Az új technológiák

(internet; mesterséges intelligencia; génszerkesztés; genomika: digitális gyógyászat; nanotechnológia; robotika; digitális gazdaság; az új technológiák hatása a foglalkoztatásra, életmódunkra; a műszaki fejődés irányíthatósága, szerepe a történelemben; jövőbeli trendek)

 

Kiss Károly: Közeleg a kvantum-kompjúterek korszaka

Szakértők szerint a kvantum-kompjúterek 2030-ra lesznek üzemképesek, ami azt jelenti, hogy akkortól kezdve e gépek képesek lesznek minden kódolást megfejteni. A kíbertér bűnözői és adattolvajai erre szisztematikusan készülnek: gyűjtik és lopják az adatokat, hogy majd annak idején a kvantumkompjúterekkel megfejtsék. (Ezt nevezik SNDL-nek: store now, decript later – gyűjtsd be most és fejtsd meg később.) A hivatalos oldal erre pedig kvantum-rezisztens kriptográfiai módszerek kidolgozásával készül: PQC, post quantum criptography.

A feladat hihetetlenül nagy. 2030-ra több, mint 20 milliárd eszköz védelmét kell megoldani: minden mobiltelefonét, laptopét, ipad-ét, szerverét, weboldalét, mobil-applikációét. Plusz mindazokat a rendszereket is fel kell majd frissíteni, melyeket autókba, hajókba, repülőgépekbe és az operációs infrastruktúrába építettek be. De e veszélyek mellett az új technológia által nyújtott lehetőségek is óriásira nőnek.

Kiss Károly: Kvantum kompjúterek.pdf

Károly Kiss: Quantum computers are near.pdf

 

Csikvári F. András: A kvantum kompjúterek alkalmazásának korlátai

Csikvári F. András: : A quantum computerek korlátai.pdf

 

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot

A kvantumfizika egyik megalapozója, Erwin Schrödinger agyában született meg a gondolat, hogy az élő szervezetek egy program, egy genetikai kód szerint fejlődnek ki, melyet egy molekula tárol. E hatalmas, a sejtmagba bezsúfolódó molekula, a DNS kettős spirálját (mely kiteregetve másfél-két méter hosszú) Watson és Crick fedezte fel 1953-ban. A 15 évesre tervezett és az amerikai szövetségi költségvetésből finanszírozott Humán Genom Program 1990-ben kezdődött el, azzal a céllal, hogy meghatározza az emberi DNS teljes nukleotid-sorrendjét. E hatalmas vállalkozás 2003-ra hozta meg gyümölcseit, előttünk áll a program, mely megfejti egyes tulajdonságaink, működésünk, életünk molekuláris titkait. (A baj csak az, hogy a genetikai kódok csupán a DNS 2%-át teszik ki – vajon mire szolgál a maradék 98% ? - az evolúció nem hoz létre felesleges dolgokat...) A felfedezés lehetővé teszi a genomunkba való beavatkozást, mely számtalan, gyógyászati előnnyel járhat, de beláthatatlan veszélyeket is hordoz magában.

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot.pdf

A génszerkesztés lehetőségeiről és veszélyeiről lásd: Kiss Károly: Génszerkesztés

 

Tűhegyen táncoló tündérek (Gordon Moore-ra emlékezünk)

Moore (az Intel egyik alapítója) 1965-ben – visszatekintve az előző tíz évre – megállapította, hogy az integrált áramkörök komponensei minden évben megduplázódtak. (Később egy szilícium-lapkán integrálható tranzisztorok számáról beszéltek.) Erre tekintettel azt jósolta, hogy ez a tendencia továbbra is fennmarad. – És mivel igaza lett, a megfigyelést elnevezték Moore-törvénynek, és a jövőre nézve is igaznak tekintették. 1975-ben a megfigyelését kétévenkénti megduplázódásra módosította. (A „hétköznapi” informatikában ez úgy terjedt el, hogy a számítógépek teljesítménye évente, ill. kétévente megduplázódik.)

2023 márc. 24-én, 94 éves korában halt meg.

Kiss Károly: A nekrológ folytatása.pdf

 


Csikvári F. András – Kiss Károly

SZÍNE ÉS FONÁKJA

Tapasztalataink ChatGPT-vel

Csikvári – Kiss: Szine és fonákja.pdf

 


 

Élő és élettelen – eltűnhet-e a különbség?

Bauer Ervin: Elméleti biológia (Akadémiai Kiadó, 1967. Héjjas István könyvismertetése)

A könyv oroszul jelent meg 1935-ben, első változata pedig 1920-ban németül „A természettudományos biológia alapelvei” címmel.

