Újdonságok
Kaszás Gábor kiváló összeállítása az autóiparban végbemenő változásokról:
Európa tudja, hogy Kína kezében a nyerő lapok, mégis all int mond
(Index 2024 ápr. 13. – utánközlés)
A több mint 150 ezer főt foglalkoztató magyarországi járműgyártás súlya tavaly 25,5 százalék volt a feldolgozóiparon belül. Az akkumulátorgyártással, a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel, az akkumulátor-újrahasznosítással, valamint a villamos berendezések gyártásával együtt a hazai ipari termelés egyharmadát adhatja 2030-ra. „A hazai ipar egyik legerősebb lába az autógyártás. Ezért fontos a 2035 utáni állapotokhoz igazítani a gyártást, hogy a későbbiekben is versenyképesek legyünk. Magyarország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor- és járműkivitel adja.”
Kaszás Gábor: 
Az autóiparban vvégbemenő változások
Sokatmondó üzenet (karcolat )
Ennek a szimpla kis grafikonnak számunkra nagyon sokatmondó üzenete van. A tízéves amerikai államkötvények kamata fokozatosan emelkedik, most 4,7%. (The Economist
April 20th 2024)
Gazdaságpolitikánk ezekben az években nagyméretű költségvetési túlköltekezéseken alapszik. A külső finanszírozása pedig egyre drágább lesz. A Botos Katalinnal
írt tanulmányunkban bemutattuk, hogy a fejlett országokban mik azok a tendenciák és okok, amik miatt a költségvetési hiányok növekedésével és fennmaradásával kell számolni, és ez
a külső finanszírozás drágulását okozza számunkra is hosszú távon. (KK)
Botos Kata - Kiss Károly:
Gazdaság- és társadalompolitikánk
konstruktív elemzése.pdf (6-7. old.)
Kiss Károly: Holobiont / metaorganizmus (az élőlények újfajta felfogása)
(Economist-cikk ismertetése)
Az élőlények – az egysejtűektől kezdve a legkomplikáltabb szervezetekig – mikro-organizmusokkal élnek együtt (baktérium-okkal, gombákkal, archeákkal és pro-tisztákkal), melyek valamilyen funkciójukat segítik elő, valamilyen szolgáltatást végeznek számukra. Thomas Bell ezért javasolja a holobiont megnevezést (ahol a holo összességet jelent). Az újfajta felfogás tehát nem úgy tekinti az élőlényeket, mint amelyek egy megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki, hanem mint amelyeket különféle komponensek alkotnak.
Kiss Károly: Holobiont - az élőlény újfajta felfogása.pdf
Csikvári F. András: A bevándorlók integrálása Nagy-Britanniában sikersztori
Az Economist szerint az Egyesült Királyságban a bevándorlók integrálása sikersztori, és ajánlható más országoknak is. Nagy-Britannia – anélkül, hogy észrevenné – a bevándorlók nemzetévé vált. Külföldi születésű lakóinak aránya magasabb, mint az Egyesüt Államokban. Egy másik meglepetés: a bevándoroltak nagyon jól asszimilálódnak. Ennek két döntő oka van. Az egyik a nyelv. A bevándorlók zöme már eleve angol nyelvtudással érkezik (volt angol gyarmatokról), és szivesen tanul angolul. A másik: Nagy-Britannia nem engedi be korlátlanul a migránsokat. A bevándorlók szabályosan, előzetes elbírálás után, vízummal érkeznek az országba. Azaz kiszűrik azokat, akik csupán a szociális támogatások kihasználása végett akarnak betelepedni. Így a bevándorlók zöme képzett, dolgozni akaró és tudó ember. (A Nyugat-Európát elárasztó migráns-özön – bár kisebb mértékben – Nagy-Britanniát is érinti, de ezt az angolok nem áldásként, hanem kiküszöbölendő rosszként kezelik.)
Csikvári F. András: A brit bevándorlási politika sikersztori.pdf
2024/5. szám, április 25.
Andrea Komlosy: Work: The last 1,000 years. (A munka elmúlt ezer éve)
Botos Katalin könyvismertetése (utánközlés: Magyar Tudomány 184(2023)10, 1332–1335)
Andrea Komlosy könyve a történelem gazdasági vonatkozásait az élőmunka oldaláról mutatja be. Külön érdekessége, hogy Közép-Európából kitekintve elemzi
a világtörténelmet és a világgazdaságot. A nagyobb lélegzetű világgazdasági és történeti elemzések ugyanis rendszerint nyugati, angolszász szempontból fogalmazódnak meg.
Hat nagy történelmi korszakban vizsgálja a munka fogalmát és a munkaviszonyok alakulását. A vizsgált időszak szempontjából kiemelt esztendők: 1250, 1500, 1700, 1800, 1900
és a 2000-es évek. Lényegi megállapításaival izgalmas módon járul hozzá az összehasonlító gazdaságtörténet eredményeihez. Különösen tanulságos lehet magyarországi olvasói
számára a keleti uniós országok bérhelyzetének feltárása. Ez utóbbi vizsgálati területet célszerű lenne további elemzések tárgyává tenni. (A szerző magyar
gyökerekkel rendelkező, bár a magyar nyelvet már nem beszélő osztrák professzor.)
Andrea Komlosy Work: The last 1,000 years.pdf
Mi lesz itt 2070-ben? (karcolat)
2070-ben a felmelegedés miatt kb. 560 millió, a szubszaharai övezetben élő afrikai számára az élet elviselhetetlenné válik. Ebből messze a legnagyobb mértékben – 325 millióval – Nigéria részesedik majd.
(The Economist April 6th 2024)
Ez a tömeg nyilván el fog vándorolni. De az elvándorlás már azt megelőzően elkezdődik (sőt, már egy idő óta tart is). Nigéria népességét 2050-re 380,
2100-ra 550 millióra becsülik (a világ 3. legnépesebb országa lesz India és Kína után). Így hát az elvándorlásnak szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz…
Európa három dolgot tehet: (1) korlátlanul beengedi az elvándorlókat, (2) bezárkózik, és ekkor a migráció Dél felé, a többi afrikai országba irányul – ők emiatt komoly
fejlesztésekre és segélyekre szorulnak majd, (3) amennyiben a klímaváltozás antropogén jellegű, a fejlett világnak mindent meg kell tennie, hogy azt mérsékelje… (Ez erősen
vitatott tudományos téma, eldönthetetlen, emiatt úgy kell viselkednünk, mintha az antropogén jellegű lenne.) (KK)
Yann LeCun, a Meta mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős vezetője szerint a mostani modellek csak szövegből tanulnak, ami alapvető gátja annak, hogy elérjék az emberi
intelligencia szintjét. Szerinte a megoldást az a rendszer jelenti majd, ami a szöveg helyett videófelvételek és érzékelők alapján tanulmányozza és érti meg a fizikai világot.
