Ember-mivoltunk; értékek

az új technológiák dehumanizáló hatása
- filozófiai megítélésük
- mi lesz a Homo sapiens-szel?
- a hagyományos értékek deformálódása

Az állatok védelmében
(vezércikk)

Nemrégiben (a Sárkányfogvetemény c. írásomban) – az állati viselkedést tanulmányozva – rádöbbentem, hogy egyes gonosztevők, tömeggyilkosok, politikusok „állati” jelzővel illetése rendkívül hízelgő számukra és elfogadhatatlanul inkorrekt az állatokkal szemben, mert nincs olyan állatfaj, amely még csak megközelítőleg is olyasmire ragadtatná magát, mint ami a Homo sapiens napi rutinja. (Ráadásul az etológia a háborút - jogosan - a "kulturális evolúció" termékének tekinti...)

Azóta, hogy Donald Trump tavaly bejelentette, hogy újra indul az elnökségért, nem is beszélve november 5-i győzelméről, majd január 21-i beiktatásáról, a balliberális médiumok minden elképzelhető módon támadják, becsmérlik. A Spiegel, az Economist, a Hvg (hogy csak azokat nevezzem meg, melyeket rendszeresen olvasok) megszámlálhatatlanul sok szitkozódó, gyalázó cikket jelentetett meg róla, címlapjaikon gyűlölködő és gúnyolódó Trump-ábrázolásokkal, karikatúrákkal, belül úgyszintén.

Nos, ez a sokat gúnyolt ember, a balliberális média szerint a politikai alvilág alja, a jobboldali populizmus vezéregyénisége, nemrégiben ezt mondta: „Ha én lettem volna az elnök, az ukrajnai háború nem tört volna ki, egyetlen embernek sem kellett volna meghalnia…” [A gyengébbek kedvéért: ez utalás arra, hogy Ukrajnát a leváltott amerikai politikai „elit” lovallta bele a háborúba.]
Gondolkozzunk el azon: a balliberális világelitnek vajon ez miért nem jutott mindmáig eszébe, hogy ez értelmetlen háborúban férfiak százezrei halnak meg, és ez nem jó dolog? Nehogy állatoknak nevezzük őket! Az minden realitást fölülmúló, földtől elrugaszkodott dicséret lenne esetükben.

(Életem során több száz publicisztikát írtam, melyeket én tudományos publicisztikáknak neveztem, de vezércikket még nem – ez az első próbálkozás)
(KK)

 

 

Botos Katalin: A mustármag reménye
(A keresztény ember feladata ma)

Az evangelizáció munkájából mind nagyobb részt kell vállalni, laikus keresztényként is. Nem puszta szolgáltatást várni az egyháztól, tevékenyen kapcsolódni egymáshoz. Közösségeket szervezni, a keresztény kultúrát minden formájában támogatni, terjeszteni.

(Leonardo: Keresztelő Szt. János)

Megmutatni, hogy a modern tudomány és a hit nem ellentéte egymásnak, hanem kiegészítője. Fontos, hogy a magunk területén a lehető legmagasabb szakmai igényességgel teljesítsük hétköznapi feladatainkat, hivatásunkat. Akkor lehetünk mások számára is hiteles példák. Nem a szavak teszik a keresztényt, hanem tettei mutatják meg őt.

Botos Katalin: Mustármag.pdf

 

 

Botos Katalin: A Kennedy alapítvány kitüntetett kutatónői

(utánközlés, megjelent az Élet és Tudomány 2025. 1. számában)

Vajon van e értelme az Utódaink Jövője folyóiratban a múlt eseményeivel foglalkozni? Azt gondolom, igen, ha a múlt elemzése a jelenre és a jövőre vonatkozó üzenetet tartalmaz. Az alábbi ismertetés a közelmúlt gazdasági küzdelmeinek egy fontos mozzanatát emeli ki. A piac mindenhatósága helyett a piacszabályozás fontosságára irányítja figyelmünket. A piaci erők mindent megtesznek gátlástalan érvényesülésük érdekében. Nagy belső erővel, integritással, tudással rendelkező emberek képesek csak a pénzuralom hatalmasságaival szembe menni. És bizony, sokszor az elbukás veszélyével kell számolniuk! A jövő gyakran igazolja őket, de csekély vígasz, hogy jól látták a dolgokat... És mégis, példát adnak helytállásból, mindnyájunknak! Különös érdekessége a bemutatott történetnek, hogy mindezt két nő tette meg. Két asszony, jó családanya, közösségükért sokat tevő személyek. Bizonyíték ez arra is, hogy a két hivatás: a szakma és család összehangolható. S hogy miért fontos ilyen példák felmutatása? Azért, hogy ne csússzon félre a nők egyenjogúsításáért vívott küzdelem. Ne akarjuk férfivá gyúrni a nőket – és fordítva.

„Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
– s mind ember, mert az egyre kevesebb...”
(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

És bíztatást adjunk, hogy mégiscsak elismerést nyer a bátor magatartás!

