Újdonságok

2026/2. szám, febuár 8.

E számunk speciális kiadvány: Az elmúlt napok heves hóeséséhez fűzött jegyzeten kívül nem tartalmaz tnulmányokat, cikkeket. Csak diagramokat, ábrákat és azokhoz fűzött kommentárokat

Dopamin

Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
(Kányádi Sándor) - - - - - ZeneOvi: Betemetett a nagy hó

A Látóhegy oldalában lakom. (A fővárosiak Guggerhegyként ismerik.) Régebben, hóeséskor, azonnal előkerültek a szánkók, a lejtős utcákon alig lehetett közlekedni, gyerekzsivaj, nevetés. Most hóból volt elég, de szánkó egy sem. A gyerekek – miközben mobiljukat, tabletjüket bámulják – időnként kinéznek az ablakon: Még mindig esik?

Kiss Károly: Dopamin

A SZÁMOK ÖNMAGUKÉRT BESZÉLNEK!

Súlyos lemaradás az egészségügyben
(Hvg 2026 jan. 8, Herzog Tamás)

Az összehasonlításból kiderül, hogy az egy főre jutó hazai egészségügyi kiadások (vásárlóerőparitáson) nem csak az EU-s átlag felét teszik ki, de a volt szocialista országokhoz képest is utolsóelőttiek vagyunk. Ez elgondolkodtató: Nem inkább a mindenkinek járó rezsi-csökkentést kellene differenciálni és mérsékelni a választási osztogatást?
(Jó hír viszont, hogy a hazai magán-egészségügyi pénztárak forgalma nö-vekszik. Ez elvezethet majd egy olyan "egészségesebb" rendszerhez, amikor az állami egészégügyi szolgáltatásokat a magánpénztárakkal kötött biztosítások egészítik ki.)

Venezuela olaja

Olajkészletei bármely országénál nagyobbak - az Öböl-mentieket is beleértve

(Hvg 2026 jan. 8., 9. old.)

Figyeljünk Indiára!

2026-ban a növekedése a legfontosabb országok körében a leggyorsabb lesz.
(The Economist January 24th 2026, p. 6)

India részesedése a globális GDP-ből
(Der Spiegel 4 / 2026, p. 75)

2025-ben még csak 3,5 százalék volt, de az előrejelzések szerint az idén már meg fegja előzni Japánt.

Kínába irányuló exportja meredeken növekszik.

India az az ország, ahol a mesterséges intelligenciát a legjobban képesek felhasználni az ország fejlődése érdekében.
(Lásd erről az Economist 2026-ra szóló előrejelzéseit az idei első, újévi számunkban)
KK: A világ2026-ban

Vészjósló hírek a felmelegedésről
(Der Spiegel 4 / 2026, p. 8)

A korábbi klímaelőrejelzések kimutatták, hogy ha az évi átlagos felmelegedés eléri a +1,5 C fokot, olyan automatizmusok indulnak be, melynek következtében a folyamat meg-állíthatatlan lesz. (És ez most független attól, hogy az okok emberi eredetűek, avagy nem.)

Hírek a MI világából

A felhasználói igények szerint módosítható MI-programok letöltése származási ország szerint. Ebben magasan Kína vezet az USA és az EU előtt; a kínai modelleket jóval nagyobb számban töltik le.
(The Economist January 24th 2026, p. 51.)

A generatív MI-t használó vállalatok aránya az EU egyes országaiban
(The Economist January 24th 2026, p. 53.)

Magyarország az átlagtól ugyan lényegesen elmarad, de megelőzzük Olaszországot és Görögországot

Milyen üzleti területeken használják a generatív MI-t az EU-ban és az USÁ-ban

Ez a jellemző rangsor:
1. A vállalati ügymenet szervezésében
2. Marketingben és eladásban
3. Ügyfélszolgálatban
4. Termékfejlesztésben
5. HR-ben

Ez egyben arra is utal, hogy milyen vállalati munkakörök válnak egyre feleslegesebbé.

E számunk dala: Huntrix-Golden. KPopDemon Hunters, Sony Animation.

Damon Hunters: No more hiding I am shining

2026/1. Újévi szám, január 22.

A VILÁG 2026-BAN

The Economist: The World Ahead 2026

(Kiss Károly ismertetése)

KK: A világ2026-ban

Botos Katalin: A jövőnk egyedül rajtunk múlik

(Magyar Nemzet 2026 január 16. - utánközlés)

A jövőre vonatkozó várakozásokat elsősorban az élhető élet határozza meg. Év elején mindnyájan visszagondolunk a mögöttünk hagyott esztendőre, és megpróbálunk belepillantani a mostaniba. A legfontosabb mutatók tekintetében még nem lehet pontos adatokat mondani. Az OECD és az egyéb elemző források más-más becslést adnak a 2025. évi számokra, pedig már magunk mögött hagytuk az esztendőt.

Botos Katalin: A jövőnk egyedül rajtunk múlik

Kiss Károly: Valótlan világok

A nap 16 órájában aggódom. Főállású aggódó vagyok. Aggódom civilizációnk, utódaink jövőjéért. A virtuális képek, videók, világok egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben. Félek, hogy egyre kevésbé tudunk majd különbséget tenni a képzelt, a művi és a valódi események, dolgok, jelenségek között. A valóság-érzékelés elvesztése, az identitás összezavarodása pedig katasztrofális következmény-ekkel fog járni. Különösen a fiatalok lehetnek a megtévesztés, képzelgés áldozatai. De most én lettem az, aki pedig már Szálasi idején ült (no nem bilin, még csak karon). A történet a következő...

Kiss Károly: Valótlan világok
a Mearsheimer videó szövege: Brazil - USA - Amazonia - BRICS - New World Order
a Magyar Nemzetben: Becsapós álvideó John Mearsheimerrel

Dezse-Zelenka Dóra:
A Z-generáció valóságproblémája, ami mára már a magyar politikát is átformálta

(Pesti Srácok, 2026. január 8. – utánközlés)

A késői huszonévesek, korai harmincasok, a Z generáció tagjai közül sokan már a virtuális világ polgárai (de nevezzük őket inkább a virtuális világ foglyainak). Valóságérzékelésük, valóságfelfogásuk eltorzult, nem tudnak különbséget tenni a valóság és a neten olvasható, hallható zaj (nem tartalom, hanem zaj!) között. Ők olyan fiatalok, akik sem nem akarják érteni, sem nem akarják élni a valóságot... És ugyanolyan súllyal vesznek rész egy ország sorsának eldöntésében, mint akik a valóságban élnek. Ez a politika – bármely ország politikájának – egyre súlyosabb problémájává kezd válni. (Verrasztó Zoltán)

Dezse-Zelenka Dóra: A Z-generáció valóságproblémája

Karácsony Szingapúrban
(Héjjas István jegyzete)

A 6 milliós lakosú Szingapúrban hatalmas az idegenforgalom, itt évenként akár 20 millió nyugati turista is megfordul. A legnagyobb forgalom Karácsonykor volt, amikor zsúfolásig tele voltak a luxus szállodák, a szórakozó helyek, a játékkaszinók, és a pazar áruházak.
Karácsony a kereszténység legnagyobb szakrális ünnepe. Keleten is vannak szent ünnepek, mint pl. Ramadán, Holdújév, Vészák, és még sorolhatnánk. Ezeket az ünnepeket nagyon tisztelik, és nem szennyezik be azzal, hogy zsibvásárt csinálnak belőlük. Ilyesmire csak a nyugati ember képes. A keletiek örülnek ennek, és kihasználják az ebben rejlő üzleti lehetőségeket, miközben óvják a saját szent ünnepeiket.
Annak idején Krisztus korbáccsal kergette ki a templomból a kufárokat.
Kérdés: Vajon milyen jövőre számíthat egy olyan civilizáció, amely bohócot csinál a spirituális örökségéből?

Kiss Károly:

Milyen évnek nézünk elébe? – Milyen lesz 2026?

