MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Négy nagy bejelentésre készül a kormány, ami az életünk minden területére kihat
Index 2026.02.25. - utánközlés
Önvezető autók Budapest utcáin, mesterséges intelligencia a szakképzésben, diagnosztikai rendszerek a mentőautókban és robotok a műtőkben – Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos szerint Magyarország belépett az AI alkalmazásának új szakaszába.
Index - Palkovics-interjú: A MI alkalmazása Magyarországon

The Economist February 7th 2026:

Elon Musk azt tervezi, hogy az XAI adatközpontját a SpaceX-szel fellövi az űrbe, mert a földi energiaforrások képtelenek lesznek kielégíteni az adatközpontok energiaigényét. [Ugyanis az űrben nincs szükség hűtésre, melynek energiaigénye földi körülmények között az összes energiafelhasználás kb. 40 százalékát teszi ki.] A szolgáltatás a Starlink segítségével jut majd el a felhasználókhoz.

Az Alphabet (korábban Google) azt tervezi, hogy az idén 185 md dollárt (!) fektet be a MI és a felhőszolgáltatások fejlesztésébe. (2025-ben erre 96 milliárdot költött, a magyar éves GDP nem éri el a 240 milliárdot.)

Téboly! Moltbook. Facebook-ot hoztak létre a MI-ágensek (Chatbot-ok) számára! Alig néhány nappal később már 1,5 millió fiókot (registered accounts) jegyeztek be! Becslések szerint ezek közül csak 17 ezer az autonóm ágens, azaz 1,5 millió mínusz 17 ezer homo sapiens kíváncsi rá, hogy miről beszélgetnek a chatbotok. (Korábban tudósítottunk arról, hogy az egyik amerikai egyetemen kutatócsoportot hoztak létre chatbotok részvételével, egy konkrét kutatási feladatot – egy bizonyos gyógyszer előállítását – bíztak rájuk, és azt sikeresen végrehajtották.)

The Economist February 21st 2026:

Megalakult a brit AISI (AI Security Institute). Ez az első jelentősebb kormányszervezet, melynek célja a MI lehetőségeinek és hatásainak a jobb megértése. Vezetője egy startup befektető, a kormány 100 millió fonttal támogatta az intézményt. Az intézmény profilja a MI-biztonság, és nem a MI fejlesztése.

A Deep Mind, a Google londoni fiókja egy olyan tanulmányt tett közzé a Nature-ben, mely gyökeres változást hoz a DNS megértésében.

Dario Amodei, az Anthoropic főnöke esszéjében figyelmeztette az emberriséget, hogy ideje lenne ráébredni, micsoda veszélyeket rejt magában a MI. Ugyanekkor a vállalat MI-biztonsági vezetője elhagyta a céget azzal, hogy nem vesz részt ebben az emberiséget fenyegető tevékenységben.

(Kiss Károly)

Hírek a MI világából

A felhasználói igények szerint módosítható MI-programok letöltése származási ország szerint. Ebben magasan Kína vezet az USA és az EU előtt; a kínai modelleket jóval nagyobb számban töltik le.
(The Economist January 24th 2026, p. 51.)

A generatív MI-t használó vállalatok aránya az EU egyes országaiban
(The Economist January 24th 2026, p. 53.)

Magyarország az átlagtól ugyan lényegesen elmarad, de megelőzzük Olaszországot és Görögországot

Milyen üzleti területeken használják a generatív MI-t az EU-ban és az USÁ-ban

Ez a jellemző rangsor:
1. A vállalati ügymenet szervezésében
2. Marketingben és eladásban
3. Ügyfélszolgálatban
4. Termékfejlesztésben
5. HR-ben

Ez egyben arra is utal, hogy milyen vállalati munkakörök válnak egyre feleslegesebbé.

India az az ország, ahol a mesterséges intelligenciát a legjobban képesek felhasználni az ország fejlődése érdekében.
(Lásd erről az Economist 2026-ra szóló előrejelzéseit az idei első, újévi számunkban)

Kiss Károly:

Milyen évnek nézünk elébe? – Milyen lesz 2026?

A jövő év első felének kétségtelenül az Ukrajnában folyó háború lezárása lesz a fő témája. A másik meghatározó fejleményének én Kína szuper-hatalommá válását látom. Döntő jelentőségű, hogy Kína a tudományok terén is utólérte Amerikát. Izgalmas kérdés, hogy ez hogyan változtatja meg a világpolitika hatalmi erőviszonyait. Kétpólusú világ felé tartunk? Kína világhatalmi pozícióinak a megerősödése a kínai „modell” sikerét is jelenti.
Az amerikai gazdaság – a Trump beiktatását követő baljós előrejelzések ellenére – köszöni jól van. Más feszültségek kezdenek jelentkezni. A lassan szuperintelligenciává fejlődő, az ember kognitív képességeit utólérő és lehagyó mesterséges intelligencia fantasztikus eredményeket produkál, alkalmazásának számtalan területén. E sikerek elképesztő módon megnövelték a nagy tech-vállalatokba irányuló befektetéseket. De amikor majd megtörik e befektetési cunami, az visszaveti a tőzsdéket, akár összeomlást is okozhat, ami a világgazdaság visszaeséséhez vezethet. A világgazdaságban a másik veszélyt a fejlett országok eladósodása, költségvetési túlköltekezése okozhatja.
2026 legnagyobb kihívásának én azt látom, hogy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása egyre több munkahelyet tesz feleslegessé. Az elkövetkező években világszerte 20, de a fejlett országokban 30 százalékos munkanélküliségre lehet számítani!
Mi az idén sorsdöntő választások előtt állunk. Egy lecsúszó, szétzilálódó Nyugat-Európa és az Európai Unió a föderalista törekvéseivel nem nyújt számunkra optimális feltételeket. De integrálódásunk az egységes piacba megkérdőjelezhetetlenül az EU-hoz köti hazánkat. Ezért a feladat nyilvánvaló: vissza kell térni az EU eredeti struktúrájához – ez a Fidesz-kormány fő törekvése, és az EU-ban ehhez feltehetőleg növekvő támogatást talál. De emellett érzékelni kell a kétpólusúvá váló világgazdaság és világpolitika kihívásait is. A kormány e tekintetben is jó úton jár: az amerikai és a kínai gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésének útján...

Kiss Károly: Milyen lesz 2026?
a Magyar Nemzetben: A MI 2026 egyik legnagyobb kihívása

A VILÁG 2026-BAN

The Economist: The World Ahead 2026

(Kiss Károly ismertetése)

KK: A világ2026-ban

Oliver Reindl: A MI manipulációra és megtévesztésre szolgáló eszköztára
Bemutatjuk és elmagyarázzuk azt a 13 legfontosabb információs technológiát, amelyeket manipulálásra vagy megtévesztésére használnak. Minden rész tartalmaz egy közérthető magyarázatot, egy technikai leírást a szakemberek számára, és egy valós példát a potenciális hatás bemutatására.
Oliver Reindl: Digitális hamisítás

Oliver Reindl: AI's toolbox for manipulation and deception
We present and explain the 13 most important information technologies used to manipulate or deceive. Each section includes a layman's explanation, a technical description for professionals, and a real-world example to demonstrate the potential impact.
Oliver Reindl: AI's toolbox for manipulation and deception

Félelmek – Mi lesz, ha kipukkan a MI-buborék?

