2023/1. szám, jan. 27.
Globális katasztrófa felé tartunk
Nouriel Roubini könyve a „megafenyegetésekről”
Nouriel Roubini amerikai közgazdászprofesszort a szakma Dr. Vészmadárként [Dr. Doom] ismeri; azért, mert a 2008-ban kirobbant amerikai jelzáloghitel-válságot már 2006-ban megjósolta. (Ő magát Dr. Realistának nevezi.) A vele készült interjúnak a Spiegel „A harmadik világháború már elkezdődött” címet adta. A Financial Times recenzora pedig könyve kapcsán „katasztrófák áradatáról” írt.
Kiss Károly ismertetése: 
Rohanunk a totális katasztrófa felé
Podmaniczky László – ChatGPT:
Mi a baj a nagy digitális szolgáltatókkal?
2022 rossz év volt a befektetők számára; a technológiai cégek tőkéje is leértékelődött és alkalmazottaik tömeges elbocsátására került sor. Elemzésemben az Open AI ChatGPT-jét is megkérdeztem: „ő” hogy látja, Mi a baj a nagy digitális szolgáltatókkal?
Podmaniczky László: 
A nagy digitális szolgáltatók problémái.pdf
Kiss Károly: Befektetők gondjai
Szidjuk a mindennapi inflációt, de közben azon is törjük a fejünket, hogy mi legyen a megtakarításainkkal, mibe fektessük a megspórolt pénzünket. Ez most a világgazdaság egyik legnagyobb gondja; ami ugyanúgy érinti a sok milliárd dollárt kezelő befektetési alapokat, mint a szerény, csak néhány millió forinttal rendelkező magyar kisnyugdíjasokat.
2022-ben a befektetők a második világ-háború utáni időszak legnagyobb veszteségét szenvedték el, mert vége lett a 2010-es évekre jellemző alacsony infláció és alacsony kamatok korszakának. Az infláció és a stagfláció elemzése mellett a befektetések vizsgálata
a világgazdaság egy újabb dimenzióját tárja fel.
Kiss Károly: Befektetők gondjai.pdf
Botos Katalin:
Nobel díjas közgazdák 2022-ben (Bankok a gazdaságban)
2022-ben Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond, és Philip H. Dybvig kapták megosztva a közgazdasági Nobel díjat a bankoknak a gazdaságban betöltött szerepe tárgyában. A Bizottság a kitüntetetteknek a 2008-2011-es nagy pénzügyi válsággal kapcsolatos kutatásait ismerte el – elméleti munkájukat Bernanke akkori, Fed-elnökként folytatott gyakorlati tevékenysége is kiegészítette. (Bernanke munkásságának további fontos része, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági válságról megállapította, hogy a bank- és pénzügyi rendszer nem csak elszenvedője, de előidézője is volt a válságnak.) A díjazottak kutatásaiból világossá vált, hogy elsősorban a nem-banki hitelközvetítők voltak a válság fő kiváltói és a jegybanki likviditás szinte korlátlan rendelkezésre bocsátása volt a megoldás. Az így a gazdaságba pumpált pénz azonban elsősorban ezen nem-banki pénzközvetítők kimentésére szolgált. Szűk szektor-érdeket szolgált, s nem igazán a közjót; nem a reálgazdaság szükségleteinek kielégítését. Ennek elemzését hiányolom a Nobel-díj Bizottságnak a 2022-es közgazdasági Nobel díjasok munkásságát értékelő tanulmányából.
Botos Katalin: Nobel díjas közgazdák 2022-ben.pdf
Szentes Tamás: Végveszélyben
Szentes Tamás a világgazdaság elismert tudósa. 18 oldalas értekezésében együtt tárgyalja korunk globális kríziseit, rámutat azok összefüggéseire. Különös figyelmet fordít a migrációra (a „kibocsátó” országok szemszögéből nézve azt), a világgazdasági válságokra és a tudományok diszciplináris korlátoltságára. Legnagyobb terjedelemben az orosz-ukrán háborút elemzi; kiemeli a nyugat-európai politikusok szűklátókörűségét és Amerika e konfliktusban játszott kulcsszerepét. Különösen érdekes, amit az Oroszország elszigetelésére irányuló törek-vésekről és a kritikátlan rendszerkritikákról mond. (Kiss Károly)
Szentes Tamás: Végveszélyben.pdf
Richard Heinberg: Can Civilization Survive?
Képesek vagyunk-e a poszt-karbon jövőbe való átmenetre?