A jövő év első felének kétségtelenül az Ukrajnában folyó háború lezárása lesz a fő témája. A másik meghatározó fejleményének én Kína szuper-hatalommá válását látom. Döntő jelentőségű, hogy Kína a tudományok terén is utólérte Amerikát. Izgalmas kérdés, hogy ez hogyan változtatja meg a világpolitika hatalmi erőviszonyait. Kétpólusú világ felé tartunk? Kína világhatalmi pozícióinak a megerősödése a kínai „modell” sikerét is jelenti.
Az amerikai gazdaság – a Trump beiktatását követő baljós előrejelzések ellenére – köszöni jól van. Más feszültségek kezdenek jelentkezni. A lassan szuperintelligenciává fejlődő, az ember kognitív képességeit utólérő és lehagyó mesterséges intelligencia fantasztikus eredményeket produkál, alkalmazásának számtalan területén. E sikerek elképesztő módon megnövelték a nagy tech-vállalatokba irányuló befektetéseket. De amikor majd megtörik e befektetési cunami, az visszaveti a tőzsdéket, akár összeomlást is okozhat, ami a világgazdaság visszaeséséhez vezethet. A világgazdaságban a másik veszélyt a fejlett országok eladósodása, költségvetési túlköltekezése okozhatja.
2026 legnagyobb kihívásának én azt látom, hogy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása egyre több munkahelyet tesz feleslegessé. Az elkövetkező években világszerte 20, de a fejlett országokban 30 százalékos munkanélküliségre lehet számítani!
Mi az idén sorsdöntő választások előtt állunk. Egy lecsúszó, szétzilálódó Nyugat-Európa és az Európai Unió a föderalista törekvéseivel nem nyújt számunkra optimális feltételeket. De integrálódásunk az egységes piacba megkérdőjelezhetetlenül az EU-hoz köti hazánkat. Ezért a feladat nyilvánvaló: vissza kell térni az EU eredeti struktúrájához – ez a Fidesz-kormány fő törekvése, és az EU-ban ehhez feltehetőleg növekvő támogatást talál. De emellett érzékelni kell a kétpólusúvá váló világgazdaság és világpolitika kihívásait is. A kormány e tekintetben is jó úton jár: az amerikai és a kínai gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésének útján...

Kiss Károly: Milyen lesz 2026?
a Magyar Nemzetben: A MI 2026 egyik legnagyobb kihívása

BŰNBEESÉS ÉS KIŰZETÉS A PARADICSOMBÓL

(A jó és a rossz tudása fájának gyümölcse)

Általában úgy rögzült a fejünkben, hogy Ádámot és Évát azért űzte ki az Úr a paradicsomból, mert – tilalma ellenére – ettek a tudás fájának gyümölcséből. Bár azt is tudjuk, hogy „a jó és a gonosz tudása fájának gyümölcséről” van szó, ezt elhessegetjük, mert ezzel a kiegészítéssel a tilalom már értelmetlennek látszik… Vajon miért tiltaná meg az Úr, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között?
Az Ótestementumból vett idézetek után Kiss Károly profán, szószerinti értelmezése következik. Abból teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy a Genezisben leírt cselekvéssort csakis szimbolikusan lehet értelmezni. Ezután Sütő Zoltán, majd Fabó László és Kiss Endre magyarázatát ajuk közre, végül pedig Csikvári András közreműködésével megkértük ChatGPT-t is, hogy mondjon véleményt a témáról. (Azt elolvasva csak ámulunk és bámulunk... Nem a tartalmán, hiszen az nem lehet más, mint az emberiség tudása e témáról, hanem azon, hogy azt hogyan képes egy neki bemutatott vitaanyag kapcsán azonnal, és a vitaanyag érveinek, szekezetének megfelelően prezentálni.)

Mózes I. 1. és I. 2.: Bűnbeesés

Kiss Károly: Profán, szószerinti értelmezés

Sütő Zoltán: Bűnbeesés

A régi időkből átöröklött metafizikai tartalmak, amelyekről eredetileg tudták, hogy nem egyebek szimbólumoknál, egyre inkább direkt értelmezést kaptak. A legnagyobb törés Krisztus kora körül állt be, amikor a szellemi kaszt kénytelen volt kipréselni magából Isten megtestesült formájának elképzelését - erre volt tömegigény. Mindazt, amit addig szellemi szimbólumként lehetett értelmezni, a tömeg tárgyi valóságában kívánta felfogni. Istent, aki szimbólum, lehúzták a Földre.
A Bibiliát érdemes forgatni, de nem olyan elvárás szerint, hogy abból megtudunk valamit Istenről, vagy a saját korunkban megvalósítható viselkedésünk szempontjából mértékadó koncepciót kaphatunk. Elmúlt korokról tudhatunk meg valamit, akár lényeges dolgokat is.
Az én személyes véleményem, hogy ez a motívum valójában az állati és az emberi létezés megkülönböztetésének szimbóluma. Vagyis, az állat olyan absztrakt értelemmel nem bír, mint az ember, akinek ebből rengeteg problémája származik. Az állat ártatlansága, lehetséges boldogsága az értelem miatt megszűnik az ember számára. Az állat kiszolgáltatottságát ugyan az értelem képes hárítani (már amennyiben), de ezért az ember súlyos árat fizet: frusztráltság a jövő miatt, lelkiismeret, önértelmezés, komplexusok.....

Sütő Zoltán: Bűnbeesés, kiűzetés

Fabó László: Hogyan értelmezzük a bűnbeesést és kiűzetést
Nálam párhuzamossá váltak a bibliai metaforák értelmezései és az engem már több mint harminc éve foglalkoztató, az alkalmazkodó rendszerek működését feltáró próbálkozásaim. Aki eléggé elmélyült, annak számára egyértelművé válik, hogy az Úr, az Atya minden igyekezete, szeretete az Élet védelmét célozza! Az Élet részrehajlás nélküli, állandó védelmét! Ami, szerintem a legnagyobb félreértések forrása, hogy ez a védelem az egyes élőkre csak annyiban és addig terjed ki, ameddig azok valóban szolgálják a maguk egyszemélyi életvitelével a nagy Életfolyamat tartós megmaradását!
Az egyszemélyi ember, sőt a különböző közösségek képzeteiben a jó vagy rossz megállapitások a tudásaik terjedelmétől, valamint sajátos, helyi érdekeiktől függően eltérőek és időben képlékenyen változóak. Részlegesek és kikerülhetetlenül elfogultak! Így közelítve teljesen bizonytalan és megtévesztő minden jó/rossz minősítés! A felelősen és távlatosan gondolkodó számára van abszolút jó és rossz! Ami az Életfolyamat fennmaradását szolgálja az Jó, ami nem az Rossz!
Fabó László: Bűnbeesés, kiűzetés

ChatGPT: ChatGPT magyarázata

Kiss Endre: Éva, az alma és mi
A bűnbeesés története a maga többszörösen feltételezett eredeti formájában elsősorban végtelen projekciós felület, egy olyan alapszövet (egyben alaptörténet), amelybe minden korszak, minden művészet és minden egyes művész, minden moralista, filozófus belevetíti a maga uralkodó képzeteit. Végtelen számú eddigi projekciót kellene felidéznünk, mindenesetre poszt-hisztorikus, posztmodern és post-truth korszakunk meglepően jól tolerálja a történetet.
Kiss Endre: Éva, az alma és mi

VITA A FŐÁLLÁSÚ ANYASÁGRÓL

Kaszás Gábor: Ezért nem születnek meg a jövő magyarjai – a demográfiai válság valódi okai (Index, 2025.12.31. – utánközlés)

A demográfiai válság nem egyik napról a másikra alakult ki, és nem is kizárólag magyar probléma. A születésszám történelmi mélypontja már nemcsak népesedési kérdés, hanem a gazdaság, a társadalmi együttműködés és a jövőbeli életminőség szempontjából is fordulópont – hangsúlyozta Indexnek adott interjújában Benda József demográfus-szociológus. Csak egy-egy elemmel – például pénzbeli ösztönzőkkel – nem lehet megoldani a népesedési válságot. Átfogó, rendszerszintű szemléletre van szükség, ami a családpolitikai, adózási, gazdasági és társadalmi tényezőket egyaránt integrálja. A demográfiai fordulathoz új társadalmi szerződésre van szükség, ami a gyermeknevelést nem magánügyként, hanem nemzeti prioritásként kezeli. A legfőbb megoldás a főállású szülőség társadalmi elismerése, a gyermeknevelés teljes értékű munkaként elfogadása jelenthetné.
Kaszás Gábor: Interjú Benda Józseffel

