Történelem
Cs. Szabó Béla: Lehet, hogy igaza volt a Cilleiknek?
(Toll és Igazság, 2025 ápr. 24, ajánló)
A Hunyadi filmsorozat kapcsán felvetődik: vajon érdemes volt-e ötszáz évvel ezelőtt a középkori magyar királyságnak hatalmas áldozatokat hoznia, hogy megvédje Európát a törököktől? Nem inkább Cilleire kellett volna hallgatni, aki azt javasolta, hogy át kell engedni őket? Mai szemmel nézve pedig: Nyugat-Európa úgyis eliszlámosodik és a hála legcsekélyebb jelét sem mutatja, amiért most újból igyekszünk megvédeni egy újabb beáramlástól… (Detréné L. Kamilla)
Cs. Szabó Béla: 
Igaza volt a Cilleiknek?
Kiss Károly:
Tartozik – követel: Hát mégsem embernek való dolog a gyilkolás?
(A poszttraumás stressz áldozatai az amerikai veteránok körében)
Egy korábbi írásunkban állatviselkedési példákból kiindulva arra a következtetésre jutottunk, hogy végtelenül igazságtalan és inkorrekt dolog egyes
embereket az „állati” jelzővel illetni – mármint az állatokra nézve. (Sárkányfogvetemény, 2025/2. szám)
Ötven évvel ezelőtt fejeződött be a vietnami háború, melyben kb. 58 ezer amerikai katona halt meg. Azóta pedig több, mint 22 ezer veterán követett
el öngyilkosságot. A poszttraumás stressz következtében átlagosan minden órában öngyilkos lesz egy amerikai veterán. Ez évi közel kilencezer halálesetet
jelent. (De ez utóbbi számban már benne vannak a más háborúkban részt vett veteránok is.) Az amerikaiak által megölt emberek tömege nagyságrendekkel nagyobb
(kb. 7 millió), de úgy látszik, hogy az élet egyensúlyra törekszik, és ha lassan is, de a tartozik oldalon lévő szám is emelkedik…
Kiss Károly: 
Tartozik - követel.pdf
Botos Katalin:
Két mondat a privatizációról
(visszaemlékezés a rendszerváltás gazdaságpolitikai vitáira)
A szerző a rendszerváltás kormányának államtitkára, majd minisztere volt, a történelmi idők tanúja és aktív formálója. Előző elemzésében a külső eladósodás gondjait mutatta be. (Lásd 8. számunkban: Kényszerpályán – a rendszerváltozás előzményei.) A jelenlegi a privatizációról szól: az infrastruktúra privatizálásáról és a mezőgazdaság átalakításáról, a közösségi formák felszámolásáról. Az olvasó – beleértve a szakavatottakat is – nem csak a rendszerváltás idején folyó, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, izgalmas gazdasági vitákat ismerheti meg. A tanulságok a mai időknek is szólnak; az élelmiszertermelés- és kereskedelem ilyen mértékű külföldi kézbe adása rontja a külső fizetési mérlegünket és hátráltatja az egészséges vidékfejlesztést. (KK)
Botos Katalin: Két privatizáció.pdf
Kiss Károly:
A CSODÁLATOS VIKINGEK
(Egy kis történelem)
Számomra a vikingek/normanok mindig is rejtélyt jelentettek, máig csodálatom tárgyai: hogy ez a kis skandináv nép milyen jelentős szerepet játszott Európa történelmének formálásában. Az egyik történet: Anglia meghódítása és kulturális arculatának megszabása. De Oroszországot is a vikingek alapították meg. Ennek a normanokkal / vikingekkel foglalkozó kis áttekintésnek az apropója: a Spiegel 2025. április 12-i számában megjelent cikk, mely a Schleswigben (a német-dán határ mentén) folyó ásatásokról szól. Miről árulkodnak a hatalmas kiterjedésű, ezer évvel ezelőtti viking kikötő, Haithabu feltárása során előkerült, rendkívül gazdag leletek és sírok? Kik voltak, hogyan éltek a vikingek / varégok / normanok?
Kiss Károly: A csodálatos vikingek.pdf
Botos Katalin:
Kényszerpályán – a rendszerváltozás előzményei
(A közelmúlt gazdaságtörténete - múltról a jövőért)
Sokan és sokat írtak már a magyar rendszerváltoztató folyamatokról, évekről, úgy vélem mégis kevesen értik, hogy pontosan miben rejlettek a
meghatározó jelentőségű gazdasági problémák. Széleskörű azóta is a csalódás: a rendszerváltás nem azt hozta, amit vártunk… De ma sem világos sokak
számára, hogy milyen kényszerpályán voltunk 1990-ben. Bár tudni vélik, mégsem igazán értik, milyen szerepe volt a külkereskedelemnek, a pénzügyeknek,
legfőképpen a külföldi eladósodásnak a rendszerváltozáshoz vezető folyamatokban. Népszerű könyvek, tényfeltárások ugyan megjelentek a közelmúltban a
könyvpiacon, de a gazdasági problémák nagyságrendjére mégsincs elegendő magyarázat.
A rendszerváltáskor az öröklött terhek valóban rendkívül nyomasztóak voltak. Az összeomló szocialista gazdálkodás belülről, a Szovjetunió megroppanása
és szétesése kívülről, további nehézségeket zúdított ránk. Azt tapasztaltuk, hogy Nyugaton nem értik (talán nem is akarták érteni) Kelet-Európa nehézségeit,
amelyeket valójában Jalta és az évtizedeken át gyakorolt szocialista gazdaságvezetés okozott. A volt szocialista országok mindegyike hasonló helyzetben volt,
de mi egyenesen megbénultunk az eladósodás miatt.
Botos Katalin: A rendszerváltás előzményei.pdf
1944 a szégyen éve
Bartal Csaba úrnak,a Múlt-Kor főszerkesztőjének
Tisztelt Főszerkesztő Úr, legújabb – 2024 őszi – , a szégyenletes 1944-es évre emlékező számuk bevezetőjében Ön ezt írja: „Félmillió honfitársunkról mondtunk le részben tétlen szemlélőként, részben aktív közreműködőként”. Ez – véleményem szerint – egy felelőtlen mondat.
Kiss Károly: Bartal Csaba részére.pdf
Én Horthyt és a korszakot így értékelem: Horthy-portré. Megjegyzések Horthy emkékirataihoz