Ez vezethet oda, hogy a gépek végül felülmúlják az emberi intelligenciát, ám szerinte ide csak nagyon sokára fogunk eljutni. (hvg.hu 2024 ápr. 15.)
Yann LeCun: Mikor múlja felül a MI az embert?.pdf
Bezegh András: Körforgásos gazdaság
(utánközlés: Magyar Kémikusok Lapja különszám, 2020 dec.)
A természet nem termel hulladékot. Minden élő-lény egy másiknak vagy a tápláléka, vagy a raga-dozója, elfogyasztója. Az egyensúly folyamatosan megbomlik és automa-tikusan helyreáll: egy elszaporodott fajnak az ellenségei, a fogyasztói is elszaporodnak, és fordít-va. Az emberi tevékeny-ség azonban lépten-nyomon megbontja a természet egyensúlyát, és azt nem követi auto-matikus helyreállás. Az ideális megoldás az lenne, ha a gazdaság is a természet körfolyamataihoz hasonlóan működne.
Bezegh András: Körforgásos gazdaság.pdf
Sajnos, az utóbbi években elakadt a felzárkózásunk
(Hvg 2024 ápr. 4.)
Ebbe az indiszkrét, gusztustalan Magyar Péter-ügybe jóizlésű ember nem üti bele az orrát. - Vagy mégsem csak magánügyről lenne szó? Thürmer Gyula véleménye (utánközlés)
Thürmer Gyula: A Magyar Péter-ügy háttere.pdf
Gazdasági potenciál, hadikiadás, fegyverexport (karcolat)
(The Economist October 28th 2023 és March 16th 2024)
Akinek kétségei lennének, hogy miért védi oly elszántan Amerika a békét és a demokráciát a világ minden táján, ha kell, fegyveres beavatkozással is – és erre állandóan szükség van – az pillantson e diagramokra. Amerika a világ GDP-jének a 25 százalékát állítja elő, a katonai kiadásokban 36 százalékkal, a fegyverexportban pedig 42 százalékkal részesedik.
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: HALÁLOS VESZÉLY VAGY ANTROPOLÓGIAI ÖSSZETEVŐNK?
E kiterjedt vitából most néhány kompetens, köztük szélsőséges véleményt idézünk. Stephen Hawkingét, Mo Gawdat-ét, aki korábban a Google egyik vezetője volt, Ray Kurzweil-ét, aki az informatika filozófiai művelésének talán legnagyobb alakja és Bernard Stiegler kortárs francia filozófusét.
Kiss Károly: Halálos veszély vagy antropológiai összetevő?.pdf
Stephen Hawking:
A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye. De sajnos, lehet, hogy ez lesz a legutolsó, hacsak nem tanuljuk meg, hogy hogyan kerüljük el a kockázatokat. Az egyre fejlettebb MI uralma alá hajthat bennünket oly módon, amit el sem tudunk képzelni. A szuperintelligens MI lehet a legjobb dolog, ami velünk történik, de lehet a legrosszabb is. Előre kell gondolkodnunk, terveznünk, mert lehet, hogy csak egy esélyünk lesz. Jövőnk versenyfutás az általunk létrehozott technológiák és azok felhasználása között. Tegyünk róla, hogy győzzön az emberi bölcsesség.
Stephen Hawking: AI could spell end of the human race
Stephen Hawking: Creating AI Could Be the Biggest & Last Event
in Human History
Mo Gawdat:
A MI az emberiséget érő valaha volt legnagyobb kihívás. Nem az eljövendő 20-30 évben, hanem a következő néhány évben. Csak addig lesz szabályozható, amíg okosabb nem lesz nálunk. Teljesen megváltoztatja, felforgatja majd az életünket.
Mo Gawdat: AI is more dangerous than climate change
Ray Kurzweil:
Ray Kurzweil informatikus-filozófus nem lát ilyen veszélyt…. Ő a „szingularitás” hirdetője: amikor a kulturális evolúció pályáján haladó ember megalkotja a „technológiát”, majd összeolvad vele. Ez azonban nem lesz „kötelező”. Példabeszédeiből kitűnik, hogy mint ahogy nem szűnt meg minden egysejtű és baktérium, amikor kialakultak a többsejtű élőlények, úgy a „hagyományos” homo sapiens előtt is meg lesz a választás lehetősége. (Ugyanezen a véleményen van James Lovelock is.)(Lásd: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Bp., 2013)
(Lovelock Novacene c. könyvének ismertetését lásd az "Új technológiák" témánál, a Mesterséges intelligenciánál)
Bernard Stiegler:
Stiegler szerint a technikát antropológiai alkotóelemnek kell tekinteni. Az ember véletlenszerű önmozgás, az evolúció eredménye, melyből hiányzik a lényeg; és a lényeget éppen a „technicitás” adja. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely mesterségesen kialakult tulajdonságokkal rendelkezik, a technika nélkül nem vált volna emberré. Stiegler az eszközhasználatot tartja alapvető fontosságúnak, felelevenítve a marxi hagyományt. Sőt, ezt tekinti az ember lényegének. Ebből a felfogásból az következik, hogy az ember által létrehozott mesterséges intelligencia nem valami külső rossz, külső fenyegetés, hanem éppenséggel emberi mivoltunk lényegéhez tartozik.
