Hírek az IT és a MI világából

 

 

A KOGNITÍV BEHÓDOLÁS VESZÉLYE
(The Economist May 2nd 2026)

A MI elkényelmesít, helyettünk gondolkodik. Hova vezet ez, mennyire káros a folyamat? Vannak kézenfekvő példák, előfutárok: a kalkulátor és a GPS. A kis kézi számítógépek használata óriási előnyökkel jár. Senki sem gondolná, hogy hátrányai lennének – úgyszintén a GPS-nek. De vannak erre vonatkozó kutatások. Egy csoportnak manipulálták a kalkulátorait, és azok néha rossz eredményt adtak ki – a felhasználók nem vették észre. Megfigyelték, hogy aki sokat használja a GPS-t, annak romlik a tájékozódóképessége. Korábban hírt adtunk egy olyan vizsgálatról, mely kimutatta, hogy azoknak a fiataloknak az agyi tevékenysége, akik sokat használják a MI-t, mérhetően romlik.
A MI-ágens ráadásul néha téved is. Az üzleti életben ez dilemma. Leginkább munkahelyi vezetők szembesülnek vele: mennyire hagyják, hogy alkalmazottaik a MI-t használják, arra támaszkodjanak. Egyesek ezt úgy oldják meg, hogy jóeszű, de a MI-t nem használó munkatársakkal kontrollálják az eredményeket.
Mindez azonban csak a kérdés felületét érinti. A nagy dilemma: mi lesz az emberiség kognitív kapacitásával, ha a gondolkodást igénylő feladatokat egyre nagyobb mértékben a MI-ra bízzuk? (KK)

 

 

 

A „csodálatos hét” és a SpaceX tőzsdei értéke billió (1000 md) dollárban; abból az alkalomból, hogy Elon Musk tőzsdére vitte a SpaceX-t

(Der Spiegel 25 / 2026)

 

 

 

 

 

A Vatikán a MI-ról
(The Economist May 30th 2026: Of God and Claude)

Leó pápa első enciklikája, a Magnifica Humanitas sok témával foglalkozik, de a legfontosabb megállapításai a mesterséges intelligenciára vonatkoznak. Fejlesztésének és felhasználásának szabályozását követeli. Filozófiai tartalma erőteljesen elítéli a transzhumanizmust és a poszthumanizmust, és a 20. századi eugenetikához hasonlítja. Megállapítja, hogy a „body engineering” és a „hybridisation” ahhoz hasonló kockázatokkal jár. Mert „ha az emberi lényt olyannak tekintjük, amely tökéletesíthető vagy fölülmúlható, az azzal a kockázattal jár, hogy egyes embereket alsóbbrendűnek, másokat felsőbbrendűnek tekintünk”.
„A tökéletlenségek az ember integráns részei, aki gyakran nem azok ellenére, hanem azok révén teljesedik ki.”… „A lélek csodái bennünk történnek meg. … A lényeg, hogy az embert – minden nagysága és sérülékenysége ellenére – sohasem lehet lecserélni vagy fölülmúlni.” … „A Szilíciumvölgy technológiai optimizmusa egy olyan apokaliptikus pillanatot vizionál, amikor az emberek isteni tulajdonságokkal fognak rendelkezni.” Ez a keresztény eszkatológiát modellezi, azzal a különbséggel, hogy annak lényegét valami mással helyettesíti. A pápa nem lelkesedik, amikor a MI-t messianisztikus jelzőkkel magasztalják fel.
Slusszpoén: MI-szakértők megállapították, hogy az enciklika egyes részeit MI-val íratták; az Anthropic Claude-jának stílusjegyeit fedezték fel a szövegben.

 

Az okostelefonok is okai az alacsony amerikai születési rátának

A kutatók a 2007-2011 közötti adatokat vizsgálták, amikor elterjedtek az okostelefonok. A következtetés: a 15-44 év közötti nők körében a születések csökkenésének 33-52 százalékáért az okostelefonok hibáztathatók, mert leépítették a közvetlen személyes kapcsolatokat, a fogamzásgátlási tanácsok elérhetőbbé váltak a telefon által és a pornográfia nézegetése is könnyebbé vált. (The Economist June 13th 2026)

 

Szűk keresztmetszetek a MI fejlesztésében

E szűk keresztmetszetek a nagy nyelvi modellek működése során történő szövegfeldolgozásban (angolul tokenisation) jelentkeznek. A szolgáltatók ezért - az Anthropictól az OpenAI-on át az Amazonig - korlátozásokat vezetnek be.

