Eszmék és ideológiák

 

 

Valami Amerika (karcolat)

„A Kaliforniai Egyetem (San Diego) létrehozott egy főállású alkancellári posztot ’a méltányosság, sokszínűség és befogadás’ felügyeletére, amelybe beletartoznak

- a kancellári diverzitáshivatal,
- a tantestületi méltányosság társalkancellárja,
- a diverzitásügyi helyettes alkancellár,
- a tantestületi méltányossági tanácsadók,
- a végzős diverzitáskoordinátorok,
- a személyzet diverzitás-összekötője,
- az egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a végzős egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a diverzitásfőtiszt,
- a sokszínűségi kezdeményezések fejlesztésének igazgatója,
- az egyetemi sokszínűség és egyenlő lehetőség hivatala,
- a nemi (gender) önazonossággal és nemi (szexuális) irányultságokkal kapcsolatos témák bizottsága,
- a nők státuszának bizottsága,
- az éghajlat, kultúra és befogadás egyetemvárosi tanácsa,
- a sokszínűség tanácsa,
- a kultúrák közötti központ igazgatója,
- a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű forrásközpont igazgatója,
- a nők központjának igazgatója.”

(Az idézet forrása: Gazdag István cikke a Magyar Demokrata 2023. ápr. 26-i számából.)

 

A felsőgödi vasútállomáson (karcolat)

(Hic transit gloria mundi; a Gutenberg-galaxis vége - ezek elcsépelt közhelyek, de igazak; még mindig jobb, ha a könyvek itt végzik, és nem a szemétben)

Boldizsár Iván, A szárnyas ló c. kötetét választottam, bár utazáshoz mindig bőven ellátom magam olvasnivalóval. Ifjúkoromnak a szerző vasárnap déli rádiós jegyzeteit hozta fel bennem. (A kötetet Boldizsár egy hölgynek dedikálta 1975 június 4-én a Liszt Ferenc téri könyvsátorban.) Az egyik írás arról szól, hogy hogyan kell az új közmédiumot, a tévét a közművelődés szol-gálatába állítani… Bizony-bizony, azóta már eltelt egy fél évszázad. A kötet borítóján pedig ez olvasható: „A szárnyas ló – az újfajta Pegazus. Az a táltosparipa, amely az emberiséget a rádió, a televízió hullámhosszain eddig ismeretlen távlatokba ragadja, s újfajta kapcsolatok megteremtésére teszi alkalmassá”. – És még csak egy fél évszázad telt el azóta… (KK)

 

 

Podmaniczky László: A Great Replacement, a Great Reset és az összeesküvés-elméletek

A sztenderd összeesküvéselmélet-hívő fejében a világot néhány nagyhatalmú gonosz pénzember irányítja. Ez nem teljesen megalapozatlan, hiszen az amerikai központi bank, a Fed a dollár világpénz-funkciója révén valóban elképesztően nagy hatással bír a gazdasági-politikai események alakulására.

Van azonban egy olyan teória, mely – a maga konkrétságában – az összeesküvés-elméletek hívői számára önigazolást jelent. „A Nagy Csere” Renaud Camus és Jean Raspail francia íróknak a ’70-es években megfogalmazott vízióira vezethető vissza, miszerint a Délről érkező muzulmán bevándorlók fokozatosan átveszik a hatalmat a csökkenő európai fehér népesség fölött. A globalizáció térnyerése miatt ezt a víziót sokan úgy értelmezik, hogy itt egy felülről eltervezett, szándékos folyamatról van szó. Nem is beszélve Soros György „nyílt társadalom” elméletéről, melyet sokan a nemzetközi tőke szócsövének tartanak úgy gondolva, hogy az ilyen szervezetek az erős nemzetállamok leépítése érdekében a kevert népességű, gyenge nemzettudattal rendelkező államok kialakulását támogatják. Mivel e folyamatnak természetszerűen tömeges ellenzője van, közülük gyakran kerülnek ki a bevándorlók elleni terrortámadásokat elkövetők.

Vizsgálatunk szempontjából az a lényeges, hogy itt egy „természetes” folyamatról van szó, mely kedvez a nemzetközi nagytőkének, és ezért az támogatja a migrációt és elkeveredést, vagy pedig a nemzetközi nagytőke titkos eszközökkel és beavatkozásokkal provokálja ki ezt a folyamatot, mely esetben valóban az összeesküvés esete áll fenn. Véleményünk szerint az előbbiről van szó.

Van egy intézmény is, ami az összeesküvés vádját kelti a hívők szemében: a svájci Világgazdasági Fórum (WEF), mely 2020 júniusában tette közzé The Great Reset (A Nagy Újraindítás) nevű programját azzal a céllal, hogy a Covid-járvány miatt nehéz helyzetbe került gazdaságoknak segítsen kilábalni a bajból. Egy szokásos gazdaságélénkítési, stabilizálási program helyett azonban a Great Reset-ben új célok is megfogalmazódnak: egyenlőség, fenntarthatóság, az új technológiák közös fejlesztése. Az összeesküvés-elméletek hívői ezeket a törekvéseket szintén a nemzetállamok meggyengítését célzó intézkedéseknek tekintik.

