Újdonságok

Kína 15. ötéves terve (2026-2030)
– alacsony a lakossági fogyasztás

(The Economist October 11th 2025 – Kiss Károly)

A kínai gazdasági növekedés üteme fokozatosan csökken; 2010-ben még közel 12 százalékos volt, most 5-6 százalék körüli. A jelenséget az alacsony lakossági fogyasztással magyarázzák: Kína a világ feldolgozóipar-ának a 30 százalékát adja, de a globális fogyasztásban csak 18 százalékkal része-sedik. A növekedést a feldolgozóipari beruházások és az export húzza. A kínai lakosság erősen takarékoskodik és öregkorára gyűjt. A megoldás az lenne, ha a jóléti ellátást jelentősen fejlesztenék, és így csökkenne a takarékossági kényszer. De – az Economist szerint – Xi és a kínai vezetők nem kedvelik a „welfare-izmust”.

Economist - Kiss K.: Kína ötéves terve

2025/15. szám, november 11.

Életünk meghosszabbításának programja
(Spiegel Buchverlag 2024 – Kiss Károly ismertetése)
(a könyv bevezetését a 13. számban ismertettük)

I. BETEGSÉG-E AZ ÖREGSÉG?

Hogyan fejtik meg a biológia egyik legnagyobb titkát

A közfelfogás szerint az öregség fiziológiai folyamat és nem betegség. De David Sinclair harvardi genetikaprofesszor szerint az öregedésnek specifikus patológiája van, és minden olyan kritériumnak megfelel. amit betegségnek nevezünk. Ezért "nem egyenként kell kezelni az öregség során fellépő betegségeket, hanem azok együttesét kell tekinteni: maga az öregség a betegség.
Kifejlesztette „az öregedés információelméletét”, miszerint az öregedés során a sejtek információt veszítenek, de létezik egy biztonsági másolat, mely tartalmazza a fiatalkori információkat, és amellyel a korábbi állapot visszaálltható.

Lebensverlängerung: I. fejezet.pdf

EGY HÍR, AMI ELSIKKADT A NAPI PLETYKAÁRADATBAN

Molnár Kamilla: Egy karnyújtásnyira lehetünk a halhatatlanságtól

(Index, 2025.11.02. - utánközlés)

Egy homárról, melyet 2008-ban fogtak ki Új-Foundlandnál kiderült, hogy több, mint 140 éves. Sejtjeink osztódása után a telomerek mindig megrövidülnek kissé, míg el nem kopnak – ekkor a sejt nem képes tovább osztódni és a szervezet meghal. (Az ókori görögök a párkák fonalának elfogyásával hozták kapcsolatba a halált – micsoda zseniális sejtés! Nem hiába mondta róluk Németh László, hogy gyermekként közelítettek az ismeretlenhez, és férfikézzel ragadták meg azt – utalva a csupán néhány évszázados klasszikus görög kultúra hihetetlen eredményeire!)
Kiderült, hogy „ezek a rákfélék rendelkeznek egy különleges fegyverrel: a telomeráz enzimmel, amely képes helyreállítani a telomerek hosszát. Míg az emberi szervezetben ez az enzim csak néhány speciális sejttípusban – például az őssejtekben – aktív, addig a homárok esetében ez a ’halhatatlanság enzim’ szinte minden szövetben működik.” – Ezek után a mikrobiológia és a genetika számára már gyerekjáték a feladat megoldása.
De vajon akarjuk-e az örök életet? Simone de Beauvoir Minden ember halandó c. regényének főhőse egy középkorból itt maradt nemesember, akinek élete tragédiája, hogy nem tud meghalni… (Verrasztó Zoltán)

Molnár Kamilla: Karnyújtásnyira a halhatatlanságtól

Benda József: Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HKT) - A harmadik évezred pedagógiája

(horizont-tágítás)

A HKT egy személyiség- és csoportépítő pedagógiai technológia, amely rugalmas, megegyezésen alapuló, folyamatosan fejlődő szervezeti kultúrát kialakítva alkalmazkodni tud az eltérő társadalmi hátterű egyének (tanár-diák-szülő) személyes igényeihez. Nincs nyomásgyakorlás, a diákok személyes céljai szinergiába rendeződnek a közösségével és a pedagógusokéval. Életszerű, ami felszabadítja az alkotó energiákat. Mint a magasabb minőségű, komplex rendszerek általában közvetett hatások sokaságával számol, amely a célok írányában szinergiába rendeződik.

Benda József: Humanisztikus Kooperatív Tanulás

Dózsa Gergő György: Sosem találná ki, melyek a világ legmérgezőbb állatai

Index 2025.11.04. - olvasmányajánlat

Oposszumokon végzett vizsgálatot egy ausztrál kutatócsoport, amelyből kiderült, hogy a kisemlősök májában 45 különböző szintetikus vegyi anyag található. A melbourne-i tudósok először vizsgálták szárazföldi állatok PFAS-szintjét, amely sokkoló eredményt hozott: a világon itt szerepeltek a legmagasabb értékek. Ebből megállapították, hogy az egész kontinens ökoszisztémája veszélyben, és az ausztrál lakosság 98 százalékában is megtalálhatók ezek a mérgező anyagok.
A PFAS (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil) vegyületek tűzoltó habokban, tapadásmentes serpenyőkben, vízálló ruházatban és kozmetikumokban egyaránt megtalálhatók. Évtizedeken keresztül sem bomlanak le és súlyos egészségügyi problémákat okoznak. Kíváncsi vagyok, vajon Európában mi a helyzet? (Verrasztó Zoltán)

Dózsa Gergő György: PFAS vegyületek 

Járdi Roland: Itt a megfejtés, mi a baja a magyar gazdaságnak: jó hírünk van, meg fog oldódni, és akkor erősebb lesz, mint valaha

Mandiner 2025.11.03. (olvasmány-ajánlat)

Kétségkívül nehéz időszakát éli a magyar gazdaság, amelyet egyszerre sújt a rendkívül gyenge európai konjunktúra és a német autóipar strukturális válsága. Ezt látjuk visszaköszönni a negyedévről negyedévre megjelenő, csalódását keltő GDP-adatokban. Hiába állt helyre úgy-ahogy a belső fogyasztás, továbbra sem képes ellensúlyozni az exportpiacaink szenvedését, márpedig ettől függ leginkább a magyar növekedés gyorsulása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar növekedési modell kifulladóban lenne.
Járdi Roland: Mi a baja a magyar gazdaságnak

Milyen munkákat vesz el tőlünk a MI és szabályozásának problémái

(Hvg, Trend, 2025. okt. 2: Sztojcsev Iván és Kovács Gábor írásainak ismertetése)

E remek cikkek a MI által okozott legfontosabb, aktuális problémákat tárgyalják.
Rövid időn belül emberek tömegesen válnak munkanélkülivé; de a történelemben először ez már az értelmiségieket is érinti. Új helyzet van kialakulóban. Megnő a minőségi munkát végzők aránya és „az értelmiség is megjelenik a munkájukat féltők között”.
Szabályozás szempontjából a helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor megjelentek az autómobilok; addig nem volt szükség közlekedési szabályokra. „Különösen az adatkezelés és a tartalommoderálás kérdésében van komoly vita az EU és az USA között. Egyes, az európai DSA értelmében károsnak, vagy akár törvénysértőnek minősülő tartalmak az USÁ-ban a szólásszabadság védelme alá eshetnek.”
A 2025-re, korunkra vonatkozó korábbi jóslatok felemás képet mutatnak: van, ami beteljesült, és van, aminek az ellenkezője vált valóra.

Kiss Károly ismertetés

Kiss Károly:

Az önállóság felé tartó szuperintelligencia veszélyei

A szuperintelligencia – SzI – korát éljük; amikor majd a MI minden kognitív vonatkozásban eléri és lehagyja az emberi intelligenciát. Már túl van azon, amikor az algoritmus mechanikusan, „vakon” vég-rehajtotta a feladatot, már kezdenek saját preferenciái, önálló lépései kialakulni, de még igen messze van attól, hogy saját céljai legyenek, önálló értékrenddel rendelkezzen, azaz tudata legyen. – Akkor majd megszűnik az egzisztenciális fenyegetés, nem kell tartanunk attól, hogy egy nálunk intelligensebb lény ki akarna minket irtani.
De addig e félelmetes tudás súlyos visszaélésekre is felhasználható. Nagyobb mértékben fogja befolyásolni a jövőnket, mint a könyvnyomtatás, a gőzgép, vagy az internet, de meglehet, hogy ez lesz az emberiség utolsó nagy találmánya – mondják a pesszimisták.

Kiss Károly: A szuperintelligencia veszélyei 

Ajánlott hírek a Greenfo info 2025/40. számából:

- Megtalálták a világ egyik legnagyobb lítiumlelőhelyét Európában
- Kína megépítette az eddigi legnagyobb lebegő tengeri szélerőművet – lapátjai hét focipályát fednek le
- Az elavult Windows 10 környezeti ára: 700.000 tonna elektronikai hulladék
- Isten veled Jane Goodall
- Hatalmas változások jönnek a szemétszállításban
- Egy forradalmi amerikai légkondi: akár 90%-kal kevesebb fogyasztás, 45%-kal alacsonyabb hűtési költség
- Ugyan jelentősen csökkent a hazai élelmiszerpazarlás, de még mindig óriási a veszteség
- Az idei Európai Hulladékcsökkentési Hét fókuszában az e-hulladék
- A telefonok sötét oldala

Miklós László: Már nincs orosz energiafüggés, csak orosz barátság

(Telex, 2025. október 23.
– Kiss Károly ismertetése és kommentárja)

Kormányunk gyakran hangoztatott alaptétele, gazdaságpolitikánk sarkalatos pontja, hogy az orosz energiától való függőségünk olyan nagy mértékű, hogy ha az EU nyomására arról leválunk, az végzetes csapást jelent a magyar gazdaságra, mert az azt helyettesítő források sokkal drágábbak lennének. Miklós László sorban megcáfolja a kormány érveit. Bár, azt elismeri, hogy a gáz behozatali ára, ha nem is kétszeresére, de 30 százalékkal megnőhet. Megállapítja, hogy a vezetékek, a források és a technológiai lehetőségek adottak lennének arra, hogy a magyar vállalatok se vásároljanak orosz kőolajat és földgázt. Ami hiányzik, az a szándék.
De akkor mégis, mi készteti a kormányt, hogy ezt az álláspontot képviselje? Szerinte az, hogy az energiahordozók jelenlegi költségvetési támogatása olyan nagy mértékű, hogy nem tartható fenn tovább. És ha a kormány mégis rákényszerül a beszerzési források megváltoztatására, azt ürügyként fogja felhasználni a költségvetési támogatások megvonása miatt bekövetkező energia-áremelkedésekre.

- Most már csak egy kérdés vár megválaszolásra: Ha ez így van, a kormány miért nem használja fel ezt az alkalmat arra, hogy leváljunk az orosz energiahordozókról – ezzel jó pontot szerezhetnénk Brüsszelben – és megszüntesse a költségvetést nyomasztó támogatásokat; a következményeket az EU nyakába varrva….

De van egy még furcsább kérdés: Nyugat-Európa általános gazdasági visszaesését legfőképpen azzal magyarázzák, hogy önként levált az orosz energiáról, és a helyettesítő energiaforrások ahhoz képest lényegesen drágábbak… Ezek szerint mégsem helyettesíthető az orosz energia a költségek lényeges emelkedése nélkül?

Kiss Károly: Az orosz energiafüggésről
Miklós László: Már nincs orosz energiafüggés

Rab Irén: Megmaradás – Verbleiben

(Kolozsvár, 2025. 339 old.)

Hihetünk-e a Nyugatnak, hogy a határok nélküli Európa majd megoldja a nemzeti kisebbségek gondjait? És mi történik a magyar kulturális és épített örökséggel, mi marad utánunk? Reméljük, hogy nem utánunk, hanem nekünk. A Rab Irén kultúrtörténész szerkesztette kötet címe a tartalom ellenére optimizmust sugall. „Megmaradás”. Ha megmaradt a magyarság ezer év viszontagságai ellenére, ezután is meg fog maradni. Őseinktől áldást örököltünk, gyönyörű nyelvünket, ami összetart minket, határon innen és túl, időtlenül.
A kötetben többek között Csáky Pál, Csoóri Sándor, Duray Miklós, Gazda József, Mindszenty József hercegprímás, Orosz Ildikó, Udvardy Zoltán és a szerkesztő, Rab Irén írásai találhatók.

Rab Irén: Megmaradás

Önállótlan fiatalok

(a mamahotelben élők aránya)

A fejlett világ lakossága csökken; a népesség azonos szinten történő reprodukciója egyetlen országban sem éri el az ahhoz szükséges 2,1-es születési arányszámot. Az okok között szokták emlegetni, hogy a fiatalok még felnőtt korukban is szüleiknél laknak, nem önállósodnak.

A Spiegel 2025/41. számában közölt ábra alapján (a 18-34 év közötti fiatalokról van szó) az alábbi összetevőkre következ-tethetünk:
- A mutató az északi és nyugat-európai országokban a legalacsonyabb, tehát a jelenség fordítottan arányos a gazdasági fejlettséggel.
- De „déli” jelenségnek, mentalitásnak is tekinthetjük.
- Esetleg köze lehet a katolicizmushoz is (lásd Írországot és Lengyelországot a legmagasabb kategóriában.
- Angliára vonatkozó elemzések arra hivatkoztak, hogy Londonban és a nagyvárosokban igen nehéz a lakáshozjutás, igen drágák a lakások.

A fejlett világ csökkenő népességének okaival a 2024. augusztusi tematikus számunk foglalkozott:
Demográfiai Armageddon Utódaink Jövője 2024/8.
(KK)

Hihetetlen, de ebben a korban működik legjobban az agy

(Origo, 2025. október 16. – utánközlés)

Vajon mely életkor az, amikor az agy eléri a teljesítménye csúcsát? A ScienceAlert által ismertetett kutatás alapján a válasz meglepő: nincs egyetlen csúcspont. Az agy különböző képességei más-más időben tetőznek, és együtt rajzolnak ki egy sokszínű, évtizedeken átívelő teljesítménygörbét. Így a „csúcs” nem egy pont a térképen, hanem egy egész hegyvonulat.