Kiss Károly: A technika eszköz vagy emberi lényegünk?.pdf
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Féltett kincsünk: anyanyelvünk, magyarságunk hordozója, lelke. Tudjuk, hogy más nyelvekkel összehasonlítva különösen a mozgást kifejező igékben végtelenül gazdag. De ennyire? – Hallgassuk meg Gyimóthy Gábor versét… – ki gondolta volna? (Bolya István olvasmány-ajánlata)
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Gyimóthy Gábor honlapja: Gyimóthy
Berkes András: A ravaszdi szeretői
A ravaszdinak több élete, a festő számára több alakja is van. Ami nem teljesen "érthető" miért róka, vagy hasonló? 50 évesen magam is megtapasztaltam a ravaszság alakjait, férfiként a nőben, a társban. A szerelemben, melynek csalafinta volta úgy hatott rám, hogy szinte megzavarta a színérzékemet is, a tónusokat telt "tömör" szinekre váltottam. Megjelenik a fekete, melyet a "szakma" nem tekint színnek, és gyakran a fehér. Expresszív korszakom kedves emlékei lettek. Ma már megnyugtatnak, ilyen is volt!
Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség
Néhány kérdés és megjegyzés Botos Katalin “Katonabánat. Gondolatok a háborúról” című
és Gazdag László “Már az eszkimó szín?” c. írása kapcsán
A rendszerváltás idején nagyon nagy hibát követtek el a „rendszerváltó”, illetve hatalomra kerülő politikusok az által, hogy Nagy Imre és kormánya
végakaratával ellentétben, azt feledve vagy megtagadva, és a kedvező nemzetközi körülmények ellenére is elmulasztották hazánk semlegességét törvénybe iktatni
és ahhoz az ENSZ jóváhagyását, illetve garanciáját kérelmezni. (A még Gorbacsov-vezette Szovjetunió is elfogadta volna azt, a Nyugat meg így honorálhatta volna
az 56-os forradalmunkat és a rendszerváltást megelőző vasfüggöny-lebontást.)
Ha az 1990-es évek elején hazánk semleges országgá vált volna, akkor erre nemcsak valóban büszkék lehetnénk most, hanem akkor létrejött volna egy olyan
nyugat-keleti semleges blokk (Svájc, Ausztia és Magyarország) Közép-Európában, amelyhez minden bizonnyal Lengyelország és példája nyomán alighanem Csehország
és Szlovákia is csatlakozott volna, és így a már semleges Svédországgal és Finnországgal együtt egy észak-déli semleges zóna is kialakulhatott volna.
Ez biztosíthatta volna Európában a tartós békét.
Utólag persze könnyű bölcsnek lenni, de azért a tanulságot levonni, nevezetesen a fegyverkezés és háborús konfliktusok ellenében, valamint az általános,
különösen a hadászati leszerelés, a demilitarizáció és semlegesítés vonatkozásában még nem késő! A „Si vis pacem para bellum!” legfeljebb csak a múltban
igazolhatta, többnyire akkor is apologetikus módon, a fegyverkezést, de ma már ez lenne a helyes jelszó: „Si vis pacem, para pacem!”.
(Botos Katalin írása húsvéti, Gazdag Lászlóé pedig idei 2. számunkban jelent meg)
Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség.pdf
A gyógyítás jövője: folyamatos gyógyszerszedés helyett egyszeri génterápia
(A génszerkesztés a súlyos betegségek gyógyításának szolgálatában)
(A Spiegel interjúja Jennifer Doudnával – Nr. 51, 2023)
2012-ben egy olyan felfedezés történt, amely a génmódosítást technikailag szinte pofon-egyszerűvé és az előző gyakorlathoz képest összehasonlíthatatlanul
pontosabbá tette. Ezt a kívülállóknak teljességgel érthetetlen CRISPR/Cas9 szó-rövidítésű módszernek nevezik, mely Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier
amerikai kutatók nevéhez fűződik. Ma már a géneket úgy szabdalják és ragasztgatják össze, mint ahogy egy film-rendező összevágja a felvételekből a kész filmet,
vagy ahogy egy szerkesztő a word-ben átjavítja a kéziratot. Az új eljárást ennek megfelelően génszerkesztésnek nevezik, s a szakma a teremtés mámorában él.
A módszer lehetővé tenné, hogy pl. az emberi embrió génállományát a szülők kívánsága szerint módosítsák, annak megfelelően, amilyen tulajdonságokkal a szülők
szeretnék felruházni megszületendő gyermeküket. De – hál’istennek – tudományos közmegegyezés van, hogy a „csíravonalba” nem szabad belenyúlni, azaz olyan
genetikai változtatásokat nem szabad végrehajtani, melyek öröklődnének. – Mert milyen is lenne az ideális ember? Aszociális, mint a legtöbb zseni? Vagy a
férfiak kékszemű, szőkehajú izomkolosszusok? A változatosság kiszűrése fajunk degenerálódásához vezetne… Ehelyett Doudna és a szakterület vezető tudósai
arra koncentrálnak, hogy a módszert a tömeges betegségek, mint amilyen az Alzheimer és a rák gyógyítására használják fel.
Kiss Károly: A gyógyítás jövője.pdf
Bezegh András: Üzenet a mérnököknek
(Utánközlés. Mérnök Újság, 2024 március)
Az éghajlati és ökológiai változások arra kényszerítik a mérnököket, hogy újraértékeljék eddigi tevékenységüket, és innovatív megoldásokat találjanak az új kihívások kezelésére. Megnövekedett az igény a környezetbarát tervezési gyakorlatok iránt, a mérnökök igyekeznek csökkenteni projektjeik környezeti hatását. Az ellátási láncok természeti katasztrófák, vagy nemzetközi feszültségek által okozott megszakadása miatt újragondolják bizonyos anyagoktól és alkatrészektől való függőségüket. Hosszútávon rugalmasan kell tervezniük a kiszámíthatatlan éghajlati események miatt. Proaktív megközelítést kell alkalmazniuk a kockázatok csökkentése végett. Megújuló anyagokat kell felhasználniuk és az energiafogyasztást csökkentő technikákat.
Bezegh András: Üzenet a mérnököknek.pdf
A németeket egyre inkább idegesíti, hogy miért nem dolgozik a bevándorolók többsége?
