Jóléti politika

(egészségügy, nyugdíjrendszer, szociálpolitika)

 

(Életünk meghosszabbításának programja)
(Spiegel Buchverlag 2024 – Kiss Károly ismertetése)

Az elmúlt évtizedekben a MI-algoritmusokkal és szuper-kompjúterekkel felszerelt tudósoknak sikerült a legösszetettebb biológiai folyamat, az öregedés legfontosabb összetevőit megfejteniük. Rohamosan fény derül azokra a sejtekben és molekulákban lejátszódó folyamatokra, és a köztük lévő összefüggésekre, melyek részt vesznek az öregedésben. Egyes tudósok az elöregedett sejteket újraprogramozással akarják megfiatalítani, mások megelégszenek azzal, ha sikerül lelassítaniuk az öregedés folyamatát. A próbálkozások a klinikai kísérletektől a bio-hekkelésig terjednek. Az új udományág magába foglalja a biológiát, gerontológiát, neurológiát, onkológiát, táplálkozástudományt, sportmedicínát és egyebeket.
Sok múlik az életmódon is. A kutatók megismerik, hogy mi áll a böjt hátterében: hogyan hat az a molekuláris folyamatokra. Hogyan hozza mozgásba a sport a sejt energiaközpontját és hogyan hat a DNS-hibák kijavítására, és hogyan segít megtartani a szinapszisokat.
Manapság az aktív évek után még 10-15 évre lehet számítani idős korban. Ez nemsokára 20-30 évre tolódik ki. Ez új időskori életformák kialakítását igényli majd a szükséges társadalmi változásokkal együtt.

A könyv tíz fejezete:
I. Betegség-e az öregség? (Hogyan fejtik meg a biológia egyik legnagyobb titkát)
II. Állítsd meg az órát! (Hogyan mérhető a biológiai kor és hogyan lehet visszafordítani?)
III. A rák leküzdése (A legnagyobb reménység)
IV. Gének, sejtek és a szuperkorúak (Egyes százévesek miért vannak még mindig a topon?)
V. Agyunk egészsége (Miért hosszabbítják meg az életet a jóbarátságok és az Alzheimer többé miért nem legyőzhetetlen)
VI. Étkezés (Az élet meghosszabbítása helyes étkezéssel)
VII. Fitness (A lustáknak rosszak az esélyei)
VIII. Bioheking és sztár-gyógyszerek között (Útban a fiatalító orvoslás felé)
IX. Százévesek társadalma (Hogyan készüljünk fel rá)
X. Az élet meghosszabbításának programja: Az alapszabályok

Lebensverlängerung: Bevezetés.pdf
A könyv tíz fejezetét következő számainkban folytatásokban fogjuk ismertetni.

A Bürgergeld (információ)

A németországi menekültek 44 százaléka (az ukránok majdnem 60 százaléka) kap Bürgergeld-et. A Bürgergeld 2023 jan. 1. óta van érvényben, ez a német szociális állam hihetetlenül bőkezű támogatása. A munkaképes, de állástalan emberek és családtagjaik kapják, hogy elősegítse a munkához jutásukat és a megélhetésüket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A Bürgergeld a munkanélküli segélyen, a lakástámogatáson és a gyermekek után járó család-támogatáson felül jár (!). Összege havonta és felnőtt személyenként 500-560 euró (!). De kiskorúak és gyermekek is kapják havi 360-470 euró összegben. A jogosultságot a helyi jobcenterek állapítják meg. Nem csoda, hogy a fél világ megindult Németország felé! (KK)

Bundesministerium für Arbeit und Soziales: Bürgergeld

 

 

A nyugdíjkorhatár felemelése

A fejlett országok népessége elöregszik. De nem csak az átlagéletkor emelkedik, az egészségben megélt évek

Magyar magánegészségügy

száma is! Ezért minden nyugati országban napirenden van a nyugdíjkorhatár felemelése. Ez hármas haszonnal jár:

A kormány – legutolsó vá-lasztási győzelme után – rendezte az állami és ma-gánegészségügy addig ösz-szezavarodott, csökkenti a nyugdíjalapokra nehezedő nyomást, mérsékli a munka-erőhiányt és értelmet ad az idős emberek meghosszabbodott egymásba fo-nódott viszonyát. A meg-nyugtató megoldás az lenne, ha bevezetnék a kiegészítő biztosítások rendszerét. életének. A diagramon az látható, hogy a 65-69 éves korúak hány százaléka dolgozik az egyes országokban.