Origo: Agyműködés

A feltétel nélküli szeretet kudarca?
Jung az idős szülők és felnőtt gyerekeik viszonyáról

Sok idős szülő életét keseríti meg, hogy felnőtt gyermekétől nem kapja meg az elvárt szeretetet. Karl G. Jung erre meghökkentő magyarázatot ad: a szülők nem tanították meg gyermekeiket a szeretet viszonzására… „Nem mások szeretetétől kell függenünk, hanem önbecsülésünket a saját értékeinkre támaszkodva kell megteremteni…” halljuk a videón.
Akárhogy is, hozzám azok a humanisták állnak közelebb (pl. példaképem Németh László), akik a szeretetet nem tranzakciós ügyletnek tekintik (lásd pl. Égető Eszter alakját). Németh László már Freud pszichoanalízisét is elutasította, amiért az viselkedésünket, érzéseinket az állati ösztönökre (igaz, azok megszelidített változatára, szublimálására) vezette vissza. (KK)

Videó: A felnőtt gyermeked nem becsül meg?

A halálos „trifecta”
A nagy nyelvi modellek eredendő hibája
(The Economist September 27th 2025 - ismertetés)

Amikor a generatív mesterséges intelligenciától kérdezünk valamit, a választ egy statisztikai valószínűségen alapuló bonyolult algoritmus szerkeszti meg. Számunkra az a nagyszerű, hogy ezt a programozást a gép végzi el, nem nekünk kell csinálni. Igen ám, de ennek van egy hátulütője: miután e nagy nyelvi modellek az emberi beszédre vagy írásra reagálnak, nem tudják megkülönböztetni azt a kódtól. azaz az adatot a kódtól. Ez rosszhiszemű felhasználás esetén visszaélésekre ad lehetőséget.
Ezen a hibán csak úgy lehet segíteni, ha a fejlesztők átveszik a mérnökök biztonsági szemléletét, akik „túlbiztosítással” dolgoznak, terveznek.

Kiss Károly: A halálos "trifecta"

Lóránt Károly: Az időablak [lehetőség a háttérhatalom megtörésére]

https://tollesigazsag.hu/2025/10/06/lorant-karoly-az-idoablak/
(utánközlés)

A világot uraló multinacionális cégek mintegy felét mindössze néhány tucat központ ellenőrzi, mint például a Goldman Sachs, a JP Morgan, a Morgan Stanley, a Credit Suisse és a Black Rock.Hasonló a koncentráció a médiában is. Az euroatlanti világ médiája gyakorlatilag egy tucat kézben összpontosul, amelyek ráadásul értékrendjükben semmiben sem különböznek. Az intézmények szélsőséges ideológiák általi elfoglalása és a tőkekoncentráció hozta létre azt az elvi és anyagi hátteret, amelynek segítségével a háttérhatalom uralkodni tud az euroatlanti térség felett.
A történelemben, de az egyéni életben is, vissza nem térő időablakok nyílnak ki bizonyos cselekvések megtételére, amelyeket elszalasztás esetén lehet, hogy soha többet nem lehet pótolni. Én a geopolitika területén ilyen időablaknak látom a következő két évet, amikor Donald Trumpnak mind a kongresszusban, mind a szenátusban, sőt a legfelsőbb bíróságon is többsége lesz, tehát ez az az idő, amit ki kell használni arra, hogy döntő változások következzenek be a legfőbb ellenfél, a mélyállammal szembeni pozíciókban.

Lóránt Károly: Az időablak

Innovációs világrangsor
(The Economist October 11th 2025)

Az indexeket a World Intellectual Property Organisation állította össze, több mint 70 mutató alapján (szabadalmak, high-tech export, R+D kiadások, stb.). A mutatókat a népességszám, vagy a gazdaság mérete alapján súlyozták, ezért azok összehasonlíthatók.

Az Economist e különszámában olvasható cikkek:
- Kína bejutott az első tíz közé; államkapitalista rendszere impresszív eredményeket produkál
- A vállalati innováció mítosza
- Európa innovációs képessége megroppant; a 20. században hozott munkavédelmi törvényei ma már akadályt jelentenek.

Megjegyzés: Az abszolút méreteket tekintve a tudományban és kutatásokban Kína már az élre tört, megelőzi az Egyesült Államokat. Lásd erről:
Kiss Károly: Megfordul a brain drain?
Magyar Nemzet: Kína élre tört, megfordult az agyelszívás

A gödi Duna-parton sétálva szoktam megcsodálni ezt a szívós nyárfát.
Vajon van-e még egy olyan nyelv, mely a tudattalan élniakarásra ilyen csodálatos szót használ: növény. (KK)

2025/14. szám, október 16.

Héjjas István: Az élet energiája – Bauer Ervin nyomán

A földi élet kialakulásáről különféle elméletek vannak, legismertebb a John Maynard Smithé és Szathmáry Eörsé. De laboratóriumi körülmények között még sohasem sikerült előállítani életet. Legközelebb ehhez Craig Venter jutott 2010-ben, amikor kutatócsoportjával egy baktériumsejt genomját (örökítőanyagát) egy mesterségesen, kémiai úton előállított, teljes DNS-genommal cserélte ki, és a baktérium tovább élt. Az ember azt hinné, hogy ezáltal közelebb kerültünk az élet mesterséges előállításához. De Héjjas István – Bauer Ervin elméletére alapozva – elmagyarázza, hogy a sejt többi része nem csupán az élet „infrastruktúrája” – az élő sejt a maga teljességében „szembemegy” a fizika törvényeivel, és így az élet különlegessége, misztikuma változatlanul rejtély marad számunkra. (KK)

Héjjas István: Az élet energiája.pdf

Bauer Ervin: Elméleti biológia c. könyvének Héjjas István által írt ismertetse itt olvasható:
Héjjas István: Bauer Ervin: Elméleti biológia.pdf

Kiirtásunk módjai

(Felkai Ádám, Rakéta, 2025 / 09 / 17. - utánközlés)

A mesterséges intelligencia megjelenése, de különösen a ChatGPT 2022 augusztusi színrelépése óta folyamatosan napirenden van a téma, hogy a MI ki fog irtani minket. Az amerikai Rand Corporation átgondolta, hogy hogyan is, mi módon történhetne meg a kiirtásunk. A három legvalószínűbb változat: elsüti az összes nukleáris fegyvert, egy halálos kórokozó tömeges elterjesztésével, vagy pedig felgyorsítja a klímaváltozást üvegházhatású gázok nagytömegű előállításával.
Arról, hogy a MI – pontosabban a mostanában formálódó, fejlődő SzI (szuperintelligencia) – hogyan fogja átvenni a hatalmat, Max Tegmark Élet 3.0 c. könyvének elején olvashatunk egy egészen valószínű változatot. (Kiss Károly)

Felkai Ádám - Rand Corporation: Képes lenne-e az MI kiirtani az emberiséget?.pdf

Kémenes Bernadette: ALGORITMUSMŰVÉSZET

Feleslegessé teszi-e a mesterséges intelligencia a művészeteket?

Az algoritmusok és generatív rendszerek által a művészi szabadság önkifejezésének új dimenziói valósulhatnak meg, amelyek mind lehetőséget, mind kihívást is tartogatnak a számunkra. Az alkotás folyamata megváltozik, akár ténylegesen lenyűgöző műalkotások is születhetnek, amelyek ráadásul soha nem látott gyorsasággal készülnek el.
Ezáltal megváltozhat, vagy helyenként teljesen átértékelődhet a műértés, a szimulációs technikák, maga a művészeti piac. Egy festő, vagy zeneszerző olyan inspirációkhoz juthat, amelyeket hagyományos módon nem lehetne előidézni. Kérdés, melyik fajta modell válik hasznossá, az, amelyben mi magunk segítjük az algoritmust az alkotásban, vagy hagyjuk, hogy magától alkosson. A végső kérdés az, hogy nem teszi-e feleslegessé a mesterséges intelligencia a művészeteket?

Kémenes Bernadette: Algoritmusművészet.pdf

Kiss Károly:
Boldogtalan fiatalok – Mi történt a boldogság U-görbéjével?
(The Economist August 30: Teenage angst – ismertetés és kommentár)

Hagyományosan úgy tartják, hogy az emberek többsége fiatal és idős korában boldog, az élet középső szakaszában pedig gondterhelt (házasság, anyagi gondok, munkahelyi problémák gyötrik). Ezt a boldogság ún. U-görbéjével írják le. Ez egy időtlen, kultúrákon átívelő stabil trendnek látszott, de az utóbbi években megváltozott: a boldogtalanság (aggodalom és elkeseredés) 20-25 éves korban tetőzik, és azután folyamatosan javul a helyzet. – De az is elképzelhető, hogy perspektívában nem fog javulni. Ezek a trendek nem csak Amerikában, hanem világszerte jelentkeznek.
Az okokat kutatók vitatják, de számomra egyértelmű: a mértéktelen okostelefon-használat és a social média áll a háttérben.

Kiss Károly: Boldogtalan fiatalok.pdf

A kínaiak uralják az elektromos autók piacát

A világ tíz legnagyobb elektromos-autó gyártójának új eladásai 2020 és 2024 között

Az amerikai Teslán, a német VW-n és BMW-n és a koreai Hyunday-on kívül a többi elektromosautó-gyártó mind kínai. A kínai cégek együttes gyártása kétszerese a nem-kínaiakénak. Különösen szembetűnő a BYD gyors növekedése. (KK)

(Der Spiegel Nr. 36 / 29.8.2025: Das Hoffnungsmobil. (Alexander Demmling et al.)

Kiss Károly: A szuperintelligencia és a korlátlan gazdasági növekedés ígérete
(The Economist July 26th 2025 – ismertetés és kommentár):

A szuperintelligencia (ÁMI), az embert kognitív vonatkozásokban fölülmúló digitális csoda létrejötte már csak néhány év kérdése. Még számtalan fogyatékossága van, sok az alkalmazása körüli bizonytalanság, de az IT megszállottjai, őrültjei már a világ GDP-jének 20-30 százalékos évi növekedését várják az alkalmazásától néhány éven belül.
Egyesek azzal riogatnak, hogy az ÁMI ki fogja irtani az emberiséget. Ezzel szemben a fő veszélynek én azt látom, hogy tömeges munkanélküliséget fog okozni és az általa generált gyors gazdasági növekedés még súlyosabb terhet jelent majd a bioszférára és természeti környezetünkre (azaz természetes létfeltételeinkre), amelyben már amúgy is visszafordíthatatlan károsodásokat okoztunk.

Kiss Károly: Szuperintelligencia és korlátlan gazdasági növekedés.pdf

Csikvári F. András:

Vibe-kódolás: a programozás új korszaka?

A vibe-kódolás lényege, hogy a programozó nem feltétlenül írja meg kézzel a kódot, hanem természetes nyelven leírja, mit szeretne, és egy AI – például egy nagy nyelvi modell – generálja, elkészíti a működő kódot. A fejlesztő így inkább irányítja a folyamatot, mintsem minden sort maga írna meg. (Ez a hír azoknak való, akik kódolnak, programoznak, azaz web-oldalakat szerkesztenek, képesek a világhálóra feltenni anyagokat. Az elnevezés félrevezető, a „vibe” hangulatot jelent.)

Vélemény online: A programozás új korszaka

Oroszország és a Nyugat
(stratégiai áttekintés – KK)

A kérdés az, hogy miután feloszlatták a Varsói Szerződést, felbomlott a KGST, szétesett a Szovjetunió és a szovjet csapatok kivonultak a volt NDK-ból
- Miért maradt fenn a NATO?
- Miért bővült a NATO folyamatosan a volt szocialista országokkal?
- Majd pedig a volt balti szovjet-köztársaságokkal?
Ha Oroszország mindenről lemondott és demokratizálódott, ki ellen védi a NATO a Nyugatot? Kína ellen?
És miért nem elégedett meg ezzel a Nyugat, miért akarta még Ukrajnát is bevonni a NATO-ba? Miért akarta Oroszországot teljesen megszégyeníteni és elszigetelni?

A kialakult helyzet megértéséhez alapvető fontosságú Máthé Áron írása (Huszárvágás 2022 február 1): "Egy centit sem kelet felé" - mit ígértek a NATO országok vezetői 1990-ben?

továbbá: Kiss Károly: Oroszország és a Nyugat.pdf

Kiss Károly: Orbán Viktor kötcsei beszédéről – tárgyilagosan

(Vélemény, 2025. szept. 19 - utánközlés)

Vélemény online: OV beszédéről - tárgyilagosan

Botos Katalin: Ne forgassuk fel az adórendszert!
(Magyar Nemzet 2025 szept. 13.)

Ha egy politikai kampányötlet szerint többen kerülnének a magasabb adósávba, az ilyen tervezet nem támogatandó. A forgalmiadó-emelés hoz a költségvetésbe többletet, különösen, ha kisebb jövedelmű rétegeknél a jövedelemadózás következtében több pénz marad. Ez politikailag pozitív, hiszen a kecske és a káposzta dilemma jól oldódik meg. A lakosság jobban él, többet fogyaszt, a költségvetésbe meg több elosztható forgalmiadó-bevétel kerül.

Magyar Nemzet:: Ne forgassuk fel az adórendszert

Kiss Károly:
Zöldek öröme: az EU Bíróság döntése Paks 2-ről (kommentár)

A Greenfo info 2025/37. számából kiderül, hogy szerkesztői az atomenergiával kapcsolatban egy elavult, kártékony álláspontot képviselnek, másrészt a zöld ügyet kormányellenes propagandaként igyekeznek felhasználni. Örülnek, hogy az EU Bírósága jogerősen jogszabályellenesnek minősítette, hogy a magyar kormány támogatja a Paks 2 beruházást. Ugyanakkor egy másik ügyben „az EU Bírósága klímabarátként hagyta jóvá az atomenergiát és a földgázt”. (Paks 2 ügyében a bíróságnak nem környezetvédelmi, hanem versenypolitikai kifogásai voltak.)

Kiss Károly: Atomvita.pdf
Greenfo info 2025/37. szám: Greenfo info

Konyha vagy karrier? Újra divat háziasszonynak lenni? Német vita a nők társadalmi szerepéről

(Der Spiegel Nr. 34 / 14.8.2025 – szemlézés, KK)

2025/13. szám, szeptember 2.