Botos Katalin: Két kitüntetett nő.pdf

 

 

Magányosság

(Der Spiegel Nr. 52 / 2024, Martina Kix)

A WHO a magányosságot globális egészségi problémának minősítette. A New York Times „magányosság-járványról” ír. Az egészségi kárt, amit okoz, napi 15 cigaretta elszívásához hasonlítják. Nagy-Britanniában – először a világon – a magányossággal törődő minisztert neveztek ki. Ugyanis kiszámolták, hogy a magányosság évente és személyenként 9.900 font (több, mint 10.000 euró) kárt okoz.
A családok kisebbek lettek, a családtagok közötti távolságok megnövekedtek, a társadalom mobilabbá vált, és egyre inkább digitálisan szervezi meg magát, mert az így egyszerűbb. Egyszerűbb barátot, „követőt” találni az Instagramon vagy a WhatsApp-csoportban, mint az életben és a Hogy vagy? kérdésre egy hüvelykujj- emojival válaszolni, mint szóban.
Manapság már nem csak az idősek és a betegek szenvednek a magányosságtól, a szociális média csupán a társaság illúzióját kelti a fiatalok számára. Az igazi ajándék a személyes figyelem, amit egymásnak nyújthatunk. (KK)

 

EGY KIS ANTROPOLÓGIA: GYILKOLÁS ÉS KULTÚRA

(Vita az emberi természetről)

 

Kiss Károly: A sárkányfogvetemény – Vajon honnan ered az emberi gonoszság?

(Konrad Lorenz gondolatainak nyomában)

Konrad Lorenz „Salamon király gyűrűjét” olvasom. Humanizmus? Kultúra? – A fenét! Sárkányfogvetemények vagyunk! Bármilyen ádáz harc is alakul ki két hím állat között, a vége az, hogy a legyőzött vagy megfutamodik, vagy behódol: felkínálja magát a másiknak, hogy ölje meg. A győztes pedig – bármilyen szivesen is megtenné – gyilkos ösztönét legyőzi a még erősebb beleívódott evolúciós gátlás: fajtársadat márpedig megölni nem szabad!

Freud a kultúrát úgy definiálja, hogy az állati ösztöneink szublimálása, megszelidítése. Például: a nyers szexuális aktust az embernél hosszas udvarlás előzi meg… Kár, hogy az öreg Sigmund idejében még nem művelték az etológiát. Ha olvasta volna – de egyszerűen csak megfigyelte volna – hogy pl. az egyes madarak hímjei mit meg nem tesznek, hogy meghódítsák a tojó szívét, nem mondott volna ilyen badarságot. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor azt kell mondjuk, hogy az emberi kultúra valójában annak az állati gátlásnak a gátlástalan felszabadítása, hogy márpedig fajtársadat megölni nem szabad!
A továbbiakban szószerint idézem Lorenz leírását két kankutya, majd két hím farkas összecsapásáról.

Kiss Károly: A sárkányfogvetemény.pdf

 

Botos Katalin: Kain gyermekei vagyunk

Teológus ugyan nem vagyok, de magamnak én is feltettem ezt a kérdést már korábban, hiszen ez felvetődik minden gondolkodó emberben...

Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy ártatlan ösztönlény. De miután evett a Tudás fájáról tudata lett, rendelkezett azzal a képességgel is, hogy a jót és a rosszat meg tudta különböztetni... Az Isten szabad akaratot adott, s ránk bízta, hogy megtartjuk-e parancsát: ne együnk a fa gyümölcséből… Ezzel nem azt akarta elérni, hogy buták maradjunk, hanem, hogy dönthessünk arról: betartjuk-e kérését, vagy nem. De sajnos, mivel tudatosan jónak lenni áldozatokkal is járhat, az ember, az immár tudatos lény, hajlamos a kevésbé nehéz utat választani. Így Kain – az egyszerűbb élet kedvéért – irigységből, megölte Ábelt. Mi Kain gyermekei vagyunk mindnyájan!...

Botos Katalin: Kain gyermekei.pdf

 

Kard Aladár: Még hogy Sapiens – micsoda eufémizmus!

Tökéletesen egyetértek Kiss Károllyal – ez a felismerés számomra is elszomorító. Fajunk, bár minden alap nélkül, igen eufémisztikus módon, Sapiensnek merészelte minősíteni önmagát, sajnálatos módon az evolúció eddig ismeretlen mélységébe süllyedt. Az idézett jelenségek egyaránt jelentkeznek az individualizmus korában bolygónk minden szegletében, ahol az anyagi és verbális technológiák tudományos alapossággal kidolgozott eszközeivel egyre mélyülő gyűlölettel uszítják egymásra az embereket a hatalom megszerzése és megtartása érdekében a kialakult helyzetet kihasználó törtetők. Ezt a globális katasztrófát némileg enyhíti a kisközösségekben még fellelhető humanoid nézetek ápolása, de félek, hogy napjaik már meg vannak számlálva és a Lorenz-féle felismerések is lassanként kihunynak az elvakult hatalmasok könyörtelen kereszttüzében. Bizakodom, hogy kis közösségünk még sokáig nyújthat némi vigaszt eltorzult antropocén korszakunkban az emberségre vágyó sapiensek számára.