Kommentár: Az Utódaink Jövője tavaly július 17-i, 2024/8. tematikus számát e témának szenteltük. Megállapítottuk, hogy a fejlett világban (Izrael kivételével) a reprodukciós ráta egyetlen egy országban sem éri el a népesség szintentartásához szükséges 2,1-es mutatót. Annak ellenére, hogy egyes országok rendkívüli erőfeszítéseket tesznek e cél érdekében. Sajnos, ezt igazolja a mi példánk is.
A fenti interjúban Benda József a megoldást a „főállású szülőségben”, „a gyermeknevelés teljes értékű munkaként való elfogadásában” látja. Véleményem szerint ez a javaslat a következő problémákat veti fel. A főállású szülő státuszában lévő nők lemondanának arról, hogy a gyermeknevelés mellett más társadalmilag hasznos tevékenységet folytassanak, ill. ilyen státuszt, állást is betöltsenek. (Ők a populáció egynegyedét teszik ki.) Másrészt mi ösztönözné azokat a nőket a gyermekvállalásra, akik számára fontos az a társadalmi szerep, vagy professzionális munkakör, amit ellátnak? Ha bevezetnék a főállású szülői státuszt, akkor feleslegessé válna a bölcsődei és óvodai hálózat igen költséges fenntartása. Ez viszont tovább súlyosbítaná azoknak a nőknek a helyzetét, akik nem „főállású anyaként” vállalnának gyermeket.
Benda József a kérdés gyökerét abban látja, hogy a gazdaság öncélú, nem a társadalom érdekeit szolgálja. Emellett én továbbra is azt tartom fő oknak, hogy a nők családi és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának ütközése megoldhatatlan problémának tűnik.
(Kiss Károly)

Botos Katalin kommentárja
Vajon van-e a gyermeknevelésnél hasznosabb „társadalmilag hasznos” tevékenység? Az a nő tehát, aki a főállású anyaságra adja a fejét, nem áldozatot vállal, nem lemond a karrierjéről, hanem a társadalom számára a lehető leghasznosabb tevékenységet végzi. Az ilyen életpálya a gyermekek felnevelése után az idős szülők gondozásával is folytatódhat… Felmerül még a finanszírozás kérdése. Joggal feltételezhető, hogy az ilyen családok teljesen elköltik jövedelmüket, tehát a költségvetés általuk nagyobb ÁFA-bevételhez jut. A gyermekintézményeket viszont továbbra is fenn kell tartani, hogy a gyermekek mellett munkát vállaló nők életét megkönnyítsük.
Botos Katalin: Főállású anyaság
a Magyar Nemzetben: Helyeslem a főállású anyaságot

Újévi köszöntő: Adjon az Isten minden jót

2025/17. Karácsonyi szám, december 24.

Watson és Crick – a kettős spirál

Egy ideje (Dolly 1996) már tudunk élőlényeket klónozni (embert is, csak azt nem szabad), tudunk gént szerkeszteni (2012 óta, Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier jóvoltából) és ezáltal a megszületendő gyermeket bármilyen kívánatos tulajdonsággal felruházni (csak ezt sem szabad), tudunk személyre szabott orvosságokat készíteni és az informatikát és a genetikát kombinálva (genomika) fantasztikus eredményeket produkálni a gyógyászatban és egészségügyben.
Mindez azzal kezdődött, hogy James Watson és Francis Crick – valamint Maurice Wilkins – 1953-ban meghatározták a DNS kettős spirál szerkezetét és rájöttek, hogyan tárolja a sejt a genetikai információt. (És az 1990-2003 közötti, a teljes emberi DNS-t leíró Human Genome Project-tel fejeződött be.)
Watson 97 éves korában, november 6-án halt meg. (Ő van a kép baloldalán.) Crick korábban, 88 évesen. De említést kell tennünk Schrödingerről is, aki nem csak a kvantumfizikában alkotott nagyot; Watsonék előtt tíz évvel megsejtette, hogy az élő szervezetek egy öröklődő program szerint fejlődnek. (Pletykálkodás: Watson fittyet hányt a politikailag korrekt beszédre és emiatt nagyon sok bírálat érte. Ezért 2014-ben eladta a Nobel-medálját 4,8 millió dollárért egy orosz oligarchának.) (KK)

Hasraesés
(vezércikk)

Nem szoktam hasraesni mások intellektusa előtt, de miniszterelnökünket hallgatva ez gyakran megesik – mint most pl. a mohácsi szereplésekor.
Ugyanakkor úgy látom, hogy súlyos kormányzási hibákat vét. Miért nincs politikai következménye ennek a Szöllő-utcai botránynak? Miért nem mondatja le a felelős államtitkárt, hogy kihúzza ennek az esetnek a méregfogát? Miért nem látja, hogy a jogi útra terelés itt már nem elegendő?
Sajnos, ez szerintem része kormányzása leggyengébb pontjának; hogy nincs minisztériumi képviselete az oktatásügynek és az egészségügynek. A tanárok most már nem szólhatnak egy szót sem, a 930 ezer forintra emelt átlagfizetéssel a zsebükben. De a szakma alárendelése a rendőrminiszternek még mindig érzékenyen érinti a társadalmi presztizsüket.
Az egészségügyet tekintve viszont vannak ennél komolyabb problémák is. A kormány hamis, demagóg politikát folytat. Sokszor szóvá tettem, hogy nincs olyan gazdag ország, mely az elöregedő és fogyó népesség, másrészt az információtechnika és genetika fantasztikus fejlődése mellett megnyíló gyógyítási lehetőségek költségeit a kötelező állami biztosítási rendszer által képes lenne fedezni. A nyugat-európai jóléti államok példáját kellene követni, ahol a kötelező társadalombiztosítási rendszert kiegészítik az egészségügyi magán-biztosítások. Így amit a közellátás nem képes fedezni, arra az állampolgárok magánbiztosítást köthetnek.
- És hogy ez növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalan? Kedves Fidesz-kormány! A szocializmus már megbukott, kapitalizmusban élünk! A törekvés, hogy az oktatásban és az egészségügyben legyen államilag finanszírozott alapellátás, természetesen indokolt. De – ismételten – egy elöregedő és fogyó népesség és az egekbe szökő gyógyászati lehetőségek és árak mellett a mindenkinek egyenlő ellátást eszméje és ígérete illúzió. Az állami ellátást arra a körre kell szűkíteni, amit a befizetett tb-járulékok és a költségvetés lehetőségei mengengednek, és a további igényeket a kiegészítő biztosításokkal kell fedezni.
(Kiss Károly)

Kiss Károly:

Der Untergang des Abendlandes – hát már ott tartunk?

Nehéz szívvel állapítom meg, hogy a nyugat-európai fejlemények Spengler elméletét követik. A kultúrák – mint a növények – szárba szökkennek, kivirágzanak, majd elpusztulnak. A kivirágzás, a csúcspont időszakán talán még lehet vitatkozni…. A visszaesést én akkortól számítom, amikor Nyugat-Európában elkezdtek terjedni a hagyományos társadalompolitikával szembeni eszmék. Vajon véletlen egybeesés-e, hogy e lassanként gyökereit vesztett és múltját, értékeit megtagadó, gazdaságilag is hanyatló civilizáció háborúba menekül?
Hitlert, miután a szovjet csapatok körbezárták Berlint, a tábornokai figyelmeztették, hogy meg kell adniuk magukat, mert már az emberanyag is elfogyott, a 15-17 éveseket sorozzák be. A Führer magából kikelve üvöltött: „Hát mire valók a fiatal férfiak, ha nem arra, hogy meghaljanak a hazájukért?” Ezek a hangok ismétlődnek meg ma újból; először a német Spiegelben, majd a francia vezérkari főnök szájából, legutóbb a NATO-főtitkártól meg a brit vezérkari főnöktől...

Kiss Károly : Untergang des Abendlandes
a Magyar Nemzetben: A Nyugat alkonya - hát már ott tartunk?

Botos Katalin: „Tönkretették az országot...”