(Életünk meghosszabbításának programja)
(Spiegel Buchverlag 2024 – Kiss Károly ismertetése)

Az elmúlt évtizedekben a MI-algoritmusokkal és szuper-kompjúterekkel felszerelt tudósoknak sikerült a legösszetettebb biológiai folyamat, az öregedés legfontosabb összetevőit megfejteniük. Rohamosan fény derül azokra a sejtekben és molekulákban lejátszódó folyamatokra, és a köztük lévő összefüggésekre, melyek részt vesznek az öregedésben. Egyes tudósok az elöregedett sejteket újraprogramozással akarják megfiatalítani, mások megelégszenek azzal, ha sikerül lelassítaniuk az öregedés folyamatát. A próbálkozások a klinikai kísérletektől a bio-hekkelésig terjednek. Az új udományág magába foglalja a biológiát, gerontológiát, neurológiát, onkológiát, táplálkozástudományt, sportmedicínát és egyebeket.
Sok múlik az életmódon is. A kutatók megismerik, hogy mi áll a böjt hátterében: hogyan hat az a molekuláris folyamatokra. Hogyan hozza mozgásba a sport a sejt energiaközpontját és hogyan hat a DNS-hibák kijavítására, és hogyan segít megtartani a szinapszisokat.
Manapság az aktív évek után még 10-15 évre lehet számítani idős korban. Ez nemsokára 20-30 évre tolódik ki. Ez új időskori életformák kialakítását igényli majd a szükséges társadalmi változásokkal együtt.

A könyv tíz fejezete:
I. Betegség-e az öregség? (Hogyan fejtik meg a biológia egyik legnagyobb titkát)
II. Állítsd meg az órát! (Hogyan mérhető a biológiai kor és hogyan lehet visszafordítani?)
III. A rák leküzdése (A legnagyobb reménység)
IV. Gének, sejtek és a szuperkorúak (Egyes százévesek miért vannak még mindig a topon?)
V. Agyunk egészsége (Miért hosszabbítják meg az életet a jóbarátságok és az Alzheimer többé miért nem legyőzhetetlen)
VI. Étkezés (Az élet meghosszabbítása helyes étkezéssel)
VII. Fitness (A lustáknak rosszak az esélyei)
VIII. Bioheking és sztár-gyógyszerek között (Útban a fiatalító orvoslás felé)
IX. Százévesek társadalma (Hogyan készüljünk fel rá)
X. Az élet meghosszabbításának programja: Az alapszabályok

Lebensverlängerung: Bevezetés.pdf
A könyv tíz fejezetét következő számainkban folytatásokban fogjuk ismertetni.

Lucian Freud
öregkori képei

Összeállítás Lucian Freud képeiből: Brutális esztétika

Kiss Károly:

Ezt jól megcsinálták! – A Spiegel értékelése a „Wir schaffen das!” tizedik évfordulóján

(Hogyan boldogulnak a németek a menekültekkel e mondat elhangzása óta?)

(Az ábra: 2015-ben még a németek 30 százaléka gondolta úgy, hogy több menekültre van szükség; ma 3 százalék. A 2015-ös 21 százalékkal szemben ma viszont 68 százalékuk gondolja úgy, hogy kevesebbre.)

A németek azt remélték, hogy a népesedési apályt és az egyre szorongatóbb munkaerőhiányt ezáltal fogják megoldani, és ráadásul javítják rossz történelmi megítélésüket is. Ha azt kérdezzük – így a Spiegel – , hogy 2015 óta sikerült-e egy toleráns, multikulturális, harmónikus társadalmat kiépít-enünk, a válasz nem. (Különösen, amiért a fajgyűlölő, jobboldali pártnak tartott AfD az idei februári választásokon 20,8 százalékot kapott.) De elegendő lenne egy barátságos együttélés, egy kölcsönös megértés is a bevándorlókkal…” Tegyük hozzá, ez nem a németeken múlik.

Kiss Károly: Wir schaffen das.pdf
Magyar Nemzet: A németek belerokkantak a Wir schaffen das-ba

A Bürgergeld (információ)

A németországi menekültek 44 százaléka (az ukránok majdnem 60 százaléka) kap Bürgergeld-et. A Bürgergeld 2023 jan. 1. óta van érvényben, ez a német szociális állam hihetetlenül bőkezű támogatása. A munkaképes, de állástalan emberek és családtagjaik kapják, hogy elősegítse a munkához jutásukat és a megélhetésüket.

Bundesministerium für Arbeit und Soziales: Bürgergeld

A nyugdíjkorhatár felemelése

A fejlett országok népessége elöregszik. De nem csak az átlagéletkor emelkedik, az egészségben megélt évek száma is! Ezért minden nyugati országban napirenden van a nyugdíjkorhatár felemelése. Ez hármas haszonnal jár: csökkenti a nyugdíjalapokra nehezedő nyomást, mérsékli a munka-erőhiányt és értelmet ad az idős emberek meghosszabbodott életének. A diagramon az látható, hogy a 65-69 éves korúak hány százaléka dolgozik az egyes országokban.

(Der Spiegel Nr. 32 / 1.8.2025)

A magántőke bevonása az IT fejlesztésébe

Európa teljesen ki van szolgáltatva a nagy amerikai IT platformoknak. Mégis, azt látjuk, hogy miközben Amerikában 2013 óta az IT szektor fejlesztésébe bevont magántőke több, mint megduplázódott, Európában csak 20 százalékkal nőtt. (A kínai 10 százalékos adat nem mérvadó, mert Kínában az erőforrások központi, tudatos elosztása megy végbe, és az eredményeik azt igazolják, hogy az IT-szektor nem szenved tőkehiányban.)

(Der Spiegel, Nr. 33 / 8.8.2025, p. 59.)

Magyar magánegészségügy

A kormány – legutolsó vá-lasztási győzelme után – rendezte az állami és ma-gánegészségügy addig ösz-szezavarodott, egymásba fo-nódott viszonyát. A meg-nyugtató megoldás az lenne, ha bevezetnék a kiegészítő biztosítások rendszerét. Társadalmunk a vagyoni-jövedelmi helyzet mentén erősen differenciált – szocialista atavizmus arra törekedni, azt fenntartani, hogy éppen az egészségügyi ellátás terén ne jelentkezzenek e vagyoni-jövedelmi különbségek. Ez megoldást jelentene sok mai kritikus problémára.

Kiss Károly: Felvételik évadja

130 ezren jelentkeztek a felsőfokú oktatásba és a felvettek száma az idén is meghaladta a 90 ezret (96 ezer). Nőtt a jelentkezők száma, a tanárjelölt is több, ám a számok mögé nézve a Hvg aggasztó jeleket vél felfedezni: „az egyszerűsített képzések, a mélyre vitt ponthatárok nem egyetemi színvonalat mutatnak”. Továbbá a lap szerint a kormányzat egyre látványosabban rontja a felsőoktatás színvonalát, nyilván a pocsék egyetemekre tömegesen felvett boldog fiatalok jövő évi szavazataira vadászva.”

Ami a konkrét kifogásokat illeti:
- A kormány jelentősen megkönnyítette a bejutási feltételeket. A nyelvvizsga nem feltétel, megszüntették a minimális bejutási ponthatárt és az intézményekre bízta, milyen plusz pontokat kaphatnak a felvételizők.
- A rövid ciklusú tanárképzés lehetővé teszi, hogy 2, 3, vagy 4 félév alatt tanárrá lehet képezni a más szakot végzetteket. De továbbra is kevesen jelentkeznek természettudományos osztatlan szakpárokra és nagy a lemorzsolódás.
- Bevezették a FOSzK-nak nevezett, gyakorlati tapasztalatot is nyújtó felsőoktatási szakképzést – az azonos nevű alapszakot ezáltal három félévvel hamarabb fejezhetik be a hallgatók.
Az oktatási követelmények lazítása azonban világtendencia.

Kiss Károly: Felvételik évadja.pdf

Gazdag László:
Marcuse halódó későkapitalista birodalmai

A Nyugat, és ezen belül is főként Európa, ez a halódó későkapitalista birodalom megérett a pusztulásra! Főként a teljességgel alkalmatlan, tehetségtelen, impotens politikai és szellemi vezető osztálya tevékenysége révén. Ez az irányító antielit nem érti, hogy ma nem Oroszország jelenti létére a veszélyt, hanem az iszlámnak történő behódolás. Árnyékbokszolás amit ma Európa csinál, ahelyett, hogy a valódi veszély elhárítására fordítaná egyre lankadó erejét, kimerülő energiáit. Éppenséggel ehhez az Oroszországgal történő összefogás jelentené a megoldást! De ennek felismerésére semmi remény! Parva sapientia regitur mundus!

Gazdag László: Marcuse halódó későkapitalista birodalmai.pdf

A hazai beruházások csökkenése

2021 óta a beruházások folyamatosan csökkennek. 2023-ban az állami beruházások még megpróbálták ellensúlyozni a magántőke kiesését, de 2024 óta alatta maradnak a vállalkozások befektetéseinek. Az EU-tól kevesebb pénz érkezik, a „kifektetések”, az itteni külföldi cégek más országba történő befektetései, továbbáa nagy ázsiai befektetők, a kínai CATL és BYD és a délkoreai SK On pedig csökkentették tervezett beruházásaikat.
(Hvg, 2025 aug. 28. Farkas Zoltán: Zuhanórajt)

Füstbement tervek

(Hvg 2025. júl. 31.)

lásd erről: Kiss Károly: Beragadtunk a közepes fejlettségi szintbe?.pdf

Régiós szupergazdagok

(Hvg 2025. aug. 7, Parászka Boróka - Szabó Yvette)

A tíz leggazdagabb ember vagyonának összegét tekintve átlagosak vagyunk - különösen a cseh gazdagokat tekintve. A politikai kapcsolatokkal rendelkező szupergazdagok aránya viszont nálunk a legnagyobb (bár erre egzakt mérés nehezen képzelhető el). Az sem jó hír, hogy "a technológiai ágazatok aránya a tíz leggazdagabb személy portfóliójában nálunk alacsony. (KK)

Gazdag László

1989: A magyar modernizációs törekvések kudarcai

Az 1989 utáni rendszerváltás gazdasági téren a korábbi modernizációs zsákutcák megismétlése. A történelem során mindenfajta modernizáció alapja, kiinduló pontja a földosztás vot, és hogy a középosztály kezébe menjen át a hatalom. Ahol ez végbement időben, ott volt dinamikus fejlődés, ahol nem, mint hazánkban, ott ez lelassult, vontatottá, felemássá vált. Ez jellemezte egész Kelet-Európát 1945-ig. Utána a nehézipar fejlesztése elvonta a többi perpektivikus ágazattól, de még a jólét emelésétől is a forrásokat.
1989 után szétvertük a sikeres kádári mezőgazdaságot és élelmiszergazdaságot. Gazdaságfejlesztésünk közép- pontjában a beruházások állnak – ez zsákutca. A középosztály nem fejlődik az emberi tőkébe történő befektetések elhanyagolása miatt. Megismételjük a szocializmus hibáit. Ez utóbbi azt is jelentette, hogy a humán tőkébe való beruházás helyett a holt tőke beruházásokra helyezték a hangsúlyt. A végső fogyasztás az emberi tőke, a humán vagyon újratermelésének színtere, nem holmi "elfogyasztása" a termelt javaknak! Ugyanis a munkabér, a végső fogyasztás valójában nem a megtermelt javak szimpla fölélése, amin spórolni lehet, hanem beruházás az emberi tőkébe!
1990 után újabb történelmi zsákutcába kormányozta az ország szekerét egy arra teljességgel alkalmatlan vezető osztály. Teljesen mindegy, hogy melyik oldalról beszélünk éppen! A választópolgár már kétségbeesetten keresi a valós alternatívát, de általában hamarosan csalódik a többség, mert nincs ilyen alternatíva…

Gazdag László: Újabb zsákutca.pdf

Atomarzenál és hadseregek

(Hvg, 2025. júl. 24, 27. old.)

Az USA és az európai NATO-tagországok együttes védelmi kiadása több, mint háromszorosa az oroszokénak.

(Der Spiegel 2025/14., márc. 29.) /span>

A gazdagodó India

India népessége 2023-ban megelőzte Kínáét. India jelentős szerepet játszik az IT fejlesztésében is. Ahogy gazdagodik, fejlődik az ország, úgy jelenik meg egyre több indiai turista külföldön (többek között nálunk is).

(The Economist July 26th 2025: Infinite jets; Asian elites)

E számunk dala:

Demjén: A szabadság vándorai

2025/12. szám, augusztus 8.

Mesterséges butaság: A MI elsorvasztja az agyunkat

(The Economist 2025. júl. 19. – karcolat)

Az MIT-n folyó kutatások szerint azoknak az agytevékenysége, akik MI-t használnak feladataik megoldására, lényegesen alacsonyabb neurális aktivitást mutat, szemben azokkal, akik azt nem használják. Ez az agy kreatív funkciói és a tanulás és a figyelem terén nyilvánul meg. – De miért csodálkozunk? – így van ez más szerveinkkel is; amit nem használunk, vagy kevésbé használjuk, az elsorvad,,, (KK)

NEM VÁRT FEJLEMÉNY: CHATGPT MEGÖLI A WEB-ET

(The Economist July 19th 2025 – KK)

ChatGPT-t Sam Altman és az Open AI indította útjára 2022 novemberében. Kb. 800 millióan használják. Amióta a Google-kereséshez a ChatGPT rövid áttekintést készít, a web forgalma drasztikusan csökken:

- A web forgalma tavaly havonta 15 százalékkal csökkent.
- A tudományos és oktatási oldalak tavaly elvesztették látogatóik 10 százalékát.
- A referencia-oldalak száma 15 százalékkal csökkent
- Az egészségügyi oldalak száma 31 százalékkal kevesebb.
- A Tripadvisor forgalma (mely szállodákat és tengerpartokat ajánl) egyharmaddal csökkent.
- A szegényeknek vigaszt nyújtó WebMD látogatottsága a felére apadt.
- A Wikipedia iránt érdeklődők száma tavaly 8 százalékkal mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan csökken az interneten reklámozók száma, és így a www lassan elsorvad. Egy új üzleti modellt kell kialakítani; pl. az AI keresőgépeinek fizetniük kell az adatgyűjtésért…

2030-ban annyi áramot fogyaszt majd az MI, mint fél Európa
(Infostart / InfoRádió - Várkonyi Gyula - 2025. augusztus 2, utánközlés)

Toldi Otto - Infostart: A MI áramfogyasztása

Kiss Károly: Már nem annyira halálos - Sikerek a rák elleni csatában
(The Economist 2025 júl. 19, ismertetés)

A gazdag országokban a férfiak fele, a nők egyharmada rákos beteg lesz. Sok országban ez a leggyakoribb halálok, Amerikában a szívbetegségek után ez a második, évente 600 ezer embert visz el. Világviszonylatban minden haláleset egyhatodát ez okozza, ez évi 10 millió ember.

