Újdonságok

2025/13. szám, szeptember 2.

(Életünk meghosszabbításának programja)
(Spiegel Buchverlag 2024 – Kiss Károly ismertetése)

Az elmúlt évtizedekben a MI-algoritmusokkal és szuper-kompjúterekkel felszerelt tudósoknak sikerült a legösszetettebb biológiai folyamat, az öregedés legfontosabb összetevőit megfejteniük. Rohamosan fény derül azokra a sejtekben és molekulákban lejátszódó folyamatokra, és a köztük lévő összefüggésekre, melyek részt vesznek az öregedésben. Egyes tudósok az elöregedett sejteket újraprogramozással akarják megfiatalítani, mások megelégszenek azzal, ha sikerül lelassítaniuk az öregedés folyamatát. A próbálkozások a klinikai kísérletektől a bio-hekkelésig terjednek. Az új udományág magába foglalja a biológiát, gerontológiát, neurológiát, onkológiát, táplálkozástudományt, sportmedicínát és egyebeket.
Sok múlik az életmódon is. A kutatók megismerik, hogy mi áll a böjt hátterében: hogyan hat az a molekuláris folyamatokra. Hogyan hozza mozgásba a sport a sejt energiaközpontját és hogyan hat a DNS-hibák kijavítására, és hogyan segít megtartani a szinapszisokat.
Manapság az aktív évek után még 10-15 évre lehet számítani idős korban. Ez nemsokára 20-30 évre tolódik ki. Ez új időskori életformák kialakítását igényli majd a szükséges társadalmi változásokkal együtt.

A könyv tíz fejezete:
I. Betegség-e az öregség? (Hogyan fejtik meg a biológia egyik legnagyobb titkát)
II. Állítsd meg az órát! (Hogyan mérhető a biológiai kor és hogyan lehet visszafordítani?)
III. A rák leküzdése (A legnagyobb reménység)
IV. Gének, sejtek és a szuperkorúak (Egyes százévesek miért vannak még mindig a topon?)
V. Agyunk egészsége (Miért hosszabbítják meg az életet a jóbarátságok és az Alzheimer többé miért nem legyőzhetetlen)
VI. Étkezés (Az élet meghosszabbítása helyes étkezéssel)
VII. Fitness (A lustáknak rosszak az esélyei)
VIII. Bioheking és sztár-gyógyszerek között (Útban a fiatalító orvoslás felé)
IX. Százévesek társadalma (Hogyan készüljünk fel rá)
X. Az élet meghosszabbításának programja: Az alapszabályok

Lebensverlängerung: Bevezetés.pdf
A könyv tíz fejezetét következő számainkban folytatásokban fogjuk ismertetni.

Képzőművészeti mellékletünk:

Lucian Freud
öregkori képei

Összeállítás Lucian Freud képeiből: Brutális esztétika

Kiss Károly:

Ezt jól megcsinálták! – A Spiegel értékelése a „Wir schaffen das!” tizedik évfordulóján

(Hogyan boldogulnak a németek a menekültekkel e mondat elhangzása óta?)

Aligha hangzott el ennél gyakrabban emlegetett német mondat az elmúlt tíz évben, melyet Angela Merkel ejtett ki, 2015 augusztusának végén. Közvetlenül azután több, mint 1 millió menekült áramlott be Németországba – jelenleg több, mint 3,5 millióan vannak. (Beleértve az ukrán háborús menekültek 1 millió fölötti számát is; de az összes migránst 25 millióra becsülik.) A Spiegel a kije-lentés 10. évfordulóján – halált megvető gyáva-sággal – rászánta magát, hogy megvonja az azóta eltelt évek mérlegét. Errare humanum est – mondta a sündisznó és lemászott a súrolókeféről. Nem csak a Spiegel, a nyugati világ balliberálisai is mind tévedtek.

(Az ábra: 2015-ben még a németek 30 százaléka gondolta úgy, hogy több menekültre van szükség; ma 3 százalék. A 2015-ös 21 százalékkal szemben ma viszont 68 százalékuk gondolja úgy, hogy kevesebbre.)

A németek azt remélték, hogy a népesedési apályt és az egyre szorongatóbb munkaerőhiányt ezáltal fogják megoldani, és ráadásul javítják rossz történelmi megítélésüket is. Ha azt kérdezzük – így a Spiegel – , hogy 2015 óta sikerült-e egy toleráns, multikulturális, harmónikus társadalmat kiépít-enünk, a válasz nem. (Különösen, amiért a fajgyűlölő, jobboldali pártnak tartott AfD az idei februári választásokon 20,8 százalékot kapott.) De elegendő lenne egy barátságos együttélés, egy kölcsönös megértés is a bevándorlókkal…” Tegyük hozzá, ez nem a németeken múlik.

