Jóléti politika

(egészségügy, nyugdíjrendszer, szociálpolitika)

 

Súlyos lemaradás az egészségügyben
(Hvg 2026 jan. 8, Herzog Tamás)

Az összehasonlításból kiderül, hogy az egy főre jutó hazai egészségügyi kiadások (vásárlóerőparitáson) nem csak az EU-s átlag felét teszik ki, de a volt szocialista országokhoz képest is utolsóelőttiek vagyunk. Ez elgondolkodtató: Nem inkább a mindenkinek járó rezsi-csökkentést kellene differenciálni és mérsékelni a választási osztogatást?
(Jó hír viszont, hogy a hazai magán-egészségügyi pénztárak forgalma nö-vekszik. Ez elvezethet majd egy olyan "egészségesebb" rendszerhez, amikor az állami egészégügyi szolgáltatásokat a magánpénztárakkal kötött biztosítások egészítik ki.)

 

 

Botos Katalin: A nyugdíjasok és az egészségügy

Összeállításunkban rávilágítunk az egészségügy egy megoldatlan problémájára: társadalmunk legidősebb tagjai az emberi méltóságot nélkülöző körülmények között, elfekvőkben búcsúznak el az élettől. A szépkorúak helyzete intézményesítetten nem biztosított, nagy gondot jelentve a mind tovább dolgozni kénytelen aktívaknak... A Hospice szolgálatok érdeme: a méltósággal telibb búcsú formájának biztosítása. Ilyen intézmény azonban kevés van. Tömeges, intézményes megoldáshoz elöregedő társadalmunkban határozott gazdaságpolitikai intézkedések kellenének... Ellátó intézmények létesítése, és a családi otthon- ápolás további könnyítése.

Egyes ellenzéki szakértők javaslata a nyugdíj megkurtítására, a családok és a nők számára adott kedvezmények visszavonására elfogadhatatlan. Ezek a nézetek arról tanúskodnak, hogy szerzőik nem ismerik a magyar valóságot, érzéketlenek a szociális problémák iránt. Csupán néhány számadat:
- A magyar nyugdíjasok több mint 95 %-a kevesebb pénzt kap havonta, mint az aktuális nettó átlagbér.
- Csak kb. 50–80 ezer fő kap az átlagbérnél magasabb nyugdíjat a 2 millió nyugdíjasból.
- Az elmúlt évtizedekben az átlagos helyettesítési ráta (a nyugdíjaknak a bérekhez viszonyított aránya) a korábbi, nyugati világban is általános 65-67%-ról, napjainkra nálunk 50%-ra csökkent!

Magyar Hírlap Az egészségügy egy szegmense
Előadás a Mária Rádióban: Az idősek ellátása
Szépkorúak élethelyzete
Nyugdíjrendszer és ellenzéki „szakmaiság”

 

 

(Életünk meghosszabbításának programja)
(Spiegel Buchverlag 2024 – Kiss Károly ismertetése)

Az elmúlt évtizedekben a MI-algoritmusokkal és szuper-kompjúterekkel felszerelt tudósoknak sikerült a legösszetettebb biológiai folyamat, az öregedés legfontosabb összetevőit megfejteniük. Rohamosan fény derül azokra a sejtekben és molekulákban lejátszódó folyamatokra, és a köztük lévő összefüggésekre, melyek részt vesznek az öregedésben. Egyes tudósok az elöregedett sejteket újraprogramozással akarják megfiatalítani, mások megelégszenek azzal, ha sikerül lelassítaniuk az öregedés folyamatát. A próbálkozások a klinikai kísérletektől a bio-hekkelésig terjednek. Az új udományág magába foglalja a biológiát, gerontológiát, neurológiát, onkológiát, táplálkozástudományt, sportmedicínát és egyebeket.
Sok múlik az életmódon is. A kutatók megismerik, hogy mi áll a böjt hátterében: hogyan hat az a molekuláris folyamatokra. Hogyan hozza mozgásba a sport a sejt energiaközpontját és hogyan hat a DNS-hibák kijavítására, és hogyan segít megtartani a szinapszisokat.
Manapság az aktív évek után még 10-15 évre lehet számítani idős korban. Ez nemsokára 20-30 évre tolódik ki. Ez új időskori életformák kialakítását igényli majd a szükséges társadalmi változásokkal együtt.