(The Economist November 15th 2025: How markets could topple the global economy - ismertetés)

A szuperintelligenciáról szóló írásunkban részletesen ismertettük azt az irdatlan befektetési áramlatot, melyet a nagy tech vállalatok MI-fejlesztése vonz Amerikában. Ez felveti a tőzsdék össze-roppanásának veszélyét. Ez ugyan csekély, de mégsem szabad azt hinni, hogy ha a tőzsdék vesztésbe fordulnak, a veszteségek megállnak a nagy befektetők pénztárcájánál. És ha bekövetkezne egy nagy tőzsdei visszaesés, az az egész világgazdaságot megrendítené – bár ennek esélyét az Economist alacsonynak ítéli meg.

Kiss Károly : Ha kipukkan a MI-buborék

2025/16. szám, december 8.

VITA A SZUPERINTELLIGENCIÁRÓL

A MI abba a szakaszba lépett, amikor már minden kognitív vonatkozásban megelőzi az emberit. Soha nem látott beruházási hullám indult meg a fejlesztésére. Hihetetlen dolgokra képes, de több vonatkozásban is végzetes egzisztenciális veszélyt jelenthet az emberiségre. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fejlesztők az előnyök megszerzését tartják szem előtt, és elhanyagolják a biztonságot. Biztoságban majd akkor érezhetjük magunkat, ha a SzI-nak tudata lesz, mert egy nálunk intelligensebb „lénynek”, aktornak nem lehet célja az emberiség kiirtása. (KK)

Tematikus számunk a Kortárs Női Reflexiók Fórumának elnöke, Major Gyöngyi által rendezett tudományos vitasorozat keretében 2025. november 28-án, a Femme Harmone Galériában elhangzott előadást és a felkért hozzászólók véleményét, majd az azokra adott választ tartalmazza. (Ez volt a témája a Pál Sándor által működtetett MMI /Mind Mate Inspiration/ társaság dec. 1-jei rendezvényének is.)

Kiss Károly:
A SZUPERINTELLIGENCIA KORA – EZT NEM LESZ KÖNNYŰ TÚLÉLNI…

Az emberiség által felhalmozott tudást könyvtárak őrzik. A számítástechnika megjelenése óta ez a tudás digitalizálható, és egyre nagyobb része digitálisan is rendelkezésre áll. (Sőt, az új információk, művek jelentős része már csak digitalizált formában érhető el.) Könyvtárba járás helyett egyre inkább a digitális adatbázisban keresgélünk az internet révén. A nagy nyelvi modellek (LLMs) pedig lehetővé teszik, hogy egy összeválogatott digitális adatbázisból ne csupán információkat nyerjünk ki, hanem megadott szempontok, kérdések szerint csoportosított, szerkesztett, szintetizált tudásanyagot. Azaz: nem csak, hogy nem kell elolvasnunk a vonatkozó műveket, de az algoritmus még ki is szedi belőlük az információt olyan szempontok szerint és terjedelemben, ahogy mi szeretnénk. (Ezt a munkát végzik el helyettünk a nagy nyelvi modellek.) Sőt, a művészetekben (irodalom, zene, képzőművészet) a meglévő művek elemeinek felhasználásával új alkotások létrehozására (generálására) is képesek.
A digitális információ felhasználásának másik módja, amikor bizonyos feladatok elvégzésére, ellátására digitális ágenseket (bot-okat, programokat) építenek. Ezeket a legkülönfélébb területeken alkalmazzák: üzemrészek vezetésére, banki műveleteknél, a közlekedés irányítására, gépipari konstruktőrként, ügyfélszolgálatban, a diagnózis és terápia megállapítására az egészségügyben, fehérjék, ellenanyagok, gyógyszerek tervezésére, stb.
Végül a digitálisan rendelkezésre álló információk felhasználásának további módja, amikor virtuális (azaz valótlan, kitalált, hamisított) képeket, jeleneteket, videókat, sőt, világokat hoznak létre, építenek belőlük.
A generatív modellek oly mértékben teszik lehetővé a legkülönfélébb témákkal való foglalkozást, és oly mértékben növelhetik kreativitásunkat, hogy meglátásom szerint egy második lutheri momentumnak vagyunk a szereplői.
Elterjedt a félelem, hogy a MI az ember ellen fog fordulni és kiirt minket. A rettegők feltételezik, hogy a MI-nak előbb-utóbb tudata lesz, és tudatosan fordul majd ellenünk. Ennek az ellenkezője igaz. Akkor érezhetjük majd magunkat biztonságban, ha tudata lesz, ugyanis egy tudatos lénynek nem áll majd szándékában – sem érdekében – az emberiség kipusztítása. (Hogy lesz-e tudata, az vitatható.) Addig azonban valóban súlyos egzisztenciális kockázatot jelent; egyrészt a rosszindulatú felhasználás, másrészt az esetleges programozási hibák és hibás alkalmazás miatt.
Jelenleg a legnagyobb gondot az jelenti, hogy egyre nagyobb az adatközpontok energiafelhasználása és a MI tömegesen teszi feleslegessé az eddigi munkaköröket. A fejlett országokban az elkövetkező években akár 20-30 százalékos munkanélküliséget okozhat.
Lehet, hogy mégsem kellett volna enni annak idején annak a fának a gyümölcséből?...

Ray Kurzweil szerint az emberi és a gépi intelligencia hamarosan összeolvad egymással – ez lesz a szingularitás. E folyamat az Univerzum evolúciójának része, mely az ősrobbanással kezdődött és az intelligenciának az egész Univerzumban történő szétáradásával éri el tetőpontját. (De a szingularitás nem lesz „kötelező” – vigasztal minket Kurzweil – azután is maradnak majd hozzánk hasonló egyszerű kis Homo sapiensek.)

Kiss Károly: A szuperintelligencia kora.pdf

Csikvári F. András hozzászólása:

Az SzI segítségével átállhatunk egy olyan növekedési pályára, amikor nem több vasat, betont, búzát, stb. használunk, ezáltal sokkal jobban kíméljük a földi erőforrásokat. Ennek megfelelően a GDP, mint mérce teljesen elveszti a jelentőségét, helyette olyan közgazdasági paraméterek kerülnek kidolgozásra, amik az emberek meg-elégedettségét mérik.
A szuperintelligencia kora eljöhet anélkül is, hogy elveszítenénk önmagunkat — de csak akkor, ha megtanuljuk másképp értékelni és mérni, mi az, ami valóban számít.

Csikvári F. András: Hozzászólás a szuperintelligenciáról folyó vitához.pdf

Tóth János:
Kételyek Kiss Károly előadásának megállapításaival szemben

Nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a mesterséges intelligenciának valaha is az emberhez hasonlatos tudata alakulhatna ki. De ha ez mégis bekövetkezne, az félelmetes lenne. Minél több műveletet, tevékenységet bízunk a MI-ra, annál nagyobb és súlyosabb lesz a hiba valószínűsége. A munkanélküliség nagyon fontos, de szerintem nem egzisztenciális kérdés. A munkájukat elvesztett embereknek jövedelmet kell adni. A munka és szórakozás közötti különbséget már ma is gyakran csak a jövedelem határozza meg; ha valamit pénzért csinálok, az munka, ha pedig ingyen, az szórakozás.

Tóth János: Kételyek KK előadásának megállapításaival szemben.pdf

Kiss Endre: Mesterséges Intelligencia – 2025

Rövid írásomban említést teszek a MI tömegkulturális hullám jellegéről, a fejlesztésébe történő befektetések gazdasági hátteréről, arról, hogy korunk hatalmas bizonytalanságába belecsöppen egy hatalmas, újabb bizonytalanságokat termelő gépezet, és hogy az általános konszenzushiány közepette e témában sem remélhető konszenzus kialakulása.
Mivel már ma is szembe kell néznünk a prekariátus problémáival, óvatosan kell megvonni azt a mérleget, hogy a munkahelyek további elvesztésében mennyi lesz a MI szerepe, ugyanis ezt hajlamosak vagyunk túlértékelni.
A mesterséges intelligenciának is be kell integrálódnia a mai háborúk élet-halál-harcába. Éppen ebben a vonatkozásban mosódik össze legjobban az informatika, automatizálás, robotizálás, virtualizálódás összes eddigi hullámával.
Úgy tűnik, hogy a MI kezdi megtalálni a maga beágyazódását a mai világba, de rövid távon nem dönt el semmit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy igen sebesen, igen sok vonatkozásban és igen releváns módon ne változtatná meg a mai világtársadalom arculatát.

