Eszmék és ideológiák

 

 

Kiss Károly: Német irreál (karcolat)

Az AfD-t megalakulása óta szélsőjobbozzák, nácizzák, megpróbálják elszigetelni, az Alkot-mánybírósággal törvényen kívül helyeztetni, tűzfalat vonni köréje. Tüntetnek ellene, össztüzet zúdítanak rá. Miért is?
A bevándorlásellenessége miatt. Holott ez az egyetlen ésszerű politikai követelése. Az összes többi viszont kétes értékű elképzelés. (Lásd erről 2024 februári írásomat: Mit kíván az AfD?.pdf

A müncheni merénylea után Scholz bekeményített. Kijelentette, hogy ez a cselekmény nagyon súlyos következményekkel járhat: még az is elképzelhető, hogy az afgán merénylőt (akit már egyszer kiutasítottak Németországból), most megint felkérik, hogy távozzon. Nancy Fraser belügyminiszter pedig nyomatékosította főnöke kijelentését. Megismételte, hogy az afgán merénylőt akár még ki is utasíthatják Németországból…

 

 

Andreas Reckwitz: A TÁRSADALOM, MINT HARCI TEREP (Gesellschaft als Kamfpzone)

(ismertetés, Der Spiegel Nr. 27 / 2124)

Veszélybe került a Nyugat politikai-kulturális alap-konszenzusa. A különféle érdekek és létformák közötti konfliktust elméletileg civilizáltan és az erre szolgáló intézmények segítségével oldják fel. Az elmúlt tíz évben azonban a politikai vitatér a legtöbb nyugati országban harci tereppé vált, ahol csak győztesek és vesztesek vannak. Sőt: áldozatok és tettesek. Mindennek hátterében az az átalakulás áll, hogy a viszonylag homogén ipari társadalom szolgáltatói társadalommá alakult és jelentősen megnőttek az anyagi és pozicionális különbségek.
A neves szociológus szerző igen figyelemre méltó megállapításaival csak egy vonatkozásban vitázom: az általa tárgyalt jelenségek nem a jobboldali populizmus következményei, hanem azok miatt erősödött az fel. - De ez annyira nyilvánvaló, hogy feltételezem, megállapítását a megfelelési kényszer váltotta ki. (Kiss Károly)

Reckwitz: A társadalom mint harci terep.pdf

 

 

Martin Wolf: The crisis of democratic capitalism

(az Economist könyvismertetése nyomán)

Martin Wolf a Financial Times neves pénzügyi szemleírója. A Penguin Pressnél megjelent, 500 oldalas könyvében eléggé bárgyú módon magyarázza a fejlett nyugati országok válságát: a gyenge gazdasági teljesítménnyel, és az elitek hibáival. Odáig megy, hogy a helyzetet a ’30-as évek németországi fejleményeihez hasonlítja, melyek a nácizmus megjelenéséhez vezettek. Ennél sokkal meggyőzőbb Andreas Reckwitz magyarázata.

Kiss Károly: Wolf válságmagyarázata.pdf

 

Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága – levél egy régi barátnak

Dobozi Istvánnak írt levelemben mai világunk legfontosabb jellemzőiről mondok véleményt. Amerika szerintem – és mérvadó vélemények szerint – már nem demokrácia. Ezért idejétmúlt az az atlantista felfogás, hogy Amerikát mindenben követni kell. Nyugat-Európa pedig egyre jobban degenerálódik. A normalitást ma egyre inkább Kína jelenti – és hát mi, Magyarország (bármennyire is nagyképűségnek tűnik e kijelentés).

Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága.pdf

 

Valami Amerika (karcolat)

„A Kaliforniai Egyetem (San Diego) létrehozott egy főállású alkancellári posztot ’a méltányosság, sokszínűség és befogadás’ felügyeletére, amelybe beletartoznak

- a kancellári diverzitáshivatal,
- a tantestületi méltányosság társalkancellárja,
- a diverzitásügyi helyettes alkancellár,
- a tantestületi méltányossági tanácsadók,
- a végzős diverzitáskoordinátorok,
- a személyzet diverzitás-összekötője,
- az egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a végzős egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a diverzitásfőtiszt,
- a sokszínűségi kezdeményezések fejlesztésének igazgatója,
- az egyetemi sokszínűség és egyenlő lehetőség hivatala,
- a nemi (gender) önazonossággal és nemi (szexuális) irányultságokkal kapcsolatos témák bizottsága,
- a nők státuszának bizottsága,
- az éghajlat, kultúra és befogadás egyetemvárosi tanácsa,
- a sokszínűség tanácsa,
- a kultúrák közötti központ igazgatója,
- a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű forrásközpont igazgatója,
- a nők központjának igazgatója.”

(Az idézet forrása: Gazdag István cikke a Magyar Demokrata 2023. ápr. 26-i számából.)

 

A felsőgödi vasútállomáson (karcolat)

(Hic transit gloria mundi; a Gutenberg-galaxis vége - ezek elcsépelt közhelyek, de igazak; még mindig jobb, ha a könyvek itt végzik, és nem a szemétben)

Boldizsár Iván, A szárnyas ló c. kötetét választottam, bár utazáshoz mindig bőven ellátom magam olvasnivalóval. Ifjúkoromnak a szerző vasárnap déli rádiós jegyzeteit hozta fel bennem. (A kötetet Boldizsár egy hölgynek dedikálta 1975 június 4-én a Liszt Ferenc téri könyvsátorban.) Az egyik írás arról szól, hogy hogyan kell az új közmédiumot, a tévét a közművelődés szol-gálatába állítani… Bizony-bizony, azóta már eltelt egy fél évszázad. A kötet borítóján pedig ez olvasható: „A szárnyas ló – az újfajta Pegazus. Az a táltosparipa, amely az emberiséget a rádió, a televízió hullámhosszain eddig ismeretlen távlatokba ragadja, s újfajta kapcsolatok megteremtésére teszi alkalmassá”. – És még csak egy fél évszázad telt el azóta… (KK)

 

 

Podmaniczky László: A Great Replacement, a Great Reset és az összeesküvés-elméletek

A sztenderd összeesküvéselmélet-hívő fejében a világot néhány nagyhatalmú gonosz pénzember irányítja. Ez nem teljesen megalapozatlan, hiszen az amerikai központi bank, a Fed a dollár világpénz-funkciója révén valóban elképesztően nagy hatással bír a gazdasági-politikai események alakulására.

Van azonban egy olyan teória, mely – a maga konkrétságában – az összeesküvés-elméletek hívői számára önigazolást jelent. „A Nagy Csere” Renaud Camus és Jean Raspail francia íróknak a ’70-es években megfogalmazott vízióira vezethető vissza, miszerint a Délről érkező muzulmán bevándorlók fokozatosan átveszik a hatalmat a csökkenő európai fehér népesség fölött. A globalizáció térnyerése miatt ezt a víziót sokan úgy értelmezik, hogy itt egy felülről eltervezett, szándékos folyamatról van szó. Nem is beszélve Soros György „nyílt társadalom” elméletéről, melyet sokan a nemzetközi tőke szócsövének tartanak úgy gondolva, hogy az ilyen szervezetek az erős nemzetállamok leépítése érdekében a kevert népességű, gyenge nemzettudattal rendelkező államok kialakulását támogatják. Mivel e folyamatnak természetszerűen tömeges ellenzője van, közülük gyakran kerülnek ki a bevándorlók elleni terrortámadásokat elkövetők.

Vizsgálatunk szempontjából az a lényeges, hogy itt egy „természetes” folyamatról van szó, mely kedvez a nemzetközi nagytőkének, és ezért az támogatja a migrációt és elkeveredést, vagy pedig a nemzetközi nagytőke titkos eszközökkel és beavatkozásokkal provokálja ki ezt a folyamatot, mely esetben valóban az összeesküvés esete áll fenn. Véleményünk szerint az előbbiről van szó.