A könyv tíz fejezete:
I. Betegség-e az öregség? (Hogyan fejtik meg a biológia egyik legnagyobb titkát)
II. Állítsd meg az órát! (Hogyan mérhető a biológiai kor és hogyan lehet visszafordítani?)
III. A rák leküzdése (A legnagyobb reménység)
IV. Gének, sejtek és a szuperkorúak (Egyes százévesek miért vannak még mindig a topon?)
V. Agyunk egészsége (Miért hosszabbítják meg az életet a jóbarátságok és az Alzheimer többé miért nem legyőzhetetlen)
VI. Étkezés (Az élet meghosszabbítása helyes étkezéssel)
VII. Fitness (A lustáknak rosszak az esélyei)
VIII. Bioheking és sztár-gyógyszerek között (Útban a fiatalító orvoslás felé)
IX. Százévesek társadalma (Hogyan készüljünk fel rá)
X. Az élet meghosszabbításának programja: Az alapszabályok

Lebensverlängerung: Bevezetés.pdf
A könyv tíz fejezetét következő számainkban folytatásokban fogjuk ismertetni.

A Bürgergeld (információ)

A németországi menekültek 44 százaléka (az ukránok majdnem 60 százaléka) kap Bürgergeld-et. A Bürgergeld 2023 jan. 1. óta van érvényben, ez a német szociális állam hihetetlenül bőkezű támogatása. A munkaképes, de állástalan emberek és családtagjaik kapják, hogy elősegítse a munkához jutásukat és a megélhetésüket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Bürgergeld a munkanélküli segélyen, a lakástámogatáson és a gyermekek után járó család-támogatáson felül jár (!). Összege havonta és felnőtt személyenként 500-560 euró (!). De kiskorúak és gyermekek is kapják havi 360-470 euró összegben. A jogosultságot a helyi jobcenterek állapítják meg. Nem csoda, hogy a fél világ megindult Németország felé! (KK)

Bundesministerium für Arbeit und Soziales: Bürgergeld

 

 

A nyugdíjkorhatár felemelése

A fejlett országok népessége elöregszik. De nem csak az átlagéletkor emelkedik, az egészségben megélt évek

Magyar magánegészségügy

száma is! Ezért minden nyugati országban napirenden van a nyugdíjkorhatár felemelése. Ez hármas haszonnal jár:

A kormány – legutolsó vá-lasztási győzelme után – rendezte az állami és ma-gánegészségügy addig ösz-szezavarodott, csökkenti a nyugdíjalapokra nehezedő nyomást, mérsékli a munka-erőhiányt és értelmet ad az idős emberek meghosszabbodott egymásba fo-nódott viszonyát. A meg-nyugtató megoldás az lenne, ha bevezetnék a kiegészítő biztosítások rendszerét. életének. A diagramon az látható, hogy a 65-69 éves korúak hány százaléka dolgozik az egyes országokban.

Társadalmunk a vagyoni-jövedelmi helyzet mentén erősen differenciált – szocialista atavizmus arra törekedni, azt

(Der Spiegel Nr. 32 / 1.8.2025)

fenntartani, hogy éppen az egészségügyi ellátás terén ne jelentkezzenek e vagyoni-jövedelmi különbségek. Ez megoldást

 

jelentene sok mai kritikus problémára.

 

Lásd erről: Hvg, 2025. júl. 31, =Szabó Yvette: Megorvosolják

 

 

Kiss Károly: Felvételik évadja

130 ezren jelentkeztek a felsőfokú oktatásba és a felvettek száma az idén is meghaladta a 90 ezret (96 ezer). Nőtt a jelentkezők száma, a tanárjelölt is több, ám a számok mögé nézve a Hvg aggasztó jeleket vél felfedezni: „az egyszerűsített képzések, a mélyre vitt ponthatárok nem egyetemi színvonalat mutatnak”. Továbbá a lap szerint a kormányzat egyre látványosabban rontja a felsőoktatás színvonalát, nyilván a pocsék egyetemekre tömegesen felvett boldog fiatalok jövő évi szavazataira vadászva.”

Ami a konkrét kifogásokat illeti:
- A kormány jelentősen megkönnyítette a bejutási feltételeket. A nyelvvizsga nem feltétel, megszüntették a minimális bejutási ponthatárt és az intézményekre bízta, milyen plusz pontokat kaphatnak a felvételizők.
- A rövid ciklusú tanárképzés lehetővé teszi, hogy 2, 3, vagy 4 félév alatt tanárrá lehet képezni a más szakot végzetteket. De továbbra is kevesen jelentkeznek természettudományos osztatlan szakpárokra és nagy a lemorzsolódás.
- Bevezették a FOSzK-nak nevezett, gyakorlati tapasztalatot is nyújtó felsőoktatási szakképzést – az azonos nevű alapszakot ezáltal három félévvel hamarabb fejezhetik be a hallgatók.
Az oktatási követelmények lazítása azonban világtendencia.