Kiss Endre: Mestersége Intelligencia - 2025

Sillye Ferenc: Kétlem, hogy a SzI kognitív vonatkozásban már utólért minket

Nem használnám a "kognitív" tulajdonságot az MI-vel kapcsolatban, mert ugyan "értelmezi" az üzenetet (és így "értelmesen" válaszol), de ezt nem úgy, ahogy az ember. teszi. Erről és arról, hogy gondolkodik-e elküldöm az "ő" válaszát a velem való beszélgetésből.
Sillye Ferenc: A MI-ra nem használható a kognitív jelző

Kard Aladár: Megjegyzések a SzI-ról folyó vitához

Jószándékú biztatásként fogadom azt a megállapítást, hogy “Biztonságban majd akkor érezhetjük magunkat, ha a szuperintelligenciának tudata lesz, mert egy nálunk intelligensebb aktornak nem lehet célja az emberiség kiirtása.” Az emberi tudat közreműködésével létrehozott újabb tudat bárcsak lenne jóindulatúbb, mint a már puszta létünket is fenyegető jelenlegi. Nem osztom Csikvári kollégám aggodalmát a munkapiac alakulásával kapcsolatban, mert a társadalmi, technikai fejlődés következtében kialakuló új körülményekhez a történelem során elég jól alkalmazkodtak a keresleti-kínálati viszonyok.
Kard Aladár: Megjegyzések.pdf

Héjjas István: Harc az energiáért

Az MI számára a legfontosabb erőforrás a villamos energia. Egy esetleges öntudatra ébredés ezért azt jelentheti, hogy az MI központok igyekeznek egymást tönkretenni, hogy birtokba vehessék a felszabaduló villamos energiát.
Héjjas István: Harc az energiáért.pdf

Major Gyöngyi:

Fájó elengedni a teremtett világunk természetes szépségét és egyensúlyát

(A MI fejlesztésének filozófiai háttere)

A világ egy nagyon precíz egyensúlymodellként működik. Mégpedig annyira precízen, hogy saját anomáliáit és kilengéseit is kezelni képes, következésképpen az általunk ismert történelem alapján bármilyen kilengésből vissza tudott billenni évezredeken keresztül. A rendszer életképességének titka éppen az egyensúlyozó mechanizmus kiválósága.
A technika fejlődése azonban ad absurdum az egyensúlyba való visszabillentés helyett a földi rendszert éppen, hogy egyre inkább eltávolította az egyensúlyozni képes természetes működésétől. Következésképpen a rendszer működése változott meg a beavatkozás következtében. Megváltozott a rendszer térideje. A mai civilizáció térideje már nem a földi ember léptékéhez szabott. Jóllehet az ember konstruálta meg ezt a téridőt.
Ez a kiindulópontja a problémának és ebben a folyamatban értelmezhető az MI, illetve az MI és az ember viszonylata. Igen, teremtettünk egy másik rendszert, amely azonban nem egyensúlyoz, hanem növekszik. Elgondolkodtató az, hogy egy ideje már nem a természetes, ember-léptékű, hanem egy párhuzamos téridőben létezünk. Most ebben az egyensúlytalanságban az ember saját identitásának újragondolására kényszerül, hiszen egyébként értelmezhetetlen az a közeg, amelyben benne találja magát; az Ember-MI, az Ember-Kozmosz viszonylata.
Absztrakciós szinten a két jelleg teljessége a férfi és a női működés teljességét jelentheti, mint rendszerműködés, mint dinamikus egyensúlymodell. Lényegében pedig ez a tér és térnélküliség, az idő és az időtlen, a véges és a végtelen, az anyagi és a szellemi, stb. teljessége. Maga a létezés. Az egyensúly.

Major Gyöngyi: A MI fejlesztésének filozófiai háttere

Kiss Károly: SZUPERINTELLIGENCIA - VITA ÉS TÉZISEK

KK: VÁLASZ - VITAZÁRÓ

A halálos „trifecta”
A nagy nyelvi modellek eredendő hibája
(The Economist September 27th 2025 - ismertetés)

Amikor a generatív mesterséges intelligenciától kérdezünk valamit, a választ egy statisztikai valószínűségen alapuló bonyolult algoritmus szerkeszti meg. Számunkra az a nagyszerű, hogy ezt a programozást a gép végzi el, nem nekünk kell csinálni. Igen ám, de ennek van egy hátulütője: miután e nagy nyelvi modellek az emberi beszédre vagy írásra reagálnak, nem tudják megkülönböztetni azt a kódtól. azaz az adatot a kódtól. Ez rosszhiszemű felhasználás esetén visszaélésekre ad lehetőséget.
Ezen a hibán csak úgy lehet segíteni, ha a fejlesztők átveszik a mérnökök biztonsági szemléletét, akik „túlbiztosítással” dolgoznak, terveznek.

Kiss Károly: A halálos "trifecta"

Kiss Károly:

Az önállóság felé tartó szuperintelligencia veszélyei

A szuperintelligencia – SzI – korát éljük; amikor majd a MI minden kognitív vonatkozásban eléri és lehagyja az emberi intelligenciát. Már túl van azon, amikor az algoritmus mechanikusan, „vakon” vég-rehajtotta a feladatot, már kezdenek saját preferenciái, önálló lépései kialakulni, de még igen messze van attól, hogy saját céljai legyenek, önálló értékrenddel rendelkezzen, azaz tudata legyen. – Akkor majd megszűnik az egzisztenciális fenyegetés, nem kell tartanunk attól, hogy egy nálunk intelligensebb lény ki akarna minket irtani.
De addig e félelmetes tudás súlyos visszaélésekre is felhasználható. Nagyobb mértékben fogja befolyásolni a jövőnket, mint a könyvnyomtatás, a gőzgép, vagy az internet, de meglehet, hogy ez lesz az emberiség utolsó nagy találmánya – mondják a pesszimisták.

Kiss Károly: A szuperintelligencia veszélyei 

Milyen munkákat vesz el tőlünk a MI és szabályozásának problémái

(Hvg, Trend, 2025. okt. 2: Sztojcsev Iván és Kovács Gábor írásainak ismertetése)

E remek cikkek a MI által okozott legfontosabb, aktuális problémákat tárgyalják.
Rövid időn belül emberek tömegesen válnak munkanélkülivé; de a történelemben először ez már az értelmiségieket is érinti. Új helyzet van kialakulóban. Megnő a minőségi munkát végzők aránya és „az értelmiség is megjelenik a munkájukat féltők között”.
Szabályozás szempontjából a helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor megjelentek az autómobilok; addig nem volt szükség közlekedési szabályokra. „Különösen az adatkezelés és a tartalommoderálás kérdésében van komoly vita az EU és az USA között. Egyes, az európai DSA értelmében károsnak, vagy akár törvénysértőnek minősülő tartalmak az USÁ-ban a szólásszabadság védelme alá eshetnek.”
A 2025-re, korunkra vonatkozó korábbi jóslatok felemás képet mutatnak: van, ami beteljesült, és van, aminek az ellenkezője vált valóra.

Kiss Károly ismertetés

Kémenes Bernadette: ALGORITMUSMŰVÉSZET

Feleslegessé teszi-e a mesterséges intelligencia a művészeteket?

