Magyar gazdaság
(reálfolyamatok és gazdaságpolitika)
Botos Katalin: Ne forgassuk fel az adórendszert!
(Magyar Nemzet 2025 szept. 13.)
Ha egy politikai kampányötlet szerint többen kerülnének a magasabb adósávba, az ilyen tervezet nem támogatandó. A forgalmiadó-emelés hoz a költségvetésbe többletet, különösen, ha kisebb jövedelmű rétegeknél a jövedelemadózás következtében több pénz marad. Ez politikailag pozitív, hiszen a kecske és a káposzta dilemma jól oldódik meg. A lakosság jobban él, többet fogyaszt, a költségvetésbe meg több elosztható forgalmiadó-bevétel kerül.
Magyar Nemzet:: 
Ne forgassuk fel az adórendszert
A hazai beruházások csökkenése
2021 óta a beruházások folyamatosan csökkennek. 2023-ban az állami beruházások még megpróbálták ellensúlyozni a
magántőke kiesését, de 2024 óta alatta maradnak a vállalkozások befektetéseinek. Az EU-tól kevesebb pénz érkezik,
a „kifektetések”, az itteni külföldi cégek más országba történő befektetései, továbbáa nagy ázsiai befektetők, a kínai CATL
és BYD és a délkoreai SK On pedig csökkentették tervezett beruházásaikat.
(Hvg, 2025 aug. 28. Farkas Zoltán: Zuhanórajt)
Füstbement tervek
(Hvg 2025. júl. 31.)
2023-ban és 24-ben a GDP növekedése messze elmaradt a tervezettől és felte-hetőleg az idén is ez lesz a helyzet.Ha a lassulást szerkezetváltás, vagy kör-nyezetbarát gazdaságpolitika okozza, azt nem kifogásolhatjuk. De sajnos, nem ez a helyzet... Az Economist a Csehországra és Szlovákiára is jellemző lassulást a közepes fejlettségi szintbe történő beragadással magyarázza. (KK)
lásd erről: Kiss Károly: 
Beragadtunk a közepes fejlettségi szintbe?.pdf
Régiós szupergazdagok
(Hvg 2025. aug. 7, Parászka Boróka - Szabó Yvette)
A tíz leggazdagabb ember vagyonának összegét tekintve átlagosak vagyunk - különösen a cseh gazdagokat tekintve. A politikai kapcsolatokkal rendelkező szupergazdagok aránya viszont nálunk a legnagyobb (bár erre egzakt mérés nehezen képzelhető el). Az sem jó hír, hogy "a technológiai ágazatok aránya a tíz leggazdagabb személy portfóliójában nálunk alacsony. (KK)
A kormány teljesíti az egyik amerikai elvárást: jöhet a kis moduláris nukleáris technológia
(Kurucinfo – utánközlés)
Megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka. Az európai szárazföldi energiaellátás veszélybe került, és Magyarország számára a kis moduláris nukleáris atomerőművek építése jelenti a legjobb megoldást - bár energiaszakértők körében némi kétkedés tapasztalható. (Héjjas István)
Kurucinfo 2025 aug. 4: Kis moduláris nukláris technológia
Kiss Károly: Beragadtunk volna a közepes fejlettségi szintbe?
Az utóbbi időkben nem sok jót hallani a magyar gazdaságról. E folyóiratban is több olyan diagramot közöltünk, melyek a lecsúszásunkat szemléltetik. Úgy tűnik, hogy mára végképp elolvadt az az előnyünk, melyet a Kádár-korban szereztünk a többi volt szocialista országgal szemben. Az Economist úgy értékeli, hogy a lassulás Csehországra és Szlovákiára is jellemző, és ezt a közepes fejlettségi szintből való kitörés nehézségével magyarázza.
(The Economist July 12th 2025, The Visegrad Four)
Mindhárom V4-ország iparában kulcs-szerepet játszik a német autógyártás. A kitöréshez innovatív, magas műszaki fejlesztési szintű vállalatokra lenne szükség és a jelenlegi, a GDP 1-2 százalékát kitevő K+F fejlesztéseknél jóval nagyobb ráfordításokra.
Kiss Károly: Beragadtunk a közepes fejlettségi szintbe?.pdf
Botos Katalin: Itt a kánikula!
(A szárazság kapcsán szembesülünk elhibázott agrárpolitikánk következményeivel)
Az agráriumból 30 év alatt csaknem fél millió munkavállaló távozott. Nyugdíjba mentek, munkanélküliek lettek, vagy lassan a szolgáltatási
szektor felszívta őket. De, aki otthon maradt, vidéken, az is abbahagyta a vesződést a kiskerti termeléssel. Minden kapható a nagy multi
élelmiszerláncokban, amelyek gombamód szaporodtak... A krumpli 80 %-ban import! Nem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket olyan termékekből,
amelyek hungarikumoknak számítanak!