Van egy intézmény is, ami az összeesküvés vádját kelti a hívők szemében: a svájci Világgazdasági Fórum (WEF), mely 2020 júniusában tette közzé The Great Reset (A Nagy Újraindítás) nevű programját azzal a céllal, hogy a Covid-járvány miatt nehéz helyzetbe került gazdaságoknak segítsen kilábalni a bajból. Egy szokásos gazdaságélénkítési, stabilizálási program helyett azonban a Great Reset-ben új célok is megfogalmazódnak: egyenlőség, fenntarthatóság, az új technológiák közös fejlesztése. Az összeesküvés-elméletek hívői ezeket a törekvéseket szintén a nemzetállamok meggyengítését célzó intézkedéseknek tekintik.

Kétségtelen, hogy a globalizáció a nemzetállamok szerepének gyengülését eredményezi. Sokan ezt – egyfajta összeesküvés-elméletként – a nemzetközi nagytőke tudatos beavatkozásának tulajdonítják. Véleményünk szerint azonban ez nem összeesküvés, hanem a műszaki fejlődés tör utat magának, követeli ki a nagyobb együttműködést és a globalizált formákat. A világ túl bonyolult hely ahhoz, hogy néhány (vagy néhány tucat) nagyhatalmú ember egy szivarfüstös, a nagyközönség szeme elől eldugott szalonban döntsön a sorsáról.

Podmaniczky László: Nagy világmagyarázó- és megváltó teóriák.pdf

 

 

Democracy Report 2022

A göteborgi székhelyű V-Dem Institute éves elemző jelentése

A közvélemény alakulása nem sok jóval kecsegtet, a göteborgi székhelyű V-Dem Institute most közzé tett, Democracy Report 2022 című, éves elemző jelentése az autokráciák elszomorító elfogadottságát mutatja ki. (Kard Aladár kommentárja)

V-Dem: Democracy Report 2022

Kard Aladár: "V-Dem Democracy Report 2022".pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy költők versei nem csak az adott pillanatnak szólnak (Botos Katalin)

 

 

 

László Ervin: A tudat forradalma

(Csikvári F. András könyvismertetése)

A tudat forradalma nagyszerű beszélgetés korunk három nagy gondolkodója, László Ervin tudományfilozófus, Stanislav Grof, a transzperszonális pszichológia megalapítója és Peter Russell matematikus teoretikus között. A könyv ezt az 1996-ban egy hétvégén lezajlott beszélgetést tárja elénk. László Ervin tagja volt a Római Klubnak. Foglalkozott a biológiai és fizikai fejlődés kérdésével, az emberi és társadalmi fejlődés elméletével. A Római Klub számára készített egy tervezetet arról, mi legyen a kormányok, közösségek, üzletemberek feladata az 1970-es és 80-as években. Eme óriási munkában százharmincan vettek részt a világ számos országából. A három beszélgető partner arra a következtetésre jut, hogy minden problémánk gyökere tudati eredetű és ennek megfelelően a megoldást is a tudatunk módosításában kell keresni. (Csikvári F. András)

Csikvári F. András: László Ervin a tudat forradalmáról.pdf

Az ökológiai közgazdaságtan művelőinek körében ismertek Ernst Schumacher nézetei is, miszerint a fogyasztás-orientált nyugati civilizáció képtelen mérsékelni környezetpusztító hatásait, ahhoz buddhista gondolkodásra lenne szükség. E tudósok világnézetével szemben a marxista történelemfilozófia a termelőerők (munkaerő és technológia) és a termelési viszonyok (tulajdonviszonyok és vállalkozási formák) dialektikájával magyarázza az emberi történelmet. Az új technológiák, a mesterséges intelligencia megjelenésének korában ezek embert, társadalmat és történelmet formáló hatásai különösen erőteljesek, és kétségeket támasztanak a tudat primátusát hangsúlyozó történelem-felfogással szemben – bármennyire is kívánatos lenne az. De az is kétségtelen, hogy túlélésünket csak a tudat forradalma biztosíthatja. (Kiss Károly)