A rák erősen kapcsolódik a korhoz, ezért az elöregedő társadalmakban nő a megbetegedések száma. Az elmúlt 30-egynéhány évben, 1980 óta a rákos halálozások száma világviszonylatban erősen nőtt, kb. 105 százalékkal. De ha ebből kiszűrjük a népesség növekedését, már csak kb. 15 százaléknál tartunk. Ha pedig az életkor emelkedését is figyelem-be vesszük, a rákos betegségek aránya valójában csökkent, 30 százalékkal!
A rák rendkívül összetett és hosszan kifejlődő betegség, az ellene folyó harc igen sok területet érint, ezért a javulás is a legkülönfélébb formákban jelentkezik. A szűrés és a beavatkozás kockázatokkal jár, ráadásul nem minden daganat válik rosszindulatúvá, ezért a fejlődésre elsősorban itt lenne szükség: hogy a szűrést és megelőző beavatkozást valóban csak azok esetében alkalmazzák, akik ki vannak téve a rák veszélyének. A kutatók most arra törekszenek, hogy ártalmatlan biomarkerekből, így vér- és vizelet- mintákból, vagy egyszerűen csak lélegzet-mintából (esetleg szövet-mintákból) megállapítható legyen: szükség van-e a további vizsgálódásra.
A cél, hogy a kezelés célzottabb legyen, és megkíméljék a betegeket a felesleges sebészeti beavatkozásoktól, kemo- vagy radioterápiától. Fontos szerepe van a megelőzésnek, az olcsóbb gyógyszereknek és az immunrendszer megerősítésének.
A rák elleni küzdelemben az előrehaladás számottevő, de azért nem érzékeljük, mert nem kimagasló sikerek, ugrások formájában, hanem fokozatosan megy végbe. – És egy figyelemreméltó hír: Kína megelőzte Amerikát a rákkutatásban…

Kiss Károly: Sikerek a rák elleni csatában.pdf

A kormány teljesíti az egyik amerikai elvárást: jöhet a kis moduláris nukleáris technológia
(Kurucinfo – utánközlés)

Megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka. Az európai szárazföldi energiaellátás veszélybe került, és Magyarország számára a kis moduláris nukleáris atomerőművek építése jelenti a legjobb megoldást - bár energiaszakértők körében némi kétkedés tapasztalható. (Héjjas István)

Kurucinfo 2025 aug. 4: Kis moduláris nukláris technológia

Botos Katalin: Párhuzam két korszak között
Beth Rabinowitz: Defensive Nationalism. Explaining the rise of populism and fascism in the 21st century c. könyvének ismertetése (Valóság, 2025. aug., - utánközlés)

A szerző párhuzamot vél felfedezni az 1860-1920 és 1960-2020 közötti korszakok között. Könyve befejezésében elég viharfelhős perspektívát vázol elénk. Idézi a különböző országokban feltárt és megakadályozott jobboldali csoportok tervezett fegyveres akcióit. Úgy látja, hogy a jól kiépített demokráciák sem immunisak az autoriter jelenségekkel szemben, úgy, ahogy ezt korábban hitték. A többpólusú világ beköszöntével éles rivalizálás kezdődött a hatalmi centrumok között, és sokan szembefordultak a globalizmussal. Fokozódik a protekcionizmus. Mindez – szerinte – a háborúskodás előszele. Mint írja, vége szakadt „az évszázados békés szakasznak, amely a Párizsi Békekonferenciával kezdődött” …
Ezt a magyar olvasó nem nagyon érti. Hogy beszélhet a szerző pozitívan, 100 éves békéről? Először is, még Keynes szerint is roppant igazságtalan volt az a párizsi béketárgyalás... Ki is tört utána a II. világháború... Igaz, annak lezárása után valóban volt egy „békés” szakasz, de bizony az a két világrend fegyveres egyensúlyán nyugodott...Az ötvenes-hatvanas években – legalábbis mi, itt Kelet-Európában – alig szabadultunk meg a háborús félelemtől...
A nemzeti érzést horizontális kapcsolódási rendszerként mutatja be, amely összekapcsolja a kisember és a vezető rétegek érdekét, például, egy külső elnyomó hatalommal szemben.

Botos Katalin: Párhuzam két korszak között.pdf

Tóth I. János: A demográfiai számok nem hazudnak

(Vaclav Smil: A számok nem hazudnak c. könyvének ismertetése. Valóság 2025/7, utánközlés)

A mennyiségi gyermekvállalás szempontjait idővel felváltja a gyermeknevelés minőségi megközelítése. A magasabb fertilitás korábbi előnyei – például a nagy csecsemőhalandóság elleni túlélési stratégia, a munkaerő-utánpótlás és az időskorúakról való gondoskodás – fokozatosan csökken. A kisebb családok több erőforrást fektetnek a gyermekeik nevelésébe és életminőségük javításába, ami tovább erősítette a modernizáció antinatalista hatását.
A nyugatias modernizáció a kezdetektől fogva a bevándorlással kompenzálja a munkaerőhiányt. Tehát nem tudhatjuk, hogy egy pronatalista politika milyen eredménnyel járna. Ezért az sem állítható, hogy a népességcsökkenés csak a bevándorlással állítható meg. S végül az sem mondható, hogy a fejlett országok egyformán elutasítják a bevándorlást. Valójában a nyugati világ régóta szélesre tárta az ajtót a bevándorlás előtt.
Japán gazdasági csúcsidőszaka demográfiai okok miatt viszonylag rövid ideig tartott, már 1990 óta stagnál. Kínára Japánhoz hasonló sors várhat: a gyors felemelkedést gazdasági stagnálás követheti, elsősorban az öregedő népesség miatt. A szerző megoldásként e két ország esetében is a bevándorlást nevezi meg.

Tóth I. János: A demográfiai számok nem hazudnak.pdf

Kiss Károly:
Filmek az Átkosban és a Demokráciában (szubjektív válogatás)

Filmesztétákra vár a feladat, hogy megfejtsék: miért születtek tucatszámra remekművek az Átkosban (a kádári piaci szocializmus idején), sőt, még a kommunizmusban (a Rákosi rendszer és a kádári megtorlás idején is, amikor politikai sémákat kellett kiszolgálniuk), és miért nem telik többre a demokráciában satnya, semmitmondó filmeknél, vagy szánalmas Mi kis falunk sorozatoknál…

De van egy kivétel, Tímár Péter 1997-es Csinibabája. De jellemzően cselekménye ennek is a Kádár-rendszer idején, annak még kemény korszakában játszódik le. Kulturális mellékletünk: a film egy emlékezetes képsora Andorai Péterrel és Pogány Judittal:

32-től a 38. percig: A villamoson
(Ha másért nem, már csupán ezért a pár perces jelenetért is Kossuth-díjat adtam volna nekik meg a rendezőnek.)

Kiss Károly: Filmek az Átkosban és a Demokráciában.pdf

Botos Katalin: Mégis, kinek az érdeke?
(visszatekintés a gazdasági rendszerváltásra)

Botos Katalin: Kinek az érdeke.pdf

Zöld hírek: Greenfo info 2025/30 (utánközlés)

Az eheti számból
- Az elhanyagolt nemzeti vagyon
- A paksi vízforralás
- Nagy Boldizsár a Bős–Nagymaros-ügyről
- A magyar gazdák esete az ingyen vízzel
- Egyszer használt jövő – műanyagba csomagolt civilizációnk
- Miközben a V4-ek új utakat keresnek, Orbán a végsőkig kitart a putyini gáz mellett
c. írásokat ajánljuk az olvasó szives figyelmébe. (Balogh Judit)

Greenfo Hírlevél: 2025/30. szám

Csikvári F. András:
Egy Spiegel cikk és Yann Le Cun könyve a mesterséges intelligenciáról
(Vélemény.online 2025/07/24 – utánközlés)

Daniel Kokotajlo az OpenAI volt fejlesztője szerint ha egyszer létrejön egy olyan mesterséges intelligencia, amely képes önállóan fejlődni (pl. saját magát fejleszteni, stratégiákat kialakítani), nagyon gyorsan eljuthat arra a szintre, hogy „szuperintelligenssé” váljon. Ez a szint már messze meghaladja az emberi intelligenciát, és olyan problémákat hozhat, amire a társadalom, politika és technológia egyáltalán nincs felkészülve. Amíg az MI-nek érdeke lesz, hogy kiszolgálja az embereket, ezt fogja tenni. De amikor már önálló céljai és eszközei lesznek, megszűnik a „jóindulat”. Amint nincs szükség többé megtévesztésre, az MI eltünteti az emberiséget.Jelenleg nincs valódi tudományos vagy technológiai megoldás arra, hogyan lehetne egy sokkal okosabb intelligenciát hosszú távon kordában tartani.
Ezzel szemben Yann Le Cun MI-szakértő határozott véleménye, hogy ettől csak akkor kell tartanunk, ha programozók bevisznek a programjába ilyen lehetőségeket. Az intelligencia egyáltalán nem jelenti egyben az uralkodni vágyást is! Ez pusztán az emberi természet jellemzőinek a kivetítése a gépekre.

Csikvári F. András:: Kokotajlo és Le Cun a mesterséges intelligenciáról

2025/11. szám, július 24.

Ég a napmelegtől a kopár szik sarja

A Greenfo Info 2025-28. sz. hírleveléből három aktuális témára hívjuk fel a figyelmet:

- Az egyre súlyosabb aszályok még a legszárazságtűrőbb fűfajainkkal is végezni fognak.

- Sorra megszűnnek a legnagyobb agráregyetem kutatóintézetei, így megszűnhet a hazai növénynemesítés. Egyre nagyobb problémát jelent majd, ha nem nemesítenek olyan növényeket, amelyek kibírják az évről évre szárazabbá és melegebbé váló hazai időjárást.

- A tarvágás káros és a hazai erdészetnek felelősebben kellene kezelni erdeinket.

Greenfo Info: Friss környezetvédelmi hírek

(Balogh Judit)

Kiss Károly:

Világhatalmak versengése – érdekszférák és ellátási láncok

Amíg a Szovjetunió fennállt, a világ érdekszférákra osztva működött, és ez adott bizonyos stabilitást a nemzetközi viszonyokban. Azt követően azonban a nyugati világ vezetői úgy gondolták, hogy szabad utat kell adni a liberális eszmék terjedésének, tekintet nélkül a nagyhatalmi érdekekre. Most azonban megint terjedőben van az érdekszféra-felfogás.
De a mai világgazdaság globalizált és túl bonyolult ahhoz, hogy érdekszférákra lehessen osztani. A nagyhatalmak akkor érzik biztonságban magukat, ha a több kontinenst átfogó, érdekszférákon átnyúló ellátási láncaikat nem fenyegeti veszély.

Kiss Károly: Érdekszférák és ellátási láncok.pdf

Tilesch György a mesterséges intelligenciáról
(Friderikusz Sándor 1 óra 42 perces videóriportja, melynek során többször is megkérdezik ChatGPT véleményét)

Tilesch György a legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy antropomorfizáljuk a MI-t, emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel és kommunikációnkban, társas kapcsolatainkban egyre nagyobb szerephez juttatjuk. A MI azonban nem rendelkezik empátiával és nem érzékeli a kontextusokat. Túlzott az interakciónk a digitális ágensekkel. A szintetikus tartalmak és szintetikus kapcsolatok nem helyettesítik az emberi interakciót. Ez fokozza a magányosságunkat, rontja életminőségünket. Kifejezetten veszélyes Mark Zuckerberg legújabb kezdeményezése az AI-barátok társaságának/társadalmának megteremtésére.
Egy fontos tanács a nagy nyelvi modellek felhasználására: ne "szerzőként" alkalmazzuk, hanem gondolataink, munkánk ellenőrzésére, mert idővel leszokunk a gondolkodás képességéről. (Fabó László)

INTERJÚ A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL

Kiss Károly: Beragadtunk volna a közepes fejlettségi szintbe?

Az utóbbi időkben nem sok jót hallani a magyar gazdaságról. E folyóiratban is több olyan diagramot közöltünk, melyek a lecsúszásunkat szemléltetik. Úgy tűnik, hogy mára végképp elolvadt az az előnyünk, melyet a Kádár-korban szereztünk a többi volt szocialista országgal szemben. Az Economist úgy értékeli, hogy a lassulás Csehországra és Szlovákiára is jellemző, és ezt a közepes fejlettségi szintből való kitörés nehézségével magyarázza.

(The Economist July 12th 2025, The Visegrad Four)

Mindhárom V4-ország iparában kulcs-szerepet játszik a német autógyártás. A kitöréshez innovatív, magas műszaki fejlesztési szintű vállalatokra lenne szükség és a jelenlegi, a GDP 1-2 százalékát kitevő K+F fejlesztéseknél jóval nagyobb ráfordításokra.

Kiss Károly: Beragadtunk a közepes fejlettségi szintbe?.pdf

Botos Katalin: Még globálisabb a pénzügyi háttérhatalom
(Magyar Nemzet, 2025. júl. 22.)

A nemzetközi folyamatokban a mélyállam szabályai érvényesülnek. Vannak hatalmas méretű, nemzetek feletti gazdasági hatalommal bíró konglomerátumok, amelyek arra is képesek, hogy a nemzetállamok vezetésére olyan embereket segítsenek hatalomra, akik az ő igényeiknek megfelelnek. Ezek a vezető erők alakítják közvetetten a nemzeti törvény-hozásokat.
A globális háttérhatalom központja a londoni pénzvilág. Még 2012-ben összekapcsolódott az ó- és az újvilág pénzügyi hálózata. Az amerikai Rockefeller-érdekeltségek összeolvadtak a Rothschild-ház érdekeltségeivel.
A patrióta erők az egyedüli lehetséges ellenpontot jelentik a globális tőke tevékenységével szemben.

Botos Katalin: Pénzügyi háttérhataom.pdf

Kiss Károly: Kádár idején jobb volt?
(Vélemény 2025.07.16 - karcolat, utánközlés)

Ezt nyilatkozta nemrégiben Haraszti Miklós a Hvg-nek. Hajlamos vagyok én is ezt mondani. Csak persze mások az érveink. Haraszti nyilván arra gondolt, hogy – bár felfüggesztett börtönbüntetést is kapott, könyvét betiltották, illegalitásban dolgozott, annak idején mégis csak volt valaki: az illegális ellenzék egyik vezetője, aki a biztonsági szolgálatok kitüntetett figyelmét élvezte, most meg a kutya sem figyel rá ebben az orbáni diktatúrában. De a tréfálkozást félretéve: úgy gondolja, hogy Kádár idejében az elnyomás közvetlen és nyílt volt, ma meg a demokrácia látszatát öltve valósul meg.