(Der Spiegel Nr. 12 / 16.3.2024)
2020-ban a 2013 és 2016 közötti bevándorlási hullámmal érkező 18 és 65 év közötti (azaz munkaképes korú) bevándorló férfiak 55,1 százaléka munkanélküli volt! – Miközben a bevándorlás mellett hangoztatott legfontosabb érv a munkaerőhiány. (KK)
E számunk dala:
Andelic Jonathan JOTA: Elhiszem még
2024/4. szám, Húsvét
Botos Katalin: Nagyhétre Már csak a népi vallásosság vékony szála kapcsolódik a Nagyhéthez. A Csongrádi Passió… A szertartások… Kicsiny hívő csapattal… A Húsvét a boltokban csak a bevásárlást,
a konyhákban a sütés-főzést jelenti. Meg a wellness-helyek telítettségét. Hol van itt a szenvedés megdicsőülése…
Botos Katalin: A Nyugat felsőbbrendűségéről
Hol van a kéz
Nagyhétre.pdf
Josephine Quinn: How the World Made the West (könyvismertetés)
A Nyugat embere meg van győződve arról, hogy az ő civilizációja, kultúrája fölötte áll a többinek, az övé a legfejlettebb. Josephine Quinn oxfordi brit történész tagadja a Nyugat felsőbbrendűségét. Fő tétele az, hogy a történelem nem osztható be, vagy választható szét különálló civilizációkra, mert ez tévútra vezet. „Nem a népek csinálják a történelmet, hanem a népek és a közöttük kialakult kapcsolatok együttesen.” Azaz: nem a civilizációk különállására, hanem együttműködésére, kapcsolataira helyezi a hangsúlyt.
Kiss Károly: A Nyugat felsőbbrendűségéről.pdf
Botos Katalin: Katonabánat. Gondolatok a háborúról
Mert „annyi bánat a szívemen, hétrét hajlott a hegyeken…” Nekem is, ha gondolkodni kezdek az emberi sorsokon. Hallgatom a reggeli híreket. Brüsszelben, Magyarország konstruktív tartózkodása mellett, elfogadták az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Sodródunk a világméretű fegyveres konfliktusok felé. Pontosabban fogalmazva: sodornak bennünket efelé. És tehetetlenek vagyunk. Csak a szó az eszközünk. De hát „néma gyermek minden kismagyar, a nagyvilág nem érti a szavát” ( Kosztolányi). Még a magyar sem a magyart…. A közember a költőinket. Ahogy Babits tiltakozott az értelmetlen öldöklés ellen. Ahogy Ady könyörgött a győzőknek. Ahogy Gyóni Géza írt az üzérkedőkről. Ahogy a kabaré-szöveg írt a csatába menő Árva Pálról, aki elment a csatába, anélkül, hogy a szerelmet megízlelte volna. Vagy, ahogy a népdal szól a katonasorsról:
„Bajtárs, hogyha látsz elesni engemet,
szállj le lovadról, lőjj agyon engemet.
Vagy szuronyodat szegezd a mejjemnek,
ne hagyj sokáig szenvedni engemet.”
Botos Katalin: Katonabánat.pdf
Berkes András: Csodálatos halászat
Csodálatos halászat c képem azt ábrázolja, amint az Üdvözítő által kiválasztott PÉTER felesége ezt szóvá teszi: Miért mész el, egyedül maradok!
Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom?
Az elmúlt években az amerikai egyetemeken a nagy kínai kulturális forradalom retrója ment végbe. A ’60-as évek kínai egyetemistái lebegnek a szemem előtt, akik kezükben Mao ce-tung brosúrákkal hadonászva bírálták tanáraikat és kényszerítették őket megszégyenítő önkritikára és nyilatkozatok aláírására. Egy Legfelső Bírósági határozattal és DeSantis floridai kormányzó intézkedéseivel elkezdődött a kijózanodás. Írásomat azoknak ajánlom, akik Amerikát még mindig példaképüknek tekintik.
Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom.pdf
Magyar Nemzet: Ébredeznek az amerikai egyetemek
Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?
In recent years, there has been a retro of the great Chinese Cultural Revolution in American universities. All this reminds me Chinese university students from the 1960s
waving Mao Zedong borchures in their hands and criticizing their teachers and forcing them to humiliating self-criticism. With a Supreme Court decision and the actions of
Governor DeSantis of Florida, sobriety has begun. I recommend my article to those who still see America as their role model.
Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?.pdf
Pál Sándor Ede: ÉLETÉRZÉS/TUDATOS ÉLETVITEL ÉS A 6K MODELL
A magyar életérzéssel – beleértve sajátomat is – sokat foglalkoztam egykori vezetőként, tanárként és szociális dolgozóként egyaránt. Könyvekre, tanulmányokra, elemzésekre, mások és saját tapasztalataimra hagyatkozva meg kellett állapítanom, hogy Magyarország nem tartozik a boldog, jó életérzésű nemzetek közé. Népességünk 60-65 %-a egészségi problémákkal küszködik, stresszes nyomás alatt nem igazán jó életérzéssel éli mindennapjait. Mindennek összetett okai vannak, lehetnek: anyanyelvi elszigeteltség, történelmi viharjaink, veszteségeink és az ezekből is eredő hátrányos transzgenerációs nemzedéki átöröklődések, széthúzó nemzeti álláspontok magas ego szinttel és a többi….
Pál Sándor Ede: A 6-k modell.pdf
Hipokrita életvédelem (kisesszé)
Alabama Legfelső Bírósága 2024 februárjában furcsa ítéletet hozott: megtiltotta a mesterséges (in vitro) megtermékenyítést. Az indok: az eljárás során több petesejtet termékenyítenek meg, a legalkalmasabbat beültetik, és a megmaradtakat elpusztítják, márpedig azokat is emberi lényeknek kell tekinteni. Vajon hol van az emberi élet védelmének a határa? … És az állatoké???
„Bátorítalak és buzdítalak benneteket: őrizzétek a természetet és különös gonddal óvjátok kis-testvéreiteket, az állatokat! Nem tárgyak ők, a Szent lélek lehelt lelket őbeléjük is! Így hát az állatoknak lelkük van – és helyük a Paradicsomban!” (II. János Pál pápa)
Kiss Károly: Hipokrita életvédelem.pdf
Túladagolás miatt 105 ezer halott (karcolat)
Az elmúlt évben Amerikában több, mint 105 ezren haltak meg kábítószer-túladagolásban. Ez több, mint a Vietnamban, Afganisztánban és Irakban elesett amerikai katonák száma. A fő felelős a fentanyl és a szintetikus opioidok, ezt követi a kokain, majd a receptre felírt opioidok, a heroin és a methadon.
Kiss Károly: Gyilkos kábítószerek.pdf
Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa a népszavazásnál
Elvben a népszavazás a legdemokratikusabb érdek-érvényesítési forma, Magyarországon mégis szinte esélytelen érvényesíteni az országos ügydöntő népszavazást a mai szabályozás mellett. Ennek oka, hogy amikor konfliktus alakul ki a pártérdek és a közérdek között, akkor a kellő propagandagépezettel rendelkező pártok elérhetik, hogy ne legyen érvényes a szavazás. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis többet ér a le nem adott szavazat, mint az egyértelmű állásfoglalás.
Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa népszavazásnál.pdf
Buda László:
Hogyan hat a mesterséges intelligencia (MI) az emberek mentális egészségére és az önismereti/terápiás munkára? (utánközlés)
A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új távlatokat nyit az önismeret és a terápia területén egyaránt, lehetőséget adva arra, hogy az emberek szélesebb körben ismerjenek meg mentális egészségüket támogató forrásokat. Az MI képes arra, hogy értő és empatikus beszélgetőpartnerként funkcionáljon, megkönnyítve a kliensek számára a gyász, a szégyen, a bűntudat és egyéb mély lelki problémák feldolgozását. Bár az MI bevezetésével megnőhet a veszélye annak, hogy az emberek egy virtuális világba menekülnek – ami eltávolíthatja őket a valóságtól és az emberi kapcsolatoktól –, ha etikusan és tudatosan alkalmazzák, forradal-masíthatja az önismereti/ mentálhigiénés/ pszicho-terápiás munkát. - Lehet-e egy géppel őszintén beszélgetni? Hogyan tudja segíteni az MI az embert? Hogyan segíti az MI az érzelmek átélését? (Balogh Judith olvasmányajánlata)
(Megjegyzés az illusztrációkhoz: a mesterséges intelligenciát közkeletűen humanoid robotként ábrázolják; a valóságban az egy adathordozón lévő program.)
Buda László: Mesterséges intelligencia és pszichoterápia.pdf
E számunk dala: Magyarország
- Mennyi kedves arc; de Cipő, Somló Tamás, Balázs Fecó sajnos, ma már nincs köztünk
2024/3. szám, március 12.
Az új katasztrófaelmélet Richard Heinberg: "Wicked problems" (Vida Gábor olvasmányajánlata) Egyre többen felismerik, hogy a jövőnkkel kapcsolatos gondokra valódi megoldás nincs. A „wicked problems” elnevezés 1973-ból származik Horst Ritteltől és
Melvin Webbertől olyan komplex problémák megnevezésére, melyek homályosak és nincs „kockázatmentes” megoldásuk. Ha az ember elolvassa azt a 10 kritériumot,
amit Rittel és Webber állított fel a „wicked” problémák beazonosítására, akkor nincs más hátra, mint a Teremtőhöz fohászkodni, hogy valahogy sikerüljön
elkerülni a klímaválságot, a fajok kihalását, az erőforrások kimerülését, vagy a mesterséges intelligenciával járó szörnyűségeket. (Én magam, szekuláris
humanista lévén, ilyenkor Madáchhoz fordulok: Ember küzdj, és bízva bízzál! – vajon mondott-e ennél bárki valaha is okosabbat?)
Richard Heinberg: Kaslik Gyula: ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A RÁKRÓL Van egy ország
De Richard Heinberg olyan területekre is kiterjeszti katasztrófaelméletét, melyek a társadalom- és gazdaságpolitikával kapcsolatosak, és ettől kezdve
már komolytalanná válik a dolog. Mert dilemmákkal lépten-nyomon találkozunk, melyeknek nincs optimális megoldásuk, de attól még nem dől össze a világ…
(KK)
Wicked problems
Nagyon nem mindegy, hogy a rákkutatásra szánt milliárdokat melyik csapásirányba tereljük. Nem mindegy, hiszen a végső okot akarjuk megszüntetni, és nem a következményt kezelni. Az történik itt, mint oly sok más esetben is: van egy tudományos elmélet, ami dogmává szilárdult, és van egy feltörekvő elmélet, ami talán jobban képes magyarázni az adott jelenséget, és mégsem képes áttörni a dogmatikus rendszer építette falakat.
A rák természeti népeknél nem fordul elő. Gyors terjedésének okai egyértelműek: megváltozott táplálkozási szokásainkban keresendők. A gyanú árnyéka elősorban a telítetlen zsírsavakat nagy mennyiségben tartalmazó növényi olajokra esik.
Kaslik Gyula: Eltérő vélemények a rákról.pdf
A téma előzményei:
Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf
Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!
Kiss Károly: Korszakos eredmények
a rák kezelésében.pdf
Sütő Zoltán: Történelmi lecke fiúknak (a szellemi alávetettségről)
Az Ez itt a kérdés minapi adásában Gulyás Istvánnak nem sikerült provokálnia a meghívott neves Amerika-szakértőket. Vitaindítója kezdő kardcsapása elől ugyanis,
miszerint „Úgy tűnik, hogy a 2010-es évekig az Egyesült Államok gyakorlatilag a megoldása volt a világ problémáinak – azóta mintha a forrása lenne” a beszélgetőtársak
– ha nem is finoman, és nem is elegánsan – elhajoltak, majdnem egészen a „nincs itt kérem semmi látnivaló” íztelen és szagtalan koncepcióig.
Sütő Zoltán: Botos Katalin: Házam és hazám.
Ennyire nem sikerült abszolválni azt a minimális logikai képességeket igénylő szintet sem, hogy a történelemben olyan nagyhatalom még nem volt, amelyik katonai
erejét a másik ország védelme céljából állomásoztatta volna annak területén? – Vagy nem óhajtunk szabadulni attól a nosztalgiától, amit ifjúságunk hajnalán Amerika
a szabadság szimbólumaként jelentett? - Jaj annak az országnak, amelyik történészei csak ennyire képesek! Mert ez maga a szellemi alávetettség.