Az EU mag-országainak soha nem volt szívügye a csatlakozók profitábilis agrártermelésének lehetővé tétele. Nem akartak a maguk számára
konkurenciát. A keleti piacok viszont, fizetésképtelenség miatt, csaknem megszűntek... Annak is szerepe volt az agrárium visszaesésében, hogy
a kárpótlással megvalósuló földprivatizáció apró területeket hozott létre, a korábban kialakított nagygazdaságokból. Látszik, hogy milyen komplex
feladat egy hatékony, az agráriumnak és a vidék gazdaságának megfelelő gazdaságpolitika kidolgozása!
Botos Katalin: Itt a kánikula.pdf
Ö. Kovács József – Schlett András:
"A föld nem tud futni" – Rendszerváltás vidéken
(könyvismertetés, gazdaságtörténet)
E sokszerzős tanulmánykötetet a RETÖRKI és a NEB adta ki 2023-ban. Megismerhetjük belőle a vidék helyzetének háború utáni változását, fokozatos leromlását az agrárpolitika nézőpontján keresztül. Különösen érdekes számunkra a rendszerváltozás mezőgazdasági politikájának elemzése.
A mellékelt videón Botos Katalin beszélget Schlett Andrással, a kötet egyik szerkesztőjével a csongrádi könyvtárban.
Botos Katalin – Schlett András: Rendszerváltás vidéken
Lecsúszás: a szocializmus mintaországából sereghajtó
A Hvg ábrája szerint (2025. jún. 5.) a kelet-európai EU-tagországok egy főre jutó, vásárlóerőparitáson számolt GDP-jét tekintve változatlanul Csehország áll az első helyen és Litvánia, Észtország, Lengyelország és Románia követik a sorban. Magyarország – Horvátország után – a 7. a tizes listán, utána már csak Szlovákia, Lettország és Bulgária következik. Vajon hogyan lettünk a szocializmus mintaországából sereghajtók? Van-e ebben szerepe az Orbán-korszaknak? Rövid elemzés.
Kiss Károly: Mintaországból sereghajtók.pdf
Kaszás Gábor:
Kijött az „akkumulátorbiblia” – így nem lesz szemétdomb Magyarország
(Index, 2025. június 4, utánközlés)
Az akkumulátoripar a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatává vált, a GDP 5,5 százalékát adja, ami a jövőben 10–11 százalékra is
emelkedhet. 2023-ra már az európai akkumulátorpiac negyedét adta a magyar kapacitás. Az EU új akkumulátorrendelete jelentős változásokat
hozott, új újrahasznosítási arányokat és követelményeket ír elő. Az iparág kulcskérdése az, hogy miként kezeljük a gyártásból származó és
a felhasználás során keletkező hulladékokat. A Magyar Akkumulátor Szövetség Újrahasznosítás Munkacsoportja által készített tanulmány átfogó
képet nyújt minderről.
2030 után előreláthatólag hat akkumulátorcella-gyár fog aktívan működni hazánkban. Ez várhatóan új hulladéktípusok megjelenését is
jelenti, amelyek kezelésére a jelenlegi hulladékkezelő rendszer nincs teljesen felkészülve.
Három hulladéktípus, köztük a különböző leselejtezett akkumulátorok és NMP-bázisú vizes hulladékok esetében a hazai kezelőkapacitás már
2023-ban is megközelítette határait. A 2030 utáni időszakra készített előrejelzések alapján ezekben a kategóriákban jelentős kapacitásbővítés
válik szükségessé. Erre egyszerre jelenthet megoldást a jelenlegi egyetlen, működési engedéllyel rendelkező hulladékkezelő kapacitásának
fejlesztése, vagy a cellagyártók figyelmének felhívása arra, hogy a gyártási hulladék kezeléséhez – hazai feldolgozói kapacitás hiányában –
külföldi feldolgozó kapacitását szükséges igénybe venniük.