Az algoritmusok és generatív rendszerek által a művészi szabadság önkifejezésének új dimenziói valósulhatnak meg, amelyek mind lehetőséget, mind kihívást is tartogatnak a számunkra. Az alkotás folyamata megváltozik, akár ténylegesen lenyűgöző műalkotások is születhetnek, amelyek ráadásul soha nem látott gyorsasággal készülnek el.
Ezáltal megváltozhat, vagy helyenként teljesen átértékelődhet a műértés, a szimulációs technikák, maga a művészeti piac. Egy festő, vagy zeneszerző olyan inspirációkhoz juthat, amelyeket hagyományos módon nem lehetne előidézni. Kérdés, melyik fajta modell válik hasznossá, az, amelyben mi magunk segítjük az algoritmust az alkotásban, vagy hagyjuk, hogy magától alkosson. A végső kérdés az, hogy nem teszi-e feleslegessé a mesterséges intelligencia a művészeteket?

Kémenes Bernadette: Algoritmusművészet.pdf

Kiss Károly: A szuperintelligencia és a korlátlan gazdasági növekedés ígérete
(The Economist July 26th 2025 – ismertetés és kommentár):

A szuperintelligencia (ÁMI), az embert kognitív vonatkozásokban fölülmúló digitális csoda létrejötte már csak néhány év kérdése. Még számtalan fogyatékossága van, sok az alkalmazása körüli bizonytalanság, de az IT megszállottjai, őrültjei már a világ GDP-jének 20-30 százalékos évi növekedését várják az alkalmazásától néhány éven belül.
Egyesek azzal riogatnak, hogy az ÁMI ki fogja irtani az emberiséget. Ezzel szemben a fő veszélynek én azt látom, hogy tömeges munkanélküliséget fog okozni és az általa generált gyors gazdasági növekedés még súlyosabb terhet jelent majd a bioszférára és természeti környezetünkre (azaz természetes létfeltételeinkre), amelyben már amúgy is visszafordíthatatlan károsodásokat okoztunk.

Kiss Károly: Szuperintelligencia és korlátlan gazdasági növekedés.pdf

Csikvári F. András:

Vibe-kódolás: a programozás új korszaka?

A vibe-kódolás lényege, hogy a programozó nem feltétlenül írja meg kézzel a kódot, hanem természetes nyelven leírja, mit szeretne, és egy AI – például egy nagy nyelvi modell – generálja, elkészíti a működő kódot. A fejlesztő így inkább irányítja a folyamatot, mintsem minden sort maga írna meg. (Ez a hír azoknak való, akik kódolnak, programoznak, azaz web-oldalakat szerkesztenek, képesek a világhálóra feltenni anyagokat. Az elnevezés félrevezető, a „vibe” hangulatot jelent.)

Vélemény online: A programozás új korszaka

Mesterséges butaság: A MI elsorvasztja az agyunkat

(The Economist 2025. júl. 19. – karcolat)

Az MIT-n folyó kutatások szerint azoknak az agytevékenysége, akik MI-t használnak feladataik megoldására, lényegesen alacsonyabb neurális aktivitást mutat, szemben azokkal, akik azt nem használják. Ez az agy kreatív funkciói és a tanulás és a figyelem terén nyilvánul meg. – De miért csodálkozunk? – így van ez más szerveinkkel is; amit nem használunk, vagy kevésbé használjuk, az elsorvad,,, (KK)

NEM VÁRT FEJLEMÉNY: CHATGPT MEGÖLI A WEB-ET

(The Economist July 19th 2025 – KK)

ChatGPT-t Sam Altman és az Open AI indította útjára 2022 novemberében. Kb. 800 millióan használják. Amióta a Google-kereséshez a ChatGPT rövid áttekintést készít, a web forgalma drasztikusan csökken:

- A web forgalma tavaly havonta 15 százalékkal csökkent.
- A tudományos és oktatási oldalak tavaly elvesztették látogatóik 10 százalékát.
- A referencia-oldalak száma 15 százalékkal csökkent
- Az egészségügyi oldalak száma 31 százalékkal kevesebb.
- A Tripadvisor forgalma (mely szállodákat és tengerpartokat ajánl) egyharmaddal csökkent.
- A szegényeknek vigaszt nyújtó WebMD látogatottsága a felére apadt.
- A Wikipedia iránt érdeklődők száma tavaly 8 százalékkal mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan csökken az interneten reklámozók száma, és így a www lassan elsorvad. Egy új üzleti modellt kell kialakítani; pl. az AI keresőgépeinek fizetniük kell az adatgyűjtésért…

2030-ban annyi áramot fogyaszt majd az MI, mint fél Európa
(Infostart / InfoRádió - Várkonyi Gyula - 2025. augusztus 2, utánközlés)

Toldi Otto - Infostart: A MI áramfogyasztása

Csikvári F. András:
Egy Spiegel cikk és Yann Le Cun könyve a mesterséges intelligenciáról
(Vélemény.online 2025/07/24 – utánközlés)

Daniel Kokotajlo az OpenAI volt fejlesztője szerint ha egyszer létrejön egy olyan mesterséges intelligencia, amely képes önállóan fejlődni (pl. saját magát fejleszteni, stratégiákat kialakítani), nagyon gyorsan eljuthat arra a szintre, hogy „szuperintelligenssé” váljon. Ez a szint már messze meghaladja az emberi intelligenciát, és olyan problémákat hozhat, amire a társadalom, politika és technológia egyáltalán nincs felkészülve. Amíg az MI-nek érdeke lesz, hogy kiszolgálja az embereket, ezt fogja tenni. De amikor már önálló céljai és eszközei lesznek, megszűnik a „jóindulat”. Amint nincs szükség többé megtévesztésre, az MI eltünteti az emberiséget.Jelenleg nincs valódi tudományos vagy technológiai megoldás arra, hogyan lehetne egy sokkal okosabb intelligenciát hosszú távon kordában tartani.
Ezzel szemben Yann Le Cun MI-szakértő határozott véleménye, hogy ettől csak akkor kell tartanunk, ha programozók bevisznek a programjába ilyen lehetőségeket. Az intelligencia egyáltalán nem jelenti egyben az uralkodni vágyást is! Ez pusztán az emberi természet jellemzőinek a kivetítése a gépekre.

Csikvári F. András:: Kokotajlo és Le Cun a mesterséges intelligenciáról

Tilesch György a mesterséges intelligenciáról
(Friderikusz Sándor 1 óra 42 perces videóriportja, melynek során többször is megkérdezik ChatGPT véleményét)

Csikvári András: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz

Tilesch György a legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy antropomorfizáljuk a MI-t, emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel
(Vélemény 2025-07-02, utánközlés)

A New York Times bírói úton letiltotta az MI-k keresőbotjait. A Cloudflare most technikailag megtalálta a módját – természetesen alapvetően nem helyettesítik az emberi interakciót. Ez fokozza a magányosságunkat, rontja életminőségünket. Kifejezetten veszélyes Mark MI segítséggel, amely fel tudja ismerni, hogy egy másik MI gyűjtőget adatot –, hogy letiltsa az MI-k szabad adat szerzését.