Kellemetlen a felismerés, hogy hazánk, mely a ’70-es, ’80-as években a legvidámabb barakk volt, most az átlagbérek tekintetében az EU legalsó szinten lévő tagjai között van. De világosan kell látnunk az ide vezető utat. A Kádár-kori eladósodást a szocialista-szabaddemokrata kormány az infrastruktúra külföldi kezekbe történő eladásából fizette vissza. Az Orbán-kormány pedig visszavásárolta a nemzeti vagyont. Ennek ellenére sikerült az államadósságot csökkenteni és jelentős részben hazai eladósodássá konvertálni. Bár rosszul állunk a volt szocialista országok többségéhez képest, a makrogazdasági mutatók a Fidesz-kormányok alatt javultak.

Botos Katalin : "Tönkretették az országot..."

Félelmek – Mi lesz, ha kipukkan a MI-buborék?

(The Economist November 15th 2025: How markets could topple the global economy - ismertetés)

A szuperintelligenciáról szóló írásunkban részletesen ismertettük azt az irdatlan befektetési áramlatot, melyet a nagy tech vállalatok MI-fejlesztése vonz Amerikában. Ez felveti a tőzsdék össze-roppanásának veszélyét. Ez ugyan csekély, de mégsem szabad azt hinni, hogy ha a tőzsdék vesztésbe fordulnak, a veszteségek megállnak a nagy befektetők pénztárcájánál. És ha bekövetkezne egy nagy tőzsdei visszaesés, az az egész világgazdaságot megrendítené – bár ennek esélyét az Economist alacsonynak ítéli meg.

Kiss Károly : Ha kipukkan a MI-buborék

Oliver Reindl: A MI manipulációra és megtévesztésre szolgáló eszköztára
Bemutatjuk és elmagyarázzuk azt a 13 legfontosabb információs technológiát, amelyeket manipulálásra vagy megtévesztésére használnak. Minden rész tartalmaz egy közérthető magyarázatot, egy technikai leírást a szakemberek számára, és egy valós példát a potenciális hatás bemutatására.
Oliver Reindl: Digitális hamisítás

Oliver Reindl: AI's toolbox for manipulation and deception
We present and explain the 13 most important information technologies used to manipulate or deceive. Each section includes a layman's explanation, a technical description for professionals, and a real-world example to demonstrate the potential impact.
Oliver Reindl: AI's toolbox for manipulation and deception

Botos Katalin:
A szegénység elleni küzdelem is lassan bekerül a közgazdaságtudományba

Könyvet írok „Kiemelkedő nők” címmel. Az itt közreadott részlet Esther Duflo Nobel-díjas közgazdászról szól.
Tevékenységének középpontjában a szegénység elleni küzdelem áll. A tudományos igazságok néha nagyon egyszerű, józan ésszel is megragadható tények, fogalmak,
de hogy gazdaságpolitika lehessen belőlük, jó ha mérhető kísérleti eredményekkel támasztjuk alá.

Botos Katalin: Duflo: Életem a munkám

Növekvő szegénység és növekvő iskolai végzettség - Adatok a kisebbségről

A különböző társadalmi csoportokat tekintve a cigányok körében a legnagyobb a szegények aránya. (A következő másik két társadalmi kategória az egyedül élő 65 évnél idősebbek és az egyedülálló szülők és gyerekeik.)

(HVG 2025. okt. 30: Növekvő szegénység)

Jó hír viszont, hogy a cigány népesség iskolai végzettsége javul. 2001 óta jelentősen nőtt a középiskolába járók, az érettségizők és az egyetemi-főiskolai végzettségűek aránya.

(HVG 2025. okt. 30: Láthatatlan roma középosztály - Riba István)

Botos Katalin: A nyugdíjasok és az egészségügy

Összeállításunkban rávilágítunk az egészségügy egy megoldatlan problémájára: társadalmunk legidősebb tagjai az emberi méltóságot nélkülöző körülmények között, elfekvőkben búcsúznak el az élettől. A szépkorúak helyzete intézményesítetten nem biztosított, nagy gondot jelentve a mind tovább dolgozni kénytelen aktívaknak... A Hospice szolgálatok érdeme: a méltósággal telibb búcsú formájának biztosítása. Ilyen intézmény azonban kevés van. Tömeges, intézményes megoldáshoz elöregedő társadalmunkban határozott gazdaságpolitikai intézkedések kellenének... Ellátó intézmények létesítése, és a családi otthon- ápolás további könnyítése.

Egyes ellenzéki szakértők javaslata a nyugdíj megkurtítására, a családok és a nők számára adott kedvezmények visszavonására elfogadhatatlan. Ezek a nézetek arról tanúskodnak, hogy szerzőik nem ismerik a magyar valóságot, érzéketlenek a szociális problémák iránt. Csupán néhány számadat:
- A magyar nyugdíjasok több mint 95 %-a kevesebb pénzt kap havonta, mint az aktuális nettó átlagbér.
- Csak kb. 50–80 ezer fő kap az átlagbérnél magasabb nyugdíjat a 2 millió nyugdíjasból.
- Az elmúlt évtizedekben az átlagos helyettesítési ráta (a nyugdíjaknak a bérekhez viszonyított aránya) a korábbi, nyugati világban is általános 65-67%-ról, napjainkra nálunk 50%-ra csökkent!

Magyar Hírlap Az egészségügy egy szegmense
Előadás a Mária Rádióban: Az idősek ellátása
Szépkorúak élethelyzete
Nyugdíjrendszer és ellenzéki „szakmaiság”

T é n y e k, a d a t o k

Kína a világ legnagyobb megújuló-energia termelője

Őt követi Amerika. Az EU részesedése valamivel kevesebb, mint a világ többi részéé együttvéve.

(Áramtermelés szélenergiából és napenergiá-ból. Der Spiegel 46 /2025. p. 84)

Amiben mi vagyunk az elsők: napenergia
(százalékos részarány az áramtermelésben)

(Der Spiegel 46 / 2025, p. 86)

Veszélyes ország

2000 óta az Egyesült Államokban több mint 800 ezer ember halt meg lőfegyver által: gyilkosság, baleset vagy öngyilkosság révén. Ez azt jelenti, hogy a 21. században már több ember halt meg ily módon, mint Amerika összes, 1900 óta viselt háborújában. (Der Spiegel 46 / 2025, p. 91)

Kína 15. ötéves terve (2026-2030)
– alacsony a lakossági fogyasztás

(The Economist October 11th 2025 – Kiss Károly)

A kínai gazdasági növekedés üteme fokozatosan csökken; 2010-ben még közel 12 százalékos volt, most 5-6 százalék körüli. A jelenséget az alacsony lakossági fogyasztással magyarázzák: Kína a világ feldolgozóipar-ának a 30 százalékát adja, de a globális fogyasztásban csak 18 százalékkal részesedik. A növekedést a feldolgozóipari beruházások és az export húzza. A kínai lakosság erősen takarékoskodik és öregkorára gyűjt. A megoldás az lenne, ha a jóléti ellátást jelentősen fejlesztenék, és így csökkenne a takarékossági kényszer. De – az Economist szerint – Xi és a kínai vezetők nem kedvelik a „welfare-izmust (?)”.

Economist - Kiss K.: Kína ötéves terve

2025/16. szám, december 8.

VITA A SZUPERINTELLIGENCIÁRÓL

A MI abba a szakaszba lépett, amikor már minden kognitív vonatkozásban megelőzi az emberit. Soha nem látott beruházási hullám indult meg a fejlesztésére. Hihetetlen dolgokra képes, de több vonatkozásban is végzetes egzisztenciális veszélyt jelenthet az emberiségre. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fejlesztők az előnyök megszerzését tartják szem előtt, és elhanyagolják a biztonságot. Biztoságban majd akkor érezhetjük magunkat, ha a SzI-nak tudata lesz, mert egy nálunk intelligensebb „lénynek”, aktornak nem lehet célja az emberiség kiirtása. (KK)

Tematikus számunk a Kortárs Női Reflexiók Fórumának elnöke, Major Gyöngyi által rendezett tudományos vitasorozat keretében 2025. november 28-án, a Femme Harmone Galériában elhangzott előadást és a felkért hozzászólók véleményét, majd az azokra adott választ tartalmazza. (Ez volt a témája a Pál Sándor által működtetett MMI /Mind Mate Inspiration/ társaság dec. 1-jei rendezvényének is.)