A tanulmány egyik célja cáfolni az akkumulátoripart ért környezetvédelmi vádakat. Megmutatja, hogy az akkumulátoripar nem változtatja
szemétdombbá Magyarországot. (Verrasztó Zoltán)
Kaszás Gábor: Akku-biblia
Botos Katalin:
Kényszerpályán – a rendszerváltozás előzményei
(A közelmúlt gazdaságtörténete - múltról a jövőért)
Sokan és sokat írtak már a magyar rendszerváltoztató folyamatokról, évekről, úgy vélem mégis kevesen értik, hogy pontosan miben rejlettek a
meghatározó jelentőségű gazdasági problémák. Széleskörű azóta is a csalódás: a rendszerváltás nem azt hozta, amit vártunk… De ma sem világos sokak
számára, hogy milyen kényszerpályán voltunk 1990-ben. Bár tudni vélik, mégsem igazán értik, milyen szerepe volt a külkereskedelemnek, a pénzügyeknek,
legfőképpen a külföldi eladósodásnak a rendszerváltozáshoz vezető folyamatokban. Népszerű könyvek, tényfeltárások ugyan megjelentek a közelmúltban a
könyvpiacon, de a gazdasági problémák nagyságrendjére mégsincs elegendő magyarázat.
A rendszerváltáskor az öröklött terhek valóban rendkívül nyomasztóak voltak. Az összeomló szocialista gazdálkodás belülről, a Szovjetunió megroppanása
és szétesése kívülről, további nehézségeket zúdított ránk. Azt tapasztaltuk, hogy Nyugaton nem értik (talán nem is akarták érteni) Kelet-Európa nehézségeit,
amelyeket valójában Jalta és az évtizedeken át gyakorolt szocialista gazdaságvezetés okozott. A volt szocialista országok mindegyike hasonló helyzetben volt,
de mi egyenesen megbénultunk az eladósodás miatt.
Botos Katalin: A rendszerváltás előzményei.pdf
Mellár Tamás: Befelé a zsákutcába (Hvg 2025 márc. 20, ajánlás)
„Immáron második évben helyben járunk, a 2024-es GDP leragadt a 2022-es szinten. … Tavaly a fogyasztói cikkek árindexe mindössze 3,7 százalék volt. Az állóeszköz-felhalmozásban sem tételezhetünk fel komoly áremelkedést, hiszen ott a kereslet radikálisan csökkent. A magyarázat a 7,4 százalékos GDP-deflátorra [a nominális GDP-t a reálszintre redukáló mutatóra] a közösségi fogyasztás jelentős áremelkedése.”„A GDP termelési oldalán csak a szolgáltatások növekedtek 2,1 százalékkal, a termelő szektoroknál csökkenést látunk: a mezőgazdaságnál 10,4 százalék, az iparnál 3, az építőiparban pedig 0,6 százalékosat.”
A német gazdasági bajok visszavetik a magyar gazdaságot
A német gazdaság már második éve hanyatlik. Az erőltetett zöldítés, az atomerőművek bezárása és az orosz-ukrán háború megdrágították az energiát. Kína félelmetesen gyors előretörése az autóiparban, és mindenekelőtt az ev-k gyártásában meggyengítette a német autógyárak kínai pozícióit. De a hazai autógyártás is válságban van: elbocsátások, bezárások követik egymást (Volkswagen). Más német termékek is elvesztik kínai piacukat – a kínaiak saját termékei kiszorítják azokat. A költségvetési korlátok akadályozzák a német infrastruktúra fejlesztését. Mindezt tetőzi a politikai válság. A német gazdasághoz, és különösen az autóiparhoz erősen kötődő magyar gazdaságra mindez súlyos következményekkel jár. (KK)
A részletekről az Index elemzését ajánljuk:
Index, gazdaság
Podmaniczky László:
Kell-e támogatni a mezőgazdaságot?
Az agrártámogatások témája azért került napirendre, mert 2024 szeptemberében az EU egy bizottsági elnöki tanácsadójának vezetésével készült szakértői anyag az
agrártámogatási rendszer átalakítását javasolta. Nevezetesen: a fő támogatási mód, a minden feltétel nélkül nyújtott földalapú támogatás megszüntetését: „a gazdálkodók
gazdasági életképessége alapján a KAP-nak sokkal célzottabban kell jövedelemtámogatást nyújtania bizonyos aktív gazdálkodók számára.”
Írásomban az EU Közös Agrárpolitikájának a működését igyekszem bemutatni azzal a céllal, hogy segítsek a témában kevésbé járatos olvasónak álláspontja kialakításában.
Bizakodva várom, hogy az új biztos a kérésnek eleget tudjon tenni és anyaga – EP jóváhagyást követően – valóban elindítsa azt a régóta várt változást, aminek eredményeként
a támogatások a jelenleginél jobban megfelelnek majd a „közpénzeket közcélokért” elvnek. Remélhetőleg a – sajnos bizonyosan várható – tiltakozások sem fogják visszafogni e
törekvést.
Podmaniczky László: Kell-e támogatni a mezőgazdaságot?.pdf
Csikvári F. András: Micsoda? Már Románia is?