 

 

Tocqueville a demokrácia természetéről

Churchill időnként cinikusan nyilatkozott a demokráciáról: ”Akinek illúziói vannak a demokrácia iránt, az beszélgessen el öt percet egy átlagos szavazóval.” Vagy: ”A demokrácia a legrosszabb kormányzási módszer, nem számítva az összes többit, amit időről időre kipróbálnak.” Ezeket a kijelentéseket hajlamosak vagyunk humorizálásnak tekinteni, bár érezzük, hogy „van bennük valami”. Alexis de Tocqueville (1805-1859) viszont döbbenetes dolgokat mond a demokráciáról... A többség zsarnoksága? - Tocquelle-i világban élünk!

Botos Katalin: Tocqueville a demokráciáról.pdf

 

Csikvári F. András: Woke – a bolsevizmus kísértete járja be újra...

A nagyon harsány és erőszakos, afroamerikai fajvédő jellemvonásokat is hordozó mozgalom képviselői immár nemcsak a bőrszínalapú politikai, társadalmi megkülönböztetés ellen küzdenek, hanem elsősorban a történelmi múlt és a fehér (európai keresztény) gyarmatosítók mindennemű szellemi és tárgyi kulturális öröksége ellen (a nagy történelmi személyiségektől a sakkfigurákon és meséken keresztül, a katolikus „túlzottan fehér” szentekig) emelik fel szavukat. A woke-ságban a kisebbségi identitáspolitika, az áldozati kultúra összes aspektusa megjelenik.

Csikvári F. András: Woke - a kommunizmus kísértete... .pdf

 

 

A szó veszélyes fegyver, segítségével az önazonosság nélküli ember kiszolgáltatottá válik a kommunikációs teret uralók számára. Segítségével identitásharc folytatható, kulturális diktatúra valósítható meg a narratíva kizárólagosságára való törekvés talaján.

Görög Mihály előadása a korszellemről, korunk szellemiségéről és a kommunikációs teret uraló illiberális médiáról.

A szó veszélyes fegyver

 

 

 

Kard Aladár: Az orosz fasizmusról
(előzetes anyag)

Alexander Dugin, Putyin leggyakrabban idézett élő teoretikusa kifejti, hogy Ukrajnának nincs létjogosultsága az „Eurázsia-birodalom”-má fejlődő Nagy-Oroszország mellett, és szerinte a közös eurázsiai kontinentális állam, az egyesítő univerzális moszkvai eszme tervének Ukrajnában is 11 millió potenciális híve van. E nagyhatalmi törekvések és az orosz rendszer sajátosságainak ismeretében csupán formális kérdés, hogy minek is nevezzük azt.


Kard Aladár: Az orosz fasizmusról.pdf

 

Orosz fasizmus?

Fascism in Russia. A dark state. Ez a címe/témája az Economist július 30-i számában a „briefing” rovatnak, mely a fontos, aktuális jelenségekről szokott alapos tájékoztatást adni. A cikk Timothy Snyder, a Yale történészének a New York Times-ban megjelent írásán alapszik.

Az Economist a világ legszínvonalasabb hetilapja. Ez a „briefing” viszont méltatlan hozzá. Oroszország fasisztának bélyegzése erőltetett és zagyvaságokon alapul. Elég lett volna önkényuralmi és antidemokratikus rendszernek nevezni. Így viszont egy apologetikus írás született, melynek az a funkciója, hogy igazolja az orosz támadás kiprovokálásának a jogosságát, és elhitesse, hogy az orosz invázióra akkor is sor került volna, ha Amerika, a NATO és Nyugat-Európa minden előzetes megegyezést és ígéretet betart és Ukrajna megadja az orosz kisebbségnek az alapvető jogokat és nem üldözi őket.