Bauer Ervin könyve az élő szervezet és az élettelen szerkezet (az élet és a nem-élet) különbségeiről szól. Vajon lehet-e ennél aktuálisabb téma, amikor a tudományos vita arról folyik, hogy milyen képességekkel rendelkezik a mesterséges intelligencia, és milyen feladatokat képes ellátni. Lehet-e tudata, személyisége. A tudomány mai művelői (Ray Kurzweil, Nick Bostrom, Max Tegmark, vagy korábban Gotthard Günther filozófus) azt bizonyítják és vizionálják, hogy eltűnik az élő és az élettelen közti különbség, az életfunkciók szervetlen alapon is létrejöhetnek, sőt, ez az evolúció iránya: ember és technika összeolvadása. A szerzőről nagyon röviden: Sztálin paranoiája miatt végezték ki „a biológia Einsteinjét”, Bauer Ervint.

Héjjas István: Bauer Ervin: Elméleti biológia.pdf

 

Podmaniczky László: Okosórák, egészség és a „számszerűsített én”

Ma nem aludtam valami jól, mélyalvásban összesen csak 38 percet töltöttem, a többi alvásidő a könnyű alvás (nevezhetjük talán szendergésnek?) kategóriájába tartozott. Így aztán az összesített alvás pontszámom 73 pont lett, ami alacsonyabb, mint a felhasználók 58 %-a által elért pontszám. Reggeli után felpattantam a szobabiciklire, amivel fél órát tekertem, ügyelve arra, hogy a pulzusom 110-120 között, a kívánatosnak tartott aeorobic tartományban maradjon. Ezzel sikerült 215 kcal-t elégetnem (kb 10 %-át annak, amennyit naponta magamhoz veszek). Igen, kitalálták, mindezt az okosórám jóvoltából sikerült rögzítenem…

„A testet szenzorokkal látják el, amelyek automatikusan számokat termelnek. Még a lazításnál is a teljesítmény és a hatékonyság számít. A puszta adattömeg azonban, amely eközben felhalmozódik, nem válaszol a kérdésre: ki vagyok én? A személyiséget az értelmetlenségig adatokra bontják. Az adatok és a számok additívak, nem narratívak. Az értelem viszont a narráción alapul, az adatok az értelemnek csupán a hiányát töltik ki.”

Podmaniczky László: A számszerűsített én.pdf

 

Dr. Héjjas István: A bioenergetika és az univerzális mező

A bioenergetika körébe sorolt diagnosztikai és terápiás eljárásokat az emberiség évezredek óta alkalmazza, eredményességük számos területen összemérhető a modern orvoslással. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák működésének értelmezéséhez paradigma váltásra van szükség, és felvázolunk egy ilyen elméleti modellt. Ehhez felhasználjuk Bauer Ervin biológia elméletét, a kvantumfizika egyes eredményeit, a kvantummező elméletből leszűrhető következtetéseket, továbbá Dénes Tamás által az organikus rendszerekre kidolgozott multistruktúra elméletet. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák hatásmechanizmusának értelmezéséhez a négy alapvető kölcsönhatás egyesítésével megalkotható egyesített mező-elméletet indokolt kiegészíteni egy ötödik komponenssel, amely létrehozza a világban törvényszerűen jelenlévő biológiai élet és tudatosság jelenségét.

Héjjas István: Bioenergetika és univerzális mező.pdf

 

A 2022-es természettudományos Nobel-díjak kitüntetettjei

Az orvosi kategóriában Svante Pääbo kapta a díjat a „kihalt homininok genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért”.

A fizikai kategóriában (megosztva) Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapták a díjat „az összegabalyodott fotonokkal végzett kísérleteik, a Bell-egyenlőtlenségek megsértésének megállapítása és az úttörő kvantuminformáció-tudományhoz való hozzájárulásuk” miatt.

A kémiai kategóriában pedig Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapták (megosztva) a díjat a „kattintáskémia és a bioortogonális kémia” fejlesztése terén elért eredményeikért.

Mindhárom kategóriáról összeállítottam egy-egy részletesebb ismertetést, elsősorban arra fókuszálva, hogy egyáltalán megérthessük, mivel is foglalkoztak a díjazottak. Bevallom, hogy – főleg a fizikai és a kémiai díjak esetében – elég sok olvasásra volt szükségem a megértéshez, ami valószínűleg még így is csak felszínes maradt. Arra a kérdésre is megpróbálok válaszolni, hogy mi a közös vonásuk a díjaknak, pontosabban a díjak mögött megjelenő eredményeknek. Még általánosabban, voltaképpen az a kérdés, hogy a természettudomány mely irányait „jelzi vissza” a Bizottság, mint elismert irányokat.

