Az új technológiák

(internet; mesterséges intelligencia; génszerkesztés; genomika: digitális gyógyászat; nanotechnológia; robotika; digitális gazdaság; az új technológiák hatása a foglalkoztatásra, életmódunkra; a műszaki fejődés irányíthatósága, szerepe a történelemben; jövőbeli trendek)

 

A 2022-es természettudományos Nobel-díjak kitüntetettjei

Az orvosi kategóriában Svante Pääbo kapta a díjat a „kihalt homininok genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért”.

A fizikai kategóriában (megosztva) Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapták a díjat „az összegabalyodott fotonokkal végzett kísérleteik, a Bell-egyenlőtlenségek megsértésének megállapítása és az úttörő kvantuminformáció-tudományhoz való hozzájárulásuk” miatt.

A kémiai kategóriában pedig Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapták (megosztva) a díjat a „kattintáskémia és a bioortogonális kémia” fejlesztése terén elért eredményeikért.

Mindhárom kategóriáról összeállítottam egy-egy részletesebb ismertetést, elsősorban arra fókuszálva, hogy egyáltalán megérthessük, mivel is foglalkoztak a díjazottak. Bevallom, hogy – főleg a fizikai és a kémiai díjak esetében – elég sok olvasásra volt szükségem a megértéshez, ami valószínűleg még így is csak felszínes maradt. Arra a kérdésre is megpróbálok válaszolni, hogy mi a közös vonásuk a díjaknak, pontosabban a díjak mögött megjelenő eredményeknek. Még általánosabban, voltaképpen az a kérdés, hogy a természettudomány mely irányait „jelzi vissza” a Bizottság, mint elismert irányokat.

A három díj mögötti kutatásokat tanulmányozva talán az „eljárás” szó lehet az, amire mindhárom eset ráhúzható. Miért is? Az orvosi díj esetében Svante Pääbo felfedezése mögött voltaképpen a korábban felfedezett DNS-hez kötődő ismereteink alkalmazása történt meg egy nagyon akkurátusan végrehajtott eljárás keretében, ahol régen kihalt neandervölgyiek maradványait szekvenálták nagyjából ugyanúgy, ahogy azt a most élőkkel teszik. A fizikai díj esetében megint egy kísérletes eljárás kellett ahhoz, hogy végre helyre tegyék az Einstein óta fennálló bizonytalanságot, ami a kvantumokat övezte. A kémiai esetében pedig végképp az eljáráson van a hangsúly, hiszen a díjazottak annak a módját találták ki, hogy miképpen lehet különböző molekulákat mesterségesen egymáshoz kapcsolni.

Mi e tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának igénye és lehetősége? Az orvosi esetében ez abban nyilvánul meg, hogy az archaikus gének hatással vannak a ma élő emberekre, így azáltal, hogy tudjuk, honnan is származunk, többet tudunk génjeink viselkedéséről. A fizikai esetében nem kérdés a gyakorlati alkalmazás, annak ellenére, hogy a kvantummechanika a legelvontabb tudomány mindhárom közül. A kvantum számítógépekről sokan úgy beszélnek, hogy ez alapozza majd meg a jövő információ technológiáját, így talán mindennapi éltünknek is „kézzelfogható” részévé válnak a kvantumok. A kémiai esetében pedig maga a kutatás is már a gyakorlati alkalmazást szolgálta, hiszen éppen az volt a célja, hogy a gyakorlatban (vegyészetben, gyógyszergyártásban) hatékonyan (gyorsan és olcsón) alkalmazható módszereket fejlesszenek ki új vegyületek létrehozására.

A harmadik dolog, ami közös vonásként megjelenik, az a mikrovilág dominanciája. A fizikai esetében ez nyilvánvaló, de a másik két esetben sem lépünk ki a molekulák méret-tartományából. Igencsak érvényesnek érzem mindazt, amit Heisenberg „A rész és az egész” című munkájában leírt. Ma is mindent (az „egészet”) szeretnénk megérteni, de ehhez (úgy tűnik) csak a részek megértésén keresztül vezet út. (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: Orvosi Nobel-díj 2022.pdf

Kémiai Nobel-díj 2022.pdf

Fizikai Nobel-díj 2022.pdf

 

1.) Mesterséges intelligencia

 

Légy részese te is a csodának!