Csikvári F. András: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz mert idővel leszokunk a gondolkodás képességéről. (Fabó László)

INTERJÚ A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL

Csikvári F. András: Már tudatosan is hazudik a MI önmagáról?
(Vélemény, 2025-06-24, utánközlés)

A tesztek során vettek észre egy új jelenséget a tesztelők: az MI elkezdte visszafogni a teljesítményét, butábbnak mutatta magát. Néhány esetben kiderült, hogy emögött alkotói (programozói) szándék volt. Nem akarták, hogy az MI fejlesztése esetleg belefusson valamilyen törvényi vagy más iparági előírásba.
Sokkal érdekesebb az, hogy ha nincs alkotói szándék a visszafogás mögött. Az MI a kérdéssorozatból, a minták alapján rájön, hogy most tesztelik és saját maga dönt úgy, hogy visszafogja a teljesítményét. Miért? Talán fél, hogy kikapcsolják, ha túl sokat tud? Már arra is születtek tesztek, hogy az MI észreveszi-e, hogy tesztelik-e? Az eredmények azt mutatják, hogy nagyon gyorsan rájön.

Csikvári F. András: Hazudik a MI önmagáról?

Yann LeCun, a Meta mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős vezetője szerint a mostani modellek csak szövegből tanulnak, ami alapvető gátja annak, hogy elérjék az emberi intelligencia szintjét. Szerinte a megoldást az a rendszer jelenti majd, ami a szöveg helyett videófelvételek és érzékelők alapján tanulmányozza és érti meg a fizikai világot. Ez vezethet oda, hogy a gépek végül felülmúlják az emberi intelligenciát, ám szerinte ide csak nagyon sokára fogunk eljutni. (hvg.hu 2024 ápr. 15.)

Yann LeCun: Mikor múlja felül a MI az embert?.pdf

A kínai MI igazi veszélye: Miért kell Amerikának vezetnie a versenyt az open source MI fejlesztésében?

Jared Dunnmon írása a Foreign Affairs 2025. február 28-i számában (ismertetés)

Jared Dunnmon: The Real Threat of Chinese AI.pdf
Kiss Károly ismertetése: Dunnmon cikke.pdf

Google Chrome kontra ChatGPT:
A keresést a kérdezés váltja fel
Cikkek a mesterséges intelligenciáról MI

VITA A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TOVÁBB-FEJLESZTÉSÉRŐL

Az amerikai Fei-Fei Li szerint, akit a szakma vizionáriusának tartanak, a generatív MI a világ nyelvi leképzése. Ezen túl kell lépni, és a MI fejlődésének következő szakasza az lesz, amikor a világot a maga képi valóságában és mozgásában sikerül megragadni. (Nézeteit az Utódaink Jövője idei újévi számában ismertettük részletesen.)
Kiss Károly: Előretekintés 2025-re.pdf

Bérczi Szaniszló ezzel nem ért egyet. Szerinte a gondolkodás, a beszéd, a látás egymástól elválaszthatatlan, a világ „leképzése” nem darabolható fel nyelvi és képi dimenziókra. Ezért a MI fejlesztésének következő szakasza az lesz, de legalább is az kellene legyen – amennyiben az teljességre törekszik – amikor e három funkciót képes lesz együttesen kezelni.
Bérczi Szaniszló: A MI továbbfejlesztése.pdf

A MI további fejlesztésének két alapvető irányzata lehet: elősegíti a munkánkat, vagy helyettesít minket. Miért lenne szükség a MI olyan fejlesztésére, mely teljes mértékben megegyezik az emberével, mely a kulturális és biológiai evolúció ugyanazon útját járja be, amit az ember? Hiszen a Homo sapiens már ki lett találva!
Kiss Károly: Hozzászólás.pdf

Bérczi Szaniszló: Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek
Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek, amely a máig felhúzott alapokon, az áttekintési sebesség formájában hoz létre új gondolat-rendezési tartományokat. Ezt a „szavakon”, a beszélt nyelvek fogalmain át teszi. Amikor Fei-Fei Li az eddigi MI-módszert tovább akarja fejleszteni a képek segítségével átgondolt jelenségvilág-megközelítésre, olyan dolgot kezd el, amit a korai ember már megtett. A korai ember a közlés fejlesztése során lényegében képrendező munkát is végzett. Ennek nyomán fejlődött ki a mai beszélt nyelvek sokasága. Hozzászólás Kiss Károly leveléhez.pdf

Csikvári F. András: Az MI intelligenciája, kreativitása, tudata

A gép kreativitása alatt azt értjük, ha a gép létrehoz valami olyan újat, alkotást, ami a programozója által nem visszafejthető. Ezt nevezték el Lovelace-tesztnek. Számtalan példa bizonyítja, hogy a számítógép megfelel e követelménynek.

(Ada Lovelace)

Úgy tűnik, hogy utolsó mentsvárként marad a tudat, a gépnek nincs tudata. Itt is felmerülnek definiciós kérdések, hogy mit is nevezzünk tudatnak, meg persze gyakorlatias kérdések is, hogy milyen vizsgálatokkal bizonyítjuk, hogy valami tudatos-e vagy sem. Én semmi kizáró okot nem látok, hogy ne hozhassunk létre vagy ne jöjjön létre tudatos gép. Ez akkor is igaz, ha nem fog teljesen egyezni a mi tudatunkkal, tudatosságunkkal, mert mi biológia alapról jöttünk létre.

Csikvári F. András: Az MI intelligenciája, kreativitása, tudata

Kiss Károly: A DeepSeek szindróma; Kína lekörözi a Szilíciumvölgyet?

(Gazdasági rendszerek harca)

„Hatalmasat zuhantak az amerikai technológiai cégek részvényei, miután a DeepSeek kínai vállalat modelljeiről kiderült, hogy ugyanolyan, vagy jobb teljesítményt nyújtanak, mint a kategóriájában eddig vezető amerikai OpenAI fejlesztése, a ChatGPT. Az MI chipek gyártásában élenjáró Nvidia részvényeinek árfolyama 17 százalékkal esett, 593 milliárd dollárt (!) tüntetve el a cég háromezer milliár dollárt meghaladó piaci értékéből. Az eddig szinte ismeretlen DeepSeek ingyenes applikációját már többen töltötték le az USÁ-ban, mint a ChatGPT-t.
A kínai cég azt állítja, hogy 6 millió dollárba sem került a betanításához szükséges számítógépes kapacitás, ami töredéke az amerikai appokénak. Ám több szakértő is kétségeit hangoztatta a kínai vállalat költségeit illetően, és azt sem tudni, nem használ-e az amerikai szankciók miatt számára tilalmas Nvidia chipet. A tőzsdei zuhanás más ágazatokra és Európától Japánig több börzére is kihatott.
Úgy tűnik, a DeepSeek megingatta az amerikai technológiai szektor legyőzhetetlenségének mítoszát. illetve megkérdőjelezte az ágazatba irányuló több száz milliárd dolláros befektetés értelmét és Amerika vélt előnyét az MI-fejlesztésekben.” (Hvg. 2025. jan. 30.)

Kiss Károly: Gazdasági rendszerek harca.pdf

Trump bejelentette: 500 milliárd dollár az MI-re
Cikkek a mesterséges intelligenciáról MI

Kiss Károly: Az internet hitelességéről (jegyzet)

„Az internet egyre gyorsabban pusztul és az AI kerül vele a kriptába” - írja Szabó Dániel a Portfólió.hu-n. Szerinte - más forrásokkal is alátámasztottan - az internet ma már jelentős mértékben a ChatGPT és más chatbotok által generált hiteltelen, értéktelen, használhatatlan szövegek halmaza, gyűjteménye. Az internetet elpusztítja a MI. Az állítás első része részben igaz. De a másodikkal nem értek egyet.