Kétségtelen, hogy a globalizáció a nemzetállamok szerepének gyengülését eredményezi. Sokan ezt – egyfajta összeesküvés-elméletként – a nemzetközi nagytőke tudatos beavatkozásának tulajdonítják. Véleményünk szerint azonban ez nem összeesküvés, hanem a műszaki fejlődés tör utat magának, követeli ki a nagyobb együttműködést és a globalizált formákat. A világ túl bonyolult hely ahhoz, hogy néhány (vagy néhány tucat) nagyhatalmú ember egy szivarfüstös, a nagyközönség szeme elől eldugott szalonban döntsön a sorsáról.

Podmaniczky László: Nagy világmagyarázó- és megváltó teóriák.pdf

 

 

Democracy Report 2022

A göteborgi székhelyű V-Dem Institute éves elemző jelentése

A közvélemény alakulása nem sok jóval kecsegtet, a göteborgi székhelyű V-Dem Institute most közzé tett, Democracy Report 2022 című, éves elemző jelentése az autokráciák elszomorító elfogadottságát mutatja ki. (Kard Aladár kommentárja)

V-Dem: Democracy Report 2022

Kard Aladár: "V-Dem Democracy Report 2022".pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy költők versei nem csak az adott pillanatnak szólnak (Botos Katalin)

 

 

 

László Ervin: A tudat forradalma

(Csikvári F. András könyvismertetése)

A tudat forradalma nagyszerű beszélgetés korunk három nagy gondolkodója, László Ervin tudományfilozófus, Stanislav Grof, a transzperszonális pszichológia megalapítója és Peter Russell matematikus teoretikus között. A könyv ezt az 1996-ban egy hétvégén lezajlott beszélgetést tárja elénk. László Ervin tagja volt a Római Klubnak. Foglalkozott a biológiai és fizikai fejlődés kérdésével, az emberi és társadalmi fejlődés elméletével. A Római Klub számára készített egy tervezetet arról, mi legyen a kormányok, közösségek, üzletemberek feladata az 1970-es és 80-as években. Eme óriási munkában százharmincan vettek részt a világ számos országából. A három beszélgető partner arra a következtetésre jut, hogy minden problémánk gyökere tudati eredetű és ennek megfelelően a megoldást is a tudatunk módosításában kell keresni. (Csikvári F. András)

Csikvári F. András: László Ervin a tudat forradalmáról.pdf

Az ökológiai közgazdaságtan művelőinek körében ismertek Ernst Schumacher nézetei is, miszerint a fogyasztás-orientált nyugati civilizáció képtelen mérsékelni környezetpusztító hatásait, ahhoz buddhista gondolkodásra lenne szükség. E tudósok világnézetével szemben a marxista történelemfilozófia a termelőerők (munkaerő és technológia) és a termelési viszonyok (tulajdonviszonyok és vállalkozási formák) dialektikájával magyarázza az emberi történelmet. Az új technológiák, a mesterséges intelligencia megjelenésének korában ezek embert, társadalmat és történelmet formáló hatásai különösen erőteljesek, és kétségeket támasztanak a tudat primátusát hangsúlyozó történelem-felfogással szemben – bármennyire is kívánatos lenne az. De az is kétségtelen, hogy túlélésünket csak a tudat forradalma biztosíthatja. (Kiss Károly)

 

 

Tocqueville a demokrácia természetéről

Churchill időnként cinikusan nyilatkozott a demokráciáról: ”Akinek illúziói vannak a demokrácia iránt, az beszélgessen el öt percet egy átlagos szavazóval.” Vagy: ”A demokrácia a legrosszabb kormányzási módszer, nem számítva az összes többit, amit időről időre kipróbálnak.” Ezeket a kijelentéseket hajlamosak vagyunk humorizálásnak tekinteni, bár érezzük, hogy „van bennük valami”. Alexis de Tocqueville (1805-1859) viszont döbbenetes dolgokat mond a demokráciáról... A többség zsarnoksága? - Tocquelle-i világban élünk!

Botos Katalin: Tocqueville a demokráciáról.pdf

 

Csikvári F. András: Woke – a bolsevizmus kísértete járja be újra...

A nagyon harsány és erőszakos, afroamerikai fajvédő jellemvonásokat is hordozó mozgalom képviselői immár nemcsak a bőrszínalapú politikai, társadalmi megkülönböztetés ellen küzdenek, hanem elsősorban a történelmi múlt és a fehér (európai keresztény) gyarmatosítók mindennemű szellemi és tárgyi kulturális öröksége ellen (a nagy történelmi személyiségektől a sakkfigurákon és meséken keresztül, a katolikus „túlzottan fehér” szentekig) emelik fel szavukat. A woke-ságban a kisebbségi identitáspolitika, az áldozati kultúra összes aspektusa megjelenik.

Csikvári F. András: Woke - a kommunizmus kísértete... .pdf

 

 

A szó veszélyes fegyver, segítségével az önazonosság nélküli ember kiszolgáltatottá válik a kommunikációs teret uralók számára. Segítségével identitásharc folytatható, kulturális diktatúra valósítható meg a narratíva kizárólagosságára való törekvés talaján.