A szűk keresztmetszetek:
- adatközpontok építése: különösen Amerikában ez ellen helyi tiltakozó mozgalmak alakultak;
- hiány transzformerekben, kapcsolókban és gázturbinákban (egyes ilyen felszerelésekre 2-5 évet is kell várni),
- de a legszűkebb a keresztmetszet a chipek, processzorok terén;
- a hiány kiterjed a „memory chips”-re és a központi feldolgozó egységekre (CPUs) is
- valamint az ellátási láncok éveket igénybe vevő kiéptése is oka a szűk keresztmetszeteknek.

A fejlesztések, beruházások hihetetlen méreteket öltenek. Az öt „hyperscaler”, az Amazon, Google, Meta, Microsoft, Oracle az idén együttesen több, mint 750 md dollárt fog beruházni! (Ez több, mint a magyar GDP egynegyede!) De a szakma többi nagyágyúja is dollármilliárdokat ruház be fejlesztésre.

Kiss Károly: Szűk keresztmetszetek a MI fejlesztésében

 

Virtuális Zuckerberg

A Metánál most készítik a főnök MI-val működtetett képmását. Hangja és stílusa, modora is ugyanaz lesz. Fáradhatatlanul, bármikor elérhető lesz a beosztottak számára. Nyilvánvaló, hogy ez a jövő útja, ez a megoldás gyorsan el fog terjedni. (The Economist, April 18th, p. 8.)

 

 

Európa az amerikai IT-óriások foglya
(The Economist May 23rd 2026: Digital sovereignty)

A német szövetségi kormány évente csaknem félmilliárd euró licencdíjat fizet a Microsoftnak; a nagy francia vállalatok több, mint évi 50 md dollárért vesznek szoftvert és felhőszolgáltatást az amerikai tech-óriásoktól; az amerikai szellemi- tulajdon szolgáltatások évi importja az eurózónában eléri a 200 md dollárt. (Összevetésül: az idei magyar GDP 270 md dollár lesz.) Az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft mérföldekkel lekörözik felhő-szolgáltatásban és MI-ban Európát; a németek egy 1,16 md dolláros adatközpont felépítését tervezik München mellett; az amerikai négy nagy – csupán tavaly – 350-szer (!!!) ennyit költött e célra; a tavaly világszerte előállított 100 MI-modellből csak egy volt európai.
Az EU most egy IT-szuverenitási csomagot készít elő, mely kiterjed a felhőszolgáltatásra és a MI-ra is. Több országban az amerikai IT-tól való függés csökkentésére törekszenek; mind a kormányok, mind az üzleti szféra.
Az amerikai függés több vonatkozásban okoz gondot. (1) A nagy IT-cégek érzékeny adatokat szolgáltathatnak ki az amerikai kormánynak, mivel arra törvény kötelezi őket. (2) A „lekapcsolás” veszélyétől is félnek. (3) A veszélyes tartalmak is gondot okozhatnak, és (4) az európai szabályozás több szempontból szigorúbb, mint az amerikai. Mivel a NATO terén bizonyos elidegenedés folyik a két térség között, arra is tekintettel kell lenni, hogy a digitális szuverenitásra törekvés ne fokozza a feszültséget. (KK)

 

Pert nyert a Chatbot

Az igazságszolgáltatásban a mesterséges intelligencia felhasználására számtalan lehetőség nyílik. Ügyvédi irodákban, bíróságokon ma is sokféleképpen használják. De először fordult elő, hogy egy vádlott pert nyert a segítségéval. A lipcsei David Hinz-et a munkaügyi hivatal azzal vádolta, hogy csalt, illetéktelenül vette fel a munkanélküli segélyt. A visszafizetés mellett még bírságot is kiszabott rá. Hinzet bíróság elé álították, ő a védelmét egy „chatbotra” bízta, mely bebizonyította, hogy a védence nem rosszhiszeműen járt el, és így a büntetés nem indokolt.
(Der Spiegel 22 / 2026: Sein anwalt ist ein Chatbot; Jakob Milzner)

 

 

A Mikulás és a húsvéti nyuszi – mint deepfake-ek;
Képes-e agyunk szembeszállni az ámítástechnikával?
(Dr Spiegel 13/2026: Sinn für die Wirklichkeit; Johann Grolle)

A TikTokon több, mint 1,3 milliárd MI által generált videó van. A Youtube-on a videók több, mint ötöde MI által készített képeket mutat. Ha a netre feltett posztokat is figyelembe vesszük, azt az eredményt kapjuk, hogy ezeken a platformokon az ember-generálta tartalmak már kisebbségben vannak. Hogyan tudjuk megkülönböztetni, hogy a forrás, a látvány valódi, vagy azt az MI generálta?