 

Csikvári András: Az ember az egyetlen teremtmény, amely krumpliból körtepálinkát tud főzni

Első olvasásra nekem az jutott eszembe, hogy sok faj van a gerincesek, de még emlősök között is, amelyik megöli a fajtársát (oroszlán, bizonyos majmok). Tehát nem hiszem, hogy a tudat alapvető szerepet játszana. Az állatvilág egyébként rendkívül színes példákat produkál.

Nemrég feltettem egy kérdést, hogy mi különbözteti meg az embert minden mástól; a sziklától a növénytől, az állatoktól. Én négy dolgot gondoltam (sorrend érdektelen):
- az ember bármilyen hülyeséghez, fikcióhoz képes tömegesen csatlakozni
- az ember tud gondolkodni a jövőn
- az ember kulturális mintái alapján ugyanarra a környezeti kihívásra másképpen reagálhat; arra a hírre, hogy jön a jégeső: a vallásos körmenetet szervez, aki boszorkányságnak tartja, az boszorkány-üldözésbe kezd, a harmadik mondjuk egyszerűen csak biztosítást köt
- az ember tudatos eszköz fejlesztéseivel felgyorsítja az evolúciót, nincs kiszolgáltatva az evolúció véletlenszerű megoldásainak, pontosabban azok eljövetelének.
A barátaim rögtön szétszedték az egészet. A nyertes megjegyzés az volt, hogy az ember az egyetlen teremtmény, aki krumpliból körtepálinkát tud főzni. Félek, hogy a te vitaindítód is hasonló sorsra jut.

 

Kaslik Gyula:

Sárkányfog vetemény lennénk? Honnan ered az emberi gonoszság?

(Gondolatok Kiss Károly írásához)

Konrad Lorenz egyedi megfigyelései nem általánosíthatók. Szerintem nincs olyan evolúciós parancs, hogy „Márpedig fajtársadat megölni nem szabad!”. Sok ezzel ellentétes példát lehet felhozni az állatvilágból. Ebből következően az emberi lét legnagyobb problémája sem e parancs megszegéséből, azaz a tudatos és tömeges gyilkolásból ered. Az emberiség jelenlegi állapota, az a polikrízis, amiben élünk, a világunk minden problémájának, akár a bennünk élő gonosznak a megragadása is, ugyanoda vezethető vissza: a gondolkodásunk helytelen voltára
A fő baj az, hogy nincs megfelelő világképünk. A meglévő analitikus és materialista. A világ azonban nem ilyen elvek szerint működik. A lét ügye csak az EGÉSZ-ből kiindulva tárható fel. Az EGÉSZ-et kell kiindulási alapnak tekinteni, és ebbe kell beillesztenünk a RÉSZ-t. A világ szellemi és egységes egész. Fennmaradásunk érdekében mindennél fontosabb lenne, hogy megalkossunk egy működő világképet, amire kultúrát lehet alapozni és építeni, ami illeszkedik a valósághoz, és segít beleilleszteni az emberi létezést a mindenség egészébe.

Kaslik Gyula: A gonozsságról.pdf

 

Sas Tibor: Miért ölik egymást az emberek?

A kulturális evolúciónk eredménye a gondolkodás. Az pedig lehetővé teszi a tervezést és a prevenciót. A másik ember megölése a kulturális evolúciónk eredménye, mert arra akkor kerül sor, ha veszélyben érezzük élet-feltételeinket, erőforrásaink kisajátítását mások, más emberek által. Az állat esetében tehát a gyilkolás ösztönös jellegű, az embernél viszont a kulturális evolúció teszi lehetővé.

Sas Tibor: Miért ölik az emberek egymást?

 

Kiss Károly: Az intelligencia születése

(Agyunk kifejlődése, magzatok és csecsemők agyműködése, sírás és beszéd)

(A Spiegel 2024. márc. 16., 12. számában megjelent cikkek ismertetése)

Az újszülött megszületésekor egy fényes és ingerekkel teli világba kerül. Struktúrákat kell felismernie, hangokat és látványokat megkülönböztetnie. A magzatok már az anyaméhben is érzékelik a helyzetüket, megkülönböztetik a zajokat, követik anyjuk mozgását. Van érzékük a számok iránt, felismerik a családtagok hangját. Születésüktől kezdve kategóriákat képeznek, elválasztják a fontosat a lényegtelentől, és kiszűrik a rájuk zúduló ingerek tömegéből azokat, amelyek túlélésük szempontjából fontosak. Úgy alakulnak át önállótlan teremtményekből önálló, ékesszóló, humorérzékkel rendelkező, nagylelkű egyéniségekké, hogy az agyukban mindez már előre „installálva”, telepítve van. A tanulás során csak a jelenség szempontjából hasznos idegsejtek kapcsolódnak a neurális hálózathoz, a többiek elhalnak. A tanulás tehát azt jelenti, hogy a világot strukturáltabbá, átláthatóbbá, kevésbé komplexszé tesszük.