Társadalmunk a vagyoni-jövedelmi helyzet mentén erősen differenciált – szocialista atavizmus arra törekedni, azt

(Der Spiegel Nr. 32 / 1.8.2025)

fenntartani, hogy éppen az egészségügyi ellátás terén ne jelentkezzenek e vagyoni-jövedelmi különbségek. Ez megoldást

 

jelentene sok mai kritikus problémára.

 

Lásd erről: Hvg, 2025. júl. 31, =Szabó Yvette: Megorvosolják

 

 

Kiss Károly: Felvételik évadja

130 ezren jelentkeztek a felsőfokú oktatásba és a felvettek száma az idén is meghaladta a 90 ezret (96 ezer). Nőtt a jelentkezők száma, a tanárjelölt is több, ám a számok mögé nézve a Hvg aggasztó jeleket vél felfedezni: „az egyszerűsített képzések, a mélyre vitt ponthatárok nem egyetemi színvonalat mutatnak”. Továbbá a lap szerint a kormányzat egyre látványosabban rontja a felsőoktatás színvonalát, nyilván a pocsék egyetemekre tömegesen felvett boldog fiatalok jövő évi szavazataira vadászva.”

Ami a konkrét kifogásokat illeti:
- A kormány jelentősen megkönnyítette a bejutási feltételeket. A nyelvvizsga nem feltétel, megszüntették a minimális bejutási ponthatárt és az intézményekre bízta, milyen plusz pontokat kaphatnak a felvételizők.
- A rövid ciklusú tanárképzés lehetővé teszi, hogy 2, 3, vagy 4 félév alatt tanárrá lehet képezni a más szakot végzetteket. De továbbra is kevesen jelentkeznek természettudományos osztatlan szakpárokra és nagy a lemorzsolódás.
- Bevezették a FOSzK-nak nevezett, gyakorlati tapasztalatot is nyújtó felsőoktatási szakképzést – az azonos nevű alapszakot ezáltal három félévvel hamarabb fejezhetik be a hallgatók.
Az oktatási követelmények lazítása azonban világtendencia.

Kiss Károly: Felvételik évadja.pdf

 

 

Kiss Károly: Már nem annyira halálos - Sikerek a rák elleni csatában
(The Economist 2025 júl. 19, ismertetés)

A gazdag országokban a férfiak fele, a nők egyharmada rákos beteg lesz. Sok országban ez a leggyakoribb halálok, Amerikában a szívbetegségek után ez a második, évente 600 ezer embert visz el. Világviszonylatban minden haláleset egyhatodát ez okozza, ez évi 10 millió ember.

A rák erősen kapcsolódik a korhoz, ezért az elöregedő társadalmakban nő a megbetegedések száma. Az elmúlt 30-egynéhány évben, 1980 óta a rákos halálozások száma világviszonylatban erősen nőtt, kb. 105 százalékkal. De ha ebből kiszűrjük a népesség növekedését, már csak kb. 15 százaléknál tartunk. Ha pedig az életkor emelkedését is figyelem-be vesszük, a rákos betegségek aránya valójában csökkent, 30 százalékkal!
A rák rendkívül összetett és hosszan kifejlődő betegség, az ellene folyó harc igen sok területet érint, ezért a javulás is a legkülönfélébb formákban jelentkezik. A szűrés és a beavatkozás kockázatokkal jár, ráadásul nem minden daganat válik rosszindulatúvá, ezért a fejlődésre elsősorban itt lenne szükség: hogy a szűrést és megelőző beavatkozást valóban csak azok esetében alkalmazzák, akik ki vannak téve a rák veszélyének. A kutatók most arra törekszenek, hogy ártalmatlan biomarkerekből, így vér- és vizelet- mintákból, vagy egyszerűen csak lélegzet-mintából (esetleg szövet-mintákból) megállapítható legyen: szükség van-e a további vizsgálódásra.
A cél, hogy a kezelés célzottabb legyen, és megkíméljék a betegeket a felesleges sebészeti beavatkozásoktól, kemo- vagy radioterápiától. Fontos szerepe van a megelőzésnek, az olcsóbb gyógyszereknek és az immunrendszer megerősítésének.
A rák elleni küzdelemben az előrehaladás számottevő, de azért nem érzékeljük, mert nem kimagasló sikerek, ugrások formájában, hanem fokozatosan megy végbe. – És egy figyelemreméltó hír: Kína megelőzte Amerikát a rákkutatásban…