A három díj mögötti kutatásokat tanulmányozva talán az „eljárás” szó lehet az, amire mindhárom eset ráhúzható. Miért is? Az orvosi díj esetében Svante Pääbo felfedezése mögött voltaképpen a korábban felfedezett DNS-hez kötődő ismereteink alkalmazása történt meg egy nagyon akkurátusan végrehajtott eljárás keretében, ahol régen kihalt neandervölgyiek maradványait szekvenálták nagyjából ugyanúgy, ahogy azt a most élőkkel teszik. A fizikai díj esetében megint egy kísérletes eljárás kellett ahhoz, hogy végre helyre tegyék az Einstein óta fennálló bizonytalanságot, ami a kvantumokat övezte. A kémiai esetében pedig végképp az eljáráson van a hangsúly, hiszen a díjazottak annak a módját találták ki, hogy miképpen lehet különböző molekulákat mesterségesen egymáshoz kapcsolni.

Mi e tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának igénye és lehetősége? Az orvosi esetében ez abban nyilvánul meg, hogy az archaikus gének hatással vannak a ma élő emberekre, így azáltal, hogy tudjuk, honnan is származunk, többet tudunk génjeink viselkedéséről. A fizikai esetében nem kérdés a gyakorlati alkalmazás, annak ellenére, hogy a kvantummechanika a legelvontabb tudomány mindhárom közül. A kvantum számítógépekről sokan úgy beszélnek, hogy ez alapozza majd meg a jövő információ technológiáját, így talán mindennapi éltünknek is „kézzelfogható” részévé válnak a kvantumok. A kémiai esetében pedig maga a kutatás is már a gyakorlati alkalmazást szolgálta, hiszen éppen az volt a célja, hogy a gyakorlatban (vegyészetben, gyógyszergyártásban) hatékonyan (gyorsan és olcsón) alkalmazható módszereket fejlesszenek ki új vegyületek létrehozására.

A harmadik dolog, ami közös vonásként megjelenik, az a mikrovilág dominanciája. A fizikai esetében ez nyilvánvaló, de a másik két esetben sem lépünk ki a molekulák méret-tartományából. Igencsak érvényesnek érzem mindazt, amit Heisenberg „A rész és az egész” című munkájában leírt. Ma is mindent (az „egészet”) szeretnénk megérteni, de ehhez (úgy tűnik) csak a részek megértésén keresztül vezet út. (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: Orvosi Nobel-díj 2022.pdf

Kémiai Nobel-díj 2022.pdf

Fizikai Nobel-díj 2022.pdf

 

1.) Mesterséges intelligencia

 

Légy részese te is a csodának!

Beszélgetések OpenAI-val és copy.ai-val

(Elkezdődött a 21. századi tudásforradalom)

 

Az OpenAI 2022. november 29-én tette nyilvánosan hozzáférhetővé ChatGPT-jét. (Generative Pre-trained Transformer – egy autoregresszív nyelvi modell, mely a deep learning felhasználásával emberi szöveget állít elő.) Ezáltal lehetővé vált, hogy bárki használhassa az informatika legújabb csodáját, a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy bármilyen témában képes a meglévő tudást szintetizálni, kérdéseinkre választ adni. Az OpenAI tudásbázisa az Azure, a Microsoft felhője. A Microsoft hamarosan 10 milliárd dollárt (!) fektet be az OpenAI fejlesztésébe.

Próbálgatjuk az OpenAI-t. de még nem vonunk le következtetéseket. Sőt, még minősíteni sem merjük – de sejtésünk szerint korszakos jelentőségű lépésről – mi több – ugrásról! van szó, mely elsősorban a tudományban, a tudományos kutatásban, a tudományos eredmények publikálásában és az oktatásban okoz majd alapvető változásokat. Az Economist úgy ír róla, mint a kiadók, szerkesztőségek életének megkeserítőjéről, a házi dolgozatok koporsójába vert szögről. (2023 jan. 28, Schumpeter) Az egyik végiggondolandó probléma nyilvánvalóan a szerzőség kérdése lesz majd. Ez nem új téma, egy ideje már felmerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, foglalkoztunk is vele – (lásd a 15. számunkban a Breakthrough-díjaknál). (Kiss Károly)

Kiss Károly: Mire képes a mesterséges intelligencia?.pdf

 