A téma kapcsán illene alapvető fogalmakkal tisztában lenni. Így pl. a liberális demokrácia – konzervatív demokrácia – autokrata rendszer – diktatúra – fasizmus fokozatokkal. Vagy: hazaszeretet/patriótizmus – nacionalizmus [Illyés: „a hazaszeretet jogféltés, a nacionalizmus jogsértés” – micsoda lapidáris bölcsesség!] – sovinizmus – rasszizmus – fasizmus lépcsőzetességgel. A Yale történésze azonban – a fogalmi tisztázás halvány képessége nélkül – hetet-havat összehordott. Beállt a sorba, hogy ő se maradjon ki az oroszokat elítélő állásfoglalók közül – sőt, még rá is tett egy lapáttal. Az Economist pedig mindezt átvette.


Kiss Károly: Orosz fasizmus?.pdf

 

Kijózanodás?

 
A Spiegel 2021/28. (júl. 10-i) számának fő témája az IDENTITÁSPOLITIKA. E tekin­télyes balliberális lap meglepő módon igen kritikusan kezeli a témát, minden kényes kérdést feltesz, és kétségbe vonja az identi­táspolitika haladó jellegét – inkább egy olyan irányzatnak tekinti, ami zavarokat okoz a társadalomban és új egyenlőtlenségeket szül. Konklú­ziója: e hóbortos és sokszor értel­metlen, sőt, a szólásszabadságot korlátozó kilengések egy korszakváltás kísérőjelenségei: a feszes, nemzet­állami keretek közé szorított homogén társadalom egy heterogén, poszt­indusztriális, globalizált társa­dalom felé tart.
Kiss Károly: identitaspolitika.pdf

 

Az Economist 2021. június 12-i száma két elvetélt transzgender törvényjavaslatról számol be. Az egyiket a spanyol Podemos nyújtotta be a spanyol parlamentben, a másikat a német Zöld Párt a Bundestagban – mindkettőt elutasították.
Kiss Károly: self-id.pdf

 

 

Szélsőbalos kulturális forradalom az USÁ-ban

Amerikában – az egyetemekről kiindulva – olyan szélsőbalos kulturális forradalom dühöng, mely a ’60-as évek végén lezajlott nagy kínai kulturális forradalomra emlékeztet. Sajnos, az egyenlőségpárti identitáspolitika átterjed Nyugat-Európára is. Amikor az EU bírálja hazánkat, ennek elemei keverednek egyes jogos észrevételekkel.

amerika_illiberalis_bal.pdf
Kiss Károly elemzése

 

 

 

Woke-kapitalizmus: a kapitalizmus új arca?

(Alexander Grau, Der Spiegel 48/2021)

Újmarxista kísérlet az illiberális bal identitás­politikájának értelmezésére, amely végül zagyvaságba torkollik. (Azt állítja, hogy az utóbbi években lejátszódó ideológiai változások végősoron a tőkés termelés érdekeit szolgálják.) (kép: a Louis Vouitton new-yorki üzletházának bejárata)

Kiss Károly ismertetése: Woke_kapitalizmus.pdf

 

 

Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa a népszavazásnál

Elvben a népszavazás a legdemokratikusabb érdek-érvényesítési forma, Magyarországon mégis szinte esélytelen érvényesíteni az országos ügydöntő népszavazást a mai szabályozás mellett. Ennek oka, hogy amikor konfliktus alakul ki a pártérdek és a közérdek között, akkor a kellő propagandagépezettel rendelkező pártok elérhetik, hogy ne legyen érvényes a szavazás. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis többet ér a le nem adott szavazat, mint az egyértelmű állásfoglalás.

Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa népszavazásnál.pdf