Történelem
Gazdag László
1989: A magyar modernizációs törekvések kudarcai
Az 1989 utáni rendszerváltás gazdasági téren a korábbi modernizációs zsákutcák megismétlése. A történelem
során mindenfajta modernizáció alapja, kiinduló pontja a földosztás vot, és hogy a középosztály kezébe menjen
át a hatalom. Ahol ez végbement időben, ott volt dinamikus fejlődés, ahol nem, mint hazánkban, ott ez lelassult,
vontatottá, felemássá vált. Ez jellemezte egész Kelet-Európát 1945-ig. Utána a nehézipar fejlesztése elvonta
a többi perpektivikus ágazattól, de még a jólét emelésétől is a forrásokat.
1989 után szétvertük a sikeres kádári mezőgazdaságot és élelmiszergazdaságot. Gazdaságfejlesztésünk közép-
pontjában a beruházások állnak – ez zsákutca. A középosztály nem fejlődik az emberi tőkébe történő befektetések
elhanyagolása miatt. Megismételjük a szocializmus hibáit. Ez utóbbi azt is jelentette, hogy a humán tőkébe való
beruházás helyett a holt tőke beruházásokra helyezték a hangsúlyt. A végső fogyasztás az emberi tőke, a humán
vagyon újratermelésének színtere, nem holmi "elfogyasztása" a termelt javaknak! Ugyanis a munkabér, a végső
fogyasztás valójában nem a megtermelt javak szimpla fölélése, amin spórolni lehet, hanem beruházás az emberi tőkébe!
1990 után újabb történelmi zsákutcába kormányozta az ország szekerét egy arra teljességgel alkalmatlan vezető
osztály. Teljesen mindegy, hogy melyik oldalról beszélünk éppen! A választópolgár már kétségbeesetten keresi a
valós alternatívát, de általában hamarosan csalódik a többség, mert nincs ilyen alternatíva…
Gazdag László: 
Újabb zsákutca.pdf
Botos Katalin: Mégis, kinek az érdeke?
(visszatekintés a gazdasági rendszerváltásra)
Igaza volt sajnos, a Fórum népi szárnyának, amikor idézte: „mennek a tankok, jönnek a bankok”; de a gazdasági korlátokat tulajdonképpen ők sem értették... Nem értették azt, hogy az ország vagyonát már rég leterhelte az adósság... Már régen „itt voltak a bankok...” Vagyis, a pénzügyi világhatalom, nemcsak az után, hogy elmentek a tankok... Hogy nem elhatározás kérdése csupán, mit teszünk... Hiába, hogy Antallék látták, ezt a tagság nem látta. S valójában az ország egésze sem látta!De tévedésben voltunk, mikor azt hittük, hogy a szocialista tervgazdaság negyven esztendeje után, van még annyi vállalkozó szellem, amennyi a szabadjára engedett árak mellett, beindítja a vállalkozások motorját.
Mindez több párt mellett, demokráciában is lehetséges, akkor, ha van egy nemzeti minimum, amelyben – az ország érdekében – minden párt egyetért. És csak abban versengenek, hogy ki tudja jobban megvalósítani azt... Sajnos, ilyen, ma sincs hazánkban!
Botos Katalin:
Kinek az érdeke.pdf
Hősök napja (szösszenet)
Hivatalosságok megkoszorúzták a Hősök napján a két világháborús emléket városainkban. Egy 16000 fős városkában köznapi szereplő, városi polgár csak kettő volt jelen. Egy idős történelemtanárnő, és a város egy (dísz)polgára, akinek nagyapja az első, édesapja a második világháborúban veszett oda. Hogyan lehetne ez ünnepségeket vonzóvá tenni? (Botos Katalin)
Botos Katalin: Hősök napja.pdf
Botos Katalin: Karórák
Csak néhány napja, hogy dübörögtek a tankok a Vörös Téren, a Győzelem Napján.
Szörnyű győzelem volt 1945-ben...
Botos Katalin: Karórák.pdf
Kiss Károly:
A CSODÁLATOS VIKINGEK
(Egy kis történelem)
Számomra a vikingek/normanok mindig is rejtélyt jelentettek, máig csodálatom tárgyai: hogy ez a kis skandináv nép milyen jelentős szerepet játszott Európa történelmének formálásában. Az egyik történet: Anglia meghódítása és kulturális arculatának megszabása. De Oroszországot is a vikingek alapították meg. Ennek a normanokkal / vikingekkel foglalkozó kis áttekintésnek az apropója: a Spiegel 2025. április 12-i számában megjelent cikk, mely a Schleswigben (a német-dán határ mentén) folyó ásatásokról szól. Miről árulkodnak a hatalmas kiterjedésű, ezer évvel ezelőtti viking kikötő, Haithabu feltárása során előkerült, rendkívül gazdag leletek és sírok? Kik voltak, hogyan éltek a vikingek / varégok / normanok?
Kiss Károly: A csodálatos vikingek.pdf
Cs. Szabó Béla: Lehet, hogy igaza volt a Cilleiknek?
(Toll és Igazság, 2025 ápr. 24, ajánló)
A Hunyadi filmsorozat kapcsán felvetődik: vajon érdemes volt-e ötszáz évvel ezelőtt a középkori magyar királyságnak hatalmas áldozatokat hoznia, hogy megvédje Európát a törököktől? Nem inkább Cilleire kellett volna hallgatni, aki azt javasolta, hogy át kell engedni őket? Mai szemmel nézve pedig: Nyugat-Európa úgyis eliszlámosodik és a hála legcsekélyebb jelét sem mutatja, amiért most újból igyekszünk megvédeni egy újabb beáramlástól… (Detréné L. Kamilla)
Cs. Szabó Béla: 
Igaza volt a Cilleiknek?