Történelmi lecke.pdf
A hagyományról
Botos Katalin: Házam és hazám.pdf
Megörökölt gyalázat
A Megörökölt gyalázat c. film a kommunizmus áldozataival kapcsolatosan az 1945-ben meggyalázott asszonyokról szól. Közép-kelet Európában szinte minden filmdíjat elvitt. Botos József is elbeszéli benne emlékeit, aki emléktáblát, szép domborművet állított városában, Csongrádon, az áldozatok emlékére. Ez az első köztéri képzőművészeti alkotás a témáról Magyarországon, s nagyjából Európában is. A kép felirata: "És az Isten letöröl majd szemükből minten könnyet."
film: Megörökölt gyalázat
index-beszámoló: Megörökölt gyalázat
Berkes András: A baba
Műtermem ablakában ült a Baba, és a környezete - úgy véltem - akkoriban meghatározta mindössze 22 évemet. Lányom akkor született, számtalan motívum szerkesztődött ebbe a konstrukcióba, amint aztán később is, sok minden, érzelem és látvány egyszerre és együtt. Még évekig őriztem a geometriát, melyet itt fellazítanak a foltok, és a fólián lévő szöveg. A baba mögötti ablakban nem üveg van, hanem egy fólia, a Patyolat vállalat csomagolója, azért is homályosabb mint az üveg. A bal oldalon meszelés nyomok. A baba nyakában horgolt körgallér van, ruhája bársony. Ez a "hiperrealista" korszakom egyik terméke.
Freund Tamás: A művészetek által gazdagított belső világ és az információrobbanás hatásai
(előadása a Katona József Könyvtárban, 2023)
A tudomány már rengeteg bizonyítékot tárt fel arról, hogy a művészeti katartikus élmények hogyan gazdagítják belső világunkat. „A katartikus élmények dopamint
szabadít-anak fel az agy örömérzés központjában, ugyanazt a dopa-mint, amit a fajfenntartással kapcsolatos tevékenységek, evés, ivás, szexuális tevé-kenység szabadít fel” –
jegyezte meg. De szakmai sikerek, sporttevékenység vagy művészeti alkotás közben is ezt a boldogságot érezhetjük. Épp ez a katartikus, művészeti élményekhez kapcsolódó öröm
vész el, ha nem tudunk nyitottan, értő módon közelíteni a művészetek felé. Itt az oktatásnak alapvető feladata van. A zeneóra, a képzőművészet, a művészettörténet nemcsak
nyitkottá tesz, rendszeres katarzis forrásai lehetnek.
Freund Tamás:
„Ha túl sokszor van dopaminlöket, mint a kábítószer-használatnál is, akkor nem lesz elég dopaminreceptor az örömérzetközpontban, és normális, fiziológiai úton már nem jutunk
örömhöz”. Vagyis egyre fásultabbak, céltalanok, alulmotiváltak, kiüresedettek lehetünk, ahogy azt már látjuk is magunk körül: beszélgetés vagy gondolkodás helyett mindenki a
telefonját bámulja.
Persze az internetezést nem lehet betiltani, de kontrollálni kellene, és szelektálni az információk között. Az internettel vagy drogokkal kiváltott dopaminhatást, örömérzetet
egyébként tökéletesen helyettesíthetnék a művészeti élmények, a katarzis által kiváltott hasonló hatással. (Botos Katalin ajánlása)
Művészetek, belső világ, információrobbanás.pdf
Csikvári F. András: A társadalmi láthatatlan kéz
Vernon L. Smith és Bart J. Wilson: A közgazdaság humanizálása c. könyvének ismertetése
A szerzők emlékeztetnek, hogy két “láthatatlan kéz” van, van egy társadalmi “láthatatlan kéz” is, amiről Smith még a főművének tekintett A nemzetek gazdagsága előtt 17 évvel írt Az erkölcsi érzelmek elmélete c. könyvében. Smith azt állítja, hogy bennünk, emberekben van egy velünk született hajlam arra, hogy együtt érezzünk másokkal, és hogy ez a hajlam vezet minket a helyes és igazságos cselekedetek felé. Ez a "láthatatlan kéz" gondoskodik róla, hogy az emberek erkölcsös módon viselkedjenek, még akkor is, ha nem tudatosan törekednek erre. (A történelem fintora: Adam Smith legtöbbünk szemében mégis az a teoretikus, aki a piaci erők játékában az önzést magasztosította fel.)
Csikvari F. András: A társadalmi láthatatlan kéz.pdf
Fellner Ákos: Az okosok még okosabbak lesznek, a buták még butábbak?
- avagy jól hangzó hazugságok a tudásalapú gazdaságról
Polányi Mihály és Paul Romer óta közkeletű úgy fogalmazni, hogy a tudásvagyon közvagyon, azaz mindenki szabadon részesedhet belőle. Csak tanulni és képezni kell magunkat, és a tudással rendelkező munkavállaló vagy vállalkozó majd az összgazdasági kibocsátást növeli és mindenki boldog lesz. Azonban, ha pontosabban utána nézünk a kérdésnek láthatjuk, hogy a tudás korántsem közvagyon. A tudás ugyanúgy monopolisztikus jószág, mint a pénztőke.
Fellner Ákos: Az okosok még okosabbak lesznek, a buták még butábbak.pdf
E számunk dala
Desmond Child, Carlsson Andreas Mikael:
Egy szabad országért
2024/2. szám, február 27.
Kiss Károly:
Ideológiai átfestés: Illiberális autokrácia helyett nemzeti konzervativizmus
Most, hogy közelednek az amerikai választások, és Trump győzelmi esélye nő, a Nyugat ideológusai rádöbbentek: mi lesz, ha győz? Akkor Amerikát, a legnagyobb nyugati demokráciát, a nyugati világ védőbástyáját is illiberális autokráciának kell majd nevezni? – Mint Orbán Magyarországát? Ezért elfogadják a jobboldal szóhasználatát – a nemzeti konzervativiznust. (Az én megítélésem szerint Amerika plutokrácia. Hiszen a képviselők a vállalkozások, tőkés érdekeltségek lefizetett kijárói. És mindez legális keretek között zajlik. „Of the people, by the people, for the people” – szegény Lincoln forog a sírjában.)
Kiss Károly: Ideológiai átfestés.pdf
a Magyar Nemzetben megjelent változat:
Nicsak, az Economsit komolyan veszi a nemzeti konzervatiivizmust.pdf
Botos Kata: Egy évértékelés margójára
Miniszterelnökünk sok szempontból helytálló évértékelő beszédéből hiányoljuk, hogy nem foglalkozott a humán szférával. Ez nem sikertörténet, és a kormányt is terhelik mulasztások.
De nyomatékosítani kellene, hogy a humán szféra elhanyagolása elsősorban a múlt öröksége. Több tanulmányban is felhívtuk rá a figyelmet, hogy a „nem termelő”
ágazatok elhanyagolása a szocialista idők sajátos értékrendjéből ered, és ezeket a torzulásokat máig sem sikerült kiküszöbölni. A rendszerváltás idején nem
került sor egy nemzetközi adósságrendezésre, így tovább kellett cipelnünk a súlyos államadósságot. Az EU-ba történő belépés után pedig már a 3 százalékos
költségvetési deficit-korlát akadályozta meg a bérkiigazítást a humán szférában.
