2026/3. szám, március 2.

 

 

Csikvári F. András:

Miért kell iskolába járni 2026-ban – és miért fog kelleni 2050-ben is?

(Vélemény, 2026-02-23, utánközlés)

Az iskola legitimitása megrendült. Nem azért, mert felesleges lenne, hanem mert rossz dolgokkal indokoljuk vagy egyszerűen azért, mert nem a szükséges dolgokat tanítja. Őszintén fel kell tennünk a kérdést: mire való az iskola most?
Amit adhat – és amit nehéz máshol pótolni –, az egy védett gyakorlótér. Egy mesterséges közeg, ahol idegenekkel kell együtt lenni, szabályokhoz alkalmazkodni, igazságtalanságot elviselni, kudarcot átélni – anélkül, hogy ezek végzetesek lennének. Mindehhez kell valami, amit sokszor magától értetődőnek veszünk: alaptudás. Alapműveltség nélkül kiszolgáltatottabbak lennénk. De talán a legfontosabb, amit az iskola adhat – ha jól működik, és ha nem romboljuk le otthon –, az a kritikai gondolkodás és tanulási önbizalom.

Csikvári F. Adrás: Miért kell iskolába járni?

 

 

Héjjas István: Az ország energetikai zsarolhatósága

Héjjas István azt javasolja, hogy az USÁ-hoz hasonlóan lépjünk ki a nemzetközi klímavédelmi egyezményből, és hasznosítsuk nagyobb mértékben hazai energia-forrásainkat, elsősorban a szenet. (Ezt ugyanis a széndioxid kibocsátás növekedése miatt – a klímavédelmi kötelezettségekre tekintettel – nem tehetjük.) Ezzel megszüntethető az ország zsarolhatósága.

Héjjas István: Energiabiztonság

 

 

Kiss Károly: „Dolgozó szegények”
(a hazai cigányság sikeres emancipációjának kigúnyolása)

A Fidesz-kormány mesterien kialakított szociális és gazdaságpolitikája eredményeként a hazai cigányság döntő része munkából él. Ez történelmi lehetőséget nyújt számukra a teljes emancipációhoz. Igaz, képzettségük alacsony-abb az átlagnál, és ennél fogva a jövedelmük is. De már nem segélyekből, gyesből és alkalmi munkákból élnek. Nagyfokú korlátoltság és cinizmus kell ahhoz, hogy ezt valaki (a Hvg szemleírója) ne az illető népcsoport társadalmi-gazdasági stabilizálódásának lássa, hanem úgy értékelje, hogy dologtalan szegényekből most „dolgozó szegények” lettek.

Kiss Károly: "Dolgozó szegények"
a MN-ben megjelent változat: Dolgozó szegények

 

 

Botos Katalin: Steve Jobs regényes élete

Steve Jobs a ’70-es és ’80-as évek személyi számítógépet kifejlesztő korszakának az egyik úttörője volt; az Apple egyik megalapítója. A személyi számítógép-ipar, amely mára annyira része lett a modern életmódnak, az ő vágyából épült fel, hogy a tömegek számára készítsen számítógépeket. Nemcsak az üzletembereknek és a szakembereknek történő értékesítésre összpontosított, mint ahogy a legtöbb számítógépes cég tette az 1980-as évekig.
Jobs átalakította az animációs filmiparágat is. Az iPod kifejlesztése teljesen megváltoztatta a zenefogyasztás módját. Az iPhone még forradalmibb volt, bevezetve az okostelefonok új korszakát, melyeket az emberek ma már sokféle célra használnak. A Jobs által bemutatott iPad egyfajta köztes eszközzé vált az okostelefon és a számítógép között. Úgy vélte, az általa feltalált eszközök forradalmi jelentőségűek a jövő szempontjából. Igaza volt!
Hamarosan több tízmilliárd dollár értékű árut és szolgáltatást fognak értékesíteni az interneten. A világ legkisebb vállalata is akkora lehet a weben, mint a világ legnagyobb vállalata. Ha 10 év múlva visszakintünk, a web lesz a meghatározó technológia... A web egy teljesen új ajtót fog megnyitni ebben az iparágban...

Botos Katalin: "Steve Jobs regényes élete"


 

Négy nagy bejelentésre készül a kormány, ami az életünk minden területére kihat
Index 2026.02.25. - utánközlés
Önvezető autók Budapest utcáin, mesterséges intelligencia a szakképzésben, diagnosztikai rendszerek a mentőautókban és robotok a műtőkben – Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos szerint Magyarország belépett az AI alkalmazásának új szakaszába.
Index - Palkovics-interjú: A MI alkalmazása Magyarországon

The Economist February 7th 2026:

Elon Musk azt tervezi, hogy az XAI adatközpontját a SpaceX-szel fellövi az űrbe, mert a földi energiaforrások képtelenek lesznek kielégíteni az adatközpontok energiaigényét. [Ugyanis az űrben nincs szükség hűtésre, melynek energiaigénye földi körülmények között az összes energiafelhasználás kb. 40 százalékát teszi ki.] A szolgáltatás a Starlink segítségével jut majd el a felhasználókhoz.