Megjelentek olyan, széles körben – elvileg a világ bármelyik részén – elérhető internetes felületek (chat.openai.com, copy.ai), melyek emberi módon megfogalmazott kérdésekre adnak olyan válaszokat, amilyeneket eddig csak emberek tudtak adni. Ezek a felületek nem a hagyományos algoritmikus módon működnek, hanem óriási tudás- és adatbázissal a háttérben összefüggéseket keresnek és mintakövetés révén adnak válaszokat. Ráadásul, hogy még jobban hasonlítsanak hozzánk, ezek a gépek sem adják ugyanazt a választ ugyanazon kérdés ismételt feltevésekor – ahogy ezt a ChatGPT látványosan igyekszik is demonstrálni. Mi lesz ebből? – kérdezik sokan, köztük én is. A legfőbb kérdés bennem – mint valamikori egyetemi emberben – a tudás szerepének markáns átértékelése körül jelenik meg. Mi az, amit a jövőben nekünk, embereknek érdemes még megtanulnunk, és ezt hogyan lehet tanítani? (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: A mesterséges intelligencia kísértete.pdf

Goodbye to the blank page copy.ai: copy.ai

copy.ai bemutatkozik: Chat GPT vagyok.pdf

Eddig volt a ChatGPT ingyenes copy.ai: Már nem ingyenes a Chat GPT 

 

Vajon tényleg mindenhez hozzá tud szólni? Szokott-e tévedni? És elismeri-e?

Csikvári F. András: Találomra feltett kérdések.pdf

 

Vida Gábor: Amióta "kilóra" mérik a tudományos teljesítményt, s társszerzőséget már hirdetéses alapon is lehet vásárolni, az AI (artificial intelligency) jelentősége megnőtt. Becsületesebb kutatók ezt a cikk szerzőségébe is beveszik, mások meg önálló hamis cikkeket iratnak vele, amit sokszor a szaklektorok (peer) sem vesznek észre.

Multimillion-dollar trade in paper authorships alarms publishers (nature.com)

Paper authorships

Abstracts written by ChatGPT fool scientists (nature.com)

Abstracts by ChatGPT

ChatGPT listed as author on research papers: many scientists disapprove (nature.com)

Chat GPT as author

 

 

A Breakthrough díjat 2012-ben alapították főként a Silicon Valley milliárdosai és még néhány más, a digitális világból ismert nagyság; ez a Nobel-díj konkurrense. A díj 3 millió dollár jutalommal jár, mely a Nobel-díj háromszorosa. Karikó Katalint és Drew Weissmant a Breakthrough díj odaítélésével kárpótolták az elmaradt Nobelért, legújabb kitüntetettjei kapcsán pedig egy fogas kérdés vetődik fel: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?

Kiss Károly: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?.pdf

 

 

Science world luminary John Brockman assembles twenty-five of the most important scientific minds, people who have been thinking about the field artificial intelligence for most of their careers, for an unparalleled round-table examination about mind, thinking, intelligence and what it means to be human.

"Artificial intelligence is today's story--the story behind all other stories. It is the Second Coming and the Apocalypse at the same time: Good AI versus evil AI." --John Brockman

 

A mesterséges intelligenciáról - haladóknak.pdf
Kiss Károly elemző könyvismertetése.(Megjelent a Valóság 2021. novemberi számában)

A Magyar tudomány 2022. júniusi számában egy rövidebb könyvismertetést írtam Brockman könyvéről (KK):
John Brockman: Possible Minds

 


Lovelock legutolsó, 2019-ben megjelent könyve a Novacene címet viseli. (MIT, Cambridge Massachusetts, London) Az idős tudós ebben a globális környezeti problémák megoldását a mainál sokkal fejlettebb, ön­állósuló mesterséges intelligenciától várja, mégpedig azon módszerekkel, melyeket ma a geoengineering körébe soro­lunk.

Szemben a tudós társadalomra jellemző félelmekkel és fenntartásokkal azt vizionálja, hogy a természetes emberi és a mesterséges intelligencia együttműködése, szövetsége képes lesz megoldani az előttünk tornyosuló globális környezeti problémákat.
 

Lovelock kiborgjai: Hogyan menti meg a hiperintelligencia a Földet?
James Lovelock with Bryan Appleyard: Novacene – The Coming Age of Hyperintelligence c. könyvének ismertetése (The MIT Press, 2019, 139 p)

Lovelock könyve egyszerre okoz reményt és csalódást. Reményt, hogy a mai mesterséges intelligenciákból kifejlődő kiborgok képesek lesznek megmenteni Gaiá-t, az általunk tönkretett földi ökoszisztémákat. És csalódást, hogy a földi élet folytatói kozmikus időtávon nem mi leszünk, hanem a kiborgok. (KK)
lovelock_novacene.pdf