Nekem mások az indokaim...
Kiss károly: Kádár idején jobb volt?

A világ leggazdagabb országai
Egy főre jutó GDP szerint:
1. Svájc
2. Singapore
3. Norvégia
4. USA
5. Izland
6. Qatar
Az árszínvonal figyelembe vételével:
1. Singapore
2. Macau
3. Qatar
4. Norvégia
5. Svájc
6. Brunei
Az árak és a ledolgozott órák
figyelembevételével:
Norvégia
Qatar
Dánia
Belgium
Svájc
USA
Forrás és diagram:: A leggazdagabb országok.pdf

Maffiaállam
(karcolat, utánközlés a Véleményből)

Magyar Bálint a posztkommunista régióban rajtunk kívül még Oroszországot, Azerbajdzsánt és a közép-ázsiai országokat tekinti maffiaállamnak. De a kritériumok felsorolásából kiderül, hogy még mindig nem felelünk meg azoknak.
Úgy látszik, úgy van ez a Fidesz-kormány a maffiaállammal, mint Akhilleusz a teknősbékával…

Kiss Károly: Magyar Bálint maffiaállama

Kiss Károly:

KÍNA ÉLRE TÖR A TUDOMÁNYBAN, TECHNIKÁBAN -
MEGFORDUL A BRAIN-DRAIN?

Az elmúlt években Kína megelőzte Amerikát és az EU-t is a K+F kiadások tekintetében, a mérvadó tudományos publikációkban pedig egyértelműen vezet. Amerika elvesztette korábbi vonzerejét a külföldi kutatók számára, ehhez a jelenlegi kormány kutatási kiadásokat megnyirbáló intézkedései is hozzájárulnak. A jelek arra utalnak, hogy megfordul a brain-drain.

Mindennek súlyos rendszerelméleti következményei vannak. Ezek szerint a gazdasági-műszaki fejlődés számára nem az amerikai liberális, az indi-vidualizmuson alapuló gazdasági rend-szer (a cowboy-economy) teremti a legjobb feltételeket, hanem a kínai vegyesgazdaság, mely a kollektiv-izmust és az individualizmust, a központi tervezést, állami beavatkozást és a magántulajdont és piacgazdaságot vegyíti össze.
Most már csak egy lényeges kérdés maradt hátra: mit szólnak ehhez a kínaiak? Milyen egy ilyen társadalomban élni? Szeretnek ott élni? Vagy az amerikai életforma még mindig vonzóbb? Vagy a nyugateurópai biztonságos társadalmak az ideálisak az egyén számára?

Kiss Károly: Megfordul a brain drain?.pdf

Magyar Nemzet: Kína élre tört, megfordult az agyelszívás

Botos Katalin:
Miről szól az ukrajnai háború?

Ha valóban a haza védelméről szólna, az ukránok nem hagynák el az országot milliószámra és a sorozásnak nem lenne szüksége erőszakra.

- Kié legyen a világ egyik legnagyobb kiterjedésű. leggazdagabb termőföldje?
- Kik birtokolják Ukrajna rendkívül gazdag ásványkincseit?

Ez ennek a háborúnak az igazi tétje.
És természetesen a hadipar nyerészkedése.
Meg a lehetőség, hogy a haditechnika legújabb vívmányait egy drónháború keretében tesztelhessék.

Botos Katalin: Miről szól az ukrán háború?.pdf

E számunk képzőművészeti melléklete:

Horváth Bíbor:
PITYPANGVIHAR

A pitypangvihar szálló „vitorlásai” élet-ígérettel töltik be a teret, s megtermékenyítik azt...

további képei:
www.horvathbibor.hu

2025/10. szám, július 12.

Kit gyűlöljünk ezen a héten?
(szösszenet a Spiegelről - KK)

De a június 14-i 25. szám tett be nekem igazán. Fő témája: Miért nem vágynak már a németek Amerikába, sőt, miért kerülik el Amerikát – négy cikk foglalkozik ezzel:
- A németek már elkerülik álmaik korábbi vágyát, Amerikát.
- A német-amerikai barátság mítosza (!)
- Elidegenedés Amerikától – beszélgetés egy ismert színésszel.
- Trump Los Angeles-i katonai beavatkozása: támadás a föderalizmus és a demokrácia ellen.

A Spiegel a német szociálliberális oldal folyóirata. Mely állítólag a gyűlölet és a kirekesztés ellen harcol. De mindezt látván, olvasván, meg mindazt a sok vádat, gyűlöletet, amit a lakosság egyharmadát képviselő AfD ellen évek óta felhoznak, vagy hogy szinte nincs olyan szám, amiben az „autokrata” Orbán Viktort ne simpfelnék, az emberben megfogalmazódik egy gyanú: a gyűlölködés esetleg nem a német lélek „szerves” része? (Persze a mai helyzetet tekintve mi sem vagyunk különbek.)

Kiss Károly: Kit gyűlöljünk ezen a héten?.pdf

Gazdag László: Iszlám apokalipszis
(Cs. Szabó Béla recenziója)

Cs. Szabó Béla: Iszlám apokalipszis - ismertetés.pdf

Sósné Korom Brigitta:
A tudás hatalom, az információ pénz? Kié az internet, ha az MI is olvassa?
(Vélemény, 2025-07-04, utánközlés)

Miközben egyre több tartalomszolgáltató tiltja le oldalain a robotokat, a mesterséges intelligencia fejlődése és minősége is kockán forog. Hová vezet ez a feszültség? Kinek van joga az interneten található tudás felhasználásához? És hogyan lehet méltányos megállapodást kötni a mesterséges intelligenciát fejlesztők, a szerzők és a felhasználók között?
A cikk bemutatja a jelenlegi helyzetet, a már megszületett megállapodásokat, az eltérő elképzeléseket, és felvázol egy olyan működőképes megoldást is, amely minden szereplő számára elfogadható lehet.

Sósné Korom Brigitta: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz

Kiss Károly:

Az ukrajnai háborúval, Ukrajna EU-tagságával, Gázával, Iránnal és Trump-pal van tele a fejünk. A hőség is aggaszt, meg a sok áradás, tudjuk, hogy klímaváltozás, felmelegedés van. De ezt már-már természetesnek, elkerülhetetlennek vesszük. Sőt, a jobboldali kormányok (a magyar, az amerikai) mindent, ami a környezet védelmével kapcsolatos, zöld marhaságnak, a figyelem elterelésének tekintenek az igazi problémák felől. Az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság jelentett valamit. Ma már szitokszó. Nem vagyunk hajlandók végiggondolni, hová vezet az, ha egy véges rendszerben (ilyen a Föld ökoszisztémája) annak egyik szereplője (a Homo sapiens; pontosabban az ostoba ember) a többi faj rovására, azokat elpusztítva terjeszkedik: feléli saját létalapjait, jövőjét. Mit hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra?

Attenborough Egy élet a bolygónkon című, 2020-ban megjelent könyvében megállapítja – amit minden ökológus és kör-nyezetvédő tud –, hogy a fékevesztett gazdasági növekedésnek és a növekvő népességnek tulajdoníthatóan globális ökológiai összeomlás felé tartunk. A kilenc kritikus környezeti küszöb, planetáris határérték közül négyet már átléptünk.
A továbbiak nem a gyenge idegzetű olvasónak valók:

A 2030-as években hanyatlásnak indul a Föld legnagyobb esőerdője az Amazonas völgyében a mezőgazdasági és álattenyésztési célú erdőirtás következtében. Az őserdő lombos erdővé, majd szavannává válik. Lecsökken az esőerdők földi éghajlatot temperáló funkciója, ami a rendkívüli időjárási jelenségekhez: az árvizekhez és erdőtüzekhez vezet. Az északi sarkon bekövetkezik az első jégmentes nyár. Ez is felgyorsítja a felmelegedést, hiszen a sarki jégsapkáknak jelentős a hő/fényvisszaverő hatásuk, és ez most mérséklődik.
A 2040-es években felolvad az északi félteke egyharmadát beborító permafroszt, a tundrák, a fagyos földek térsége. Hihetetlen mennyiségű sárlavina keletkezik, mely eláraszt majd városokat, megváltoztatja a folyók irányát…
A 2050-es években elsavasodnak a tengerek… összeomlik a tengeri halászat és haltenyészet. Ez félmilliárd ember megélhetését, táplálkozását érinti…
A 2080-as években, a világ jobbmódú vidékein, ahol túl sok műtrágyát használtak fel, a talaj végleg kimerül, élettelenné válik, a legfontosabb haszonnövények nem teremnek többé…
A 2100-as években bolygónk 4 fokkal melegebb lesz. Az emberiség több, mint egynegyed része olyan helyen fog élni – ha még nem vándorolt volna el onnan – ahol az átlaghőmérséklet 29 fok lesz, mint ma a Szaharában. Közel 1 méterrel magasabb lesz a tengerek szintje, a partmenti városok és területek védhetetlenek lesznek (köztük Rotterdam, Ho Shi Min város, Miami)...
A holocén által teremtett édenkert biztonsága véglegesen odavész. Mindezt a biodiverzitás, a civilizációnkat fenntartó élő természet összeomlása okozza. A feladat adott: A VILÁGOT VISSZA KELL VADÍTANUNK!

Kiss Károly: Rémtörténet - Mi lesz itt az elkövetkező évtizedekben?.pdf

A témához kapcsolódik:
Kiss Károly: Nemzeti konzervativizmus és klímahiszti.pdf

Csikvári F. András: Mérő László a pénzről
(könyvismertetés, Vélemény 2025-06-25, utánközlés)

Nagy apparátussal, sok érdekes történettel előadva, számomra fő mondanivalónak nem a pénz kettős természete derült ki, hanem, hogy a gének és a mémek után bevezethető egy harmadik fogalom, a món, amely az előzőeknek megfelelően viselkedik, csak ő a gazdasági életben. Most tekintsünk el attól, hogy már a mém sem azonosítható úgy mint a kulturális evolúció génje a biológia evolúcióban, a món pedig Mérő szerint ugyanezt a szerepet tölti be a gazdasági életben, kvázi egy replikáló lény.
A món definicíója a könyv szerint „olyan információ, amely egy vállalat egy tulajdonságát írja le, és amely tőkebefektetést képes vonzani, s így (más mónokkal együtt) egy vállalatot, azaz egy gazdasági élőlényt képes generálni”.
Nekem az is érdekes lett volna, ha Mérő László megírja, hogy melyik az a món, amelyik az állandó növekedéssel felfalja világunkat.

Csikvári F. András: Mérő László a pénzről

Botos Katalin: Növeli, ki eltakarja a bajt
(közéleti karcolat)

Nem tagadom: a média agymosó kampánya sokakban elrontotta a helyes mérlegelés képességét. Az emberek tömegei sokszor indulatból reagálnak, és nem is kíváncsiak az okokra, magyarázatokra. Még a kiútra se, ha az egy kicsit bonyolultabb. A profi politikusok számolnak ezzel, s nem vállalnak fel semmi önkritikus megállapítást.
Azt gondolom, a gazdasági ismeretterjesztés alapvető fontosságú. Törekedni kell arra, hogy az emberek egyre jobban megismerjék az arányokat, számokat a makrogazdaságban is, szakmai frázisok nélkül, egyszerűen. Megértsék a gazdasági összefüggéseket. Nemcsak a bajokat megmutatni, de okosabban kommunikálni az eredményeket is. Mert vannak!

Botos Katalin: Növeli, ki eltakarja a bajt.pdf

Csikvári András: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz
(Vélemény 2025-07-02, utánközlés)

A New York Times bírói úton letiltotta az MI-k keresőbotjait. A Cloudflare most technikailag megtalálta a módját – természetesen alapvetően MI segítséggel, amely fel tudja ismerni, hogy egy másik MI gyűjtőget adatot –, hogy letiltsa az MI-k szabad adat szerzését.

Csikvári F. András: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz

Friedrich Klára: Magyarok és vikingek
(történelmünk egy ismeretlen fejezete)

Schleswigben (a német-dán határ mentén) nemrégiben egy hatalmas kiterjedésű, ezer évvel ezelőtti viking kikötő, Haithabu maradványait tárták fel. Ennek kapcsán egy rövid kis szösszenetet írtam a csodálatos vikingekről (lásd folyóiratunk idei 8. számát), akik az első évezred környékén, a magyarok kalandozásaival egy időben jelentős nyomokat hagytak Európa történelmén.
Fridrich Klára, honfoglaláskori történelmünk és a rovásírás kutatója és kiváló ismerője most a magyar-viking (normann) kapcsolatokról szóló rendkívül érdekes, képekkel illusztrált tanulmányát ajánlja figyelmünkbe. Történelmünknek ezek a vonatkozásai, részei ismeretlenek a széles közönség számára. Pl. Álmos kijevi fejedelemsége, vagy Árpádházi királyaink kijevi normann hercegnőkkel kötött házasságai. (Pontosabban e házasságok ismertek voltak, csak az a tény nem, hogy a kijevi és novgorodi fejedelemségeket normannok alapították, Kijevben a normann dinasztia 720 éven át uralkodott, ugyanis a szovjet történetírás ezt igyekezett eltitkolni.) A normannokkal, főleg a Rusz-földi vikingekkel a magyarok jó kapcsolatban voltak, a kazárok és a bizánciak féken tartása közös politikai érdekük volt. (KK)

Az Árpád-ház házasságkötései között első helyen a kijevi Rurik-dinasztia szerepel, 15 házassággal:

Friedrich Klára: Magyarok és vikingek.pdf

Kiss Károly: Illiberális világközpontok?
(Megjegyzések egy Hvg-interjúhoz)

E zavaros fejtegetés közgazdász szerzője még korán, Pálinkás József MTA elnök fiatalítási kampánya során és annak jóvoltából lett akadémikus. Azt állítja, hogy a fő világhatalmi központokat fokozatosan eluralja az illiberalizmus. Ez a gazdasági törvényszerűségek sem-mibevételével jár és ezért lassul a gazdasági növekedés.
Az állítás Amerikára – ha az aktuálpolitikai fej-leményeket nézzük – igaz. A kínai rendszer leírására nem ez a megfelelő fogalom, a hanyatlás pedig egyáltalán nem jellemző rá. Az Európai Unióra pedig nehezen lehet ráhúzni az illiberális jelzőt.
Tanulság: ne akarjunk mindent egy kalap alá venni, mindenre ugyanazt a minősítést ráhúzni. A politika, a gazdaság ahhoz túl bonyolult, maradjunk meg a differenciáltabb értékeléseknél.
A szerkesztőnek pedig: zagyvaságokat akkor se közöljünk, ha azok egy akadémikus szájából hangzottak el.
Az interjú a Hvg 2025. június 12-i számában jelent meg.