Kiss Károly : Az intelligencia születése.pdf

The curse of genius – A zsenialitás átka (ismertetés)

The Economist, March 23rd 2024: A special edition on intelligence and the brain

E válogatás az alábbi témákat tartalmazza:
- Milyen hátrányokkal jár a gyermekkori zsenialitás
- Az emberi tudás szét van szóródva az emberi agyakban. Valójában sokkal több tudás birtokosának képzeljük magunkat, mint amennyivel egyénileg rendelkezünk
- A csodagyerekek felkutatása és speciális oktatásuk
- Daniel Dennett materialista filozófus magyarázata a tudat kialakulásáról
- A MI létrehozása során kifejlesztett eljárások segítségünkre vannak az agykutatásban
- A „homo naledi” felfedezésének tudományos eredménye: a kisebb méretű agyú ősember is rendelkezett a homo sapiens tulajdonságaival
- Az emberi agy életciklusa

Kiss Károly: A zsenialitás átka.pdf

 

 

Ebbe az indiszkrét, gusztustalan Magyar Péter-ügybe jóizlésű ember nem üti bele az orrát. - Vagy mégsem csak magánügyről lenne szó? Thürmer Gyula véleménye (utánközlés)

Thürmer Gyula: A Magyar Péter-ügy háttere.pdf

 

 

Bernard Stiegler:

Stiegler szerint a technikát antropológiai alkotóelemnek kell tekinteni. Az ember véletlenszerű önmozgás, az evolúció eredménye, melyből hiányzik a lényeg; és a lényeget éppen a „technicitás” adja. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely mesterségesen kialakult tulajdonságokkal rendelkezik, a technika nélkül nem vált volna emberré. Stiegler az eszközhasználatot tartja alapvető fontosságúnak, felelevenítve a marxi hagyományt. Sőt, ezt tekinti az ember lényegének. Ebből a felfogásból az következik, hogy az ember által létrehozott mesterséges intelligencia nem valami külső rossz, külső fenyegetés, hanem éppenséggel emberi mivoltunk lényegéhez tartozik.

Kiss Károly: A technika eszköz vagy emberi lényegünk?.pdf

 

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Féltett kincsünk: anyanyelvünk, magyarságunk hordozója, lelke. Tudjuk, hogy más nyelvekkel összehasonlítva különösen a mozgást kifejező igékben végtelenül gazdag. De ennyire? – Hallgassuk meg Gyimóthy Gábor versét… – ki gondolta volna? (Bolya István olvasmány-ajánlata)

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Gyimóthy Gábor honlapja: Gyimóthy

 

Botos Katalin: Nagyhétre

Már csak a népi vallásosság vékony szála kapcsolódik a Nagyhéthez. A Csongrádi Passió… A szertartások… Kicsiny hívő csapattal… A Húsvét a boltokban csak a bevásárlást, a konyhákban a sütés-főzést jelenti. Meg a wellness-helyek telítettségét. Hol van itt a szenvedés megdicsőülése…

Botos Katalin: Nagyhétre.pdf

 

A Nyugat felsőbbrendűségéről
Josephine Quinn: How the World Made the West (könyvismertetés)

A Nyugat embere meg van győződve arról, hogy az ő civilizációja, kultúrája fölötte áll a többinek, az övé a legfejlettebb. Josephine Quinn oxfordi brit történész tagadja a Nyugat felsőbbrendűségét. Fő tétele az, hogy a történelem nem osztható be, vagy választható szét különálló civilizációkra, mert ez tévútra vezet. „Nem a népek csinálják a történelmet, hanem a népek és a közöttük kialakult kapcsolatok együttesen.” Azaz: nem a civilizációk különállására, hanem együttműködésére, kapcsolataira helyezi a hangsúlyt.

Kiss Károly: A Nyugat felsőbbrendűségéről.pdf

 

 

Botos Katalin: Katonabánat. Gondolatok a háborúról

Mert „annyi bánat a szívemen, hétrét hajlott a hegyeken…” Nekem is, ha gondolkodni kezdek az emberi sorsokon. Hallgatom a reggeli híreket. Brüsszelben, Magyarország konstruktív tartózkodása mellett, elfogadták az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Sodródunk a világméretű fegyveres konfliktusok felé. Pontosabban fogalmazva: sodornak bennünket efelé. És tehetetlenek vagyunk. Csak a szó az eszközünk. De hát „néma gyermek minden kismagyar, a nagyvilág nem érti a szavát” ( Kosztolányi). Még a magyar sem a magyart…. A közember a költőinket. Ahogy Babits tiltakozott az értelmetlen öldöklés ellen. Ahogy Ady könyörgött a győzőknek. Ahogy Gyóni Géza írt az üzérkedőkről. Ahogy a kabaré-szöveg írt a csatába menő Árva Pálról, aki elment a csatába, anélkül, hogy a szerelmet megízlelte volna. Vagy, ahogy a népdal szól a katonasorsról:

„Bajtárs, hogyha látsz elesni engemet,
szállj le lovadról, lőjj agyon engemet.
Vagy szuronyodat szegezd a mejjemnek,
ne hagyj sokáig szenvedni engemet.”