(Vélemény, 2024-11-05; utánközlés)
Az utóbbi időkben gyakran jelenik meg híradás arról, hogy Románia megelőzött minket a gazdasági fejlettségben. Csikvári F. András utánajárt a statisztikáknak – és valóban, 2010 óta a román GDP gyorsabban növekszik. De ami perdöntő: ma már az egy főre jutó értéke is magasabb, mint a miénk… Pedig a magyar gazdaságpolitikai és reform-hagyományok minket jobb eredményekre jogosítanának fel…. Hacsak nem az áll a bámulatos román eredmények mögött, hogy eddig 6,5 millió polgára hagyta el az országot, és az ő hazautalásaik – évi 6,5 md euró – a GDP 2 százalékát teszik ki… (KK)
Csikvári F. András: Már Románia is?
RENDSZERHIBÁK VAGY MULASZTÁSOK?
Vita a kormány politikájáról
Farkas Beáta: Rendszerhiba – a NER gyengülésének okai és ami utána jön
(Válasz, 2024. 11. 07. - utánközlés)
Mindaz, amit a kormány szemére vethetünk rendszerhiba, egy populista, szélsőjobb rendszer lényegéből következik, s csak a rendszer leváltásával küszöbölhető ki. Anélkül a folyamat a demokrácia fel-számolásába fog torkollni.
Farkas Beáta: Rendszerhiba és ami utána jön
Kiss Károly: Rendszerhiba és elfáradás? – Vagy következetes elvi politika?
(válasz Farkas Beáta cikkére)
Szerintem az Orbán-kormány történelmi érdemeket szerez a magyarság, a magyar nemzet sikeres fennmaradásában. A valóban kritizálható ügyek (az alacsony peda-gógusbérek, a környezetvédelem
elhanya-golása, a közbeszerzések átláthatatlansága, a nepotizmus, a helyenként túlzott cent-ralizáció) nem a rendszer lényegéből fakadnak, kijavíthatók. És eltörpülnek amellett,
hogy a kormány megmenti az országot a hagyományos identitások leépítésétől, az LMBTQ őrületétől meg a migrációtól. A helyes kormánypolitika bizonyítéka, hogy Amerika már megelégelte az identitásokat
felszámoló politikákat és a tömeges migrációt, és Nyugat-Európában is ilyen fordulat várható.
Szerintem van járható út a globalista balliberális őrület és háborúpártiság és a szélsőjobb diktatúrák között. Ez a magyar út.
Kiss Károly: Rendszerhiba vagy következetes elvi politika?.pdf
Bardócz Zsuzsa: Élelmünk az életünk
Podmaniczky László hozzászólása a Magyarok XI. Világkongresszusán, 2024. VIII. 15-én a professzor asszony által tartott előadáshoz
Vajon el tudná-e látni élelemmel a világ népességét a hagyományos, kisüzemi mezőgazdaság? És valóban mindenki egyetért azzal, hogy „az iparilag előállított,
nagyüzemi élelmiszerek nyilvánvalóan ártanak az egészségnek”? Ha ez így van, akkor 2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek miért csak 1,6 százaléka állt
ökológiai művelés alatt, és az EU átlagában sem több, mint 10 % (nálunk kb. 6 % és 2027-re szeretnénk elérni a 10 %-ot).
Bardócz Zsuzsa írása tanulságos egészen addig, amíg a tudós „bőrében” marad. Ez igaz a szermaradvány-koktélokról vagy a húspótlási alternatívákról (műhús, rovarhús,
sejttenyésztett hús) szóló, az élelmiszer-analitika szakterületén leírt mondataira. Amikor azonban kilép innen és megpróbálja a felvetett problémák okait is megtalálni,
nos, akkor már egy egészen más szerepet játszik, a konteó-hívők leegyszerűsítő megközelítését hívja segítségül. Bár, voltaképpen ez is tanulságos, sosem gondoltam volna,
hogy egyszer „első kézből” lesz lehetőségem ezzel találkozni.
Podmaniczky László: Élelmünk az életünk.pdf
Bardócz Zsuzsa előadása: Bardócz 1-4
Botos Katalin – Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika
„A reálbérek három évtizede” címmel tart a Magyar Közgazdasági Társaság internetes konferenciát. Hozzászólásunkban azonban többről, és hosszabb időszakról van szó. Mondanivalónk a bérek és a politika kapcsolatát vizsgálja, gyakorlatilag 60 évre visszamenőleg. A súlypont kétségtelenül a rendszerváltás után eltelt időszakon van, de nem lehet igazán érteni mondanivalónkat az időben mélyebb visszatekintés nélkül.