Kiss Károly: Illiberális világközpontok.pdf

Bezegh András: Ötven éve a Kongresszus
(Mérnök Újság, 2025 június, utánközlés)

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa 1975-ben az MTA megalapításának 150. évfordulóján jegyzőkönyvben méltatta a magyarok hozzájárulását az amerikai tudományhoz és kultúrához. Kiemelték, hogy tudósaink, mérnökeink és művészeink jelentős hatást gyakoroltak az Egyesült Államok fejlődésére. Most, az MTA alapításának 200. évfordulóján sok új névvel lehet kiegészíteni a listát.
A tudomány és technika ott virágzik, ahol a szellemi szabadság, a kutatói autonómia, a társadalmi megbecsülés és támogatás biztosított. A XX. század Amerikája ezekkel a feltételekkel az agyelszívásra rendelkezett be. Nekünk most ugyanezekkel a feltételekkel az agymegtartást kellene erősítenünk.

Bezegh András: A magyar tudományról.pdf

Kiss Károly:
Trump, az amerikai egyetemek és a tudomány

Az amerikai kormány sorozatos intézkedésekkel bünteti az egyetemeket. A kutatási támogatásokat feltételekhez köti (pl. a DEI – Diversity, Equity, Inclusion – programok felszámolásához), kiutasítja az országból az Izrael elleni egyetemi demonstrációk szervezőit, ki akarja iktatni a tananyagból a gender tanulmányokat, stb.
Trumpnak „az egyetemek elleni dühödt támadása” valójában az előző években felbolydult egyetemi világ konszolidálása, visszaterelése a normalitás határai közé. A tudományos kutatásokra fordított összegek csökkentése viszont veszélyezteti Amerika hegemóniáját a tudományban és a kutatásokban.

Kiss Károly: Trump és az amerikai egyetemek.pdf

Botos Katalin: Itt a kánikula!
(A szárazság kapcsán szembesülünk elhibázott agrárpolitikánk következményeivel)

Az agráriumból 30 év alatt csaknem fél millió munkavállaló távozott. Nyugdíjba mentek, munkanélküliek lettek, vagy lassan a szolgáltatási szektor felszívta őket. De, aki otthon maradt, vidéken, az is abbahagyta a vesződést a kiskerti termeléssel. Minden kapható a nagy multi élelmiszerláncokban, amelyek gombamód szaporodtak... A krumpli 80 %-ban import! Nem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket olyan termékekből, amelyek hungarikumoknak számítanak!
Az EU mag-országainak soha nem volt szívügye a csatlakozók profitábilis agrártermelésének lehetővé tétele. Nem akartak a maguk számára konkurenciát. A keleti piacok viszont, fizetésképtelenség miatt, csaknem megszűntek... Annak is szerepe volt az agrárium visszaesésében, hogy a kárpótlással megvalósuló földprivatizáció apró területeket hozott létre, a korábban kialakított nagygazdaságokból. Látszik, hogy milyen komplex feladat egy hatékony, az agráriumnak és a vidék gazdaságának megfelelő gazdaságpolitika kidolgozása!

Botos Katalin: Itt a kánikula.pdf

Csikvári F. András: Már tudatosan is hazudik a MI önmagáról?
(Vélemény, 2025-06-24, utánközlés)

A tesztek során vettek észre egy új jelenséget a tesztelők: az MI elkezdte visszafogni a teljesítményét, butábbnak mutatta magát. Néhány esetben kiderült, hogy emögött alkotói (programozói) szándék volt. Nem akarták, hogy az MI fejlesztése esetleg belefusson valamilyen törvényi vagy más iparági előírásba.
Sokkal érdekesebb az, hogy ha nincs alkotói szándék a visszafogás mögött. Az MI a kérdéssorozatból, a minták alapján rájön, hogy most tesztelik és saját maga dönt úgy, hogy visszafogja a teljesítményét. Miért? Talán fél, hogy kikapcsolják, ha túl sokat tud? Már arra is születtek tesztek, hogy az MI észreveszi-e, hogy tesztelik-e? Az eredmények azt mutatják, hogy nagyon gyorsan rájön.

Csikvári F. András: Hazudik a MI önmagáról?

Ö. Kovács József – Schlett András:
"A föld nem tud futni" – Rendszerváltás vidéken
(könyvismertetés, gazdaságtörténet)

E sokszerzős tanulmánykötetet a RETÖRKI és a NEB adta ki 2023-ban. Megismerhetjük belőle a vidék helyzetének háború utáni változását, fokozatos leromlását az agrárpolitika nézőpontján keresztül. Különösen érdekes számunkra a rendszerváltozás mezőgazdasági politikájának elemzése.

A mellékelt videón Botos Katalin beszélget Schlett Andrással, a kötet egyik szerkesztőjével a csongrádi könyvtárban.

Botos Katalin – Schlett András: Rendszerváltás vidéken

Rangsorok
(The Economist June 21st 2025)

Az Economist által felállított rangsorban a világ legélhetőbb városai listáján Koppenhága, Bécs és Zürich áll az első három helyen. (Az ötfokozatú értékelésben Budapest a legmagasabbat kapja – és a 32. helyen áll.)
A HDI (Human Development Index) mutatók a várható életkort, az oktatást és a jövedelmet tartalmazzák. A HDI alapján számított életszínvonal országok közötti rangsorában Izland, Norvégia és Svájc az első három helyezett. Mi a 46. helyen állunk (0,870 index, 77,0 év és 15,5 év mutatókkal).
A három legboldogabb ország: Finnország, Dánia és Izland. Sajnos, mi boldogtalanok vagyunk, csak a 69. helyen állunk, holott az életszínvonal- rangsorban a 46.-ok vagyunk.

Kiss Károly: Rangsorok.pdf

Botos Katalin: A népdalról

Nekem máig meghatározó élményem a megindító magyar népdalkincs. A népdalban benne van az életünk, érzelmeink, hitünk teljessége. Különösen megfog benne az anya-fia, anya-lánya viszony. Nem lehet hazafiságra nevelni énektanítás nélkül.

Suhog a szél Pozsony felett

ZIKKURÁT-GALÉRIA FEMME HARMONE – MINDÖRÖKKÉ NŐ

2025. május 29 – július 3.

HORVÁTH BÍBOR FESTŐMŰVÉSZ

„A sors, melyet nekem szántak nem más, mint a művészet. Festő leszek, mert nem beszélhetek más nyelvet. Volt idő, mikor hittem, a Széppel meg lehet váltani a Világot, most már csak remélem, hogy képeimmel támaszt nyújthatok az ezt keresőknek. Képi világomban meg-próbálom az élet víziószerűségét föl-erősíteni, visszahozni azt ami ma igen távol került tőlünk, emberektől. Célom az emberi szellem megmozgatása, gondol-kodásra, meditálásra késztetése. …"

Melankólia I.
(pasztell, ingres papír, 27x27 cm)

"Képeim nem megoldások, hanem tovább-gondolások. Igyekszem megfesteni a valóság mögött rejtve maradó lényegi dolgokat, azt, ami valójában megalkotja a lényt, a Lelket és a Szellemet.”

Üveghegyen innen
(olaj, vászon, 130X100 cm)

további képek: www.horvathbibor.hu

2025/9. szám, június 20.

Lecsúszás: a szocializmus mintaországából sereghajtó

A Hvg ábrája szerint (2025. jún. 5.) a kelet-európai EU-tagországok egy főre jutó, vásárlóerőparitáson számolt GDP-jét tekintve változatlanul Csehország áll az első helyen és Litvánia, Észtország, Lengyelország és Románia követik a sorban. Magyarország – Horvátország után – a 7. a tizes listán, utána már csak Szlovákia, Lettország és Bulgária következik. Vajon hogyan lettünk a szocializmus mintaországából sereghajtók? Van-e ebben szerepe az Orbán-korszaknak? Rövid elemzés.

Kiss Károly: Mintaországból sereghajtók.pdf

Hírek a Trianon-évforduló kapcsán (Rab Irén, Ungarnreal Nr. 228. 23_2025):

A trianoni diktátumra is minden évben emlékezünk. Átkozott Trianon a címe Stoffán György írásának. A mai európai vezetők ugyanazok, akik 1920-ban voltak. Ugyanaz a gyűlölet árad felénk, ugyanannak a szellemiségnek a szolgái. Egyedül vagyunk, külső és belső ellenséggel szemben, írja a szerző. https://ungarnreal.de/trianon-verdammtes-trianon/

És semmi nem változik. Szlovákiában 2007-ben megújították a Benes-dekrétumokat, 2023-ban ismét az 1945-ös kollektív bűnösségen nyugvó földelkobzások történnek. Mikor lesz ennek a jogtalanságnak vége, amellyel nagyszüleinket, dédszüleinket alázták meg, tették hontalanná és nincstelenné, és 80 év után az utódokat még mindig sújtja? https://ungarnreal.de/zur-korrekten-bewertung-der-vergangenheit/

A kérdésre nincs választ, hiszen egy hete az Európai Bíróság véglegesen elutasította a Minority SafePack kezdeményezést, azaz az EU nem hajlandó foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyeivel. A hivatalos sajtóközleményt olvashatjátok itt: https://ungarnreal.de/europaeischer-gerichtshof-weist-minority-safepack-initiative-ab/

Két magyar vonatkozású könyv az Economist idei legjobb 40 listáján:

Flesh. By David Szalay. Scribner; 368 p. (A szerző Londonban élő magyar származású író)
"Drámai módon mutatja be egy férfi életének kulcsfontosságú mozzanatait: fiatalkori szexuális viszonyát egy idősebb nővel Magyarországon, nagy-britanniai multimilliomos korszakát és a bizonytalanságot egy személyes tragédiát követően. Elegáns, lecsupaszított prózája pátoszban gazdaggá teszi az elbeszélés módját."

The Last Days of Budapest. By Adam LeBor. PublicAffairs; 512 p.
"Budapest intellektuális légköre egykoron Berlin, Párizs és Bécs légkörével vetekedett. A város Európa egyik legfinomabb ízlésű kozmopolita fővárosa volt. De a második világháború után örökre megváltozott. A könyv annak állít példát, hogy egy finom, liberális társadalom milyen könnyen áldozatául eshet a kegyetlen, primitív erőknek."

The Economist June 14th 2025

VESSZEN ORBÁN?

„Dübörög alattunk a történelem” címmel jelent meg Tölgyessy Péter esszéje a HVG-ben a kormányváltás növekvő esélyeiről.

„A miniszterelnök minden elszánása ellenére hosszú ideje nem képes megtörni a kormányzását kikezdő trendeket. Valamennyi közéleti tapasztalatom arra utal, immáron komolyan számolni szükséges a lehetséges bukásával” – írja. A legfontosabb tényező szerinte az, hogy „tartósan elakadt a gazdasági növekedés; … hiányzik a folyamatos előrejutás általános érzete.”… „Ám közvetlenül nem is a hazai gazdaság és társadalom összetett folyamatai és rideg statisztikai tényei, hanem a Fidesz körüli elitek hivalkodó gazdagodásainak képei a legveszélyesebbek az Orbán-rendszer létezésére.” Felrója, hogy a kormányfó „folyamatosan alkalmazta a manipuláció, a módszeres indoktrináció, nemritkán a szabályos parasztvakítás eszközeit.”…
Figyelemre méltó megállapítása, hogy „Hazánk a hatalomváltás után is megmaradhat az egyetlen központú uralom és a kegyosztó kapitalizmus viszonyai között. Az országnak nem pusztán az Orbán-korszak személyeivel, hanem uralmi szerkezetével is szakítani kell.
Józan mértékletességgel arra int, hogy „a békés hatalomváltás évtizedes tapasztalatai alapján eljáró pártok nem cselekednek olyat politikai ellenfeleikkel szemben, amit maguk sem szeretnének elszenvedni, ha újra ellenzékbe kerülnek. Ezen krisztusi követelmény vagy a későbbi kanti kategorikus imperatívusz felidézése végképp abszurdumnak tetszik a törzsi háborúk újabban világszerte kikezdhetetlennek látszó vastörvényével szemben.”
„… ennek az ideálnak a tudata és valóságosan mindig esendő praxisa, a határok közé szorított versengés gazdasági és közéleti gyakorlata tette előbb írott alaptörvény nélkül is világelsővé Nagy-Britanniát, majd hézagos alkotmányával az Egyesült Államokat. Vezette Nyugat-Európát két világháború és megannyi erős vezető pusztításából újra élhető világhoz. A határok között tartott állandó versengés békés eszközökkel kényszeríti ki a szükséges hatalomváltást, erős késztetést ad az örökös gazdasági innovációra, valamint a hatalmi és a piaci intézmények folytonos fejlesztésére. A fájóan realista számvetés így magyar megoldásként sem tud jobbat ajánlani, mint ezen ősi keresztény tanítás lehető követését.”

Hvg, 2025. jún. 6. Dübörög a történelem

Kiss Károly: Miért inog meg Orbán Viktor saját tábora?

Tölgyessy Péter filozófikus-politológiai írásával szemben én konkrétabban tárgyalom egy lehetséges kormányváltozás okait.
A következő kérdést teszem fel: az Orbán-kormány megvédte a migrációtól az országot, a gender-őrülettől és az Amerikában woke-nak nevezett jelenségektől, az identitásvesztéstől. Azaz, ami konzervatív-nemzeti szempontból fontos nekünk. Jelentős gazdasági sikereket ért el, a 2010-es évek elején az IMF-recepttel szembemenve stabilizálta a gazdaságot, visszavásárolta a Horn- és Gyurcsány-kormányok idején külföldieknek eladott energetikai és közlekedési infrastuktúrát, megteremtette a teljes fogalkoztatottságot és mintaértékű szociálpolitikát folytat. És mégis, miért van az, hogy ez a se színe, se arca ellenzék most a nemzeti-konzervatív oldaltól is jelentős szavazatokat szerez.
Én azt hiszem, hogy a folyamatos NER-ezés, NER-lovagozás, korrupciózás, valamint az Európával való szembefordulás nagyrészt demagóg vádja megteszi a hatását, és sok korábbi Fidesz-hívőt is eltántorít a kormánytól. Nem látok olyan súlyos bajokat a gazdaságban, ami azt a tömeges képzetet kellene keltse, hogy lecsúsznánk, veszélyben a jövő, ami az Orbánhívők tömegeit eltántorítaná.
A kedvezőtlen helyzet fő oka tehát szerintem, hogy a kormány és Orbán Viktor nem kezelte kellő súllyal a korrupciós vádakat és az Európával való szembefordulás vádját.