A világ jelenlegi törekvése, hogy elmozduljon a fosszilis tüzelőanyagokra való ráutaltságtól – lesz a legnagyobb, legdrágább és legbonyolultabb műszaki változás, amellyel az emberiség valaha is próbálkozott. Ha nem sikerül, az az ipari civilizáció végét jelentheti. A sikerhez óriási befektetésekre és erőfeszítésekre, valamint közös áldozatokra lesz szükség. Ez a következtetése azoknak a kulcsfontosságú, közelmúltbeli tanulmányoknak, amelyek megpróbálják modellezni a globális energiaátmenetet. A szerző az oregoni Post Carbon Institute-ban készült tanulmányok következtetéseit összegzi. (Vida Gábor olvasmány-ajánlata)
Richard Heinberg: Can Civilization Survive?
E hatalmas témának több elágazása van. Az egyik a rendszerdinamika körébe tartozik: az új energia elsősorban villanyáram jellegű (főként napelemek és szélturbinák termelik) és egy olyan világban kell alkalmazni, ami a szénhidrogének használatára rendezkedett be. Emellett meg kell oldani a tárolását is, mivel kinyerése nem folyamatos és nem tetszés szerinti. Véget nem érő számítások folynak az energetikai beruházások megtérüléséről – ez az EROI-mutatók (Energy Return on Investment) kérdése; a témával 13. számunkban már foglalkoztunk – lásd Héjjas István tanulmányát. Az átmenet költségét – 30 évre számítva – globálisan 275 trillió dollárra becsülik. Kontinentális európai felfogásban ez 275 billió, azaz 275 ezer milliárd dollár. (Összevetésként: a globális GDP az elmúlt évben 104 ezer milliárd dollár volt. Amerikáé 2021-ben 23 ezer md, Kínáé 18 ezer md; a miénk 185 md.) De a legfontosabb kérdés, hogy mi veszi rá, mi kényszeríti az egyes országokat e globális változások megtételére. Ez a nemzetközi klímagyezmények, a karbonsemlegesség és a „net zéró” témája, melyekkel folyamatosan foglalkozunk – lásd Éghajlat és környezeti válság oldalunkat. A tanulmány azzal is számol, hogy az átmenetnek jelentős többlet-energia igényei is lesznek és átmenetileg nő majd a széndioxid-kibocsátás. (Kiss Károly)
Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs
A BRICs-országok törekvése a nemzetközi kereskedelem dollártalanítására
A dollártól, mint nemzetközi valutától való leválás kísérlete lenne a BRICs országok által kreált közös valuta bevezetése, amely a résztvevő országok valutakosarán alapulna. (Eddig swap-egyezményekkel kerülték ki a dollárt a nemzetközi elszámolásokban.) A világ népességének 41%-át kitevő BRICs országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) mellett mások, afrikai, arab és más országok is jelezték lehetséges csatlakozásukat. A petrodollárhoz hasonló-an ez a kosárvaluta is elsősorban a 7 ezer md dollárnyi olajpiaci forgalomra vonatkozhatna, de másra is kiterjedhet. – A dollár nemzetközi valuta szerepe az USA számára a világgazdasági és politikai hatalmat biztosítja. Ettől szeretne a Kína-vezette országcsoport szabadulni, különösen az ukrán válság utáni szankciók hatására. Az eladósodott fejlődő országok számára a dollárkamatok emelése katasztrofális hatású. – Ezt mi is megtapasztaltuk, máig megszenvedjük. (Botos Katalin)
Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs
Merkel az orosz-ukrán háborúról:
2008 Bukarest = 1938 München?
Angela Merkel a NATO 2008-as bukaresti tanácskozására, melyen elodázták Ukrajna felvételét, úgy tekint mint az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Anglia, Franciaország és Olaszország hozzájárult Csehszlovákia szétdarabolásához, és ezzel időt nyertek, hogy felkészüljenek a Hitlerrel való összecsapásra. (Azaz 2008-ban az oroszok Ukrajna elleni támadását késleltették, hogy az ukránok időt nyerjenek a háborúra való felkészüléshez.) – Vajon megállja-e a helyét ez a nagyívű történelmi összevetés?
Kiss Károly: Merkel az orosz-ukrán háborúról.pdf
Beliczay Erzsébet kifogásolja, hogy a főváros idegenforgalmi körzeteiben a külföldi tömeggyártás giccseit árulják, az igényes hazai kézműves termékek helyett. Összeveti a cukor, méz és melasz tápértékét. Ismerteti azokat az elképzeléseket, melyek a biodiverzitás megőrzése érdekében csökkentenék a mezőgazdaság földterületét. Az idegen nyelvtudás mellett most a szakmunkások esetét felhozva érvel. És újabb megvilágításba helyezi az autizmust.
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink.pdf