Kiss Károly: Felvételik évadja.pdf

 

 

Kiss Károly: Már nem annyira halálos - Sikerek a rák elleni csatában
(The Economist 2025 júl. 19, ismertetés)

A gazdag országokban a férfiak fele, a nők egyharmada rákos beteg lesz. Sok országban ez a leggyakoribb halálok, Amerikában a szívbetegségek után ez a második, évente 600 ezer embert visz el. Világviszonylatban minden haláleset egyhatodát ez okozza, ez évi 10 millió ember.

A rák erősen kapcsolódik a korhoz, ezért az elöregedő társadalmakban nő a megbetegedések száma. Az elmúlt 30-egynéhány évben, 1980 óta a rákos halálozások száma világviszonylatban erősen nőtt, kb. 105 százalékkal. De ha ebből kiszűrjük a népesség növekedését, már csak kb. 15 százaléknál tartunk. Ha pedig az életkor emelkedését is figyelem-be vesszük, a rákos betegségek aránya valójában csökkent, 30 százalékkal!
A rák rendkívül összetett és hosszan kifejlődő betegség, az ellene folyó harc igen sok területet érint, ezért a javulás is a legkülönfélébb formákban jelentkezik. A szűrés és a beavatkozás kockázatokkal jár, ráadásul nem minden daganat válik rosszindulatúvá, ezért a fejlődésre elsősorban itt lenne szükség: hogy a szűrést és megelőző beavatkozást valóban csak azok esetében alkalmazzák, akik ki vannak téve a rák veszélyének. A kutatók most arra törekszenek, hogy ártalmatlan biomarkerekből, így vér- és vizelet- mintákból, vagy egyszerűen csak lélegzet-mintából (esetleg szövet-mintákból) megállapítható legyen: szükség van-e a további vizsgálódásra.
A cél, hogy a kezelés célzottabb legyen, és megkíméljék a betegeket a felesleges sebészeti beavatkozásoktól, kemo- vagy radioterápiától. Fontos szerepe van a megelőzésnek, az olcsóbb gyógyszereknek és az immunrendszer megerősítésének.
A rák elleni küzdelemben az előrehaladás számottevő, de azért nem érzékeljük, mert nem kimagasló sikerek, ugrások formájában, hanem fokozatosan megy végbe. – És egy figyelemreméltó hír: Kína megelőzte Amerikát a rákkutatásban…

Kiss Károly: Sikerek a rák elleni csatában.pdf

 

 

Rangsorok
(The Economist June 21st 2025)

Az Economist által felállított rangsorban a világ legélhetőbb városai listáján Koppenhága, Bécs és Zürich áll az első három helyen. (Az ötfokozatú értékelésben Budapest a legmagasabbat kapja – és a 32. helyen áll.)
A HDI (Human Development Index) mutatók a várható életkort, az oktatást és a jövedelmet tartalmazzák. A HDI alapján számított életszínvonal országok közötti rangsorában Izland, Norvégia és Svájc az első három helyezett. Mi a 46. helyen állunk (0,870 index, 77,0 év és 15,5 év mutatókkal).
A három legboldogabb ország: Finnország, Dánia és Izland. Sajnos, mi boldogtalanok vagyunk, csak a 69. helyen állunk, holott az életszínvonal- rangsorban a 46.-ok vagyunk.

Kiss Károly: Rangsorok.pdf

 

 

Kiss Károly:
A magyar egészségügy a szocialista eszme túlélésétől szenved

Miközben megtagadjuk a kommunista és a szocialista múltat, az egészségügyben – demagóg módon – ragaszkodunk annak elveihez, életben tartásához. Az a kormány, amelyik rászánja magát, és leszámol e téveszmével, nagy kockázatot vállal, elveszítheti a hatalmat. De a realitások előbb-utóbb a választókat is meg kell győzzék.
Az elmúlt 15 év azt bizonyítja, hogy a csupán állami keretek között működő egészségügy nem lehet sikeres, szükség van a magántőke masszív bevonására, szabad utat kell nyitni a magánérdekeltségnek. A műszaki fejlődés forradalmasítja a gyógyászatot és a gyógyszeripart. Ez a fejlődés igen tőkeigényes és költségrobbanást okoz. Az elöregedő társadalmak amúgy is egyre többet kell költsenek az egészségügyre és a nyugdíjakra.