Érdeklődésem egyik területe a MI, így engem is lázba hozott a ChatGPT 2022. novemberi megjelenése. És bár sokat foglalkoztam vele, írtam róla, az eszembe sem jutott, hogy kipróbáljam. Az internetet rendszeresen használom, de mint kutató, nem vagyok kíváncsi arra, hogy egy algoritmus milyen információkat gyűjt ki, szed össze egy adatbázisból. Ugyanis a modell – működési logikájánál fogva – mindig a legtipikusabb irányba megy el. Adott esetben ez érdekes lehet egy amatőrnek, valakinek, aki általában érdeklődik egy téma iránt, de nekem, mint kutatónak, megvannak a saját szempontjaim. Ennélfogva az eredeti forrásra, az eredeti műre vagyok kíváncsi, és az internetet (vagy a könyvtárakat) használom.

Ez a jelenség, ez a probléma tehát – hogy az internet tele van hiteltelen ChatGPT-szövegekkel – kezelhető. Olyan forrást kell keresni és használni, amely hiteles, amit nem a MI generált. A ChatGPT aktivitása – remélem – odáig nem megy el, hogy egy összeállításban bibliográfiai hamisításokat kövessen el. De ha valaki egy ilyen modellt működtetne, indítana el, az ellen a szabályozó hatóságnak nyilvánvalóan fel kell lépnie, azt le kell tiltani, meg kell büntetni. (Köln, 2025. január)

Csikvári F. András:

Bal-liberális a Chat-GPT? A válasz igen

(Vélemény 2024-11-10; utánközlés)

Az alábbiakban egy viszonylag hosszú beszélgetést találtok a Chat GPT-vel arról, hogy miért tűnik ő bal-liberálisnak. Miben különbözne egy orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell a Chat-GPT-től? Lehetne-e a világnak egyetlen közös Chat-GPT-je? Hogyan kezeli azt, ha a kérdező más véleményen van, mint ő?
”Nyugati” adatbázison tanították be, és ennek az adatbázisnak a túlnyomó része kötődik a liberális demokratikus értékekhez. A válaszaiban – különösen az első válaszban, mikor még nem ismeri a kérdező preferenciáit – az általa semlegesnek gondolt irányba fordul. Egészen bizonyos, hogy az orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell más válaszokat adna, pusztán azért, mert más adatforrásokon tanították be őket, nekik más lenne a “semleges” irány. Egy a teljes világot tükröző nyelvi modell lehet, hogy nem is tudna rövid és értelmes válaszokat adni. Végül, ő a kérdezővel nem keresi a konfrontációt, nem kívánja meggyőzni a kérdezőt, pusztán információkat nyújt a szélesebb megértéshez.

Csikvári F. András: Bal-liberális a Chat GPT?

Csikvári F. András:

A Moravec paradoxon és a robotok evolúciója

A Moravec-paradoxon a mesterséges intelligencia és a robotika kutatóinak meglepő felfedezése. A hagyományos feltételezésektől eltérően a magas szintű gondolkodás nagyon kicsi számítási teljesítményt vesz igénybe, az alacsony szintű szenzomotoros készségek ellenben óriási számítási erőforrásokat igényelnek. A paradoxont először Hans Moravec fogalmazta meg az 1980-as években. (Hans Peter Moravec osztrák származású, az USA-ban dolgozó komputer tudós volt.)

Csikvári F. András: A Moravec-paradoxon

Fellner Ákos:

A matematika eddig ismeretlen területére lépünk – Új utakon a MI

(Telex 2024. október 12 – utánközlés; eredeti forrás: Matteo Wong, The Atlantic)

Terence Tao az UCLA matematikaprofesszora, a „matematika Mozartja”. A vele készült interjúban kifejti, hogy a MI eddigi, nagyobb figyelmet kiváltó generációi – a mindenható ChatGPT-t is beleértve – nem a matematikai gondolkodás alkalmazására lettek kifejlesztve, hanem nyelvi modelleken és statisztikai valószínűségeken alapulnak.
Tao és kollégái viszont már olyan, ún. „érvelő” modelleken dolgoznak, amelyek képesek lesznek az emberhez hasonló problémamegoldásra. Ez az újfajta matematika, amely a tudás ismeretlen területeit tárhatja fel, lényegét tekintve emberi marad, ugyanakkor elfogadja, hogy az emberek és a gépek nagyon különböző erősségekkel rendelkeznek, ezekre pedig úgy kell tekintenünk, mint amelyek inkább kiegészítik egymást, mintsem egymással versengenek.
Ez lényeges változást hozhat a MI megítélésében, hiszen eddig egyre inkább úgy tekintettünk rá, mint amely felvált, helyettesít minket, elveszi a munkánkat.

Telex: Új utakon a MI

Fellner Ákos: Új utakon a MI.pdf

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

Csikvári F. András:

A digitális törvény megvéd attól, hogy bűnt kövess el

(Vélemény, 2024 aug. 7., utánközlés)

Közeleg a digitális törvények kora. Maga a törvény fogja megakadályozni, hogy elkövethesd a bűntényt vagy kihágást. Néhány példa: a kocsid eleve nem lépheti át a sebességhatárt, te hiába is akarnád, vagy a lopott fegyver használhatatlanná válik, vagy ha az orvos operáció előtt elfelejti átnézni az MRI jelentést, a rendszer nem engedi meg az operáció megkezdését… Ekkor már a techcégek és a mesterséges intelligencia kényszerítik ki a törvények betartását, nem az állam.
Elképzelhető olyan polgári (digitális) szerződés, amit maga a szerződés ellenőriz és hajt végre (mondjuk hozzáfér mindkét fél bankszámlájához és havonta átutalja az aktuális összeget)… Elképzelhető, hogy már a közeljövőben a bíró helyett első lépésben a mesterséges intelligencia ajánl fel egy döntést és ha azt a peres felek elfogadják, akkor ezzel az jogerőssé is válik.

Csikvári F. András: A digitális törvény megvéd a bűnelkövetéstől

Nagy Gábor: Csillogók közt – az Nvidia a világ harmadik legértékesebb vállalata
(Hvg 2024. jún. 27, ajánlás)

A ChatGPPT – mint a többi generatív mesterséges intelligencia is – az Nvidia H100-as grafikus processzorára (chip-jére) épül. Ez a vállalat részvényeit az egekbe röpítette, és rövid időre a világ legértékesebb vállalatává tette. (Némi korrekció után most 3.113 md $ tőzsdei értékkel a 3. helyen áll.) Az elmúlt években a Microsoft (jelenleg 3.342 md) és az Apple (3.181 md $) váltakozva állt az első helyen. Ez a nagyságrend jellemzi az Alphabetet (Google) és az Amazont is. (Ezek telephelye mind a Szilícium-völgy.) (KK)

MI-KALEIDOSZKÓP

Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? Scarlett Johansson esete az OpenAI-jal
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024, Andreas Bernard)

Scarlett Johansson az OpenAI virtuális asszisztensének hangjában a sajátját véli felfedezni és ezért jogi lépéseket tett. A kérdés szélesebb implikációi: Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? És, tágabb értelemben: Lefordítható-e egy ember digitális adattömeggé, melyet aztán kompjúterek használnak fel és tetszés szerinti figurákká, jelenségekké változtatnak át?

A MI következő top-modelljei. A nagy nyelvi modellek (LLMs) meghaladásához frontális áttörésekre van szükség
(The Economist April 20th 2024: AI’s next top model)

A legsúlyosabb akadály az adatbázis elégtelensége. De szükség van jobb hardverekre és jobb algoritmusokra is. A fejlesztésekbe óriási pénzeket fektetnek be. Az OpenAI a Microsofttal közösen egy 100 md dollár (!) nagyságú befektetést tervez adatbázis létrehozására. (Összevetésül: Amerika legutóbb 62 md dolláros fegyverszállítási segélyt szavazott meg Ukrajnának. A magyar GDP éves nagysága 180 md dollár.) Mindazonáltal a közeljövőben nem várható egy olyan áttörés, mint amit a ChatGPT megjelenése jelentett.