Kiss Károly: Wir schaffen das.pdf
Magyar Nemzet: A németek belerokkantak a Wir schaffen das-ba

A Bürgergeld (információ)

A németországi menekültek 44 százaléka (az ukránok majdnem 60 százaléka) kap Bürgergeld-et. A Bürgergeld 2023 jan. 1. óta van érvényben, ez a német szociális állam hihetetlenül bőkezű támogatása. A munkaképes, de állástalan emberek és családtagjaik kapják, hogy elősegítse a munkához jutásukat és a megélhetésüket.

A Bürgergeld a munkanélküli segélyen, a lakástámogatáson és a gyermekek után járó család-támogatáson felül jár (!). Összege havonta és felnőtt személyenként 500-560 euró (!). De kiskorúak és gyermekek is kapják havi 360-470 euró összegben. A jogosultságot a helyi jobcenterek állapítják meg. Nem csoda, hogy a fél világ megindult Németország felé! (KK)

Bundesministerium für Arbeit und Soziales: Bürgergeld

A nyugdíjkorhatár felemelése

A fejlett országok népessége elöregszik. De nem csak az átlagéletkor emelkedik, az egészségben megélt évek száma is! Ezért minden nyugati országban napirenden van a nyugdíjkorhatár felemelése. Ez hármas haszonnal jár: csökkenti a nyugdíjalapokra nehezedő nyomást, mérsékli a munka-erőhiányt és értelmet ad az idős emberek meghosszabbodott életének. A diagramon az látható, hogy a 65-69 éves korúak hány százaléka dolgozik az egyes országokban.

(Der Spiegel Nr. 32 / 1.8.2025)

A magántőke bevonása az IT fejlesztésébe

Európa teljesen ki van szolgáltatva a nagy amerikai IT platformoknak. Mégis, azt látjuk, hogy miközben Amerikában 2013 óta az IT szektor fejlesztésébe bevont magántőke több, mint megduplázódott, Európában csak 20 százalékkal nőtt. (A kínai 10 százalékos adat nem mérvadó, mert Kínában az erőforrások központi, tudatos elosztása megy végbe, és az eredményeik azt igazolják, hogy az IT-szektor nem szenved tőkehiányban.)

(Der Spiegel, Nr. 33 / 8.8.2025, p. 59.)

Magyar magánegészségügy

A kormány – legutolsó vá-lasztási győzelme után – rendezte az állami és ma-gánegészségügy addig ösz-szezavarodott, egymásba fo-nódott viszonyát. A meg-nyugtató megoldás az lenne, ha bevezetnék a kiegészítő biztosítások rendszerét. Társadalmunk a vagyoni-jövedelmi helyzet mentén erősen differenciált – szocialista atavizmus arra törekedni, azt fenntartani, hogy éppen az egészségügyi ellátás terén ne jelentkezzenek e vagyoni-jövedelmi különbségek. Ez megoldást jelentene sok mai kritikus problémára.

Lásd erről: Hvg, 2025. júl. 31, =Szabó Yvette: Megorvosolják

Kiss Károly: Felvételik évadja

130 ezren jelentkeztek a felsőfokú oktatásba és a felvettek száma az idén is meghaladta a 90 ezret (96 ezer). Nőtt a jelentkezők száma, a tanárjelölt is több, ám a számok mögé nézve a Hvg aggasztó jeleket vél felfedezni: „az egyszerűsített képzések, a mélyre vitt ponthatárok nem egyetemi színvonalat mutatnak”. Továbbá a lap szerint a kormányzat egyre látványosabban rontja a felsőoktatás színvonalát, nyilván a pocsék egyetemekre tömegesen felvett boldog fiatalok jövő évi szavazataira vadászva.”

Ami a konkrét kifogásokat illeti:
- A kormány jelentősen megkönnyítette a bejutási feltételeket. A nyelvvizsga nem feltétel, megszüntették a minimális bejutási ponthatárt és az intézményekre bízta, milyen plusz pontokat kaphatnak a felvételizők.
- A rövid ciklusú tanárképzés lehetővé teszi, hogy 2, 3, vagy 4 félév alatt tanárrá lehet képezni a más szakot végzetteket. De továbbra is kevesen jelentkeznek természettudományos osztatlan szakpárokra és nagy a lemorzsolódás.
- Bevezették a FOSzK-nak nevezett, gyakorlati tapasztalatot is nyújtó felsőoktatási szakképzést – az azonos nevű alapszakot ezáltal három félévvel hamarabb fejezhetik be a hallgatók.
Az oktatási követelmények lazítása azonban világtendencia.

Kiss Károly: Felvételik évadja.pdf

Gazdag László:
Marcuse halódó későkapitalista birodalmai

A Nyugat, és ezen belül is főként Európa, ez a halódó későkapitalista birodalom megérett a pusztulásra! Főként a teljességgel alkalmatlan, tehetségtelen, impotens politikai és szellemi vezető osztálya tevékenysége révén. Ez az irányító antielit nem érti, hogy ma nem Oroszország jelenti létére a veszélyt, hanem az iszlámnak történő behódolás. Árnyékbokszolás amit ma Európa csinál, ahelyett, hogy a valódi veszély elhárítására fordítaná egyre lankadó erejét, kimerülő energiáit. Éppenséggel ehhez az Oroszországgal történő összefogás jelentené a megoldást! De ennek felismerésére semmi remény! Parva sapientia regitur mundus!