Beszélgetések OpenAI-val és copy.ai-val

Ezt a számunkat főként annak szenteljük, hogy a nagy digitális platformok lehetővé tették, hogy bárki használhassa az informatika csodáját, a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy bármilyen témában képes a meglévő tudást szintetizálni, kérdéseinkre választ adni. Próbálgatjuk az OpenAI-t és copy.ai-t, de még nem vonunk le következtetéseket. Sőt, még minősíteni sem merjük – de sejtésünk szerint korszakos jelentőségű lépésről – mi több – ugrásról! van szó, mely elsősorban a tudományban, a tudományos kutatásban, a tudományos eredmények publikálásában és az oktatásban okoz majd alapvető változásokat. Az egyik végiggondolandó probléma nyilvánvalóan a szerzőség kérdése lesz majd. Ez nem új téma, egy ideje már felmerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, foglalkoztunk is vele – (lásd a 15. számunkban a Breakthrough-díjaknál). (Kiss Károly)

Kiss Károly: Mire képes a mesterséges intelligencia?.pdf

 

Megjelentek olyan, széles körben – elvileg a világ bármelyik részén – elérhető internetes felületek (chat.openai.com, copy.ai), melyek emberi módon megfogalmazott kérdésekre adnak olyan válaszokat, amilyeneket eddig csak emberek tudtak adni. Ezek a felületek nem a hagyományos algoritmikus módon működnek, hanem óriási tudás- és adatbázissal a háttérben összefüggéseket keresnek és mintakövetés révén adnak válaszokat. Ráadásul, hogy még jobban hasonlítsanak hozzánk, ezek a gépek sem adják ugyanazt a választ ugyanazon kérdés ismételt feltevésekor – ahogy ezt a ChatGPT látványosan igyekszik is demonstrálni. Mi lesz ebből? – kérdezik sokan, köztük én is. A legfőbb kérdés bennem – mint valamikori egyetemi emberben – a tudás szerepének markáns átértékelése körül jelenik meg. Mi az, amit a jövőben nekünk, embereknek érdemes még megtanulnunk, és ezt hogyan lehet tanítani? (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: A mesterséges intelligencia kísértete.pdf

Goodbye to the blank page copy.ai: copy.ai

copy.ai bemutatkozik: Chat GPT vagyok.pdf

Eddig volt a ChatGPT ingyenes copy.ai: Már nem ingyenes a Chat GPT 

 

Vajon tényleg mindenhez hozzá tud szólni? Szokott-e tévedni? És elismeri-e?

Csikvári F. András: Találomra feltett kérdések.pdf

 

Vida Gábor: Amióta "kilóra" mérik a tudományos teljesítményt, s társszerzőséget már hirdetéses alapon is lehet vásárolni, az AI (artificial intelligency) jelentősége megnőtt. Becsületesebb kutatók ezt a cikk szerzőségébe is beveszik, mások meg önálló hamis cikkeket iratnak vele, amit sokszor a szaklektorok (peer) sem vesznek észre.

Multimillion-dollar trade in paper authorships alarms publishers (nature.com)

Paper authorships

Abstracts written by ChatGPT fool scientists (nature.com)

Abstracts by ChatGPT

ChatGPT listed as author on research papers: many scientists disapprove (nature.com)

Chat GPT as author

 

 

A Breakthrough díjat 2012-ben alapították főként a Silicon Valley milliárdosai és még néhány más, a digitális világból ismert nagyság; ez a Nobel-díj konkurrense. A díj 3 millió dollár jutalommal jár, mely a Nobel-díj háromszorosa. Karikó Katalint és Drew Weissmant a Breakthrough díj odaítélésével kárpótolták az elmaradt Nobelért, legújabb kitüntetettjei kapcsán pedig egy fogas kérdés vetődik fel: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?

Kiss Károly: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?.pdf

 

 

Science world luminary John Brockman assembles twenty-five of the most important scientific minds, people who have been thinking about the field artificial intelligence for most of their careers, for an unparalleled round-table examination about mind, thinking, intelligence and what it means to be human.

"Artificial intelligence is today's story--the story behind all other stories. It is the Second Coming and the Apocalypse at the same time: Good AI versus evil AI." --John Brockman

 

A mesterséges intelligenciáról - haladóknak.pdf
Kiss Károly elemző könyvismertetése.(Megjelent a Valóság 2021. novemberi számában)

A Magyar tudomány 2022. júniusi számában egy rövidebb könyvismertetést írtam Brockman könyvéről (KK):
John Brockman: Possible Minds

 


Lovelock legutolsó, 2019-ben megjelent könyve a Novacene címet viseli. (MIT, Cambridge Massachusetts, London) Az idős tudós ebben a globális környezeti problémák megoldását a mainál sokkal fejlettebb, ön­állósuló mesterséges intelligenciától várja, mégpedig azon módszerekkel, melyeket ma a geoengineering körébe soro­lunk.

Szemben a tudós társadalomra jellemző félelmekkel és fenntartásokkal azt vizionálja, hogy a természetes emberi és a mesterséges intelligencia együttműködése, szövetsége képes lesz megoldani az előttünk tornyosuló globális környezeti problémákat.
 