Nagyobb figyelmet kellene fordítani azoknak a hatásoknak az elhárítására is, melyeket a felmelegedés okoz a mezőgazdaságban (vízgazdálkodás, erdősítés).
Botos Kata: Egy évértékelés margójára.pdf
Segít, ha kihalunk? Ökolábnyom v. nemzeti túlélés
Simonyi Gyula és Tóth I. János vitája
(Háttérben-videó utánközlése)
Simonyi Gyula: Fel kell tennünk a kérdést: Igazán szeretne egy gyermek az adott helyzetben, országban, körülmények között megszületni?
Nem egy nemzet érdekeit, nem a globális túlnépesedés és környezeti terhelés szempontjait, hanem a jövendő gyermek érdekeit kell
elsődlegesnek tekintenünk. Minden egyes nap kb. 100 ezer olyan gyermek születik, akit a szülei nem akartak. A megoldás: a nőkre kell
bíznunk, hogy mennyi gyermeket akarnak szülni.
Tóth I. János: Van egy vékony sáv, ahol a környezetvédelmi és társadalmi szempontok összeegyeztethetők. Vannak olyan országok, melyek
a „természetes demográfiai növekedés”, és vannak olyanok, melyek a „természetes demográfiai csökkenés” állapotában vannak. A határvonal
a 2,1-es születési ráta. Ez két alapvetően eltérő helyzet, születés-korlátozásról vagy támogatásról, családpolitikáról csak ezt figyelembe
véve beszélhetünk…. A környezetvédelmi fenntarthatóságot még ne romboljuk le, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot viszont meg kell
őriznünk. Nem az önkéntes kihalás, hanem a természettel való együttélés a megoldás.
Háttérben:
Segít, ha kihalunk?.pdf
EZ MÁR AZ ESZKIMÓ SZÍN?
Gazdag László morgolódásai (esszé)
A Nyugatról: Hova tűnt a Roosevelt, Churchill, Adeauer, de Gaulle, Kennedy, Erhard, Wilson, Brandt, Schmidt, Kekkonen, Palme, Mitterand, Thatcher, Reagan, Kohl által fémjelzett "nagy generáció"? Hol vannak ma bárhol is őhozzájuk fogható államférfiak- és asszonyok? Egyáltalán: hol vannak ma államférfiak- és asszonyok? Ha most sorolnám a mai neveket, elborzadnék! Miféle selejt politikai nemzedék ez a mai? De egész szellemi holdudvaruk is hasonló kaliberű!
Magyarországról: Nyomát sem látom a brainigényes, kreativitásvezérelte, humántőke-alapú, belső erőforrásokra támaszkodó, a késő Kádár rendszer kétségtelen gazdasági eredményeit (pl.: agrárium, élelmiszergazdasági vertikum!) továbbfejlesztő haladásnak. Nyomát sem látom a modern, XXI. századi ökoszociális piacgazdaságnak, a mindenkire kiterjedő anyagi és egzisztenciális biztonságnak, helyette felépült a késő Kádár rendszer ereményeit felszámoló vadkapitalista oligarcharendszer. Ez lenne a "polgári Magyarország"?
Gazdag László: Ez már
az Eszkimó szín?.pdf
Korszakos eredmények a rák kezelésében (ismertetés – Der Spiegel, 2024/6. szám)
A Spiegel idei február 3-i számának ez a fő témája, három tanulmány is tárgyalja. Üzenetük: a rák túlélhető. Korábban a diagnózis felért egy halálos ítélettel, de olyan jelentős előrelépés történt e betegségek kezelésében, melynek eredményeképpen a betegek fele már életben marad, és arányuk emelkedik. Az okok egyre jobban feltárhatók, és a kezelés egyénre szabottá válik.
Kiss Károly: Korszakos eredmények
a rák kezelésében.pdf
Kiss Károly: Hogyan alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát?
(Vajon megvalósíthatók-e Daron Acemoglu elképzelései a liberális demokráciákban?)
A mesterséges intelligencia az üzleti hasznosítása során elsősorban nem az eredeti célt, az emberek munkájának megkönnyítését szolgálja, hanem egyes munkakörök automatizálását, s így végül a MI a magasan kvalifikált munkaerő eszközévé válik. Ehhez a Szilícium Völgyben egy sajátos emberképet kreáltak: az ember megbízhatatlan, hibákat vét – a tökéletes géppel szemben (néhány zsenit kivéve). Így lett az emberi munkát segítő gép koncepciójából azt ellenőrző, felügyelő, irányító mesterséges intelligencia – amely idővel helyettesíteni fogja a tökéletlen embert.
Acemoglu azt javasolja, hogy szigorúbban kell szabályozni Google & Co., a „techbárók” tevékenységét.. De hogyan lehet annak érvényt szerezni egy liberális piacgazdaságban, amikor a fejlesztési irányokat nem központi elképzelések, hanem a cégek decentralizált profitérdeke szabja meg? Kínát hozza fel példaképnek, ahol a kormány képes befolyásolni, hogy az információtechnológiai fejlesztések iránya ne sértsen társadalmi érdekeket. Látnunk kell azonban, hogy ez csak a kínai gazdasági-politikai rendszer keretei között valósítható meg.
Kiss Károly: Hogyan alkalmazzuk a
mesterséges intelligenciát?.pdf
Berkes András: Tivadar és én
Csontváry gyermekkoromtól tanítóm és prédikátorom, akkor amikor még nem tudtam, hogy festeni és tanítani akarok. Olyan ez, mint a MÍTOSZ, mely átsugárzik az értelmen, a gondolkodó tudatával keresi, kutatja a kapcsolatot. Aztán valahogy, véletlenül, vagy pont azért találkozik vele. Amikor a képet megfestettem, Csontváry önarcképe valahol eldugva lapult, egy képeslapról vettem át, évtizedekkel később láttam kiállítva, rosszul restaurálva. Szelle-misége korábban megjelent, mint képei, évekig Pécsre jártam, hogy ott csodálhassam öket.
Kiss Károly: Mit kíván az AfD?