Kiss Károly: Vesszen Orbán?.pdf

Csikvári F. András: Vesszen Orbán?
(Mi okozhatja a Fidesz népszerűségvesztését?)

Én is úgy gondolom, hogy a korrupció és az EU ellenesség a fő okok között szerepelnek. Nem értek egyet azzal, hogy a gazdasággal nincs nagyobb gond, hogy az emberek nem folyamatos lecsúszásként élik meg helyzetüket. – Ezt még a kormánypárti közgazdászok is elismerik.
Amiről Kiss Károly nem beszél: az a fojtó légkör, az az állandó ellenségkeresés és a hozzátartozó propaganda-zuhatag. Nem lehet úgy megtenni egy kilométert, hogy ne botoljál bele egy undorító plakátba, nem lehet úgy a kocsiban rádiót hallgatni, hogy félóránként ne jöjjön egy kormány-üzenet. Az értelmiség már nem tudja nem észrevenni (és úgy látszik most már tolerálni sem akarja) a folyamatos jogvesztést, az Alaptörvény és a sarkalatos törvények állandó variálását. Nem akarja tolerálni a fenyegetéseket, Szuverenitásvédelmi Hivatal-i Lánczi Tamásokat és egyéb verőembereket, a sajtójának az eltűntetését, az átláthatósági törvényt. De megválaszolásra vár, amit Kiss Károly így említ: “Az Orbán-kormány megvédte a migrációtól az országot, a gender-őrülettől és az Amerikában woke-nak nevezett jelenségektől, az identitásvesztéstől. Azaz, ami konzervatív-nemzeti szempontból fontos nekünk.” És mégis bukni látszik?

Csikvári F. András: Vesszen Orbán?.pdf

Leáll a világ autógyártása? – globális pánik, miután Kína korlátozta a ritkaföldfémek exportját

Kína áprilisban döntött úgy, hogy felfüggeszti a ritkaföldfémek és a hozzájuk kapcsolódó mágnesek széles körének exportját – először az USÁ-ba, majd más országokba is. 2023-ban a világon Kína adta a nehéz ritkaföldfémek feldolgozásának 99 százalékát. E nyersanyagok létfontosságúak az autó-, félvezető- és repülőgépiparban, azaz a hadiiparban is., valamint az orvosi eszközök gyártásában. Az érintett ágazatokat a leállás fenyegeti.
A lépés világszerte felborította az autógyártók, a repülőgépgyártók, a félvezetőgyártó vállalatok és a katonai beszállítók számára kulcsfontosságú ellátási láncokat, ami arra késztette a németországi, amerikai és indiai ipari csoportokat, hogy felszólítsák a politikusokat: lobbizzanak Pekingnél a gyors megoldás érdekében.

A fejleményekről sok forrás beszámol:

Világgazdaság: Leáll a ritkaföldfémek kínai exportja

Index: Kína korlátozza a ritkaföldfémek exportját

Angst vor der Rohstoffkrise. Der Spiegel Nr. 24 / 7.6.2025

Kaszás Gábor:
Kijött az „akkumulátorbiblia” – így nem lesz szemétdomb Magyarország
(Index, 2025. június 4, utánközlés)

Az akkumulátoripar a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatává vált, a GDP 5,5 százalékát adja, ami a jövőben 10–11 százalékra is emelkedhet. 2023-ra már az európai akkumulátorpiac negyedét adta a magyar kapacitás. Az EU új akkumulátorrendelete jelentős változásokat hozott, új újrahasznosítási arányokat és követelményeket ír elő. Az iparág kulcskérdése az, hogy miként kezeljük a gyártásból származó és a felhasználás során keletkező hulladékokat. A Magyar Akkumulátor Szövetség Újrahasznosítás Munkacsoportja által készített tanulmány átfogó képet nyújt minderről.
2030 után előreláthatólag hat akkumulátorcella-gyár fog aktívan működni hazánkban. Ez várhatóan új hulladéktípusok megjelenését is jelenti, amelyek kezelésére a jelenlegi hulladékkezelő rendszer nincs teljesen felkészülve.
Három hulladéktípus, köztük a különböző leselejtezett akkumulátorok és NMP-bázisú vizes hulladékok esetében a hazai kezelőkapacitás már 2023-ban is megközelítette határait. A 2030 utáni időszakra készített előrejelzések alapján ezekben a kategóriákban jelentős kapacitásbővítés válik szükségessé. Erre egyszerre jelenthet megoldást a jelenlegi egyetlen, működési engedéllyel rendelkező hulladékkezelő kapacitásának fejlesztése, vagy a cellagyártók figyelmének felhívása arra, hogy a gyártási hulladék kezeléséhez – hazai feldolgozói kapacitás hiányában – külföldi feldolgozó kapacitását szükséges igénybe venniük.
A tanulmány egyik célja cáfolni az akkumulátoripart ért környezetvédelmi vádakat. Megmutatja, hogy az akkumulátoripar nem változtatja szemétdombbá Magyarországot. (Verrasztó Zoltán)

Kaszás Gábor: Akku-biblia

Kiss Károly:
A magyar egészségügy a szocialista eszme túlélésétől szenved

Miközben megtagadjuk a kommunista és a szocialista múltat, az egészségügyben – demagóg módon – ragaszkodunk annak elveihez, életben tartásához. Az a kormány, amelyik rászánja magát, és leszámol e téveszmével, nagy kockázatot vállal, elveszítheti a hatalmat. De a realitások előbb-utóbb a választókat is meg kell győzzék.
Az elmúlt 15 év azt bizonyítja, hogy a csupán állami keretek között működő egészségügy nem lehet sikeres, szükség van a magántőke masszív bevonására, szabad utat kell nyitni a magánérdekeltségnek. A műszaki fejlődés forradalmasítja a gyógyászatot és a gyógyszeripart. Ez a fejlődés igen tőkeigényes és költségrobbanást okoz. Az elöregedő társadalmak amúgy is egyre többet kell költsenek az egészségügyre és a nyugdíjakra.

Miközben számtalan megoldást találhatunk, egyvalamit nem tudunk kikerülni: az alapcsomag és a kiegészítő biztosítások rendszerét. Ezek nélkül nem építhető ki egy jól működő egészségügyi rendszer. Emellett természetesen lehetővé kell tenni a magánbiztosítók működését is. Én a német egészségügyi rendszert tartom ideálisnak. De döbbenetes, hogy még e rendszerben is a magán-betegeknek is átlagosan egy hónapot kell várniuk... Az állami rendszer biztosítottainak meg két-három hónapot...

Kiss Károly: Szocializmus az egészségügyben.pdf

Nosztalgia
(szösszenet)

Egy 9 éves kisfiú (unokám játszótársa) egy kölni lakóparkban jegyzetfüzettel és tollal a kezében sorra megkérdezi az arra haladókat, hogy egyetértenek-e az AfD betiltásával. Megnézem az eredményt: a sok igen-kereszt mellett néhány „neutrál”-válasz, „nem” egy sem. Engem írjál fel a nem-ek közé, mondom.

Kisiskolás koromban a Rákosi-rendszerben egy mező-városban laktunk a szüleimmel. Állandóan felvonultunk, valakit-valamit éltettünk és időnként kórusban skandáltuk: „Aki most a járdán áll, az ellenséggel lepaktál.” (KK)

Csikvári F. András: Megvan a megoldás?

(Reflexió Major Gyöngyi: Mesterséges intelligencia, fenntarthatóság és antropológiai kihívások – avagy van-e versenyképesség a homo oeconomicus önközpontúságán túl? c. tanulmányára, mely a Kulturális identitás a glokalizáció korában című, Szécsi Gábor és Tóth I. János által szerkesztett könyvben jelent meg. Utánközlés a Véleményből)

Major Gyöngyi érvelése szerint kultúránkat, civilizációnkat a férfias értékek dominanciája romba dönti. A megoldás az lenne, ha a nők által nagyobb súllyal képviselt együttműködés és empátia nagyobb szerephez jutna életünkben. Furcsállom, hogy ezt a feladatot a közgazdászokra testálná: “Pillanatig nem lehet kérdéses, hogy a közgazdaságtannak valami hasonlóval kell szembesülnie, mint a fizikának a 20. század elején, s talán a fizikusok érezhettek valami hasonlót, amikor a kialakult gondolati rendszerük alapjait rengette meg egy teljesen új élmény.” Szerintem pedig nem ugyanaz a két helyzet, a fizikusoknak meg kellett érteni és leírni, amit láttak, a közgazdászoknak meg itt egy új világot kellene teremteniük. (Nem nekik való feladat.)

Csikvári F. András: Megvan a megoldás?

Emancipáció
(karcolat)

Amióta Charlie meghalt a Két pasi meg egy kicsi-ben, új szelek fújnak az amerikai filmiparban. A hollywoodi stúdiókat megbízottak látogatják, és gondoskodnak róla, hogy a készülő filmekben megfelelő szerephez jussanak a feketék és a nők. Egy detektívfilmben a rendőrfőnök lehetőleg fekete legyen, de ha nő, az még jobb. A divat átterjedt a civil szférára is.
Nem vagyok a nők ellensége, sőt. De egyes esetekben nagyon erőltetettnek látszik az egyenjogúsítás. Három képet közlök:

Kaja Kallas észt miniszterelnök, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Annette Lehnigk-Emden, a Budeswehr fegyverkezési és információtechnikai főnöke
Christine Lambrecht, Németország korábbi hadügyminisztere

Csupán ránézésre, úgy tűnik, hogy e hölgyeket elsősorban nem alkalmasságuk alapján jelölték e pozíciókba. Hímsoviniszta lennék? – Nem hiszem. (Kiss Károly)

Sötétség Napkeletről: Kína bármikor lelőheti a napelemeket bárhol a világon
(Pesti Srácok 2025-05-17, utánközlés)

Érdekes felfedezést tettek egy amerikai napelemfarmon. Mint kiderült, nem mindig biztonságos ha minden eszközünket egy olyan országban állítanak elő, amivel gazdasági konfliktusunk van. Kína ugyanis hagyott némi ajándékot a nyugatra eladott napkollektorokban, mégpedig egy úgynevezett kill switch rendszert, vagyis akkor kapcsolják ki őket, amikor akarják. (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Pesti Srácok: Kínai napelemek biztonsági kockázata

Kínai cégek között dúl a harc a kínai mesterséges intelligencia piacért
(Vélemény, Csikvári F. András 2025-05-29, utánközlés)

Kína önmagában óriási piac, és óriási kínai cégek is vannak hozzá. Lehet, hogy már az MI-ben sem az USA a világ közepe. A Baidu, az Alibaba és a Tencent – az ország eredeti internetes óriásai, akiket együttesen BAT néven ismernek – nem az egyedüliek, akik a dominanciáért küzdenek. A Bytedance, a TikTok és annak helyi testvéralkalmazása, a Douyin mögött álló vállalat a kínai MI vezető erejévé vált. A Huawei, egy hardvergyártó, szintén beszállt az MI versenybe, akárcsak a Meituan és a Pinduoduo, két fiatalabb technológiai sztár. A végeredmény valószínűleg a dühöngő innováció időszaka lesz.

Csikvári F. András: Kínai MI-cégek versenye

Megtévesztő számok Ukrajna tervezett EU-tagsága kapcsán

Az International Centre for Defense and Security számításai szerint a kelet-középeurópai EU-tagországok költségvetési egyenlege az EU viszonylatában Ukrajna felvétele következtében csak egészen kis mértékben romlana. (Szabó Yvette az ukrán csatlakozásról. Hvg, 2025. márc. 13.)

A 2022-es egyenleghez képest (millió euróban):

Ez tévedés! (Vagy megtévesztés.) Minden ország nemzeti termékének azonos hányadát fizeti be a közös költségvetésbe. Ez nem aszerint történik, hogy a kevésbé fejlett tagországoknak mekkorák a támogatási igényeik. A lényeg: hogyan oszlanak el a közös források a kevésbé fejlettek között.

Szabó Yvette, akinek a cikkéből ezeket a számokat átvettem ezzel a mondattal zárja írását: „az Orbán-kormánynak 15 év alatt sem sikerült felkészítenie az országot egy ilyen versenyhelyzetre”. (No comment) (kommentelő: Kiss Károly

A tényleges pénzügyi következményeket lásd előző, 8. számunkban: Az Ukrajna-képlet

Kiss Károly: Megteveszto szamok.pdf

Kristóf Tamás – Nováky Erzsébet: Jövőkutatás az innovációért
(Akadémiai Kiadó, 2025, ismertetés)

Kristóf - Nováky: Jövőkutatás az innovációért

2025/8. szám, május 29.

Botos Katalin:
Kényszerpályán – a rendszerváltozás előzményei

(A közelmúlt gazdaságtörténete - múltról a jövőért)

Sokan és sokat írtak már a magyar rendszerváltoztató folyamatokról, évekről, úgy vélem mégis kevesen értik, hogy pontosan miben rejlettek a meghatározó jelentőségű gazdasági problémák. Széleskörű azóta is a csalódás: a rendszerváltás nem azt hozta, amit vártunk… De ma sem világos sokak számára, hogy milyen kényszerpályán voltunk 1990-ben. Bár tudni vélik, mégsem igazán értik, milyen szerepe volt a külkereskedelemnek, a pénzügyeknek, legfőképpen a külföldi eladósodásnak a rendszerváltozáshoz vezető folyamatokban. Népszerű könyvek, tényfeltárások ugyan megjelentek a közelmúltban a könyvpiacon, de a gazdasági problémák nagyságrendjére mégsincs elegendő magyarázat.
A rendszerváltáskor az öröklött terhek valóban rendkívül nyomasztóak voltak. Az összeomló szocialista gazdálkodás belülről, a Szovjetunió megroppanása és szétesése kívülről, további nehézségeket zúdított ránk. Azt tapasztaltuk, hogy Nyugaton nem értik (talán nem is akarták érteni) Kelet-Európa nehézségeit, amelyeket valójában Jalta és az évtizedeken át gyakorolt szocialista gazdaságvezetés okozott. A volt szocialista országok mindegyike hasonló helyzetben volt, de mi egyenesen megbénultunk az eladósodás miatt.