Miközben számtalan megoldást találhatunk, egyvalamit nem tudunk kikerülni: az alapcsomag és a kiegészítő biztosítások rendszerét. Ezek nélkül nem építhető ki egy jól működő egészségügyi rendszer. Emellett természetesen lehetővé kell tenni a magánbiztosítók működését is. Én a német egészségügyi rendszert tartom ideálisnak. De döbbenetes, hogy még e rendszerben is a magán-betegeknek is átlagosan egy hónapot kell várniuk... Az állami rendszer biztosítottainak meg két-három hónapot...

Kiss Károly: Szocializmus az egészségügyben.pdf

 

 

Hogyan éljünk 100 évig?
(Orvosbiológusok lázadása az öregedés ellen)

(Der Spiegel, Nr. 39 / 21.9.2024 – szemlézés)

A kutatóknak sikerült megfejteni az öregedés kulcsát. Az eddigi felfogással szemben azt állítják, hogy az öregedés nem természetes folyamat, hanem betegség – a kor előre-haladtával megjelenő betegségek sorozata. És ha az öregedést nem természetes folyamatként, hanem súlyos betegségek forrásaként fogjuk fel, akkor az orvostudomány arra koncentrálva megtalálja e betegségek gyógyításának lehetőségét. Akkor lehet kezelni, és orvosságokat felírni rá.
De abban a terület minden vezető tudósa egyetért, hogy az öregedés ellen legtöbbet mi magunk tehetünk. A legfontosabb a megfelelő étkezés és a sok mozgás, sport.

Kiss Károly: Éljünk 100 évig!.pdf

 

A biológiai óra
(Spiegel-cikk ismertetése)

Steve Horvath német származású(!) genetikus, matematikus feltalált egy olyan módszert, amivel mérhető a szervezet biológiai kora – ezáltal a tudományág nagy nemzetközi sztárja lett. „A biológiai kor a sejtjeink, szöveteink és szerveink igazi, a biokémián alapuló korát jelenti” – így szól a tudományos definíció.

Kiss Károly: A biológiai óra.pdf

 

Botos Katalin: Nézzük meg az egészségügyi helyzetet Magyarországon!

Kelet-Közép-Európában az egészségügy részesedése a GDP-ből jelentősen alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Az orvosi és ápolói személyzet is elmarad a kívánatos szinttől, hazánkban ez kifejezetten tragikus. Csakúgy, mint a bérszínvonal elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól. Ugyanez igaz a születéskor várható élettartamra, és hogy 65 évesen meddig élnek még az emberek. Az elkerülhető halálesetek száma ugyancsak jóval magasabb nálunk, mint az Unióban. Súlyos probléma a dohányzás, az elhízás és az öngyilkosság. Mindezek mögött finanszírozási problémák húzódnak meg...

Botos Katalin: A hazai egészségügy.pdf

Botos Katalin: Egészségügy Európában.pdf

Kiss Károly: Megjegyzések a hazai egészségügy reformjához
Két lépés elengedhetetlennek tűnik. Az egyik az alapellátás és a kiegészítő biztosítások rendszerének bevezetése. Ez azonban garantáltan kormánybuktató tényező. A másik: hogy a magánellátók is részesei legyenek az állami biztosítási rendszernek. Ezt viszont célszerű lenne megcsinálni.

Kiss Károly: Egészségügyi rendszerreform.pdf

 

Kásler Miklós: 2050-ben minden 65 év fölötti ember rákos lesz

Ennek ellentmond Ray Kurzweil jóslata, aki szerint az információtechnológia gyógyászati alkalmazásának eredményeképpen 2030-tól minden évben egy évvel meghosszabbodik majd az életkorunk…

Ray Kurzweil: Az új technológiák

 

Még javában folyt a második világháború, amikor Lord Beveridge azt javasolta, hogy a sokat szenvedett angol népet a háború után majd különféle jóléti intézkedésekkel kárpótolják. Ez volt a jóléti állam kialakulásának kezdete Európában. Az egyre kiterjedtebb jóléti szolgáltatások két évtizeden át jelentős gazdasági fellendülést eredményeztek Nyugat- és Észak-Európában. A magasabb, progresszív adókból befolyó többlet-bevételt a munkaerő képzésére, oktatására, egészségi állapotának karbantartására fordították. Ennek előnyeit nem csak a dolgozók és az alkalmazottak élvezték; hasznot hozott a vállalkozóknak és az egész társadalomnak (pozitív externáliák).