Kiss Károly:
A SZUPERINTELLIGENCIA KORA – EZT NEM LESZ KÖNNYŰ TÚLÉLNI…

Az emberiség által felhalmozott tudást könyvtárak őrzik. A számítástechnika megjelenése óta ez a tudás digitalizálható, és egyre nagyobb része digitálisan is rendelkezésre áll. (Sőt, az új információk, művek jelentős része már csak digitalizált formában érhető el.) Könyvtárba járás helyett egyre inkább a digitális adatbázisban keresgélünk az internet révén. A nagy nyelvi modellek (LLMs) pedig lehetővé teszik, hogy egy összeválogatott digitális adatbázisból ne csupán információkat nyerjünk ki, hanem megadott szempontok, kérdések szerint csoportosított, szerkesztett, szintetizált tudásanyagot. Azaz: nem csak, hogy nem kell elolvasnunk a vonatkozó műveket, de az algoritmus még ki is szedi belőlük az információt olyan szempontok szerint és terjedelemben, ahogy mi szeretnénk. (Ezt a munkát végzik el helyettünk a nagy nyelvi modellek.) Sőt, a művészetekben (irodalom, zene, képzőművészet) a meglévő művek elemeinek felhasználásával új alkotások létrehozására (generálására) is képesek.
A digitális információ felhasználásának másik módja, amikor bizonyos feladatok elvégzésére, ellátására digitális ágenseket (bot-okat, programokat) építenek. Ezeket a legkülönfélébb területeken alkalmazzák: üzemrészek vezetésére, banki műveleteknél, a közlekedés irányítására, gépipari konstruktőrként, ügyfélszolgálatban, a diagnózis és terápia megállapítására az egészségügyben, fehérjék, ellenanyagok, gyógyszerek tervezésére, stb.
Végül a digitálisan rendelkezésre álló információk felhasználásának további módja, amikor virtuális (azaz valótlan, kitalált, hamisított) képeket, jeleneteket, videókat, sőt, világokat hoznak létre, építenek belőlük.
A generatív modellek oly mértékben teszik lehetővé a legkülönfélébb témákkal való foglalkozást, és oly mértékben növelhetik kreativitásunkat, hogy meglátásom szerint egy második lutheri momentumnak vagyunk a szereplői.
Elterjedt a félelem, hogy a MI az ember ellen fog fordulni és kiirt minket. A rettegők feltételezik, hogy a MI-nak előbb-utóbb tudata lesz, és tudatosan fordul majd ellenünk. Ennek az ellenkezője igaz. Akkor érezhetjük majd magunkat biztonságban, ha tudata lesz, ugyanis egy tudatos lénynek nem áll majd szándékában – sem érdekében – az emberiség kipusztítása. (Hogy lesz-e tudata, az vitatható.) Addig azonban valóban súlyos egzisztenciális kockázatot jelent; egyrészt a rosszindulatú felhasználás, másrészt az esetleges programozási hibák és hibás alkalmazás miatt.
Jelenleg a legnagyobb gondot az jelenti, hogy egyre nagyobb az adatközpontok energiafelhasználása és a MI tömegesen teszi feleslegessé az eddigi munkaköröket. A fejlett országokban az elkövetkező években akár 20-30 százalékos munkanélküliséget okozhat.
Lehet, hogy mégsem kellett volna enni annak idején annak a fának a gyümölcséből?...

Ray Kurzweil szerint az emberi és a gépi intelligencia hamarosan összeolvad egymással – ez lesz a szingularitás. E folyamat az Univerzum evolúciójának része, mely az ősrobbanással kezdődött és az intelligenciának az egész Univerzumban történő szétáradásával éri el tetőpontját. (De a szingularitás nem lesz „kötelező” – vigasztal minket Kurzweil – azután is maradnak majd hozzánk hasonló egyszerű kis Homo sapiensek.)

Kiss Károly: A szuperintelligencia kora.pdf

Csikvári F. András hozzászólása:

Az SzI segítségével átállhatunk egy olyan növekedési pályára, amikor nem több vasat, betont, búzát, stb. használunk, ezáltal sokkal jobban kíméljük a földi erőforrásokat. Ennek megfelelően a GDP, mint mérce teljesen elveszti a jelentőségét, helyette olyan közgazdasági paraméterek kerülnek kidolgozásra, amik az emberek meg-elégedettségét mérik.
A szuperintelligencia kora eljöhet anélkül is, hogy elveszítenénk önmagunkat — de csak akkor, ha megtanuljuk másképp értékelni és mérni, mi az, ami valóban számít.

Csikvári F. András: Hozzászólás a szuperintelligenciáról folyó vitához.pdf

Tóth János:
Kételyek Kiss Károly előadásának megállapításaival szemben

Nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a mesterséges intelligenciának valaha is az emberhez hasonlatos tudata alakulhatna ki. De ha ez mégis bekövetkezne, az félelmetes lenne. Minél több műveletet, tevékenységet bízunk a MI-ra, annál nagyobb és súlyosabb lesz a hiba valószínűsége. A munkanélküliség nagyon fontos, de szerintem nem egzisztenciális kérdés. A munkájukat elvesztett embereknek jövedelmet kell adni. A munka és szórakozás közötti különbséget már ma is gyakran csak a jövedelem határozza meg; ha valamit pénzért csinálok, az munka, ha pedig ingyen, az szórakozás.

Tóth János: Kételyek KK előadásának megállapításaival szemben.pdf

Kiss Endre: Mesterséges Intelligencia – 2025

Rövid írásomban említést teszek a MI tömegkulturális hullám jellegéről, a fejlesztésébe történő befektetések gazdasági hátteréről, arról, hogy korunk hatalmas bizonytalanságába belecsöppen egy hatalmas, újabb bizonytalanságokat termelő gépezet, és hogy az általános konszenzushiány közepette e témában sem remélhető konszenzus kialakulása.
Mivel már ma is szembe kell néznünk a prekariátus problémáival, óvatosan kell megvonni azt a mérleget, hogy a munkahelyek további elvesztésében mennyi lesz a MI szerepe, ugyanis ezt hajlamosak vagyunk túlértékelni.
A mesterséges intelligenciának is be kell integrálódnia a mai háborúk élet-halál-harcába. Éppen ebben a vonatkozásban mosódik össze legjobban az informatika, automatizálás, robotizálás, virtualizálódás összes eddigi hullámával.
Úgy tűnik, hogy a MI kezdi megtalálni a maga beágyazódását a mai világba, de rövid távon nem dönt el semmit. Ez azonban nem azt jelenti, hogy igen sebesen, igen sok vonatkozásban és igen releváns módon ne változtatná meg a mai világtársadalom arculatát.

Kiss Endre: Mestersége Intelligencia - 2025

Sillye Ferenc: Kétlem, hogy a SzI kognitív vonatkozásban már utólért minket

Nem használnám a "kognitív" tulajdonságot az MI-vel kapcsolatban, mert ugyan "értelmezi" az üzenetet (és így "értelmesen" válaszol), de ezt nem úgy, ahogy az ember. teszi. Erről és arról, hogy gondolkodik-e elküldöm az "ő" válaszát a velem való beszélgetésből.
Sillye Ferenc: A MI-ra nem használható a kognitív jelző

Kard Aladár: Megjegyzések a SzI-ról folyó vitához

Jószándékú biztatásként fogadom azt a megállapítást, hogy “Biztonságban majd akkor érezhetjük magunkat, ha a szuperintelligenciának tudata lesz, mert egy nálunk intelligensebb aktornak nem lehet célja az emberiség kiirtása.” Az emberi tudat közreműködésével létrehozott újabb tudat bárcsak lenne jóindulatúbb, mint a már puszta létünket is fenyegető jelenlegi. Nem osztom Csikvári kollégám aggodalmát a munkapiac alakulásával kapcsolatban, mert a társadalmi, technikai fejlődés következtében kialakuló új körülményekhez a történelem során elég jól alkalmazkodtak a keresleti-kínálati viszonyok. Kard Aladár: Megjegyzések.pdf