R. Simanowski: Átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának?

Roberto Simanowski német kultúr- és média-filozófus. A 2021. november 13-i Spiegelben megjelent esszéje – Lovelock Novacene c. könyve kapcsán – azt a kérdést fejtegeti, hogy átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának, ha az képes megmenteni a Földet. Az írás címe: Alle Macht den Maschinen (azaz: Minden hatalmat a gépeknek), a következő kiegészítéssel: Ha az emberiség eléggé értelmes lenne, sorsát a mesterséges intelligenciára bízná. (KK)
Simanowski_mesterséges_intelligencia.pdf


 

 

 

Az intelligencia nem számítási kapacitás kérdése. A mesterséges intelligencia (MI) nem vetélytársunk, csupán a társunk lesz.

 

Kate Darling könyvének ismertetése (KK)

 

 

 

 


Kiss Károly: A mesterséges intelligenciáról - halandóknak. (megjelent a Valóság 2019. decemberi számában)
MI - halandóknak.pdf

 

Az emberiséget fenyegető globális veszélyekkel foglalkozó szervezetek, csoportok:
vilagmegmentok.pdf

 

HVG - technofórum - MI
A HVG 2021 decemberi technofóruma a mesterséges intelligenciáról

(Csikvári András ajánlata)

 

Jövőnk vagy végzetünk?

E rövid tanulmányban a mesterséges intelligencia három alapvető kérdését tárgyalom: (1) fölülmúlhatja-e az emberit, (2) uralkodhat-e fölöttünk és (3) veszélyezteti-e ember-mivoltunkat. Megjelent Az új női perspektíva című, most (2021 decemberében) indult folyóirat legelső számában.

 

 

Kiss Károly Jövőnk vagy végzetünk?

 

 

2.) Az internet jövője

Az internet kezdetben a decentralizált irányítást szolgálta, és a rendszerben részt vevők öntevékeny kapcsolatépítését segítette elő. Mára a globalizált világ egyik legkoncentráltabb hálózatává vált. Kezdetben nem volt saját memóriája – mára a hatalmas információs bázisok adatait, értesüléseit, híreit áramoltatja a felhasználók között. Veszélyt jelent a szabad sajtóra, a vélemények sokszinűségére, mert a felhasználókról készített profilok és a szűrési technikák által egyénre szabott, megszűrt információt nyújt. A koncentráltság és az óriási adatbázis lehetőséget ad a politika és a választások befolyásolására, és ez időnként meg is történik. A tech-óriások bevételének fő forrása a reklámozás – a már említett technikák felhasználásával a hirdetéseket képesek pontosan eljuttatni a megcélzott társadalmi rétegeknek és szemé­lyeknek.

Kínában az internetnek egy olyan rendszere alakult ki, mely teljes mértékben kiszolgálja a gazdaság digitalizációs és a politika minden civil kezdeményezést elnyomó igényeit. A digitalizációs világuralomért folyó amerikai–kínai versenyben az amerikai online óriások vezetnek, de előnyük apad. Az amerikai cégek a saját rendszereiket és szolgáltatásaikat exportálják, míg a kínai gyakorlat a helyben kialakuló hálózatok segítésére és az azokba való beépülésre törekszik. Sokak szerint a legújabb információtechnológiai újítások, a bitcoin és a blokklánc a rendszert a decentralizáció irányába vihetik, s így remény van arra, hogy az internet visszatér az eredeti elképzelésekhez, a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatok válnak uralkodóvá.

Kiss Károly:
http://kisskaroly.x3.hu/ujtech/internet_jovoje.pdf

3.) Biotechnológia

Big Pharma – mRNS-forradalom kezdődik a gyógy­szergyártásban

A koronavírus ellen sikeresen alkalmazzák az mRNS-alapú vakcinát. A gyógyszerkutatók úgy vélik, hogy ez a módszer szinte minden más betegség leküzdésében is hatásosan alkalmazható lesz – az ágazat „eufórikus cunamit” él át.

Die Supermedizin. Die Medizin von morgen. Der Spiegel Nr. 25, 19. 6. 2021.
(ismertetés, KK)

big_pharma.pdf
 

A tudomány boszorkánykonyhájában

(Az Amerikai Tudományos Akadémia idei tanácskozásának fő témái)

Az AAAS (American Association for the Advancement of Science) az idén a robotok jövőjét, az agyi organoidok és neuron transzplantációk témáját, a memória intergenerációs kiterjesztését, a litium kémiai szűrővel való előállításának ötletét és a tanúk emlékezetének megbízhatóságát tárgyalta meg. Az ismertetés az Economist 2022. február 26-i beszámolóján alapul. (KK)

Az AAAS idei fő témái