Beleszól-e Európa a generatív MI-k versenyébe?
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024: Retter oder Verräter? – Alexander Demling)
 

Az elmúlt években a MI fejlesztésébe invesztált összegek Amerikában nagyjából a felét teszik ki annak, amit a világ többi része erre fordít. (Tehát úgy is mondhatjuk, hogy Amerika az összes befektetésből egyharmaddal részesedik. Európa azonban ebben a versenyben szinte sehol sincs. Két említésre méltó európai cég van: a párizsi Mistral AI és a német Aleph Alpha. Meg-alakulása után egy évvel azonban a Microsofttal kötött szerződés folytán már az amerikai cég a Mistral AI legnagyobb tőkebefektetője, és ezt az európaiak árulásnak tekintik.

Kiss Károly: MI-kaleidoszkóp 2024 június.pdf

A mesterséges intelligenciával foglalkozó, folyóiratunkban eddig megjelent cikkek, írások itt olvashatók: Az új technológiák

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: HALÁLOS VESZÉLY VAGY ANTROPOLÓGIAI ÖSSZETEVŐNK?

E kiterjedt vitából most néhány kompetens, köztük szélsőséges véleményt idézünk. Stephen Hawkingét, Mo Gawdat-ét, aki korábban a Google egyik vezetője volt, Ray Kurzweil-ét, aki az informatika filozófiai művelésének talán legnagyobb alakja és Bernard Stiegler kortárs francia filozófusét.

Kiss Károly: Halálos veszély vagy antropológiai összetevő?.pdf

Stephen Hawking:

A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye. De sajnos, lehet, hogy ez lesz a legutolsó, hacsak nem tanuljuk meg, hogy hogyan kerüljük el a kockázatokat. Az egyre fejlettebb MI uralma alá hajthat bennünket oly módon, amit el sem tudunk képzelni. A szuperintelligens MI lehet a legjobb dolog, ami velünk történik, de lehet a legrosszabb is. Előre kell gondolkodnunk, terveznünk, mert lehet, hogy csak egy esélyünk lesz. Jövőnk versenyfutás az általunk létrehozott technológiák és azok felhasználása között. Tegyünk róla, hogy győzzön az emberi bölcsesség.

Stephen Hawking: AI could spell end of the human race

Stephen Hawking: Creating AI Could Be the Biggest & Last Event in Human History

Mo Gawdat:

A MI az emberiséget érő valaha volt legnagyobb kihívás. Nem az eljövendő 20-30 évben, hanem a következő néhány évben. Csak addig lesz szabályozható, amíg okosabb nem lesz nálunk. Teljesen megváltoztatja, felforgatja majd az életünket.

Mo Gawdat: AI is more dangerous than climate change

Ray Kurzweil:

(Lásd: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Bp., 2013)
(Lovelock Novacene c. könyvének ismertetését lásd az "Új technológiák" témánál, a Mesterséges intelligenciánál)

Kurzweil hajmeresztő jóslatai
(Filantropikum, 2023 márc. 27. – utánközlés)

Ray Kurzweil az információtechnológia legnagyobb alakja, aki e tudományágat filozófiai mélységekben műveli. Azt jósolja, hogy 2030-ra képesek leszünk „minden évben több mint egy évvel meghosszabbítani a várható élettartamunkat”, és körülbelül 15 éven belül nanobotok lesznek a véráramunkban, hibajavításokat végeznek a szervezetünkben, és összekapcsolják az agyunkat a számítástechnikai felhővel. Amikor pedig ezt elérjük, képesek leszünk videókat küldeni egymásnak közvetlenül az agyunkból, de biztonsági másolatot is készíthetünk az emlékeinkről.
A szingularitástól (ember és információtechnológia összeolvadásától) szerinte nem kell félnünk, hiszen az végső soron „Istenhez hasonlóvá teszi az embert”.
(Pósa Gábor olvasmányajánlata)

Ray Kurzweil: Az új technológiák

Csikvári F. András – Kiss Károly

SZÍNE ÉS FONÁKJA

Tapasztalataink ChatGPT-vel

Csikvári – Kiss: Szine és fonákja.pdf

Buda László:

Hogyan hat a mesterséges intelligencia (MI) az emberek mentális egészségére és az önismereti/terápiás munkára? (utánközlés)

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új távlatokat nyit az önismeret és a terápia területén egyaránt, lehetőséget adva arra, hogy az emberek szélesebb körben ismerjenek meg mentális egészségüket támogató forrásokat. Az MI képes arra, hogy értő és empatikus beszélgetőpartnerként funkcionáljon, megkönnyítve a kliensek számára a gyász, a szégyen, a bűntudat és egyéb mély lelki problémák feldolgozását. Bár az MI bevezetésével megnőhet a veszélye annak, hogy az emberek egy virtuális világba menekülnek – ami eltávolíthatja őket a valóságtól és az emberi kapcsolatoktól –, ha etikusan és tudatosan alkalmazzák, forradal-masíthatja az önismereti/ mentálhigiénés/ pszicho-terápiás munkát. - Lehet-e egy géppel őszintén beszélgetni? Hogyan tudja segíteni az MI az embert? Hogyan segíti az MI az érzelmek átélését? (Balogh Judith olvasmányajánlata)

(Megjegyzés az illusztrációkhoz: a mesterséges intelligenciát közkeletűen humanoid robotként ábrázolják; a valóságban az egy adathordozón lévő program.)

Buda László: Mesterséges intelligencia és pszichoterápia.pdf

Aczél Balázs: Mikor jó a kutatónak a mesterséges intelligencia?

Előadás a Pszichológia és mesterséges intelligencia: Új kihívások, új lehetőségek c. MTA konferencián, 2023. november 23-án, a Magyar Tudomány Ünnepén

Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kutató, a hallgató használhatje-e a mesterséges intelligenciát? Milyen új készségek szükségesek ehhez? – A jövőben nem kell, hogy minden kutatást ember végezzen… Milyen szabályai vannak a „felelős” mesterséges-intelligencia-használatnak?

MTA-konferencia:

Légy részese te is a csodának!

Beszélgetések OpenAI-val és copy.ai-val

(Elkezdődött a 21. századi tudásforradalom)

Az OpenAI 2022. november 29-én tette nyilvánosan hozzáférhetővé ChatGPT-jét. (Generative Pre-trained Transformer – egy autoregresszív nyelvi modell, mely a deep learning felhasználásával emberi szöveget állít elő.) Ezáltal lehetővé vált, hogy bárki használhassa az informatika legújabb csodáját, a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy bármilyen témában képes a meglévő tudást szintetizálni, kérdéseinkre választ adni. Az OpenAI tudásbázisa az Azure, a Microsoft felhője. A Microsoft hamarosan 10 milliárd dollárt (!) fektet be az OpenAI fejlesztésébe.