 

 


Oliver Reindl német informatikus szerint egy digitális termék valódisága csak akkor állapítható meg, ha birtokában vagyunk a kódolásának. (Lásd írását a 2025/17 -i, karácsonyi számunkban).
Nadine Dijsktra, a londoni University College kognitív tudományokra szakosodott kutatója és társai azonban biztató következtetésre jutottak: „Minden amellett szól, hogy az agyunkban van egy olyan marker, ami alapján fel tudjuk ismerni, hogy valami valódi-e”. A magyarázathoz ingerület-átviteli pályákat használnak fel, és a valódiságmutatót olyannak írják le, mint ami az előző tapasztalatok alapján százalékosan fejezi ki az észlelt esemény, kép valódiságát, megtörténhetőségét… Az elképzelt és a tényleges történéseknek, érzékeléseknek megkülönböztethető neurális háttere van. Azt hiszem, ez a kutatás tévútra futott: az agyunk meg tudja különböztetni azt, ami ténylegesen megtörtént velünk attól, amit csak elképzelünk. De ez nem ugyanaz, mint ami a világban ténylegesen megtörtént, vagy ami csak megtörténhetne, és amit a MI segítségével mutatnak be. (KK)

 

 

A komponista taxisofőr (karcolat)

Éjfél után érkeztem a Keletibe, szabad taxi nem volt, rendelni kellett. A 30-40 közötti sofőr megkérdezte, hogy milyen doktornak tetszem lenni, orvos vagy ügyvéd. Elmondtam, hogy egyetemen tanítottam. Attól kezdve még nagyobb respekttel beszélt velem, kérdezett erről-arról. Én is megkérdeztem, hogy mi az eredeti foglalkozása. Asztalos, mondta kissé szégyenkezve. Biztattam, hogy az iparosoké a jövő, a diplomásokat a mesterséges intelligencia feleslegessé fogja tenni. Elmeséltem Demis Hassabis esetét, aki úgy lett kémiai Nobel-díjas, hogy utoljára a középiskolában tanult kémiát. Olyan világ jön, amikor bárkiből bármi lehet, csupán ambíció és érdeklődés kérdése. Röstelkedve bevallotta, hogy ő is használja a barátaival a MI-t: popdalokat komponáltatnak vele, és amikor összejönnek, versenyeznek: ki íratott jobbat, melyiké tetszik jobban…

 

 

A MI és a vállalatok

Ethan Mollick, az Economist szemleírója szerint a vállalatok rosszul alkalmazzák a MI-t. A legkézenfekvőbb hasznot realizálják, elbocsátják a feleslegessé vált munkaerőt. Ehelyett azonban azon kellene gondolkodni, hogy mire lehetne felhasználni azt a lehetőséget, hogy pl. egy programozó most százszor annyi kód írására vált képessé; hogyan lehet az új lehetőségekkel fejleszteni a vállalatot. (April 4th 2026)

A gépies, ismétlődő, és különösebb személyes interakciót nem igénylő munkák helyettesítése a MI-val felújít egy régi vitát: a feleslegessé válás fenyegetése javítja, vagy rontja a munkaerő teljesítményét? Egy széles bázison végzet azt mutatja, hogy a fenyegetettség rontja a teljesítményt. Az Economist szemleírója azt ajánlja a vállalatvezetőknek, hogy ne mondjanak olyan könnye le a feleslegessé váló munkaerőről. Képezzék át olyanná, ami több tudást és interakciós képességet igényel. Ez – ha be is következne az elbocsátás – azt a reményt kelti bennük, hogy hátha szükség lesz rájuk, és így a teljesítményük nem csökken. (The Economist May 30th 2026)

 

Kiirtásunk módjai

(Felkai Ádám, Rakéta, 2025 / 09 / 17. - utánközlés)

A mesterséges intelligencia megjelenése, de különösen a ChatGPT 2022 augusztusi színrelépése óta folyamatosan napirenden van a téma, hogy a MI ki fog irtani minket. Az amerikai Rand Corporation átgondolta, hogy hogyan is, mi módon történhetne meg a kiirtásunk. A három legvalószínűbb változat: elsüti az összes nukleáris fegyvert, egy halálos kórokozó tömeges elterjesztésével, vagy pedig felgyorsítja a klímaváltozást üvegházhatású gázok nagytömegű előállításával.
Arról, hogy a MI – pontosabban a mostanában formálódó, fejlődő SzI (szuperintelligencia) – hogyan fogja átvenni a hatalmat, Max Tegmark Élet 3.0 c. könyvének elején olvashatunk egy egészen valószínű változatot. (Kiss Károly)

Felkai Ádám - Rand Corporation: Képes lenne-e az MI kiirtani az emberiséget?.pdf