(a jobboldali német ellenzéki párt választási programja)
(publicisztika)
Hát ez az a program, ami halálos veszélyt jelent a német demokráciára, ami miatt évek óta az AfD betiltását követelik, most pedig százezreket mozgósítanak, hogy tüntessenek ellene. Véleményem szerint itt-ott a józan észre veszélyes, de ez a többi német pártról – beleértve a kormánypártokat és az ellenzéki CDU-t – ugyanúgy elmondható.
Kiss Károly: Mit kíván az AfD?.pdf
Magyar Nemzet:
A német AfD nem veszélyessebb, mint a többiek
A Z generáció fő hírforrása a TikTok
A hivatalos hírcsatornákon és újságokban érkező híreket felváltják azoknak a közösségi platformokon megjelenő egyéni interpretációi. Különösen a fiatalok fogékonyak arra, hogy a tárgyilagosan és szenvtelenül tálalt információk és hírek helyett azok egyéni, többnyire humorosan tálalt változatát „fogyasszák”.
Kiss Károly jegyzete: A Z generáció fő hírforrrása.pdf
Lendületben a nyugati világgazdaság
A SAP500, az amerikai tőzsdéken jegyzett 500 nagyvállalat részvényeinek súlyozott indexe az orosz-ukrán háború kitörése után leesett,
de most még az azt megelőző csúcsot is túlszárnyalja. A Dow Jones ipari index szintén rekordot ért el a minap, nem különben a tech cégek
részvényeivel kereskedő NASDAQ. A Meta (Facebook), a Microsoft és az Nvidia (chipeket gyártó világcég) részvényeinek ára az egekben szárnyal.
Japánban a Nikkei 225 tőzsdeindex is rekordot ért el.
Ezzel szemben a kínai tőzsdéken és Hongkongban a részvényárfolyamok visszaestek. (Azt rebesgetik, hogy a kínai kormány esetleg
részvényfelvásárlásokba kezd, hogy stabilizálja az árfolyamokat.) (The Economist January 27th 2024)
Gazdasági világbajnok: Görögország
2023-ban a világ legjobban teljesítő gazdaságai Görögország, Dél-Korea és az USA voltak az infláció, a GDP növekedése, a foglalkoztatottság és a részvényárak alakulása alapján.
2023-ban majdnem mindenki globális recesszióra számított, mivel a központi bankok emelték a kamatlábakat, hogy csillapítsák az inflációt. De nem ez történt. A GDP globális növekedése 3% lett. A munkahelyeket megőrizték, az infláció pedig elkezdett mérséklődni. A részvények értéke 20 százalékkal emelkedett. (The Economist December 23rd 2023, Ladder of divine ascent)
Podmaniczky László: Tényleg mérhető a boldogság?
Magyarország 2012-ben a 96. helyen állt az országok boldogság-sorrendjében. 2023-ban viszont óriásit léptünk előre, az 51.-ek lettünk – miközben az átlag szinte semmit sem változott. Ha így haladunk, tíz év múlva akár az első tízben is lehetünk, hogy aztán ismét mi legyünk a „legvidámabb barakk”...
A boldogság világnapja március 20-án lesz. A mostani téli időkben mi mással is zárhatnám írásomat, mint Petőfi soraival:
„Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.”
(Petőfi Sándor: Téli világ)
Podmaniczky László: Tényleg mérhető a boldogság?.pdf
Kiss Károly: Idős férfiarc (kései nekrológ)
(karcolat)
A Rubicon idei januári száma Kádár időskori képével jelent meg. Ez ihlette e rövid írást, melyet csak hozzám hasonló véneknek ajánlok, valamint azoknak, akik megélték a Kádár-kort. (Comments are welcome!)
Kiss Károly: Idős férfi arca.pdf
Kard Aladár: A fénykép negatívja.pdf
Fabó László: Bosszúk sorozata.pdf
Botos Katalin: Áldozat a nemzetért.pdf
Botos Katalin: Rendszerváltástól rendszerváltásig.pdf
Botos Katalin: A humán szektorok bérviszonyai
Lemaradásuk okai, következményei, és a kívánatos kormányszerkezet
A humán szféra elhanyagolása az előző rendszerből származó örökségünk, melyet az elmúlt harminc év alatt sem tudtunk felszámolni. Az oktatás és az egészségügy miniszteri/minisztériumi szintű képviselete a kormányban nem csupán formális kérdés; fontos tényezője lenne az elmaradás felszámolásának.
Hiányolom, hogy nincs egy olyan agytröszt, egy gazdasági jellegű minisztérium, amely megfelelően, stratégiai jelleggel összehangolná a kormányzati munkát. (kép: a korábbi Gazdasági Minisztérium épülete)
Felelevenítem javaslatunkat a nyugdíjrendszer reformjára, mely hosszú távon direkt kapcsolatot teremtene a gyermekvállalás és az idős kor biztonsága között. Nyugdíjjavaslatunk összekapcsolja a három nagy rendszert: a nyugdij, az oktatás és az egészségügy rendszerét. Hiszen egészséges és képzett fiatal generációt akkor várhatunk a munkaerő-piacra, ha a két utóbbi területet nem hanyagoljuk el, sőt kiemelten fejlesztjük.
Botos Katalin: A humán szektor és a kívánatos
kormányzati szerkezet.pdf
E számunk dala
Farkasházi Réka: Valahol egy lány (Illés Lajos - Bródy János)
Valahol egy lány
TANULMÁNY
Botos Kata - Kiss Károly:
Gazdaság- és társadalom-politikánk konstruktív elemzése
A Fidesz-kormány 2010 óta folytatott sikeres gazdaságpolitikája inflációs robbanásba torkollott. Ennek nem annyira az orosz-ukrán háború az oka, hanem az, hogy hosszú időn át kedvező volt a nemzetközi "kamatkörnyezetet", és azt a kormány jól kihasználta, de az a háború és több más tényező hatására megváltozott. Az infláció legfontosabb, bár nem kizárólagos magyarázó tényezője a devizahiány. A gazdaságpolitikát most át kell szabni, az új feltételekhez kell igazítani.
Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf
Hozzászólások:
Szentes Tamás: Futólagos megjegyzések a konstruktív kormánykritikához.pdf
Kiss Károly: Válasz Szentes Tamás észrevételeire.pdf
Botos Katalin: Sorközi megjegyzések Szentes Tamásnak.pdf