Kiss Károly: Sikerek a rák elleni csatában.pdf

 

 

Rangsorok
(The Economist June 21st 2025)

Az Economist által felállított rangsorban a világ legélhetőbb városai listáján Koppenhága, Bécs és Zürich áll az első három helyen. (Az ötfokozatú értékelésben Budapest a legmagasabbat kapja – és a 32. helyen áll.)
A HDI (Human Development Index) mutatók a várható életkort, az oktatást és a jövedelmet tartalmazzák. A HDI alapján számított életszínvonal országok közötti rangsorában Izland, Norvégia és Svájc az első három helyezett. Mi a 46. helyen állunk (0,870 index, 77,0 év és 15,5 év mutatókkal).
A három legboldogabb ország: Finnország, Dánia és Izland. Sajnos, mi boldogtalanok vagyunk, csak a 69. helyen állunk, holott az életszínvonal- rangsorban a 46.-ok vagyunk.

Kiss Károly: Rangsorok.pdf

 

 

Kiss Károly:
A magyar egészségügy a szocialista eszme túlélésétől szenved

Miközben megtagadjuk a kommunista és a szocialista múltat, az egészségügyben – demagóg módon – ragaszkodunk annak elveihez, életben tartásához. Az a kormány, amelyik rászánja magát, és leszámol e téveszmével, nagy kockázatot vállal, elveszítheti a hatalmat. De a realitások előbb-utóbb a választókat is meg kell győzzék.
Az elmúlt 15 év azt bizonyítja, hogy a csupán állami keretek között működő egészségügy nem lehet sikeres, szükség van a magántőke masszív bevonására, szabad utat kell nyitni a magánérdekeltségnek. A műszaki fejlődés forradalmasítja a gyógyászatot és a gyógyszeripart. Ez a fejlődés igen tőkeigényes és költségrobbanást okoz. Az elöregedő társadalmak amúgy is egyre többet kell költsenek az egészségügyre és a nyugdíjakra.

Miközben számtalan megoldást találhatunk, egyvalamit nem tudunk kikerülni: az alapcsomag és a kiegészítő biztosítások rendszerét. Ezek nélkül nem építhető ki egy jól működő egészségügyi rendszer. Emellett természetesen lehetővé kell tenni a magánbiztosítók működését is. Én a német egészségügyi rendszert tartom ideálisnak. De döbbenetes, hogy még e rendszerben is a magán-betegeknek is átlagosan egy hónapot kell várniuk... Az állami rendszer biztosítottainak meg két-három hónapot...

Kiss Károly: Szocializmus az egészségügyben.pdf

 

 

Hogyan éljünk 100 évig?
(Orvosbiológusok lázadása az öregedés ellen)

(Der Spiegel, Nr. 39 / 21.9.2024 – szemlézés)

A kutatóknak sikerült megfejteni az öregedés kulcsát. Az eddigi felfogással szemben azt állítják, hogy az öregedés nem természetes folyamat, hanem betegség – a kor előre-haladtával megjelenő betegségek sorozata. És ha az öregedést nem természetes folyamatként, hanem súlyos betegségek forrásaként fogjuk fel, akkor az orvostudomány arra koncentrálva megtalálja e betegségek gyógyításának lehetőségét. Akkor lehet kezelni, és orvosságokat felírni rá.
De abban a terület minden vezető tudósa egyetért, hogy az öregedés ellen legtöbbet mi magunk tehetünk. A legfontosabb a megfelelő étkezés és a sok mozgás, sport.