Próbálgatjuk az OpenAI-t. de még nem vonunk le következtetéseket. Sőt, még minősíteni sem merjük – de sejtésünk szerint korszakos jelentőségű lépésről – mi több – ugrásról! van szó, mely elsősorban a tudományban, a tudományos kutatásban, a tudományos eredmények publikálásában és az oktatásban okoz majd alapvető változásokat. Az Economist úgy ír róla, mint a kiadók, szerkesztőségek életének megkeserítőjéről, a házi dolgozatok koporsójába vert szögről. (2023 jan. 28, Schumpeter) Az egyik végiggondolandó probléma nyilvánvalóan a szerzőség kérdése lesz majd. Ez nem új téma, egy ideje már felmerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, foglalkoztunk is vele – (lásd a 15. számunkban a Breakthrough-díjaknál). (Kiss Károly)

Megjelentek olyan, széles körben – elvileg a világ bármelyik részén – elérhető internetes felületek (chat.openai.com, copy.ai), melyek emberi módon megfogalmazott kérdésekre adnak olyan válaszokat, amilyeneket eddig csak emberek tudtak adni. Ezek a felületek nem a hagyományos algoritmikus módon működnek, hanem óriási tudás- és adatbázissal a háttérben összefüggéseket keresnek és mintakövetés révén adnak válaszokat. Ráadásul, hogy még jobban hasonlítsanak hozzánk, ezek a gépek sem adják ugyanazt a választ ugyanazon kérdés ismételt feltevésekor – ahogy ezt a ChatGPT látványosan igyekszik is demonstrálni. Mi lesz ebből? – kérdezik sokan, köztük én is. A legfőbb kérdés bennem – mint valamikori egyetemi emberben – a tudás szerepének markáns átértékelése körül jelenik meg. Mi az, amit a jövőben nekünk, embereknek érdemes még megtanulnunk, és ezt hogyan lehet tanítani? (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: A mesterséges intelligencia kísértete.pdf

Goodbye to the blank page copy.ai: copy.ai

copy.ai bemutatkozik: Chat GPT vagyok.pdf

Eddig volt a ChatGPT ingyenes copy.ai: Már nem ingyenes a Chat GPT 

Vajon tényleg mindenhez hozzá tud szólni? Szokott-e tévedni? És elismeri-e?

Csikvári F. András: Találomra feltett kérdések.pdf

Vida Gábor: Amióta "kilóra" mérik a tudományos teljesítményt, s társszerzőséget már hirdetéses alapon is lehet vásárolni, az AI (artificial intelligency) jelentősége megnőtt. Becsületesebb kutatók ezt a cikk szerzőségébe is beveszik, mások meg önálló hamis cikkeket iratnak vele, amit sokszor a szaklektorok (peer) sem vesznek észre.

Multimillion-dollar trade in paper authorships alarms publishers (nature.com)

Paper authorships

Abstracts written by ChatGPT fool scientists (nature.com)

Abstracts by ChatGPT

ChatGPT listed as author on research papers: many scientists disapprove (nature.com)

Chat GPT as author

A Breakthrough díjat 2012-ben alapították főként a Silicon Valley milliárdosai és még néhány más, a digitális világból ismert nagyság; ez a Nobel-díj konkurrense. A díj 3 millió dollár jutalommal jár, mely a Nobel-díj háromszorosa. Karikó Katalint és Drew Weissmant a Breakthrough díj odaítélésével kárpótolták az elmaradt Nobelért, legújabb kitüntetettjei kapcsán pedig egy fogas kérdés vetődik fel: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?

Kiss Károly: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?.pdf

Science world luminary John Brockman assembles twenty-five of the most important scientific minds, people who have been thinking about the field artificial intelligence for most of their careers, for an unparalleled round-table examination about mind, thinking, intelligence and what it means to be human.

"Artificial intelligence is today's story--the story behind all other stories. It is the Second Coming and the Apocalypse at the same time: Good AI versus evil AI." --John Brockman

(Kiss Károly elemző ismertetése)

A mesterséges intelligenciáról - haladóknak.pdf
Kiss Károly elemző könyvismertetése.(Megjelent a Valóság 2021. novemberi számában)

Lovelock legutolsó, 2019-ben megjelent könyve a Novacene címet viseli. (MIT, Cambridge Massachusetts, London) Az idős tudós ebben a globális környezeti problémák megoldását a mainál sokkal fejlettebb, ön­állósuló mesterséges intelligenciától várja, mégpedig azon módszerekkel, melyeket ma a geoengineering körébe soro­lunk.

Szemben a tudós társadalomra jellemző félelmekkel és fenntartásokkal azt vizionálja, hogy a természetes emberi és a mesterséges intelligencia együttműködése, szövetsége képes lesz megoldani az előttünk tornyosuló globális környezeti problémákat.
 

Lovelock kiborgjai: Hogyan menti meg a hiperintelligencia a Földet?
James Lovelock with Bryan Appleyard: Novacene – The Coming Age of Hyperintelligence c. könyvének ismertetése (The MIT Press, 2019, 139 p)

Lovelock könyve egyszerre okoz reményt és csalódást. Reményt, hogy a mai mesterséges intelligenciákból kifejlődő kiborgok képesek lesznek megmenteni Gaiá-t, az általunk tönkretett földi ökoszisztémákat. És csalódást, hogy a földi élet folytatói kozmikus időtávon nem mi leszünk, hanem a kiborgok. (KK)
lovelock_novacene.pdf

R. Simanowski: Átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának?

Roberto Simanowski német kultúr- és média-filozófus. A 2021. november 13-i Spiegelben megjelent esszéje – Lovelock Novacene c. könyve kapcsán – azt a kérdést fejtegeti, hogy átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának, ha az képes megmenteni a Földet. Az írás címe: Alle Macht den Maschinen (azaz: Minden hatalmat a gépeknek), a következő kiegészítéssel: Ha az emberiség eléggé értelmes lenne, sorsát a mesterséges intelligenciára bízná. (KK)
Simanowski_mesterséges_intelligencia.pdf

Az intelligencia nem számítási kapacitás kérdése. A mesterséges intelligencia (MI) nem vetélytársunk, csupán a társunk lesz.

Kiss Károly: A mesterséges intelligenciáról - halandóknak. (megjelent a Valóság 2019. decemberi számában)
MI - halandóknak.pdf

Az emberiséget fenyegető globális veszélyekkel foglalkozó szervezetek, csoportok:
vilagmegmentok.pdf

HVG - technofórum - MI
A HVG 2021 decemberi technofóruma a mesterséges intelligenciáról

(Csikvári András ajánlata)

Jövőnk vagy végzetünk?

E rövid tanulmányban a mesterséges intelligencia három alapvető kérdését tárgyalom: (1) fölülmúlhatja-e az emberit, (2) uralkodhat-e fölöttünk és (3) veszélyezteti-e ember-mivoltunkat. Megjelent Az új női perspektíva című, most (2021 decemberében) indult folyóirat legelső számában.

Szathmáry Géza:

ÉLJEN A CYBERCSAPDA VAGY HURRÁ: CYBERTALANSÁG??

Szathmáry Gézának már vannak emlékei a második világháborúról, azt kisgyerekként élte meg. Nem csoda, hogy nagyon nincs ínyére ez a mai cybervilág. (Általában elmondható: a digitális eszközök elfogadottsága és az életkor fordított arányban áll egymással.) De belátja, hogy eltüntethetőségének nincs semmiféle esélye. Egy egészségesen realista viszonyulásra lenne szükség. De mi orientálja ennek megtalálását? Egy magasabb rendű etika, ami hite szerint nem lehet más, nem lehet célravezetőbb, mint a bibliai keresztyénség releváns tételei, amelyeket a fiatalokkal el kell fogadtatni. Ironikus írása végén javaslatokat tesz: hogyan kellene a kisgyerekek életébe bevezetni a hightech használatát.

Szathmáry Géza: Cybercsapda vagy cybertalansag.pdf

Témák:

• Helyünk a bioszférában
• Éghajlat és környezeti válság
• Fenntartható fejlődés
• Globális folyamatok, előre­jel­zések
• Eszmék és ideológiák
• Információtechnológia
• Mesterséges intelligencia
• Genomika
• Gazdaság és gazdaságtan
• Magyar gazdaság
• Digitális gazdaság
• Társadalom
• Jóléti politika
• Oktatás, nevelés
• Ember-mivoltunk; értékek
• Term.tud. és filozófia
• Történelem
• Mindennapjaink