Az Alphabet (korábban Google) azt tervezi, hogy az idén 185 md dollárt (!) fektet be a MI és a felhőszolgáltatások fejlesztésébe. (2025-ben erre 96 milliárdot költött, a magyar éves GDP nem éri el a 240 milliárdot.)

Téboly! Moltbook. Facebook-ot hoztak létre a MI-ágensek (Chatbot-ok) számára! Alig néhány nappal később már 1,5 millió fiókot (registered accounts) jegyeztek be! Becslések szerint ezek közül csak 17 ezer az autonóm ágens, azaz 1,5 millió mínusz 17 ezer homo sapiens kíváncsi rá, hogy miről beszélgetnek a chatbotok. (Korábban tudósítottunk arról, hogy az egyik amerikai egyetemen kutatócsoportot hoztak létre chatbotok részvételével, egy konkrét kutatási feladatot – egy bizonyos gyógyszer előállítását – bíztak rájuk, és azt sikeresen végrehajtották.)

The Economist February 21st 2026:

Megalakult a brit AISI (AI Security Institute). Ez az első jelentősebb kormányszervezet, melynek célja a MI lehetőségeinek és hatásainak a jobb megértése. Vezetője egy startup befektető, a kormány 100 millió fonttal támogatta az intézményt. Az intézmény profilja a MI-biztonság, és nem a MI fejlesztése.

A Deep Mind, a Google londoni fiókja egy olyan tanulmányt tett közzé a Nature-ben, mely gyökeres változást hoz a DNS megértésében.

Dario Amodei, az Anthoropic főnöke esszéjében figyelmeztette az emberriséget, hogy ideje lenne ráébredni, micsoda veszélyeket rejt magában a MI. Ugyanekkor a vállalat MI-biztonsági vezetője elhagyta a céget azzal, hogy nem vesz részt ebben az emberiséget fenyegető tevékenységben.

(Kiss Károly)

 

Kard Aladár:
Túlélésem alkalmából követtem el ezt a kósza publikációt
GONDOLATOK A KÓRHÁZBÓL.
KISKÖZÖSSÉGEK – CHAMBERLAIN SZINDRÓMA

Ezt az írást idős szerzőnk kórházi kezelésből történt felépülése alkalmából és az eltérő nézetek iránti tolerancia jegyében adjuk közre. Oroszország féktelen terjeszkedésének bizonyítására ő ezt az érvet hozza fel: Dél-Oszétia, Abházia, Transznisztria, Krim, Donbasz. Én ezzel a NATO terjeszkedését állítom szembe, a számtalan ígéret ellenére: a 10 volt kelet-európai szocialista ország felvétele – a három volt balti szovjet köztársaság felvétele – Finnország és Svédország csatlakozása – az oroszbarát ukrán kormány megbuktatása bevallottan amerikai támogatással – Ukrajna felbiztatása, hogy lépjen be a NATO-ba. (Kiss Károly)

Kard Aladár Gondolatok a kórházból

 

 

Kiss Károly: Az áprilisi választások tétje

A Hvg február 12-i száma tételesen felsorolja a Tisza választási programjának főbb pontjait. Ezek szerint megtartják a családtámogatási rendszert, megőrzik a rezsicsökkentést, a 13. és 14. havi nyugdíjat, sőt… Az egészségügyre évente 500 milliárddal többet költenek, emelik a tanárok bérét, csökkentik az adókat. Mindennek a fedezetéről nem sok szó esik; hazahozzák az uniós támogatásokat és vagyonadót vezetnek be.
Tételezzük fel, hogy ezek az ígéretek megalapozottak. Mivel a programban még az is szerepel, hogy „zéró tolerancia az illegális bevándorlással szemben”, a kormány és az ellenzék választási programjának fő eltérései az ukrajnai háborúra és Ukrajna EU-s tagságára szűkülnek. És mivel a Tisza programjában az is olvasható, hogy „nem küldenek katonát az orosz-ukrán háborúba”. a két legjelentősebb eltérés: vajon részt vesz-e Magyarország Ukrajna pénzügyi támogatásában, és hozzájárul-e az EU-tagságához. E két tételnek azonban akkora a súlya, hogy ha a Tisza hatalomra kerül és ezekre igent mond, választási ígéretei betarthatatlanok lesznek,

Hvg 2026 febr. 12. a Tisza tisza_választási_programja:

 

 

Stoffán György: Kampány és évértékelők …

(Nemzeti Napló, 2026. január 18. – utánközlés)