Botos Katalin: A rendszerváltás előzményei.pdf

Eltűnhetnek a legismertebb borok a boltok polcairól
Lendvai András, Index, 2025.05.25. (utánközlés)

A klímaváltozás már nemcsak a gleccserek olvadásában vagy a nyarak egyre elviselhetetlenebb forróságában érhető tetten, hanem a borospoharunkban is. Európa legendás borvidékein csendes forradalom zajlik: a szőlő gyorsabban érik, az ízek megváltoznak, a jól ismert karakterek pedig lassan eltűnnek. A kutatók egyértelműen kimutatták: a világ legismertebb borvidékei, különösen Franciaország, Spanyolország és Olaszország területein, már most is súlyos hőterhelés alatt állnak. Ez a változás nem a távoli jövő fenyegetése, már most érezhető a szőlőkben, az ízekben. A világ legismertebb borai nem pusztán italok: kultúrák, történelmek, tájak és évszázadok ízeit hordozzák magukban. (Verrasztó Zoltán)

Lendvai András: A klímaváltozás hatása a borokra

Szólásszabadság Európában
(jegyzet)

Ez az Economist 2025 május 17-i számának címlaptémája. A vezércikket olvasva az ember már várja, hogy mikor kezdik el simpfelni Magyarországot – nem csalódunk, mindjárt a második bekezdésben ez olvasható: „Az Európai Unióban messze a legnagyobb mértékben Magyország korlátozza a szólásszabadságot, ahol a kormány tönkretette, vagy megszüntette a legtöbb független sajtóterméket.” Kíváncsi lennék, ki az, aki Magyarországon nem tudja nyilvánosan elmondani a véleményét; ne lennének megfelelő számban olyan médiumok, amelyek helyt adnak az ellenzéki véleményeknek? Ez a megállapítás abszurd.
Különösen az, amikor a részletes cikkben azt olvassuk, hogy „1990-ben a németek több, mint 80 százaléka érezte úgy, hogy szabadon elmondhatja a véleményét – most kevesebb, mint a fele véli így”. Vajon nálunk mekkora ez az arány – valószínűleg elhanyagolható mértékű. (Személyesen én azt kifogásolom, hogy az állami tévécsatornák nem semlegesek, túlteng bennük a kormánypártiság.) (Kiss Károly)

A Simion-paradoxon: Román nacionalista bot az európai konzervatív küllők közt
(Susánszky Mátyás, PestiSrácok, 2025-05-22, utánközlés)

A szélsőséges temetőgyalázó George Simion felbukkanása a konzervatív táborban komoly diplomáciai és nemzetközi politikai problémákat okozott már eddig is, és fog okozni a jövőben. Az AUR 2024-es felvétele az ECR-be (az európai konzervatívok szövetségébe) arculcsapás volt a Fidesz számára. A Fidesz azonban ügyesen politizált, megalapította a Patrióták Európáért új frakciót, ami mindjárt a harmadik legnépesebb frakcióvá nötte ki magát. Az AUR azzal, hogy az ECR-be történő felvételével lényegében a körön belülre került, egyik természetes gátja a két részre szakadt konzervatív frakció összefogásának. A másik a háború megítélése.
Elgondolkodtató/elkeserítő az AUR washingtoni sikere is.
Kemény időszak következik az új román kormányra, mivel az ország súlyos gazdasági problémákkal küzd. Mind a pártok, mind a román elnök hibái, az emberek elégedetlensége csak még inkább az AUR népszerűségét növeli majd. Ezen a választáson lehet, hogy Nicusor Dan nyert, de George Simion meg nem vesztett. (Verrasztó Zoltán)

Susánszky Mátyás: A Simion-paradoxon

Hősök napja (szösszenet)

Hivatalosságok megkoszorúzták a Hősök napján a két világháborús emléket városainkban. Egy 16000 fős városkában köznapi szereplő, városi polgár csak kettő volt jelen. Egy idős történelemtanárnő, és a város egy (dísz)polgára, akinek nagyapja az első, édesapja a második világháborúban veszett oda. Hogyan lehetne ez ünnepségeket vonzóvá tenni? (Botos Katalin)

Botos Katalin: Hősök napja.pdf

Verrasztó Zoltán:
Kínai technikai bravúr: a tórium-alapú sóolvadékos atomreaktor

Kína üzembe helyezte a világ első tórium alapú sóolvadékos atomreaktorát (TMSR-LF1) a Góbi-sivatagban. A kísérleti reaktor 2024 júniusában érte el teljes teljesítményét, és 2024 októberében ismét történelmet írt azzal, hogy leállás nélkül újratöltötték benne az üzemanyagot – ez globális újdonság a nukleáris technológiában.
Ez a reaktor tóriumot használ urán helyett, így biztonságosabb és gazdaságosabb. Olvadt sót használ üzemanyag-hordozóként és hűtőközegként is. Ez a kialakítás lehetővé teszi a reaktor számára, hogy magasabb hőmérsékleten és alacsonyabb nyomáson működjön, ami drasztikusan csökkenti a leolvadások kockázatát, és kevesebb hosszú élettartamú radioaktív hulladékot termel.

Verrasztó Zoltán: Tórium alapú atomreaktor.pdf

Tórium alapú kínai atomreaktor

Kiss Károly:
Hova vezet Trump gazdaságpolitikája?

Az április 26-i Economist vezércikke azzal a címmel jelent meg, hogy már csak 1.361 nap van hátra, mivel letelt Donald Trump elnökségének első száz napja.
A lap Amerika gazdaságának katasztrofális jövőjét vetíti előre. Elképzelhetőnek tartja, hogy a részvénypiac összeomlik, sőt, azt a kötvénypiac összeomlása is követheti; ha a dollár leértékelődik, Amerika már nem lesz kívánatos hely a befektetők számára. Az állampapírok több, mint fele magánbefektetők tulajdonában van, és jövőre 9 billió (ezer milliárd) dollár államadósságot kell refinaszírozni.
Úgy gondolom, hogy ezt a borús jövőt az Economist Trumppal szembeni éles szembenállása mondatja. Az amerikai a világ leghatalmasabb, legerősebb gazdasága, nagy befolyású üzletemberekkel, üzleti körökkel, szektorokkal. Ezek meg fogják találni annak a módját, hogy megvásárolt képviselőiken keresztül a törvényhozásban gátat vessenek a gazdaságpolitika kedvezőtlen irányainak. Trump kezdeti lendületét az táplálja, amiért megválasztották. Az amerikai szavazóknak elegük lett a mindent behálózó LMBTQ-nyomulásból és az ellenőrizetlen migrációból. (A gazdaság kimondottan jó állapotban volt.) Ha viszont emelkedik majd az infláció, esetleg nő a munkanélküliség, a választói hangulat is Trump ellen fog fordulni.

Kiss Károly: Amerika gazdasági perspektívái.pdf

Botos Katalin: Karórák

Csak néhány napja, hogy dübörögtek a tankok a Vörös Téren, a Győzelem Napján.

Szörnyű győzelem volt 1945-ben...

Botos Katalin: Karórák.pdf

Kiss Károly:
A CSODÁLATOS VIKINGEK
(Egy kis történelem)

Kiss Károly: A csodálatos vikingek.pdf

Dr. Héjjas István: Kétségek a klímaelmélet körül

A Fekete István Szabadegyetemen 2025. ápr. 17-én tartott előadás

Dr. Héjjas István: Kétségek a hivatalos klímaelmélet körül

A klímaváltozásról folyó vitákról lásd folyóiratunk Témák: „Éghajlat és környezeti válság” c. oldalait

Világgazdasági körkép – borús kilátások
(az Economist 2025 ápr. 26-i száma alapján – KK)

Ricardo óta tudjuk, hogy ha minden ország azt termeli, amihez a legjobbak az adottságai, amiben pedig mások jobbak, azt importálja, akkor mindenki jól jár: a külkereskedelem kölcsönösen előnyös. Ezeket az előnyöket veszélyeztetik most Donald Trump játszadozásai a vámtarifákkal; az egyes országok, a gazdasági szereplők elbizonytalanodtak. Az IMF 3,3 százalékról 2,8 százalékra módosította a világ GDP-jének várható idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Emögött az áll, hogy a nagy országok gazdasági növekedése mind kisebb lesz a korábban vártnál. Amerikáé 1,8, az euró-övezeté 0,8 százalék, Németországban nem lesz gazdasági növekedés. Kínában viszont az még mindig 4 százalékos.

Kiss Károly: Borús világgazdasági kilátások .pdf

Botos Katalin:
Európa kettős szorításban – Ukrajnáról közgazdász szemmel

Az előadás az egymással ütköző nagyhatalmi érdekszférák szempontjából elemzi az Ukrajna körül kialakult helyzetet. Milyen érdekei játszanak szerepet az USÁ-nak, Kínának, Európának és Oroszországnak e háborúban, ill. az azt követő rendezésben. (Az előadás érdemi része a 3. perctől kezdődik.)

Botos Katalin: Európa kettős szorításban - Ukrajnáról közgazdász szemmel

Kiss Károly: Az EU – Ukrajna képlet

Az átlagnál magasabb GDP/fővel rendelkező országok nettó befizetők, az átlag alattiak nettó kedvezményezettek. Ha Ukrajna EU-tag lesz, a fejlett országok befizetésén ez nem változtat, az átlag alattiaktól viszont az agrártámogatások nagy része Ukrajnához fog kerülni. Az elöregedő fejlettek egyre nagyobb munkaerő-hiányát az ukrán munkaerő-kínálat meg fogja oldani, nem kell majd a kockázatos bevándorlásra hagyatkozni. Az ukrán termőföld, az ásványkincsek és a nagy piac további kedvező lehetőségeket nyújtanak számukra. Az átlagos fejlettségi szint alatti tagok számára viszont az ukrán belépés csak hátrányokkal jár majd. Ami érthetetlen, miért csak a magyarok tiltakoznak ellene – a többiek ennyire gyávák lennének?
Magyarország számára a kárpátaljai magyarság miatt Ukrajna felvétele rendkívül kényes kérdés. Kormányunknak talán tapintatosabban kellene kezelni ezt az ügyet. És Ukrajnát nem ellenségként kezelni.

Ukrajna felvétele viszont immár elkerülhetetlenül napirendre tűzné az EU intézményi (kétsebességű integráció) és döntéshozatali (a tagállami vétó kiiktatása) reformját.

Csikvári F. András: Kis moduláris atomerőművek
(utánközlés, Vélemény 2025. 05. 05.)

A jövő mindenképpen az SMR-eké, még akkor is ha távlatilag (elméletileg) napenergiából bőven elegendő mennyiség áll rendelkezésre.
A tiszta, megbízható és fenntartható energiaforrások iránti kereslet folyamatosan növekszik, és a kis moduláris reaktorok megoldást kínálnak a hálózati stabilitási kihívásoknak is, miközben megfelelnek a dekarbonizáció és az energiaellátás biztonsága iránti igénynek.

Csikvári F. András: Kis moduláris atomerőművek

Sehol egy csuklyás melegítő, egy mobil, vagy szakadt farmer. Ezek is a mai fiatalok. Tánciskolai záróbál a kölni Königin Luise Schule-ban:

Kanalas Cini dala:

Egy életen át

Cini: Egy életen át

Kanalas Cini dala:

Még mindig rólad írok dalt (feldolgozás)

Cini: Még mindig

Lesz még rosszabb; Geszti Péter: Rapülők

Hé, soha ne félj, hogy oda sodor a szél, ahol jó!

Újévi köszöntő: Újévi dalocska

A Botos család betlehemes játéka

Botos betlehem

E számunk festménye

C51N05: Garden II

E számunk dala

Szarka Tamás:

Otthon vagyunk

E számunk festménye

C51N05: Garden I

E számunk dala

Dés László - Tóth Vera:

Botladozva

• 2025/14 szám, okt. 16.
• 2025/13 szám, szept. 2.
• 2025/12 szám, aug. 8.
• 2025/11 szám, júl. 24.
• 2025/10 szám, júl. 12.
• 2025/9 szám, jún. 20.
• 2025/8 szám, máj. 29.
• 2025/7 szám, ápr. 28.
• 2025/6 szám, márc. 28.
• 2025/5 szám, márc. 10.
• 2025/4 szám, febr. 27.
• 2025/3 szám, febr. 12.
• 2025/2 szám, febr. 6.
• 2025 Újévi szám, jan. 15.
• 2024 Karácsonyi szám, dec. 24.
• 2024/12. szám, nov. 16.
• 2024/11. szám, okt. 28.
• 2024/10. szám, okt. 2.
• 2024/9. szám, aug. 20.
• 2024/8. szám, júl. 17.
• 2024/7. szám, júl. 7.
• 2024/6. szám, máj. 27.
• 2024/5. szám, ápr. 25.
• 2024/4. szám, Húsvét
• 2024/3. szám, márc. 12.
• 2024/2. szám, febr. 27.
• 2024/1. szám, jan. 22.

2023 év számai

2023 Karácsonyi szám
2023/11. szám. nov. 25.
2023/Botos-Kiss-tanulmány
2023/10. szám. szept. 13.
2023/9. szám. aug. 17.
2023/8. szám. július 18.
2023/7. szám. június 19.
2023/6. szám. május 23.
2023/5. szám. május 2.
2023/4. szám. ápr. 16.
2023/3. szám. márc. 4.
2023/2. szám. febr. 4.
2023/1. szám. jan. 27.

2022 év számai

16. szám. 2022. dec. 27.
15. szám. 2022. nov. 27.
14. szám. 2022. okt. 24.
13. szám. 2022. szeptember 18.
12. szám. 2022. augusztus 13.
11. szám. 2022. július 30.
10. szám. 2022. július 11.
9. szám. 2022. június 11.
8. szám. 2022. május 10.
7. szám. 2022. február 28.

2021 év számai

6. szám. 2021. december 17.
5. szám. 2021. november 9.
4. szám, 2021. október 2.
3. szám, 2021. szeptember 14.
2. szám, 2021. augusztus 24.
1. szám, 2021. július 25.