Botos Katalin - Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika.pdf
Sajnos, az utóbbi években elakadt a felzárkózásunk
(Hvg 2024 ápr. 4.)
Lentner Csaba:
2024 nem a gazdasági növekedés, hanem a pénzügyi egyensúly helyreállításának éve lesz
(interjújának rövid ismertetése)
Lentner Csaba az utóbbi hetekben erősen bírálta a kormány (pontosabban a kormány Nagy Márton által alakított) gazdaságpolitikáját. Arra a riporteri kérdésre,
hogy nem azért kritizálja-e most Nagy Mártont, amiért annak idején Matolcsynak szobrot akart állítani, azt válaszolta, hogy a 2010-es években más volt a nemzetközi
pénzügyi helyzet, a nagy nyugati központi bankok a gazdasági növekedést stimulálták.
Ezen a ponton Lentner Csaba megállapítása megegyezik azzal a nézettel, amelyet a Botos Katalinnal tavaly októberben írt, „Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív bírálata” c. tanulmányunkban megfogalmaztunk. Nevezetesen: A kormány expanzív gazdaságpolitikáját a kedvező nemzetközi kamatkörnyezet tette lehetővé. Ez azonban nagy valószínűséggel meg fog változni. És a magas nemzetközi kamatok igen megdrágítják majd annak a gazdaságpolitikának az árát, amely a növekedést súlyos költségvetési deficit árán éri el.
Kiss Károly: Interjú Lentner Csabával.pdf
24.hu: Lentner Csaba Nagy Mártonról
Botos Kata - Kiss Károly: Konstruktív kormánykritika
Botos Katalin: Elvesztett illúziók... Rendszerváltás, vagy rendszerváltozás?
Botos Kata a nemzetközi pénzügyek elismert szakértőjeként, banki tapasztalattal is rendelkező kutatóként csöppent az Antall-kormányba az MDF 1990-es választási győzelme után. Nemrég megjelent életrajzi kötetében olyan részletességgel ismerhetjük meg az első demokratikus kormány előtt álló gazdasági feladatokat, dilemmákat, hogy az még az akkori idők tanúinak is sok újdonsággal szolgál. (Én magam annak idején a szocialista gazdaságok kutatója voltam, a rendszerváltások gazdaságtanával különösen elmélyülten foglalkoztam, de mégis, csak most, 30 évvel később, az ő könyve nyomán világosodtam meg. – A kötetet az idei 6. számunkban ismertettük: https://utodaink-jovoje.hu/2023-6szam.php ) Képes összeállítása a rendszerváltás előtti időket, majd a kormányban töltött éveit eleveníti fel. (Kiss Károly)
Botos Kata: Elvesztett illúziók.pdf
TANULMÁNY
Botos Kata - Kiss Károly:
Elmentünk a falig? - Gazdaság- és társadalom-politikánk konstruktív elemzése
A Fidesz-kormány 2010 óta folytatott sikeres gazdaságpolitikája inflációs robbanásba torkollott. Ennek nem annyira az orosz-ukrán háború az oka, hanem az, hogy hosszú időn át kedvező volt a nemzetközi "kamatkörnyezetet", és azt a kormány jól kihasználta, de az a háború és több más tényező hatására megváltozott. Az infláció legfontosabb, bár nem kizárólagos magyarázó tényezője a devizahiány. A gazdaságpolitikát most át kell szabni, az új feltételekhez kell igazítani.
Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf
Hozzászólások:
Szentes Tamás: Futólagos megjegyzések a konstruktív kormánykritikához.pdf
Kiss Károly: Válasz Szentes Tamás észrevételeire.pdf
Botos Katalin: Sorközi megjegyzések Szentes Tamásnak.pdf
VITA GAZDASÁGPOLITIKÁNKRÓL
Botos Katalin: Szubszidiaritás az egyházi tanításban
A katolikus egyház tanításai között fontos szerepe van a szubszidiaritásnak. Ezzel XVI. Benedek pápa Caritas et Veritate c. enciklikája (2009) fog-lalkozik a legáthatóbban. A szubszidiaritás elvének a kis helyi közösségektől a globális nagyvállalatokig és a világgazdaságig minden szinten van érvényes mondanivalója. Érdekes párhuzamok fedezhetők fel Raghuram Rajan neves indiai közgazdász nézetei és a pápai enciklika között.
Botos Katalin: Szubszidiaritás az egyházi tanításban.pdf
Éljen a fogyasztás!