Kiss Károly:
Tartozik – követel: Hát mégsem embernek való dolog a gyilkolás?
(A poszttraumás stressz áldozatai az amerikai veteránok körében)
Egy korábbi írásunkban állatviselkedési példákból kiindulva arra a következtetésre jutottunk, hogy végtelenül igazságtalan és inkorrekt dolog egyes
embereket az „állati” jelzővel illetni – mármint az állatokra nézve. (Sárkányfogvetemény, 2025/2. szám)
Ötven évvel ezelőtt fejeződött be a vietnami háború, melyben kb. 58 ezer amerikai katona halt meg. Azóta pedig több, mint 22 ezer veterán követett
el öngyilkosságot. A poszttraumás stressz következtében átlagosan minden órában öngyilkos lesz egy amerikai veterán. Ez évi közel kilencezer halálesetet
jelent. (De ez utóbbi számban már benne vannak a más háborúkban részt vett veteránok is.) Az amerikaiak által megölt emberek tömege nagyságrendekkel nagyobb
(kb. 7 millió), de úgy látszik, hogy az élet egyensúlyra törekszik, és ha lassan is, de a tartozik oldalon lévő szám is emelkedik…
Kiss Károly: Tartozik - követel.pdf
Botos Katalin:
Két mondat a privatizációról
(visszaemlékezés a rendszerváltás gazdaságpolitikai vitáira)
A szerző a rendszerváltás kormányának államtitkára, majd minisztere volt, a történelmi idők tanúja és aktív formálója. Előző elemzésében a külső eladósodás gondjait mutatta be. (Lásd 8. számunkban: Kényszerpályán – a rendszerváltozás előzményei.) A jelenlegi a privatizációról szól: az infrastruktúra privatizálásáról és a mezőgazdaság átalakításáról, a közösségi formák felszámolásáról. Az olvasó – beleértve a szakavatottakat is – nem csak a rendszerváltás idején folyó, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen, izgalmas gazdasági vitákat ismerheti meg. A tanulságok a mai időknek is szólnak; az élelmiszertermelés- és kereskedelem ilyen mértékű külföldi kézbe adása rontja a külső fizetési mérlegünket és hátráltatja az egészséges vidékfejlesztést. (KK)
Botos Katalin: Két privatizáció.pdf
Kiss Károly:
A CSODÁLATOS VIKINGEK
(Egy kis történelem)
Számomra a vikingek/normanok mindig is rejtélyt jelentettek, máig csodálatom tárgyai: hogy ez a kis skandináv nép milyen jelentős szerepet játszott Európa történelmének formálásában. Az egyik történet: Anglia meghódítása és kulturális arculatának megszabása. De Oroszországot is a vikingek alapították meg. Ennek a normanokkal / vikingekkel foglalkozó kis áttekintésnek az apropója: a Spiegel 2025. április 12-i számában megjelent cikk, mely a Schleswigben (a német-dán határ mentén) folyó ásatásokról szól. Miről árulkodnak a hatalmas kiterjedésű, ezer évvel ezelőtti viking kikötő, Haithabu feltárása során előkerült, rendkívül gazdag leletek és sírok? Kik voltak, hogyan éltek a vikingek / varégok / normanok?
Kiss Károly: A csodálatos vikingek.pdf
Botos Katalin:
Kényszerpályán – a rendszerváltozás előzményei
(A közelmúlt gazdaságtörténete - múltról a jövőért)
Sokan és sokat írtak már a magyar rendszerváltoztató folyamatokról, évekről, úgy vélem mégis kevesen értik, hogy pontosan miben rejlettek a
meghatározó jelentőségű gazdasági problémák. Széleskörű azóta is a csalódás: a rendszerváltás nem azt hozta, amit vártunk… De ma sem világos sokak
számára, hogy milyen kényszerpályán voltunk 1990-ben. Bár tudni vélik, mégsem igazán értik, milyen szerepe volt a külkereskedelemnek, a pénzügyeknek,
legfőképpen a külföldi eladósodásnak a rendszerváltozáshoz vezető folyamatokban. Népszerű könyvek, tényfeltárások ugyan megjelentek a közelmúltban a
könyvpiacon, de a gazdasági problémák nagyságrendjére mégsincs elegendő magyarázat.
A rendszerváltáskor az öröklött terhek valóban rendkívül nyomasztóak voltak. Az összeomló szocialista gazdálkodás belülről, a Szovjetunió megroppanása
és szétesése kívülről, további nehézségeket zúdított ránk. Azt tapasztaltuk, hogy Nyugaton nem értik (talán nem is akarták érteni) Kelet-Európa nehézségeit,
amelyeket valójában Jalta és az évtizedeken át gyakorolt szocialista gazdaságvezetés okozott. A volt szocialista országok mindegyike hasonló helyzetben volt,
de mi egyenesen megbénultunk az eladósodás miatt.
Botos Katalin: A rendszerváltás előzményei.pdf
1944 a szégyen éve
Bartal Csaba úrnak,a Múlt-Kor főszerkesztőjének
Tisztelt Főszerkesztő Úr, legújabb – 2024 őszi – , a szégyenletes 1944-es évre emlékező számuk bevezetőjében Ön ezt írja: „Félmillió honfitársunkról mondtunk le részben tétlen szemlélőként, részben aktív közreműködőként”. Ez – véleményem szerint – egy felelőtlen mondat.
Kiss Károly: Bartal Csaba részére.pdf
Én Horthyt és a korszakot így értékelem: Horthy-portré. Megjegyzések Horthy emkékirataihoz