Ma, ebben a választási kampányban minden buktató, minden rossz és magyarellenes tulajdonság kicsúcsosodott. Gyűlölet és irigység, hazudozás és hamis ígéretek, vádaskodások és rágalmak… Az évszázados terv valóra válhat, mert a nemzeti méltóság szertefoszlott, a hit elgyengült és megszűnni látszik, mert a közös nevező, a szeretet és az egymás iránti megbecsülés, őseink bizalma megrendült. Pártok és pártvezérek hülyítik a nemzetet saját jólétük érdekében, miközben talán a választások eredménye már ott lapul egy páncélszekrényben. (Verrasztó Zoltán olvasmány-ajánlata)

Stoffán György: Kampány és évértékelők

 

 

Rab Irén:

Az egymás után bezáró német vállalatok Magyarországra helyezik át a termelésük nagy részét

(Ungarnreal 260. szám – utánközés)

Berliner Zeitung: Az egymás után bezáró német vállalatok Magyarországra helyezik át a termelésük nagy részét, mert a jól képzett munkavállalók, a színvonalas egyetemek, az alacsony adók, olcsó energia és a kormány gazdaságpolitikája vonzóvá teszi az országot. A cikkben tételesen elolvasható, mely cégek mekkora tőkével hány munkahelyet teremtenek Magyarországon.. Áprilisban ezt is mérlegelni kellene, mert van mit veszíteni!

Berliner Zeitung: Exodus deutscher Unternehmen nach Ungarn

 

 

 

Fenntarthatóság és demográfia – vita egy kényes egyensúlyról

a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának konferenciája, 2026. jan. 19.

A vita során három alapvető véleménykülönbség rajzolódott ki.
Elsőként, álláspontom szerint a környezeti fenntarthatóság mellett a demográfiai fenntarthatóságot is figyelembe kell venni: a tartós népességcsökkenés és az elöregedés demográfiai szempontból fenntarthatatlan folyamat.
Másodszor, olyan jelentős különbségek vannak az egyes régiók között, hogy súlyos hiba kizárólag globális átlagokban gondolkodni. Egészen más fenntarthatósági problémái vannak Afrikának – ahol alacsony az ökológiai lábnyom, de magas a termékenység –, mint Európának, ahol ezzel szemben magas az ökológiai lábnyom és alacsony a termékenység.
Harmadszor, a cél minden térségben azonos: egy környezeti és demográfiai szempontból fenntartható állapot elérése. +Az odavezető út azonban régiónként eltérő, sőt demográfiai értelemben ellentétes. Afrikában a hangsúlyt a termékenység radikális csökkentésére és az alacsony környezetterhelés megőrzésére kell helyezni – például a fosszilis energiahordozókra épülő fejlődési pálya elkerülésével. Ezzel szemben a fejlett világban egyszerre szükséges az ökológiai lábnyom jelentős csökkentése és a gyermekvállalási hajlandóság növelése. (Tóth I. János)

MKT Demográfiai Szakosztály: Fenntarthatóság és demográfia
A kerekasztal-beszélgetésről Kaszás Gábor tudósított az Indexen: Zöld jörvő, üres bölcsők

 

 

Dr. Héjjas István:

A MEGISMERÉS ÚTJAI – Hit vagy tudomány?

Bioenergetic Kft. 2009, 165 old.

Az ősi szakrális szövegek tanulmányozásakor megdöbbenve vehetjük észre, hogy ezek a bölcsek talán tudhattak valamit a relativisztikus kvantumelméletről, az univerzum működéséről, a legmodernebb mélylélektani, biofizikai és genetikai ismeretekről.
De honnan tudhatták? Ezt a szerző sem tudja. Amiről a könyv szól, csupán néhány kiragadott példa olyan tudományos felfedezésekről és elméletekről, amelyekről valamit – és nem is keveset – az egykor élt bölcsek megsejthettek.A könyv nem törekszik teljességre. Ami itt olvasható, csupán a jéghegy csúcsa.

Héjjas István: A megismerés útjai

 

 

 

 

Kiss Károly: A közgazdaságtan jövője

A minap végigültem az MTA Jövőkutatási Bizottságának összejövetelét. Volt egy ígéretes cím: A közgazdaságtan jövője. De sajnos, az előadás a közgazdaságtan múltjáról és jelenéről szólt. Így ezen a felületen írok röviden arról, amit ott az előadó elmulasztott.

KK: A közgzdságtan előtt álló feladatok

 

Hódolat a hódoknak

Valahányszor hódokról olvastam, vagy filmet láttam róluk, mindig elcsodálkoztam: milyen mérnöki képességekkel vannak felruházva ezek az oktalan kis állatok. Fákat döntenek ki, gátakat építenek, patakokat duzzasztanak fel, hogy a saját igényeik szerint átalakítsák a környezetet.
Hát most a való életben is láttam: Gödön, az Ilka pataknál. A vize emelkedik, és kutyasétáltató szomszédaimtól tudtam meg, hogy azért, mert a hódok gátat építenek rajta.
(Kiss Károly)

 


Ez az ára: az elpusztított fiatal fák.

 

 

 

A patak egy fentebbi részén már nekikezdtek az Ilka 2-nek is

 

Íme a foguk nyoma