(Nagy Márton miniszter úr előadása a Ludovikán)
Nagy Márton miniszter úr lendületes, optimista, minden kétséget kizáró – már-már fanatikus – beszédet tartott, az előző évet kisiklásnak, az ideit a helyreállítás évének nevezte. Nem hagyott kétséget afelől, hogy az eddigi gazdaságpolitika jó, azt kell követni. A hangsúlyt a növekedésre és a fogyasztásra kell helyezni.
Kiss Károly: Nagy Márton koncepciója.pdf
Botos Kata: Az igazság körei
(Vita a kormány és az MNB között a 2023. szeptemberi Közgazdász Vándorgyűlésen)
Az európa-rekorder hazai inflációt nem az orosz-ukrán háború következtében felszökött magas energiaárak okozzák, és az nem is értelmezhető csupán túlkeresletként, bár az is fontos szerepet játszik benne. Megértésének kulcsa a devizahiány: a költségvetés, a fizetési mérleg, a devizamérleg és az árfolyam bonyolult összefüggése.
Botos Kata: Az igazság körei.pdf
Csikvári F. András: Energiapolitikánkról - röviden
Energiapolitikánk jó úton halad. Az oroszokkal 2024-ben lejáró szerződést feltehetőleg sikerül megújítani. Az olajszankciók a MOL-nak és a költségvetésnek kedveztek. Földgázimportunkat némileg sikerült diverzifikálni. Paks II-re mindenképpen szükség van, de az építkezés nagyon elhúzódik. Helyes döntés a két gázerőmű megépítése a biztonságos villanyáram-ellátás érdekében.
Csikvári F. András: Energiapolitikánkról - röviden.pdf
Podmaniczky László: Mezőgazdaság – élelmiszeripar – agroökológia
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar problémáit tekintve általában azt lehet mondani, hogy nem kellene (vagy csak nagyon körültekintően) beavatkozni a piaci folyamatokba. Ugyanis a mezőgazdaság összes problémájának megoldása – szerintem – alapvetően a piactól várható és nem a kormánytól. Az élelmiszerárakba való adminisztratív beavatkozás sem segíti elő szerintem az infláció csökkentését.
Podmaniczky László: Mezőgazdaság - élelmiszeripar - agroökológia.pdf
Botos Kata: Miben van igaza Fellner Ákosnak – és miben nincs?
(Fellner Ákos írását lásd előző számunkban)
Fellner Ákos a hibás unortodox gazdaságpolitikának tudja be az infláció felpörgését mely jelentős pénzkiáramlással jár a mai napig. – Az igaz, hogy a lakosság hitel terhére fogyaszt, de ez része egy világjelenségnek. Nem igaz ugyanis, hogy az unortodoxiát Matolcsy találta fel.
Botos Kata: Miben van igaza és miben nincs Fellner Ákosnak?.pdf
Botos Kata: A hazai iparpolitikáról
(Miben van igaza, és miben nincs Bod Péter Ákosnak? – lásd előző számunkban megjelent írását)
Iparpolitkánk gyökerei a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza, amikor a magyar ipar és mezőgazdaság jelentős részben a szovjet igények kielégítésére termelt. Az 1973-as és 1979-es olajárrobbanásokra adott rossz válaszok máig éreztetik hatásukat, de akkor azok ideológiai kényszer alatt születtek. A rendszer összeomlásához vezető eladósodás és a szocializmus értékrendje is máig érezteti a hatását, pl. abban, hogy a humán szférára – így a pedagógusok béremelésére – nincs elég forrás.
Mindenki tisztában van azzal, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő külföldi működőtőke becsábítása lenne kívánatos, de az ehhez szükséges feltételek többnyire hiányzanak.
Botos Kata: Miben van igaza és miben nincs BPÁ-nak.pdf
Csikvári F. András: Iparpolitika – ma
(utánközlés: Újnépszabadság 2023 szept 12.)
A szerző iparpolitikánkat a 2016-ban elfogadott Irinyi-tervhez viszonyítva vizsgálja. „Megszűntek a nagy magyar iparvállalatok, a Ganzok, a Láng, az Ikarusz és most már a Tungsram is. Helyettük vannak nagy multik leányvállalatai illetve sok kkv. Úgy hozta a sors, hogy Magyarországnak most már nemcsak nyersanyaga nincs, saját ipari nagyvállalata is alig maradt. Van viszont Audi, Knorr-Bremse, Bosh, Mercedes például. Nekem a mai magyar ipar sokkal erősebbnek és rugalmasabbnak tűnik, mint akár a húsz évvel ezelőtti.”