Héjjas István: Harc az energiáért

Az MI számára a legfontosabb erőforrás a villamos energia. Egy esetleges öntudatra ébredés ezért azt jelentheti, hogy az MI központok igyekeznek egymást tönkretenni, hogy birtokba vehessék a felszabaduló villamos energiát.
Héjjas István: Harc az energiáért.pdf

Major Gyöngyi:

Fájó elengedni a teremtett világunk természetes szépségét és egyensúlyát

(A MI fejlesztésének filozófiai háttere)

A világ egy nagyon precíz egyensúlymodellként működik. Mégpedig annyira precízen, hogy saját anomáliáit és kilengéseit is kezelni képes, következésképpen az általunk ismert történelem alapján bármilyen kilengésből vissza tudott billenni évezredeken keresztül. A rendszer életképességének titka éppen az egyensúlyozó mechanizmus kiválósága.
A technika fejlődése azonban ad absurdum az egyensúlyba való visszabillentés helyett a földi rendszert éppen, hogy egyre inkább eltávolította az egyensúlyozni képes természetes működésétől. Következésképpen a rendszer működése változott meg a beavatkozás következtében. Megváltozott a rendszer térideje. A mai civilizáció térideje már nem a földi ember léptékéhez szabott. Jóllehet az ember konstruálta meg ezt a téridőt.
Ez a kiindulópontja a problémának és ebben a folyamatban értelmezhető az MI, illetve az MI és az ember viszonylata. Igen, teremtettünk egy másik rendszert, amely azonban nem egyensúlyoz, hanem növekszik. Elgondolkodtató az, hogy egy ideje már nem a természetes, ember-léptékű, hanem egy párhuzamos téridőben létezünk. Most ebben az egyensúlytalanságban az ember saját identitásának újragondolására kényszerül, hiszen egyébként értelmezhetetlen az a közeg, amelyben benne találja magát; az Ember-MI, az Ember-Kozmosz viszonylata.
Absztrakciós szinten a két jelleg teljessége a férfi és a női működés teljességét jelentheti, mint rendszerműködés, mint dinamikus egyensúlymodell. Lényegében pedig ez a tér és térnélküliség, az idő és az időtlen, a véges és a végtelen, az anyagi és a szellemi, stb. teljessége. Maga a létezés. Az egyensúly.

Major Gyöngyi: A MI fejlesztésének filozófiai háttere

Kiss Károly: SZUPERINTELLIGENCIA - VITA ÉS TÉZISEK

KK: VÁLASZ - VITAZÁRÓ

Vajon örüljünk-e, hogy ilyesmire is van lehetőségünk?

2025/15. szám, november 11.

Életünk meghosszabbításának programja
(Spiegel Buchverlag 2024 – Kiss Károly ismertetése)
(a könyv bevezetését a 13. számban ismertettük)

I. BETEGSÉG-E AZ ÖREGSÉG?

Hogyan fejtik meg a biológia egyik legnagyobb titkát

A közfelfogás szerint az öregség fiziológiai folyamat és nem betegség. De David Sinclair harvardi genetikaprofesszor szerint az öregedésnek specifikus patológiája van, és minden olyan kritériumnak megfelel. amit betegségnek nevezünk. Ezért "nem egyenként kell kezelni az öregség során fellépő betegségeket, hanem azok együttesét kell tekinteni: maga az öregség a betegség."
Kifejlesztette „az öregedés információelméletét”, miszerint az öregedés során a sejtek információt veszítenek, de létezik egy biztonsági másolat, mely tartalmazza a fiatalkori információkat, és amellyel a korábbi állapot visszaállítható.

Lebensverlängerung: I. fejezet.pdf

EGY HÍR, AMI ELSIKKADT A NAPI PLETYKAÁRADATBAN

Molnár Kamilla: Egy karnyújtásnyira lehetünk a halhatatlanságtól

(Index, 2025.11.02. - utánközlés)

Egy homárról, melyet 2008-ban fogtak ki Új-Foundlandnál kiderült, hogy több, mint 140 éves. Sejtjeink osztódása után a telomerek mindig megrövidülnek kissé, míg el nem kopnak – ekkor a sejt nem képes tovább osztódni és a szervezet meghal. (Az ókori görögök a párkák fonalának elfogyásával hozták kapcsolatba a halált – micsoda zseniális sejtés! Nem hiába mondta róluk Németh László, hogy gyermekként közelítettek az ismeretlenhez, és férfikézzel ragadták meg azt – utalva a csupán néhány évszázados klasszikus görög kultúra hihetetlen eredményeire!)
Kiderült, hogy „ezek a rákfélék rendelkeznek egy különleges fegyverrel: a telomeráz enzimmel, amely képes helyreállítani a telomerek hosszát. Míg az emberi szervezetben ez az enzim csak néhány speciális sejttípusban – például az őssejtekben – aktív, addig a homárok esetében ez a ’halhatatlanság enzim’ szinte minden szövetben működik.” – Ezek után a mikrobiológia és a genetika számára már gyerekjáték a feladat megoldása.
De vajon akarjuk-e az örök életet? Simone de Beauvoir Minden ember halandó c. regényének főhőse egy középkorból itt maradt nemesember, akinek élete tragédiája, hogy nem tud meghalni… (Verrasztó Zoltán)

Molnár Kamilla: Karnyújtásnyira a halhatatlanságtól

Benda József: Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HKT) - A harmadik évezred pedagógiája

(horizont-tágítás)

A HKT egy személyiség- és csoportépítő pedagógiai technológia, amely rugalmas, megegyezésen alapuló, folyamatosan fejlődő szervezeti kultúrát kialakítva alkalmazkodni tud az eltérő társadalmi hátterű egyének (tanár-diák-szülő) személyes igényeihez. Nincs nyomásgyakorlás, a diákok személyes céljai szinergiába rendeződnek a közösségével és a pedagógusokéval. Életszerű, ami felszabadítja az alkotó energiákat. Mint a magasabb minőségű, komplex rendszerek általában közvetett hatások sokaságával számol, amely a célok írányában szinergiába rendeződik.

Benda József: Humanisztikus Kooperatív Tanulás

Dózsa Gergő György: Sosem találná ki, melyek a világ legmérgezőbb állatai

Index 2025.11.04. - olvasmányajánlat

Oposszumokon végzett vizsgálatot egy ausztrál kutatócsoport, amelyből kiderült, hogy a kisemlősök májában 45 különböző szintetikus vegyi anyag található. A melbourne-i tudósok először vizsgálták szárazföldi állatok PFAS-szintjét, amely sokkoló eredményt hozott: a világon itt szerepeltek a legmagasabb értékek. Ebből megállapították, hogy az egész kontinens ökoszisztémája veszélyben, és az ausztrál lakosság 98 százalékában is megtalálhatók ezek a mérgező anyagok.
A PFAS (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil) vegyületek tűzoltó habokban, tapadásmentes serpenyőkben, vízálló ruházatban és kozmetikumokban egyaránt megtalálhatók. Évtizedeken keresztül sem bomlanak le és súlyos egészségügyi problémákat okoznak. Kíváncsi vagyok, vajon Európában mi a helyzet? (Verrasztó Zoltán)

Dózsa Gergő György: PFAS vegyületek

Járdi Roland: Itt a megfejtés, mi a baja a magyar gazdaságnak: jó hírünk van, meg fog oldódni, és akkor erősebb lesz, mint valaha

Mandiner 2025.11.03. (olvasmány-ajánlat)

Kétségkívül nehéz időszakát éli a magyar gazdaság, amelyet egyszerre sújt a rendkívül gyenge európai konjunktúra és a német autóipar strukturális válsága. Ezt látjuk visszaköszönni a negyedévről negyedévre megjelenő, csalódását keltő GDP-adatokban. Hiába állt helyre úgy-ahogy a belső fogyasztás, továbbra sem képes ellensúlyozni az exportpiacaink szenvedését, márpedig ettől függ leginkább a magyar növekedés gyorsulása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar növekedési modell kifulladóban lenne.
Járdi Roland: Mi a baja a magyar gazdaságnak

Milyen munkákat vesz el tőlünk a MI és szabályozásának problémái

(Hvg, Trend, 2025. okt. 2: Sztojcsev Iván és Kovács Gábor írásainak ismertetése)

E remek cikkek a MI által okozott legfontosabb, aktuális problémákat tárgyalják.
Rövid időn belül emberek tömegesen válnak munkanélkülivé; de a történelemben először ez már az értelmiségieket is érinti. Új helyzet van kialakulóban. Megnő a minőségi munkát végzők aránya és „az értelmiség is megjelenik a munkájukat féltők között”.
Szabályozás szempontjából a helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor megjelentek az autómobilok; addig nem volt szükség közlekedési szabályokra. „Különösen az adatkezelés és a tartalommoderálás kérdésében van komoly vita az EU és az USA között. Egyes, az európai DSA értelmében károsnak, vagy akár törvénysértőnek minősülő tartalmak az USÁ-ban a szólásszabadság védelme alá eshetnek.”
A 2025-re, korunkra vonatkozó korábbi jóslatok felemás képet mutatnak: van, ami beteljesült, és van, aminek az ellenkezője vált valóra.

