszerét –hálózatát – kívánja ill. próbálja a saját összefüggésrendszerében feltárni. A kulcsszó a „saját összefüggésrendszer”, hiszen élesen elkülönülnek egymástól a zárt élettelen, továbbá a nyitott élő rendszerekben végbemenő hatások önmaguk rendszerein belül, továbbá az egymással végbemenő kapcsolataikban történő interaktivitásaik, de ezek komponensei is más-más mérési módot és kvalitatív továbbá kvantitatív minősítést igényelnek.
Verrasztó Zoltán: A fenntarthatóság modellezése.pdf
A Levegő Munkacsoport javaslatai az uniós támogatások és hitelek környezetbarát, a jövő szempontjait figyelembevevő felhasználására:
EU money in Hungary has been often used inefficiently and even misused. Clean Air Action Group and CEEweb for Biodiversity published three studies with concrete proposals for the conditions of using EU money to avoid the mistakes of the past.
Proposals for the Hungarian Partnership Agreement on the European structural and investment funds 2021-2027 and the National Recovery and Resilience Plan for contributing to a climate-neutral EU
http://levego.hu/sites/default/files/Hungarian%20Partnership%20Agreement%20proposal%20Climate%202021apr21.pdf
Proposals for General Enabling Conditions for the Hungarian Partnership Agreement on the European structural and investment funds 2021-2027 and the National Recovery and Resilience Plan for contributing to a climate-neutral EU
http://levego.hu/sites/default/files/PA_NRRP_general_conditions_2021-03-11.pdf
Comments on the Hungarian Recovery and Resilience Plan from an environmental perspective
http://levego.hu/sites/default/files/RRP_comments_Hungary_21-05-2021_CAAG_CEEweb.pdf