Gazdag László: Marcuse halódó későkapitalista birodalmai.pdf

A hazai beruházások csökkenése

2021 óta a beruházások folyamatosan csökkennek. 2023-ban az állami beruházások még megpróbálták ellensúlyozni a magántőke kiesését, de 2024 óta alatta maradnak a vállalkozások befektetéseinek. Az EU-tól kevesebb pénz érkezik, a „kifektetések”, az itteni külföldi cégek más országba történő befektetései, továbbáa nagy ázsiai befektetők, a kínai CATL és BYD és a délkoreai SK On pedig csökkentették tervezett beruházásaikat.
(Hvg, 2025 aug. 28. Farkas Zoltán: Zuhanórajt)

Füstbement tervek

(Hvg 2025. júl. 31.)

2023-ban és 24-ben a GDP növekedése messze elmaradt a tervezettől és felte-hetőleg az idén is ez lesz a helyzet.
Ha a lassulást szerkezetváltás, vagy kör-nyezetbarát gazdaságpolitika okozza, azt nem kifogásolhatjuk. De sajnos, nem ez a helyzet... Az Economist a Csehországra és Szlovákiára is jellemző lassulást a közepes fejlettségi szintbe történő beragadással magyarázza. (KK)

lásd erről: Kiss Károly: Beragadtunk a közepes fejlettségi szintbe?.pdf

Régiós szupergazdagok

(Hvg 2025. aug. 7, Parászka Boróka - Szabó Yvette)

A tíz leggazdagabb ember vagyonának összegét tekintve átlagosak vagyunk - különösen a cseh gazdagokat tekintve. A politikai kapcsolatokkal rendelkező szupergazdagok aránya viszont nálunk a legnagyobb (bár erre egzakt mérés nehezen képzelhető el). Az sem jó hír, hogy "a technológiai ágazatok aránya a tíz leggazdagabb személy portfóliójában nálunk alacsony. (KK)

Gazdag László

1989: A magyar modernizációs törekvések kudarcai

Az 1989 utáni rendszerváltás gazdasági téren a korábbi modernizációs zsákutcák megismétlése. A történelem során mindenfajta modernizáció alapja, kiinduló pontja a földosztás vot, és hogy a középosztály kezébe menjen át a hatalom. Ahol ez végbement időben, ott volt dinamikus fejlődés, ahol nem, mint hazánkban, ott ez lelassult, vontatottá, felemássá vált. Ez jellemezte egész Kelet-Európát 1945-ig. Utána a nehézipar fejlesztése elvonta a többi perpektivikus ágazattól, de még a jólét emelésétől is a forrásokat.
1989 után szétvertük a sikeres kádári mezőgazdaságot és élelmiszergazdaságot. Gazdaságfejlesztésünk közép- pontjában a beruházások állnak – ez zsákutca. A középosztály nem fejlődik az emberi tőkébe történő befektetések elhanyagolása miatt. Megismételjük a szocializmus hibáit. Ez utóbbi azt is jelentette, hogy a humán tőkébe való beruházás helyett a holt tőke beruházásokra helyezték a hangsúlyt. A végső fogyasztás az emberi tőke, a humán vagyon újratermelésének színtere, nem holmi "elfogyasztása" a termelt javaknak! Ugyanis a munkabér, a végső fogyasztás valójában nem a megtermelt javak szimpla fölélése, amin spórolni lehet, hanem beruházás az emberi tőkébe!
1990 után újabb történelmi zsákutcába kormányozta az ország szekerét egy arra teljességgel alkalmatlan vezető osztály. Teljesen mindegy, hogy melyik oldalról beszélünk éppen! A választópolgár már kétségbeesetten keresi a valós alternatívát, de általában hamarosan csalódik a többség, mert nincs ilyen alternatíva…

Gazdag László: Újabb zsákutca.pdf

Atomarzenál és hadseregek

(Hvg, 2025. júl. 24, 27. old.)

Oroszország 1,1 milliós hadseregével szemben Amerikának 1,4 millió katonája van, az európai NATO-tagotszágoknak pedig több, mint 2 millió.

Az USA és az európai NATO-tagországok együttes védelmi kiadása több, mint háromszorosa az oroszokénak.

(Der Spiegel 2025/14., márc. 29.) /span>

A gazdagodó India

India népessége 2023-ban megelőzte Kínáét. India jelentős szerepet játszik az IT fejlesztésében is. Ahogy gazdagodik, fejlődik az ország, úgy jelenik meg egyre több indiai turista külföldön (többek között nálunk is).

Diagramunk a gazdagodásnak és a turizmusnak egy extrém változatát szemlélteti: a magán jet-repülőutak havi számát, ázsiai összehasonlításban.

(The Economist July 26th 2025: Infinite jets; Asian elites)

E számunk dala:

Demjén: A szabadság vándorai