Kiss Károly ismertetés

Kiss Károly:

Az önállóság felé tartó szuperintelligencia veszélyei

A szuperintelligencia – SzI – korát éljük; amikor majd a MI minden kognitív vonatkozásban eléri és lehagyja az emberi intelligenciát. Már túl van azon, amikor az algoritmus mechanikusan, „vakon” vég-rehajtotta a feladatot, már kezdenek saját preferenciái, önálló lépései kialakulni, de még igen messze van attól, hogy saját céljai legyenek, önálló értékrenddel rendelkezzen, azaz tudata legyen. – Akkor majd megszűnik az egzisztenciális fenyegetés, nem kell tartanunk attól, hogy egy nálunk intelligensebb lény ki akarna minket irtani.
De addig e félelmetes tudás súlyos visszaélésekre is felhasználható. Nagyobb mértékben fogja befolyásolni a jövőnket, mint a könyvnyomtatás, a gőzgép, vagy az internet, de meglehet, hogy ez lesz az emberiség utolsó nagy találmánya – mondják a pesszimisták.

Kiss Károly: A szuperintelligencia veszélyei

Ajánlott hírek a Greenfo info 2025/40. számából:

Greenfo 2025/40:

Ajánlott hírek

- Megtalálták a világ egyik legnagyobb lítiumlelőhelyét Európában
- Kína megépítette az eddigi legnagyobb lebegő tengeri szélerőművet – lapátjai hét focipályát fednek le
- Az elavult Windows 10 környezeti ára: 700.000 tonna elektronikai hulladék
- Isten veled Jane Goodall
- Hatalmas változások jönnek a szemétszállításban
- Egy forradalmi amerikai légkondi: akár 90%-kal kevesebb fogyasztás, 45%-kal alacsonyabb hűtési költség
- Ugyan jelentősen csökkent a hazai élelmiszerpazarlás, de még mindig óriási a veszteség
- Az idei Európai Hulladékcsökkentési Hét fókuszában az e-hulladék
- A telefonok sötét oldala

Miklós László: Már nincs orosz energiafüggés, csak orosz barátság

(Telex, 2025. október 23.
– Kiss Károly ismertetése és kommentárja)

Kormányunk gyakran hangoztatott alaptétele, gazdaságpolitikánk sarkalatos pontja, hogy az orosz energiától való függőségünk olyan nagy mértékű, hogy ha az EU nyomására arról leválunk, az végzetes csapást jelent a magyar gazdaságra, mert az azt helyettesítő források sokkal drágábbak lennének. Miklós László sorban megcáfolja a kormány érveit. Bár, azt elismeri, hogy a gáz behozatali ára, ha nem is kétszeresére, de 30 százalékkal megnőhet. Megállapítja, hogy a vezetékek, a források és a technológiai lehetőségek adottak lennének arra, hogy a magyar vállalatok se vásároljanak orosz kőolajat és földgázt. Ami hiányzik, az a szándék.
De akkor mégis, mi készteti a kormányt, hogy ezt az álláspontot képviselje? Szerinte az, hogy az energiahordozók jelenlegi költségvetési támogatása olyan nagy mértékű, hogy nem tartható fenn tovább. És ha a kormány mégis rákényszerül a beszerzési források megváltoztatására, azt ürügyként fogja felhasználni a költségvetési támogatások megvonása miatt bekövetkező energia-áremelkedésekre.

- Most már csak egy kérdés vár megválaszolásra: Ha ez így van, a kormány miért nem használja fel ezt az alkalmat arra, hogy leváljunk az orosz energiahordozókról – ezzel jó pontot szerezhetnénk Brüsszelben – és megszüntesse a költségvetést nyomasztó támogatásokat; a következményeket az EU nyakába varrva….

De van egy még furcsább kérdés: Nyugat-Európa általános gazdasági visszaesését legfőképpen azzal magyarázzák, hogy önként levált az orosz energiáról, és a helyettesítő energiaforrások ahhoz képest lényegesen drágábbak… Ezek szerint mégsem helyettesíthető az orosz energia a költségek lényeges emelkedése nélkül?

Kiss Károly: Az orosz energiafüggésről
Miklós László: Már nincs orosz energiafüggés

Rab Irén: Megmaradás – Verbleiben

(Kolozsvár, 2025. 339 old.)

Hihetünk-e a Nyugatnak, hogy a határok nélküli Európa majd megoldja a nemzeti kisebbségek gondjait? És mi történik a magyar kulturális és épített örökséggel, mi marad utánunk? Reméljük, hogy nem utánunk, hanem nekünk. A Rab Irén kultúrtörténész szerkesztette kötet címe a tartalom ellenére optimizmust sugall. „Megmaradás”. Ha megmaradt a magyarság ezer év viszontagságai ellenére, ezután is meg fog maradni. Őseinktől áldást örököltünk, gyönyörű nyelvünket, ami összetart minket, határon innen és túl, időtlenül.
A kötetben többek között Csáky Pál, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Gazda József, Mindszenty József hercegprímás, Orosz Ildikó, Udvardy Zoltán és a szerkesztő, Rab Irén írásai találhatók.

Rab Irén: Megmaradás

Önállótlan fiatalok

(a mamahotelben élők aránya)

A fejlett világ lakossága csökken; a népesség azonos szinten történő reprodukciója egyetlen országban sem éri el az ahhoz szükséges 2,1-es születési arányszámot. Az okok között szokták emlegetni, hogy a fiatalok még felnőtt korukban is szüleiknél laknak, nem önállósodnak.

A Spiegel 2025/41. számában közölt ábra alapján (a 18-34 év közötti fiatalokról van szó) az alábbi összetevőkre következ-tethetünk:
- A mutató az északi és nyugat-európai országokban a legalacsonyabb, tehát a jelenség fordítottan arányos a gazdasági fejlettséggel.
- De „déli” jelenségnek, mentalitásnak is tekinthetjük.
- Esetleg köze lehet a katolicizmushoz is (lásd Írországot és Lengyelországot a legmagasabb kategóriában.
- Angliára vonatkozó elemzések arra hivatkoztak, hogy Londonban és a nagyvárosokban igen nehéz a lakáshozjutás, igen drágák a lakások.

A fejlett világ csökkenő népességének okaival a 2024. augusztusi tematikus számunk foglalkozott:
Demográfiai Armageddon Utódaink Jövője 2024/8.
(KK)

Hihetetlen, de ebben a korban működik legjobban az agy

(Origo, 2025. október 16. – utánközlés)

Vajon mely életkor az, amikor az agy eléri a teljesítménye csúcsát? A ScienceAlert által ismertetett kutatás alapján a válasz meglepő: nincs egyetlen csúcspont. Az agy különböző képességei más-más időben tetőznek, és együtt rajzolnak ki egy sokszínű, évtizedeken átívelő teljesítménygörbét. Így a „csúcs” nem egy pont a térképen, hanem egy egész hegyvonulat.