Ennek ellenére következtetése nem túl kedvező. „Mint minden tervnél, az Irinyi tervvel kapcsolatosan is elmondható, hogy ahogy az idő halad, újra meg újra át kell írni, mert azt az élet maga kiköveteli. Van egy cinikusnak tartott mondás, hogy a terv azért van, hogy tudjuk mihez képest tértünk el. De azért van ebben a mondásban sok igazság is. Gyorsan kell reagálni a változásokra, de átgondoltan. Nem így, ahogy ez ma folyik.” Kifogásai elsősorban a betelepülő külföldi vállalatok – de a hazaiak is – támogatásának átláthatatlanságával kapcsolatosak.
Csikvári F. András: Iparpolitika - ma
Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika bukása – Avagy miért mese a háborús infláció Magyarországon?
A makrogazdasági mutatók idősoros vizsgálatával bemutattuk, hogy a kormányzat híres unortodox gazdaságpolitikája elhibázott volt, és ez a gazdaságpolitika okozta a 2022 őszén elszabadult iszonyatos erejű, az Európai Unió országai között is példátlan méretű inflációt. Az unortodoxia elhibázott gazdaságpolitikája elsődlegesen a keresleti oldal túlpörgetésén alapult, melyet a kínálati oldal felzárkózása nem tudott megfelelő ütemben követni. Az ország gazdasága továbbra is tranzitzóna jellegű, a hazai cégek innovációs fejlesztései nem megfelelő trendeket mutatnak. A kormány ahelyett, hogy tévedését beismerné, az orosz-ukrán háborúra fogta az infláció elszabadulását, ami láthattuk, hogy nem felel meg a valóságnak.
Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika kudarca.pdf
Ajánló:
Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár, a következmény borzasztó lesz
(Jelen – politikai-gazdasági hetilap)
Bod Péter Ákos az akkumulátorgyártó beruházásokat tévútnak tartja. Csak egyetérteni lehet vele, hogy a kutatás- és technológia-igényes, információtechnológián alapuló külföldi beruházások lennének a kívánatos megoldások Magyarország számára. De vajon megvannak-e ehhez a megfelelő feltételeink? Ne felejtsük el, hogy a külföldi beruházásokért éles nemzetközi verseny folyik, még az ilyen „nemkívánatosokért” is, mint az akkumulátorgyárak. Ugyanakkor – tekintettel az autóipar átalakulására – ezek a beruházások kedvező helyzetbe hozzák Magyarországot. (KK)
Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár
Kiss Károly: Reindusztrializáció 4.0
Az Irinyi-tervről 2017-ben írt értékelésem: A magyar kormányt élesen bírálják az ipart előtérbe állító gazdaságpolitikája miatt. Nincs igazuk. A reindusztrializáció nemzetközi trend. Ez az ipar már nem az az ipar. A modern gazdaságnak szüksége van a tudásalapú, versenyképes feldolgozóiparra:
Kiss Károly: Arccal az ipar felé
Ajánló:
Farkas Zoltán: Majd ha fagy. Elértéktelenedő keresetek, kétarcú infláció, csalóka átlagok (Hvg, 2023. aug. 31.)
A keresetek vásárlóereje tavaly augusztus óta csökken. De ha az idei évet 17 százalék körüli árszínvonal-emelkedéssel megússza a kormámy, és az őszi hónapokra még tartalékol valamennyi béremelést, akkor elképzelhető, hogy a keresetek vásárlóereje az év egészében a recesszió ellenére sem csökken.
Ajánló:
Farkas Zoltán: Csúszások és csúsztatások (Hvg 2023. okt. 12.)
A tavalyi 6,2 százalékos költségvetési hiányt a költségvetési törvény szerint az idén 3,5 százalékra kellett volna csökkenteni. Ezt a hiánycélt azonban a kormány először 3,9, majd 5,2 százalékra emelte. Az állam a többletkiadásai nagy részét magas kamatozású állampapírok eladásával fedezi, ezzel saját későbbi terheit növelve. Az idén 1.170 md forinttal nő a költségvetés kamatkiadása, ebből 560 milliárdot az infláció mértékét követő lakossági állampapírokra fizetnek ki. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter újabb kamatcsökkentést sürget, saját hatáskörben indított olcsó hitelprogramokkal, a bankokra kényszerített betéti és hitelezési kamatplafonokkal tompítja a jegybanki szigort. Orbán Viktor a fiskális alkoholizmus csapdájába esett.