Görög Mihály előadása a korszellemről, korunk szellemiségéről és a kommunikációs teret uraló illiberális médiáról.

A szó veszélyes fegyver

 

 

 

Kard Aladár: Az orosz fasizmusról
(előzetes anyag)

Alexander Dugin, Putyin leggyakrabban idézett élő teoretikusa kifejti, hogy Ukrajnának nincs létjogosultsága az „Eurázsia-birodalom”-má fejlődő Nagy-Oroszország mellett, és szerinte a közös eurázsiai kontinentális állam, az egyesítő univerzális moszkvai eszme tervének Ukrajnában is 11 millió potenciális híve van. E nagyhatalmi törekvések és az orosz rendszer sajátosságainak ismeretében csupán formális kérdés, hogy minek is nevezzük azt.


Kard Aladár: Az orosz fasizmusról.pdf

 

Orosz fasizmus?

Fascism in Russia. A dark state. Ez a címe/témája az Economist július 30-i számában a „briefing” rovatnak, mely a fontos, aktuális jelenségekről szokott alapos tájékoztatást adni. A cikk Timothy Snyder, a Yale történészének a New York Times-ban megjelent írásán alapszik.

Az Economist a világ legszínvonalasabb hetilapja. Ez a „briefing” viszont méltatlan hozzá. Oroszország fasisztának bélyegzése erőltetett és zagyvaságokon alapul. Elég lett volna önkényuralmi és antidemokratikus rendszernek nevezni. Így viszont egy apologetikus írás született, melynek az a funkciója, hogy igazolja az orosz támadás kiprovokálásának a jogosságát, és elhitesse, hogy az orosz invázióra akkor is sor került volna, ha Amerika, a NATO és Nyugat-Európa minden előzetes megegyezést és ígéretet betart és Ukrajna megadja az orosz kisebbségnek az alapvető jogokat és nem üldözi őket.

A téma kapcsán illene alapvető fogalmakkal tisztában lenni. Így pl. a liberális demokrácia – konzervatív demokrácia – autokrata rendszer – diktatúra – fasizmus fokozatokkal. Vagy: hazaszeretet/patriótizmus – nacionalizmus [Illyés: „a hazaszeretet jogféltés, a nacionalizmus jogsértés” – micsoda lapidáris bölcsesség!] – sovinizmus – rasszizmus – fasizmus lépcsőzetességgel. A Yale történésze azonban – a fogalmi tisztázás halvány képessége nélkül – hetet-havat összehordott. Beállt a sorba, hogy ő se maradjon ki az oroszokat elítélő állásfoglalók közül – sőt, még rá is tett egy lapáttal. Az Economist pedig mindezt átvette.


Kiss Károly: Orosz fasizmus?.pdf

 

Kijózanodás?

 
A Spiegel 2021/28. (júl. 10-i) számának fő témája az IDENTITÁSPOLITIKA. E tekin­télyes balliberális lap meglepő módon igen kritikusan kezeli a témát, minden kényes kérdést feltesz, és kétségbe vonja az identi­táspolitika haladó jellegét – inkább egy olyan irányzatnak tekinti, ami zavarokat okoz a társadalomban és új egyenlőtlenségeket szül. Konklú­ziója: e hóbortos és sokszor értel­metlen, sőt, a szólásszabadságot korlátozó kilengések egy korszakváltás kísérőjelenségei: a feszes, nemzet­állami keretek közé szorított homogén társadalom egy heterogén, poszt­indusztriális, globalizált társa­dalom felé tart.
Kiss Károly: identitaspolitika.pdf

 

Az Economist 2021. június 12-i száma két elvetélt transzgender törvényjavaslatról számol be. Az egyiket a spanyol Podemos nyújtotta be a spanyol parlamentben, a másikat a német Zöld Párt a Bundestagban – mindkettőt elutasították.
Kiss Károly: self-id.pdf

 

 

Szélsőbalos kulturális forradalom az USÁ-ban

Amerikában – az egyetemekről kiindulva – olyan szélsőbalos kulturális forradalom dühöng, mely a ’60-as évek végén lezajlott nagy kínai kulturális forradalomra emlékeztet. Sajnos, az egyenlőségpárti identitáspolitika átterjed Nyugat-Európára is. Amikor az EU bírálja hazánkat, ennek elemei keverednek egyes jogos észrevételekkel.

amerika_illiberalis_bal.pdf
Kiss Károly elemzése

 

 

 

Woke-kapitalizmus: a kapitalizmus új arca?

(Alexander Grau, Der Spiegel 48/2021)

Újmarxista kísérlet az illiberális bal identitás­politikájának értelmezésére, amely végül zagyvaságba torkollik. (Azt állítja, hogy az utóbbi években lejátszódó ideológiai változások végősoron a tőkés termelés érdekeit szolgálják.) (kép: a Louis Vouitton new-yorki üzletházának bejárata)

Kiss Károly ismertetése: Woke_kapitalizmus.pdf