 

Botos Katalin: Katonabánat.pdf

 

Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom?

Az elmúlt években az amerikai egyetemeken a nagy kínai kulturális forradalom retrója ment végbe. A ’60-as évek kínai egyetemistái lebegnek a szemem előtt, akik kezükben Mao ce-tung brosúrákkal hadonászva bírálták tanáraikat és kényszerítették őket megszégyenítő önkritikára és nyilatkozatok aláírására. Egy Legfelső Bírósági határozattal és DeSantis floridai kormányzó intézkedéseivel elkezdődött a kijózanodás. Írásomat azoknak ajánlom, akik Amerikát még mindig példaképüknek tekintik.

Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom.pdf

Magyar Nemzet: Ébredeznek az amerikai egyetemek

Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?
In recent years, there has been a retro of the great Chinese Cultural Revolution in American universities. All this reminds me Chinese university students from the 1960s waving Mao Zedong borchures in their hands and criticizing their teachers and forcing them to humiliating self-criticism. With a Supreme Court decision and the actions of Governor DeSantis of Florida, sobriety has begun. I recommend my article to those who still see America as their role model.

Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?.pdf

 

 

Pál Sándor Ede: ÉLETÉRZÉS/TUDATOS ÉLETVITEL ÉS A 6K MODELL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar életérzéssel – beleértve sajátomat is – sokat foglalkoztam egykori vezetőként, tanárként és szociális dolgozóként egyaránt. Könyvekre, tanulmányokra, elemzésekre, mások és saját tapasztalataimra hagyatkozva meg kellett állapítanom, hogy Magyarország nem tartozik a boldog, jó életérzésű nemzetek közé. Népességünk 60-65 %-a egészségi problémákkal küszködik, stresszes nyomás alatt nem igazán jó életérzéssel éli mindennapjait. Mindennek összetett okai vannak, lehetnek: anyanyelvi elszigeteltség, történelmi viharjaink, veszteségeink és az ezekből is eredő hátrányos transzgenerációs nemzedéki átöröklődések, széthúzó nemzeti álláspontok magas ego szinttel és a többi….

Pál Sándor Ede: A 6-k modell.pdf

 

 

Hipokrita életvédelem (kisesszé)

Alabama Legfelső Bírósága 2024 februárjában furcsa ítéletet hozott: megtiltotta a mesterséges (in vitro) megtermékenyítést. Az indok: az eljárás során több petesejtet termékenyítenek meg, a legalkalmasabbat beültetik, és a megmaradtakat elpusztítják, márpedig azokat is emberi lényeknek kell tekinteni. Vajon hol van az emberi élet védelmének a határa? … És az állatoké???

„Bátorítalak és buzdítalak benneteket: őrizzétek a természetet és különös gonddal óvjátok kis-testvéreiteket, az állatokat! Nem tárgyak ők, a Szent lélek lehelt lelket őbeléjük is! Így hát az állatoknak lelkük van – és helyük a Paradicsomban!” (II. János Pál pápa)

Kiss Károly: Hipokrita életvédelem.pdf

 

 

Túladagolás miatt 105 ezer halott (karcolat)

 

 

Az elmúlt évben Amerikában több, mint 105 ezren haltak meg kábítószer-túladagolásban. Ez több, mint a Vietnamban, Afganisztánban és Irakban elesett amerikai katonák száma. A fő felelős a fentanyl és a szintetikus opioidok, ezt követi a kokain, majd a receptre felírt opioidok, a heroin és a methadon.

Kiss Károly: Gyilkos kábítószerek.pdf

 

 

Hátborzongató élmény:

Gáll Péter rekonstruálta az 1190-es évekből származó, tehát több mint 800 éves HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS korabeli hangzását:

 

 

 

 

 

Gáll Péter: A halotti beszéd eredeti hangzása

 

 

A szöveg és a hangzás értelmezésének műhelymunkája pedig itt olvasható:

Világhálós oldal

 

Nemes László: A kihalás melankóliája

Imágó 2023 12(1) – utánközlés

„Az antropocén földtörténeti korszak emberének, vagy még inkább a szintetikus biológia korszakáénak – amelyben már nem csak arról van szó, hogy az ember hatást gyakorol a természetre, hanem technológiai eszközeivel tudatosan is alakítja az ökológiai folyamatokat – a halál és kihalás kérdése már-már csak elkerülhető technikai akadályként jelenik meg. A medikalizáció és a biotechnológia eltereli a figyelmünket a végességről; élet és halál nagy kérdéseit, az emberi és természeti állapotot növekvő kontroll alá igyekszünk venni. A természethez és önmagunkhoz való új metafizikai viszony kialakításához nyújt lehetőséget a filozófiai értelemben vett melankólia, olyan hangulat, beállítódás, amely alkalmassá teheti a modern embert arra, hogy a végső kérdéseken elmélkedjen. Egyre kevesebb olyan kulturális tér maradt, ahol szabadon megjelenhet az elmúlt és elmúló dolgok felett érzett bánat, merengés. A problémákra megoldásokat keresünk, ami gyakran azzal jár, hogy nem vagyunk képesek átérezni, tudatosítani, megérteni az adott helyzetet. A természet filozófiája, a környezeti etika forrása egzisztenciális tapasztalat, a természet nem rajtunk kívül létezik, nem genetikai információ, hanem velünk együtt alakuló szerves egész, ezért a természet pusztulása a mi saját veszteségünk is.” (Urbán Iván olvasmányajánata)