Ez a fellendülés a ’70-es évek végéig tartott, amikor a magas infláció és a munkanél­küliség együttes megjelenése jelezte a jóléti állam aranykorának a végét. A monetarizmus képében megjelenő ellenideológiát Milton Friedman és a chicagói iskola dolgozta ki, a politikában pedig Margaret Thatcher és Ronald Reagan hatalomra kerülése jelezte a változásokat. (Bár az USA sohasem volt jóléti állam, a monetarizmus a piaci logikát erősítette a gazdaságban és a társadalomban is.) A monetarista forradalom azonban nem befolyásolta lényegesebben az európai jóléti rendszereket. Ugyanakkor a feltörekvő országok erős versenytársként jelentek meg a világpiacon: jóléti rendszerek hiányában olcsóbban termeltek, áruik verseny­képe­sebbek lettek. Azóta beszélünk Európa stagná­lásáról, hanyatlásáról. A hagyományos jóléti rendszerekhez a svédek nyúltak először komolyabban hozzá; újításuk az volt, hogy a változatlanul állami finanszírozású jóléti szolgáltatások kivitelezését, megvalósítását a magánszektorra bízták.

A skandináv országokban a jóléti állam újszerű változata alakult ki. Megreformálták a közszférát, és hatékonyabbá és felelősségteljesebbé tették az államot. Leszállították az adókat, helyrehozták az állami pénzügyeket, majd pedig - az állami gondoskodás kiterjedt rendszerét megtartva - új módszereket vezettek be a jóléti politikában. Ezek lényege: piaci eszközöket használnak fel az állami ellátásban.

Kiss Károly:
http://kisskaroly.x3.hu/vilgazd/skandinav-joleti-reformok.pdf

 

What if?
Scenarios for the future of health.
The Economist July 3rd 2021

Az Economist idei What if? melléklete az egészségügy területét érintő képzelgéseket, jövő­jóslásokat tartalmaz

what_if_2021.pdf
Kiss Károly ismertetése

 

A nyugati társadalmak egyik legsúlyosabb gondja az utóbbi években az elöregedés. Ez idővel munkaerő-gondokat vethet fel, és veszélyezteti a nyugdíjrendszert. A jóléti társadalmakban ugyanis „felosztó-kirovó” nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy az aktuális nyugdíjak fedezete nem a biztosítottak munkás évei során teljesített befizetések, hanem a munkavállalók aktuális befizetései. (Szemben Amerikával, ahol a nyugdíj forrása a biztosított befizetései plusz a munkáltatói hozzájárulások.)

A kifizetett nyugdíjak és a befizetett nyugdíjjárulékok egyensúlyban tartására a svédek olyan indexálási rendszert működtetnek, melynek során az adott évben kifizethető nyugdíjak összegét a járulék-befizetések változásával indexálják. (Lásd erről az előző tanulmányt.) Botos Katalin és Botos József egy olyan nyugdíjrendszert javasolnak, ahol a munka-alapú nyugdíjak mellé olyan nyugdíj-pótlék jár, melynek nagysága a felnevelt gyermekek számától és taníttatásától függ. Ez logikus megoldás, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben a szülők nyugdíját a fiak befizetéseiből teljesítik:

Botos Katalin – Botos József: A nyugdíj összekapcsolása a gyermekvállalással és tanítta­tással.
botos_nyugdij.pdf

Vita a gyermekalapú nyugdíjrendszerről: Fellner Ákos hozzászólása és a javaslattevők válasza.
fellner_botos_vita.pdf

Botos Katalin: Három tőke: melyik a szűkös elem?. A természeti tőkének és a humán tőkének a pénztőkével azonos szerepet kell kapnia a gazdaságban. TÉR – GAZDASÁG – EMBER. Győr, 2015. június.
botosk_harom_toke.pdf

A félelem, hogy az elöregedő társadalmakban nem lesz elég munkáskéz, eltúlzott. Lásd erről a dán gyakorlatot és a német elképzeléseket. Világszerte, de a gazdag országokban különösen, a 65 évesnél idősebb népesség száma nő a leggyorsabban. Mivel a jobb egészségi állapot miatt munkaképességük nagyrészt megmarad, ennek a rétegnek a foglalkoztatása olyan gazdasági lehetőségeket és dinamizmust tartogat, mint ami a nőknek a munkába való tömeges bevonásával történt a hetvenes években. Az elöregedés tehát nem gazdasági-költségvetési-szociális gondokkal jár; ellenkezőleg.

Kiss Károly:
Az ezüst cunami.pdf

Az állampolgár, az ellátórendszer és az állam. A magyar egészségügy főszereplői. Botos József elemzése:
botos_ j_egugy.pdf