Lovelock kiborgjai: Hogyan menti meg a hiperintelligencia a Földet?
James Lovelock with Bryan Appleyard: Novacene – The Coming Age of Hyperintelligence c. könyvének ismertetése (The MIT Press, 2019, 139 p)

Lovelock könyve egyszerre okoz reményt és csalódást. Reményt, hogy a mai mesterséges intelligenciákból kifejlődő kiborgok képesek lesznek megmenteni Gaiá-t, az általunk tönkretett földi ökoszisztémákat. És csalódást, hogy a földi élet folytatói kozmikus időtávon nem mi leszünk, hanem a kiborgok. (KK)
lovelock_novacene.pdf


R. Simanowski: Átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának?

Roberto Simanowski német kultúr- és média-filozófus. A 2021. november 13-i Spiegelben megjelent esszéje – Lovelock Novacene c. könyve kapcsán – azt a kérdést fejtegeti, hogy átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának, ha az képes megmenteni a Földet. Az írás címe: Alle Macht den Maschinen (azaz: Minden hatalmat a gépeknek), a következő kiegészítéssel: Ha az emberiség eléggé értelmes lenne, sorsát a mesterséges intelligenciára bízná. (KK)
Simanowski_mesterséges_intelligencia.pdf


 

 

 

Az intelligencia nem számítási kapacitás kérdése. A mesterséges intelligencia (MI) nem vetélytársunk, csupán a társunk lesz.

 

Kate Darling könyvének ismertetése (KK)

 

 

 

 


Kiss Károly: A mesterséges intelligenciáról - halandóknak. (megjelent a Valóság 2019. decemberi számában)
MI - halandóknak.pdf

 

Az emberiséget fenyegető globális veszélyekkel foglalkozó szervezetek, csoportok:
vilagmegmentok.pdf

 

HVG - technofórum - MI
A HVG 2021 decemberi technofóruma a mesterséges intelligenciáról

(Csikvári András ajánlata)

 

Jövőnk vagy végzetünk?

E rövid tanulmányban a mesterséges intelligencia három alapvető kérdését tárgyalom: (1) fölülmúlhatja-e az emberit, (2) uralkodhat-e fölöttünk és (3) veszélyezteti-e ember-mivoltunkat. Megjelent Az új női perspektíva című, most (2021 decemberében) indult folyóirat legelső számában.

 

 

Kiss Károly Jövőnk vagy végzetünk?

 

 

2.) Az internet jövője

Az internet kezdetben a decentralizált irányítást szolgálta, és a rendszerben részt vevők öntevékeny kapcsolatépítését segítette elő. Mára a globalizált világ egyik legkoncentráltabb hálózatává vált. Kezdetben nem volt saját memóriája – mára a hatalmas információs bázisok adatait, értesüléseit, híreit áramoltatja a felhasználók között. Veszélyt jelent a szabad sajtóra, a vélemények sokszinűségére, mert a felhasználókról készített profilok és a szűrési technikák által egyénre szabott, megszűrt információt nyújt. A koncentráltság és az óriási adatbázis lehetőséget ad a politika és a választások befolyásolására, és ez időnként meg is történik. A tech-óriások bevételének fő forrása a reklámozás – a már említett technikák felhasználásával a hirdetéseket képesek pontosan eljuttatni a megcélzott társadalmi rétegeknek és szemé­lyeknek.

Kínában az internetnek egy olyan rendszere alakult ki, mely teljes mértékben kiszolgálja a gazdaság digitalizációs és a politika minden civil kezdeményezést elnyomó igényeit. A digitalizációs világuralomért folyó amerikai–kínai versenyben az amerikai online óriások vezetnek, de előnyük apad. Az amerikai cégek a saját rendszereiket és szolgáltatásaikat exportálják, míg a kínai gyakorlat a helyben kialakuló hálózatok segítésére és az azokba való beépülésre törekszik. Sokak szerint a legújabb információtechnológiai újítások, a bitcoin és a blokklánc a rendszert a decentralizáció irányába vihetik, s így remény van arra, hogy az internet visszatér az eredeti elképzelésekhez, a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatok válnak uralkodóvá.

Kiss Károly:
http://kisskaroly.x3.hu/ujtech/internet_jovoje.pdf

3.) Biotechnológia

Big Pharma – mRNS-forradalom kezdődik a gyógy­szergyártásban

A koronavírus ellen sikeresen alkalmazzák az mRNS-alapú vakcinát. A gyógyszerkutatók úgy vélik, hogy ez a módszer szinte minden más betegség leküzdésében is hatásosan alkalmazható lesz – az ágazat „eufórikus cunamit” él át.

Die Supermedizin. Die Medizin von morgen. Der Spiegel Nr. 25, 19. 6. 2021.
(ismertetés, KK)

big_pharma.pdf
 

A tudomány boszorkánykonyhájában

(Az Amerikai Tudományos Akadémia idei tanácskozásának fő témái)

Az AAAS (American Association for the Advancement of Science) az idén a robotok jövőjét, az agyi organoidok és neuron transzplantációk témáját, a memória intergenerációs kiterjesztését, a litium kémiai szűrővel való előállításának ötletét és a tanúk emlékezetének megbízhatóságát tárgyalta meg. Az ismertetés az Economist 2022. február 26-i beszámolóján alapul. (KK)

Az AAAS idei fő témái