Nemes László: Nemes - kihalás.pdf

 

Valami Amerika

„A Kaliforniai Egyetem (San Diego) létrehozott egy főállású alkancellári posztot ’a méltányosság, sokszínűség és befogadás’ felügyeletére, amelybe beletartoznak

- a kancellári diverzitáshivatal,
- a tantestületi méltányosság társalkancellárja,
- a diverzitásügyi helyettes alkancellár,
- a tantestületi méltányossági tanácsadók,
- a végzős diverzitáskoordinátorok,
- a személyzet diverzitás-összekötője,
- az egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a végzős egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a diverzitásfőtiszt,
- a sokszínűségi kezdeményezések fejlesztésének igazgatója,
- az egyetemi sokszínűség és egyenlő lehetőség hivatala,
- a nemi (gender) önazonossággal és nemi (szexuális) irányultságokkal kapcsolatos témák bizottsága,
- a nők státuszának bizottsága,
- az éghajlat, kultúra és befogadás egyetemvárosi tanácsa,
- a sokszínűség tanácsa,
- a kultúrák közötti központ igazgatója,
- a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű forrásközpont igazgatója,
- a nők központjának igazgatója.”

(Az idézet forrása: Gazdag István cikke a Magyar Demokrata 2023. ápr. 26-i számából.)

 

Roberto ASSAGIOLI: PSYCHOSYNTHESIS

Héjjas István könyvismertetése (Harper Collins, London, 1995)

Freudról mindnyájan tudjuk, hogy lelkünk, személyiségünk sajátosságait, működését sötét, állati ösztönökre vezette vissza, melyeket hol elfojtunk, hol a tudatalattiból feltörnek, és a civilizáció szeliditi meg azokat – „szublimálódnak”. E brutális, pszichoanalízisnek nevezett pszichológiával szemben jóval kevésbé ismert Assagioli pszichoszintézise. Roberto Assagioli (1888-1974) a Sigmund Freudot (1856-1939) követő pszichológusok generációjához tartozott. Azt állította, hogy a tudattalanból nem csak ősi ösztönök, hanem kreatív erők is betörhetnek a tudatba. Bemutatta, hogyan vesz részt a tudatalatti az alkotás folyamatában, mi az intuíció szerepe a kreativitásban.

Assagioli a pszichoterápiában is jól használható módszert dolgozott ki, mely az önazonosításon, az elhatárolódáson és akaratfejlesztésen alapul.

Héjjas István: "Assagioli pszichoszintézise".pdf

 

 

Elégedetlenségeink eredete: a kaszt

Caste: The Origins of Our Discontents by Isabel Wilkerson (Random House, 2020)

(Podmaniczky László könyvismertetője Kiss Károly megjegyzéseivel)

E könyv – megítélésem szerint – az új divat, a faji és nemi identitásokat hangsúlyozó kor és a cancel culture terméke. A (nem mellesleg) feketebőrű szerző azt a tételt állítja föl, hogy a mai Amerika társadalmi feszültségeinek az az alapvető oka, hogy a demográfiai adatok fényében a fehér többség részaránya csökken és belátható időn (egy-két évtizeden) belül a feketék és a latínók lesznek többségben. Ez a fenyegetettség ösztökéli a fehér „kasztot” arra, hogy egyre több erőszakos cselekményt kövessen el a szinesbőrűekkel szemben. Ez a tétel – véleményem szerint – nem állja meg a helyét. Egyrészt a „magányos merénylő” az amerikai élet gyakori figurája. A politikai szociológia ezt azzal magyarázza, hogy Amerika – gyökereinek tulajdoníthatóan – erősen individualista társadalom. Amerikában nem alakult ki a nyugat-európaihoz hasonló társadalmi kohézió (pl. nincs kötelező társadalombiztosítás, nincs a német vagy osztrák rendszerhez hasonló „Mitbestimmung”, a szakszervezetek szerepe kisebb). Továbbá: a kétpártrendszer nem teszi lehetővé azt a sokszínű vélemény- és érdekképviseletet, ami Európában kialakult. Mindennek következtében egyes – többnyire mentális problémákkal küszködő emberek frusztráltsága így jut kifezésre: a védtelen tömegekre és gyerekekre támadnak, „bekattannak”.