Origo: Agyműködés

A feltétel nélküli szeretet kudarca?
Jung az idős szülők és felnőtt gyerekeik viszonyáról

Sok idős szülő életét keseríti meg, hogy felnőtt gyermekétől nem kapja meg az elvárt szeretetet. Karl G. Jung erre meghökkentő magyarázatot ad: a szülők nem tanították meg gyermekeiket a szeretet viszonzására… „Nem mások szeretetétől kell függenünk, hanem önbecsülésünket a saját értékeinkre támaszkodva kell megteremteni…” halljuk a videón.
Akárhogy is, hozzám azok a humanisták állnak közelebb (pl. példaképem Németh László), akik a szeretetet nem tranzakciós ügyletnek tekintik (lásd pl. Égető Eszter alakját). Németh László már Freud pszichoanalízisét is elutasította, amiért az viselkedésünket, érzéseinket az állati ösztönökre (igaz, azok megszelidített változatára, szublimálására) vezette vissza. (KK)

Videó: A felnőtt gyermeked nem becsül meg?

A halálos „trifecta”
A nagy nyelvi modellek eredendő hibája
(The Economist September 27th 2025 - ismertetés)

Amikor a generatív mesterséges intelligenciától kérdezünk valamit, a választ egy statisztikai valószínűségen alapuló bonyolult algoritmus szerkeszti meg. Számunkra az a nagyszerű, hogy ezt a programozást a gép végzi el, nem nekünk kell csinálni. Igen ám, de ennek van egy hátulütője: miután e nagy nyelvi modellek az emberi beszédre vagy írásra reagálnak, nem tudják megkülönböztetni azt a kódtól. azaz az adatot a kódtól. Ez rosszhiszemű felhasználás esetén visszaélésekre ad lehetőséget.
Ezen a hibán csak úgy lehet segíteni, ha a fejlesztők átveszik a mérnökök biztonsági szemléletét, akik „túlbiztosítással” dolgoznak, terveznek.

Kiss Károly: A halálos "trifecta"

Lóránt Károly: Az időablak [lehetőség a háttérhatalom megtörésére]

https://tollesigazsag.hu/2025/10/06/lorant-karoly-az-idoablak/
(utánközlés)

A világot uraló multinacionális cégek mintegy felét mindössze néhány tucat központ ellenőrzi, mint például a Goldman Sachs, a JP Morgan, a Morgan Stanley, a Credit Suisse és a Black Rock.Hasonló a koncentráció a médiában is. Az euroatlanti világ médiája gyakorlatilag egy tucat kézben összpontosul, amelyek ráadásul értékrendjükben semmiben sem különböznek. Az intézmények szélsőséges ideológiák általi elfoglalása és a tőkekoncentráció hozta létre azt az elvi és anyagi hátteret, amelynek segítségével a háttérhatalom uralkodni tud az euroatlanti térség felett.
A történelemben, de az egyéni életben is, vissza nem térő időablakok nyílnak ki bizonyos cselekvések megtételére, amelyeket elszalasztás esetén lehet, hogy soha többet nem lehet pótolni. Én a geopolitika területén ilyen időablaknak látom a következő két évet, amikor Donald Trumpnak mind a kongresszusban, mind a szenátusban, sőt a legfelsőbb bíróságon is többsége lesz, tehát ez az az idő, amit ki kell használni arra, hogy döntő változások következzenek be a legfőbb ellenfél, a mélyállammal szembeni pozíciókban.

Lóránt Károly: Az időablak

Innovációs világrangsor
(The Economist October 11th 2025)

Az indexeket a World Intellectual Property Organisation állította össze, több mint 70 mutató alapján (szabadalmak, high-tech export, R+D kiadások, stb.). A mutatókat a népességszám, vagy a gazdaság mérete alapján súlyozták, ezért azok összehasonlíthatók.

Az Economist e különszámában olvasható cikkek:
- Kína bejutott az első tíz közé; államkapitalista rendszere impresszív eredményeket produkál
- A vállalati innováció mítosza
- Európa innovációs képessége megroppant; a 20. században hozott munkavédelmi törvényei ma már akadályt jelentenek.

Megjegyzés: Az abszolút méreteket tekintve a tudományban és kutatásokban Kína már az élre tört, megelőzi az Egyesült Államokat. Lásd erről:
Kiss Károly: Megfordul a brain drain?
Magyar Nemzet: Kína élre tört, megfordult az agyelszívás

Élniakarás

A gödi Duna-parton sétálva szoktam megcsodálni ezt a szívós nyárfát.
Vajon van-e még egy olyan nyelv, mely a tudattalan élniakarásra ilyen csodálatos szót használ: növény. (KK)

2025/14. szám, október 16.

Héjjas István: Az élet energiája – Bauer Ervin nyomán

A földi élet kialakulásáről különféle elméletek vannak, legismertebb a John Maynard Smithé és Szathmáry Eörsé. De laboratóriumi körülmények között még sohasem sikerült előállítani életet. Legközelebb ehhez Craig Venter jutott 2010-ben, amikor kutatócsoportjával egy baktériumsejt genomját (örökítőanyagát) egy mesterségesen, kémiai úton előállított, teljes DNS-genommal cserélte ki, és a baktérium tovább élt. Az ember azt hinné, hogy ezáltal közelebb kerültünk az élet mesterséges előállításához. De Héjjas István – Bauer Ervin elméletére alapozva – elmagyarázza, hogy a sejt többi része nem csupán az élet „infrastruktúrája” – az élő sejt a maga teljességében „szembemegy” a fizika törvényeivel, és így az élet különlegessége, misztikuma változatlanul rejtély marad számunkra. (KK)

Héjjas István: Az élet energiája.pdf

Bauer Ervin: Elméleti biológia c. könyvének Héjjas István által írt ismertetse itt olvasható:
Héjjas István: Bauer Ervin: Elméleti biológia.pdf

Kiirtásunk módjai

(Felkai Ádám, Rakéta, 2025 / 09 / 17. - utánközlés)

A mesterséges intelligencia megjelenése, de különösen a ChatGPT 2022 augusztusi színrelépése óta folyamatosan napirenden van a téma, hogy a MI ki fog irtani minket. Az amerikai Rand Corporation átgondolta, hogy hogyan is, mi módon történhetne meg a kiirtásunk. A három legvalószínűbb változat: elsüti az összes nukleáris fegyvert, egy halálos kórokozó tömeges elterjesztésével, vagy pedig felgyorsítja a klímaváltozást üvegházhatású gázok nagytömegű előállításával.
Arról, hogy a MI – pontosabban a mostanában formálódó, fejlődő SzI (szuperintelligencia) – hogyan fogja átvenni a hatalmat, Max Tegmark Élet 3.0 c. könyvének elején olvashatunk egy egészen valószínű változatot. (Kiss Károly)

Felkai Ádám - Rand Corporation: Képes lenne-e az MI kiirtani az emberiséget?.pdf

Képzőművészeti mellékletünk:

Lucian Freud
öregkori képei

Összeállítás Lucian Freud képeiből: Brutális esztétika

="./kepek/demjen_szabadsag_vandorai.jpg" style="width:330px;height:190px;margin-right:18px; float:left">

E számunk dala:

Demjén: A szabadság vándorai

E számunk képzőművészeti melléklete:

Horváth Bíbor:
PITYPANGVIHAR

A pitypangvihar szálló „vitorlásai” élet-ígérettel töltik be a teret, s megtermékenyítik azt...

további képei:
www.horvathbibor.hu

ZIKKURÁT-GALÉRIA FEMME HARMONE – MINDÖRÖKKÉ NŐ

2025. május 29 – július 3.

HORVÁTH BÍBOR FESTŐMŰVÉSZ

„A sors, melyet nekem szántak nem más, mint a művészet. Festő leszek, mert nem beszélhetek más nyelvet. Volt idő, mikor hittem, a Széppel meg lehet váltani a Világot, most már csak remélem, hogy képeimmel támaszt nyújthatok az ezt keresőknek. Képi világomban meg-próbálom az élet víziószerűségét föl-erősíteni, visszahozni azt ami ma igen távol került tőlünk, emberektől. Célom az emberi szellem megmozgatása, gondol-kodásra, meditálásra késztetése. …"

Melankólia I.
(pasztell, ingres papír, 27x27 cm)

"Képeim nem megoldások, hanem tovább-gondolások. Igyekszem megfesteni a valóság mögött rejtve maradó lényegi dolgokat, azt, ami valójában megalkotja a lényt, a Lelket és a Szellemet.”

Üveghegyen innen
(olaj, vászon, 130X100 cm)

további képek: www.horvathbibor.hu