Botos Kata: Fiskális politikánk A magyar fiskális politika sokkal nagyobb mértékben támaszkodik bevételeiben a forgalmi adókra, mint a legtöbb országban. Ezzel szemben a jövedelemadók terén a legalacsonyabbak között vagyunk,
a társasági adó a 2010-es évek óta folyamatosan csökkent. A magas forgalmi adók viszont nyomják felfelé az árszintet, s mivel a fogyasztáshoz kötődnek, így a fogyasztás visszaesése fokozottan növeli
a deficitet. Ez az adószerkezet „békeidőben”, gyors gazdasági növekedés mellett kedvező, de válságos helyzetben fokozottan hátrányos. Botos Kata: Botos Kata: Agrárgazdaságunk főbb jellemzői A magyar agrárpolitikát sok kritika éri, hogy a birtokszerkezet nem követi a nyugat-európai mintát, ahol a kis gazdaságok a jellemzőek. De termelési szerkezetünkben a gabona- és hústermelésnek
van a legnagyobb szerepe, és e téren (lásd az amerikai mezőgazdaságot) nagyfokú a koncentráció. Az agrárpolitika hangsúlyos feladata lenne, hogy a mezőgazdaságban (is) ösztönözze az intenzívebb,
nagyobb hozzáadott értéket előállító termelést. A múlt (az erőszaksos tsz-esítés emléke) akadályozza azoknak a struktúráknak a kialakítását (felvásárlás, értékesítési szövetkezetek), melyek az ez
irányba haladást szolgálnák, de az agrárpolitikának erőfeszítéseket kellene tennie.
Továbbá: mezőgazdaságunknak alkalmassá kellene válnia arra, hogy az EU olyan pályázati pénzeihez is hozzájusson, melyek a vízpótlást előtérbe helyező tájgazdálkodást szolgálják. Botos Kata: Botos József – Botos Katalin: Politikai ciklusok – statisztikai adatok (Világpolitika és Közgazdaságtan 2. évfolyam, 3. szám 2023, utánközlés) A politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja.
A rendszerváltozás előtti harminc évben a reálbér – az utolsó három év, 1987-89 kivételével – emelkedett. Amikor csökkenni kezdett, a rendszer megbukott. 1990 után nagy
életszínvonal-esés, reálbér-csökkenés következett be, különösen a második ciklustól. Ezt követően 2010-ig minden kormányt leszavaztak a választók, mert nem tudta elérni még
az 1990-es szintet sem. S amikor mégis sikerült megtartani a hatalmat, emelni a reálbéreket, ezt azon az áron tették, mint a Kádár-korszak kormányzata: az eladósodás terhére.
Amikor ennek 2009-ben megálljt parancsolt a nemzetközi pénzpiac, meg is bukott a kormány. 2010-től minden évben sikerült a reálbéreket országosan emelni. A humán ágazatok azonban
lemaradtak, miközben a versenyszférában nőtt a reálbér. Ezt a gazdaságélénkítő politika a GDP emelésével és az exporttöbbletekkel jól szolgálta. A nagyobb GDP-ből is a korábbinál
nagyobb lett a bérből élők által megkapott jövedelem-hányad. Elérte %-ban a rendszerváltás előtti utolsó év szintjét. A politika így többszörösen újrázni tudott. A humán tőke ágazatai
azonban lemaradtak ebben a folyamatban. Lemaradtak a nyugdíjasok is. Botos József - Botos Katalin:
Évértékelés Botos Katalin:
Kiss Károly:
(hvg 2022. dec. 15.)
A jelen infláció – aktuális és történelmi okok Napjainkban látványos infláció megy végbe. Hát igen, háború van, mely energiaválsággal párosul. De eszébe jut-e bárkinek is, hogy pl. a mai bérkövetelések részben még a világháborút, a kommunista átalakulást követő társadalmi- és bértorzulásokra vezethetők vissza, melyek még mindig nem lettek korrigálva? Botos Katalin tanulmánya "Közgazdászként roppant érdekes szembesülni azzal, hogy bár a politikai jobb- és baloldal mennyire gyűlölik egymást, ha gazdaságpolitikáról van szó, folyamatosan Keynes köpönyegébe bújnak vissza." Fellner Ákos a magyar gazdaság közeljövőjének esélyeit elemzi. Vitára ingerlő írásában mindent egy lapra tesz fel: jövőnk azon múlik, hogy bevezetjük-e az általános alapjövedelmet, avagy sem. Botos Katalin az általános alapjövedelemmel szemben azt javasolja, hogy helyette olyan, társadalmilag hasznos tevékenységeket kellene megfizetni, mint a nők családon belüli gyermeknevelése: Fiskális politikánk.pdf Mezőgazdasági politikánk főbb jellemzői.pdf
Politikai ciklusok és a gazdaság.pdf Év végéhez közeledve.pdf
A hazai inflációról.pdf
Infláció - háborús és történelmi okok.pdf
Fellner Ákos írása
Keynes_köpönyegében.pdf
fellner_cimkek_fogsagaban.pdf
botos_megjegyzesek_alapjov.pdf