Nem csak erős túlzásnak, megengedhetetlen általánosításnak tartom fehér kasztról beszélni abban az Amerikában, ahol a gazdag, milliomos fehérek és a társadalom legalján álló fehérek anyagi- és státuszkülönbsége nagyobb fokú, mint Nyugat-Európában. Végül pedig, a bűnözési lajstromokat a fekete és szinesbőrű férfiak vezetik: „A 30-as éveikben járó fekete férfiak egyharmada börtönben ül! A fekete amerikaiak nyolcszor akkora valószínűséggel lesznek gyilkosság áldozatai, mint a fehérek, és hétszer akkora valószínűséggel gyilkosok.” Lásd erről publicisztikámat: Fekete Amerika és Cigánymagyarország.pdf Az ő motivációjuk nyilvánvalóan nem az, hogy a fehérek belátható időn belül kisebbségbe szorulnak… és nem is a fehér erőszakra adott válasz. Újabban gyakorta hallani olyan véleményeket, hogy Amerika oly mértékben megosztott, amely már felidézi a polgárháború veszélyét. Ez a megosztottság azonban az újkeletű hóbortokkal, a gender-mániával, a woke-kal és a cancel-culture-ral kapcsolatos. (Kiss Károly)

Podmaniczky László: Elégedetlenségeink eredete: a kaszt.pdf

 

 

Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life

J Mearsheimer A nagy téveszme c. könyvében (ismertetését lásd 2022. dec. 27-i, 16. számunkban) azt írja, hogy bármennyire is nagy esze van az embernek, és képes az okoskodásra, “ennek a képességnek mégis jelentős korlátai vannak, különösen akkor, amikor arra a lényeges kérdésre kell választ adni, hogy mi a jó élet. Mi határozza meg a jó életet?” Azóta elolvastam egy bonyolult esszét, mely új mesét ad elő: az evolúció elhozta a piacot, a piac a demokráciát, a demokrácia a boldogságot. (Itt a mese vége, kussoljatok már gyerekek – stílusban.) A “kis” vagy “egyszerű” emberek mindig is sejtették, hogy nem a hatalom, nem a pénz hozza el a boldogságot. A legfontosabb tényező a személyes kapcsolatok megléte, azok érzelmi minősége és az egyén maga formálta kapcsolati hálójának szorossága. Most megjelent egy könyv, ami kutatásokkal igazolja, hogy ez bizony így van. 724 ember sorsát követték 75 éven keresztül. (Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life.) Hamar bestseller lett. Sajnos még nem sikerült megszerezni, de a kritikák alapján nagyon érdekes könyv lehet. Dr. Waldinger előadását „What Makes a Good Life” címmel már eddig több mint 42 millió alkalommal nézték meg.

Csíkszentmihályi szerint a boldogság feltétele, hogy minél többet azt csinálhassuk, ami örömet okoz (flow élmény). De a siker és az eredményesség is nyilvánvalóan fontos szerepet játszik életünkben; - a könyv megszerzése és elolvasása után visszatérünk a témára. Most az egyik szerző, Robert Waldinger videóját ajánljuk szives figyelmükbe. (Csikvári F. András)

R. Waldinger: The good life

 

Botos Katalin: A népszámlálás elé

Az Európai Unió az alapelveinek meghatározásakor nem vállalta fel a keresztény gyökereket. Európa csak a felvilágosodást és az antik kultúrát tekinti szellemi forrásának. Pedig Európa országait a közös keresztény múlt köti össze. A vallásos hit túlmegy a személy határain: az azonos valláshoz tartozó egyének hasonlóan viszonyulnak gazdasági, társadalmi kérdésekhez, a nőkhöz és az állammal szembeni kötelezettségekhez. Befolyásolja, hogy hívei mennyire befogadóak, kooperatívak, vagy mennyire vállalkozó szelleműek. A hit nem ellentéte a tudománynak, a legnagyobb természettudósok gyakorta hívők is voltak. Ezért fontos, hogy a népszámláláskor vállaljuk fel keresztény hitünket.

Botos Katalin: A népszámlálás elé.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Évtizedekkel ezelőtt egy barátom, aki az akkori Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott, hivatalos volt pekingi nagykövetségünk kulturális rendezvényére. Az állófogadáson a követség egy diplomatájával beszél-getett, amikor odajött hozzájuk egy kis kínai, meghajolt, és rákezdte: tyim-tyam-tyao.... Majd amikor befejezte, újból meghajolt, sarkonfordult és elment. – Hát ez meg mi volt? – kérdezte barátom a követségi diplomatát, aki beszélt kínaiul. – A Szeptember végén-t szavalta el…

(KK, 2022 szeptember végén)

 

 

 

Ordo Iuris: Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát

Az Ordo Iuris (Intézet a Jogi Kultúráért) lengyel katolikus konzervatív szervezet arra figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság olyan irányelv-tervezetet fogadott el, amely a gender-ideológia elfogadására kötelez, és annak bármilyen kritizálását jogilag szankcionálhatóvá teszi. A szervezet szerint ez súlyos csapás lenne a szólásszabadságra és egyértelmű előképe Orwell híres könyvében, az „1984-ben” leírt disztópiáknak, amelyek hamarosan jogszabállyá válhatnak.

Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát.pdf

 

Botos Katalin: Nem a bíróságot kell elsöpörni (Magyar Nemzet 2022. aug. 22.)