Kiss Károly: Éljünk 100 évig!.pdf

 

A biológiai óra
(Spiegel-cikk ismertetése)

Steve Horvath német származású(!) genetikus, matematikus feltalált egy olyan módszert, amivel mérhető a szervezet biológiai kora – ezáltal a tudományág nagy nemzetközi sztárja lett. „A biológiai kor a sejtjeink, szöveteink és szerveink igazi, a biokémián alapuló korát jelenti” – így szól a tudományos definíció.

Kiss Károly: A biológiai óra.pdf

 

Botos Katalin: Nézzük meg az egészségügyi helyzetet Magyarországon!

Kelet-Közép-Európában az egészségügy részesedése a GDP-ből jelentősen alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Az orvosi és ápolói személyzet is elmarad a kívánatos szinttől, hazánkban ez kifejezetten tragikus. Csakúgy, mint a bérszínvonal elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól. Ugyanez igaz a születéskor várható élettartamra, és hogy 65 évesen meddig élnek még az emberek. Az elkerülhető halálesetek száma ugyancsak jóval magasabb nálunk, mint az Unióban. Súlyos probléma a dohányzás, az elhízás és az öngyilkosság. Mindezek mögött finanszírozási problémák húzódnak meg...

Botos Katalin: A hazai egészségügy.pdf

Botos Katalin: Egészségügy Európában.pdf

Kiss Károly: Megjegyzések a hazai egészségügy reformjához
Két lépés elengedhetetlennek tűnik. Az egyik az alapellátás és a kiegészítő biztosítások rendszerének bevezetése. Ez azonban garantáltan kormánybuktató tényező. A másik: hogy a magánellátók is részesei legyenek az állami biztosítási rendszernek. Ezt viszont célszerű lenne megcsinálni.

Kiss Károly: Egészségügyi rendszerreform.pdf

 

Kásler Miklós: 2050-ben minden 65 év fölötti ember rákos lesz

Ennek ellentmond Ray Kurzweil jóslata, aki szerint az információtechnológia gyógyászati alkalmazásának eredményeképpen 2030-tól minden évben egy évvel meghosszabbodik majd az életkorunk…

Ray Kurzweil: Az új technológiák

 

Még javában folyt a második világháború, amikor Lord Beveridge azt javasolta, hogy a sokat szenvedett angol népet a háború után majd különféle jóléti intézkedésekkel kárpótolják. Ez volt a jóléti állam kialakulásának kezdete Európában. Az egyre kiterjedtebb jóléti szolgáltatások két évtizeden át jelentős gazdasági fellendülést eredményeztek Nyugat- és Észak-Európában. A magasabb, progresszív adókból befolyó többlet-bevételt a munkaerő képzésére, oktatására, egészségi állapotának karbantartására fordították. Ennek előnyeit nem csak a dolgozók és az alkalmazottak élvezték; hasznot hozott a vállalkozóknak és az egész társadalomnak (pozitív externáliák).

Ez a fellendülés a ’70-es évek végéig tartott, amikor a magas infláció és a munkanél­küliség együttes megjelenése jelezte a jóléti állam aranykorának a végét. A monetarizmus képében megjelenő ellenideológiát Milton Friedman és a chicagói iskola dolgozta ki, a politikában pedig Margaret Thatcher és Ronald Reagan hatalomra kerülése jelezte a változásokat. (Bár az USA sohasem volt jóléti állam, a monetarizmus a piaci logikát erősítette a gazdaságban és a társadalomban is.) A monetarista forradalom azonban nem befolyásolta lényegesebben az európai jóléti rendszereket. Ugyanakkor a feltörekvő országok erős versenytársként jelentek meg a világpiacon: jóléti rendszerek hiányában olcsóbban termeltek, áruik verseny­képe­sebbek lettek. Azóta beszélünk Európa stagná­lásáról, hanyatlásáról. A hagyományos jóléti rendszerekhez a svédek nyúltak először komolyabban hozzá; újításuk az volt, hogy a változatlanul állami finanszírozású jóléti szolgáltatások kivitelezését, megvalósítását a magánszektorra bízták.

A skandináv országokban a jóléti állam újszerű változata alakult ki. Megreformálták a közszférát, és hatékonyabbá és felelősségteljesebbé tették az államot. Leszállították az adókat, helyrehozták az állami pénzügyeket, majd pedig - az állami gondoskodás kiterjedt rendszerét megtartva - új módszereket vezettek be a jóléti politikában. Ezek lényege: piaci eszközöket használnak fel az állami ellátásban.

Kiss Károly:
http://kisskaroly.x3.hu/vilgazd/skandinav-joleti-reformok.pdf

 

What if?
Scenarios for the future of health.
The Economist July 3rd 2021

Az Economist idei What if? melléklete az egészségügy területét érintő képzelgéseket, jövő­jóslásokat tartalmaz

what_if_2021.pdf
Kiss Károly ismertetése

 

A nyugati társadalmak egyik legsúlyosabb gondja az utóbbi években az elöregedés. Ez idővel munkaerő-gondokat vethet fel, és veszélyezteti a nyugdíjrendszert. A jóléti társadalmakban ugyanis „felosztó-kirovó” nyugdíjrendszer működik, ami azt jelenti, hogy az aktuális nyugdíjak fedezete nem a biztosítottak munkás évei során teljesített befizetések, hanem a munkavállalók aktuális befizetései. (Szemben Amerikával, ahol a nyugdíj forrása a biztosított befizetései plusz a munkáltatói hozzájárulások.)

A kifizetett nyugdíjak és a befizetett nyugdíjjárulékok egyensúlyban tartására a svédek olyan indexálási rendszert működtetnek, melynek során az adott évben kifizethető nyugdíjak összegét a járulék-befizetések változásával indexálják. (Lásd erről az előző tanulmányt.) Botos Katalin és Botos József egy olyan nyugdíjrendszert javasolnak, ahol a munka-alapú nyugdíjak mellé olyan nyugdíj-pótlék jár, melynek nagysága a felnevelt gyermekek számától és taníttatásától függ. Ez logikus megoldás, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben a szülők nyugdíját a fiak befizetéseiből teljesítik:

Botos Katalin – Botos József: A nyugdíj összekapcsolása a gyermekvállalással és tanítta­tással.
botos_nyugdij.pdf

Vita a gyermekalapú nyugdíjrendszerről: Fellner Ákos hozzászólása és a javaslattevők válasza.
fellner_botos_vita.pdf

Botos Katalin: Három tőke: melyik a szűkös elem?. A természeti tőkének és a humán tőkének a pénztőkével azonos szerepet kell kapnia a gazdaságban. TÉR – GAZDASÁG – EMBER. Győr, 2015. június.
botosk_harom_toke.pdf

A félelem, hogy az elöregedő társadalmakban nem lesz elég munkáskéz, eltúlzott. Lásd erről a dán gyakorlatot és a német elképzeléseket. Világszerte, de a gazdag országokban különösen, a 65 évesnél idősebb népesség száma nő a leggyorsabban. Mivel a jobb egészségi állapot miatt munkaképességük nagyrészt megmarad, ennek a rétegnek a foglalkoztatása olyan gazdasági lehetőségeket és dinamizmust tartogat, mint ami a nőknek a munkába való tömeges bevonásával történt a hetvenes években. Az elöregedés tehát nem gazdasági-költségvetési-szociális gondokkal jár; ellenkezőleg.

Kiss Károly:
Az ezüst cunami.pdf

Az állampolgár, az ellátórendszer és az állam. A magyar egészségügy főszereplői. Botos József elemzése:
botos_ j_egugy.pdf