Az emberek többségénél annyira eluralkodott az új isten, a Mammon, a tulajdon, hogy úgy tekintik, a testük is a tulajdonuk. A saját tulajdonuk, amihez másnak semmi köze nincs. Ez a tulajdon abszolutizálása. A társadalmi viszonyok eldologiasítása. Nos, ez húzódik meg az abortuszellenes törvények miatti tüntetések mögött.

 

Botos Katalin:

Miért nem megy tanárnak a mai fiatal?

(az oktatási és egészségügyi fizetések történelmi elmaradásának okai)

A modern gazdaságban a humán szféra jelentősége kulcsfontosságú. Ennek ellenére nálunk csak az elmúlt évben történt meg az egészségügyi bérek korrigálása, a pedagógusfizetések pedig még mindig elfogad-hatatlanul alacsonyak.

Az okok a szó szoros értelmében történelmiek. Visszavezethetők az 1946-os stabilizálásra és a forint bevezetésére, amikor az ár- és bérarányokat a kommunisták ideológiai preferenciái alapján alakították ki. A hetvenes-nyolcvanas években és a rendszerváltás után a korrekció a magas államadósság miatt nem történhetett meg. Uniós tagságunk során a költségvetési deficit alacsonyan tartásának szükségessége volt a korlát, és az a feltétel, hogy a fejlesztési pénzeket nem lehet bérekre költeni. Abban, hogy a kiigazítás máig nem történt meg, a mai kormány is vétkes. Legutóbb a választási kampány során kiszórt pénzek nyújtottak volna fedezetet a pedagógusbérek emelésére.

Botos Katalin: Oktatás - egészségügy - bérek.pdf
 


 

Lovelock legutolsó könyve 2019-ben jelent meg: Novacene címmel (társszerző Bryan Appleyard). Alcíme: The coming Age of Hyperintelligence. Kurzweilhez és Bostromhoz hasonlóan Lovelock is hisz az Univerzum evolúciójában. De míg az említettek – Neumann nyomán – a szingularitást (ember és gép összeolvadását) vallják, Lovelock úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligen­ciából kifejlődő, öntudattal rendelkező kiborgok és a Homo sapiens külön lényként fognak élni. Elképzelése szerint a kiborgok és a Homo sapiens együttműködése fogja meg­menteni Gaiát, a földi ökoszisztémákat, a földi élet lehető­ségét.
 

 

Botos Katalin: Hogyan hat a posztmodern a fiatalok párválasztására
parkapcsolat_es_posztmodern.pdf

Botos Katalin: Fizikusok. Természettudomány és vallás. Az atombomba megteremtésén dolgozó német tudósok, Heisenberg és társainak tevékenysége és vallásos hite
botos_k_fizikusok.pdf

 

Mire gondol a katona, amikor menetel, vagy harcol? Milyen eszmék, ideálok lebegnek előtte? Mire büszke, mitől fél? … a szemben állók ugyanarra vágynak: hazamenni a szeretett lányhoz, a családjukhoz. És ugyanarra büszkék, hogy fagyban – hőségben, minden körülmények között helytállnak. … A katonadalok többsége a béke utáni vágyat sugallja. … Sokan készek hazájukért az életüket áldozni. De sokan csak az értelmetlen pusztulásuk miatti szomorúságot éneklik meg. Botos Katalin tanulmánya katonadalok feldolgozása ered­ményeképpen született meg. A harcokban megmutatkozó emberi érzelmek ember-mivoltunk fontos oldalát világítják meg..
patosz_es_hosiesseg.pdf

Botos Katalin azon kesereg, hogy a mai tömegfogyasztásra szánt művészetekben elkorcsosodnak az érzelmek. A régi klasszikus zenét állítja ezzel szembe, de szép és nemes érzelmeket megszólító és kiváltó példákat is talál a mai pop-kultúrában és abban bízik, hogy ezek kerekednek majd felül.
botos_erzelmek_iskolaja.pdf

 

Az új német "család-modell"

Az új német kormány koalíciós megállapodásának visszatetsző fejezete a család intézményének újradefiniálása. Eszerint a család két vagy több ember „felelősség-közössége” lesz. Az embernek az a benyomása, mintha a ’68-as hippi-kommunák újraélesztése folyna. És ebben ráadásul a zöldek járnak az élen – más visszataszító elkép-zelésekkel együtt.

(A képen a német ’68-asok 1. számú Kommunája látható.)

Kiss Károly írása: Az új német "családmodell"

 

 

X, Y, Z, α – Generációk

A generációkat a történelmi eseményekhez, korokhoz kapcsolódva szoktuk megkülönböztetni. Az információtechnológia „berobbanása” óta azonban az a csoportképző ismérv, hogy a fiatalok milyen információtechnológiai eszközök megjelenése idején születtek, és hogyan viszonyulnak hozzájuk. Steigervald Krisztián „Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?” c., 2020-ban megjelent könyvének kritikai ismertetése. (KK)
Az információtechnológia generációi.pdf