2025. Karácsonyi szám, december 24.
2025/17. Karácsonyi szám, december 24.
Watson és Crick – a kettős spirál
Egy ideje (Dolly 1996) már tudunk élőlényeket klónozni (embert is, csak azt nem szabad), tudunk gént
szerkeszteni (2012 óta, Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier jóvoltából) és ezáltal a megszületendő
gyermeket bármilyen kívánatos tulajdonsággal felruházni (csak ezt sem szabad), tudunk személyre szabott
orvosságokat készíteni és az informatikát és a genetikát kombinálva (genomika) fantasztikus eredményeket
produkálni a gyógyászatban és egészségügyben.
Mindez azzal kezdődött, hogy James Watson és Francis Crick – valamint Maurice Wilkins – 1953-ban
meghatározták a DNS kettős spirál szerkezetét és rájöttek, hogyan tárolja a sejt a genetikai információt.
(És az 1990-2003 közötti, a teljes emberi DNS-t leíró Human Genome Project-tel fejeződött be.)
Watson 97 éves korában, november 6-án halt meg. (Ő van a kép baloldalán.) Crick korábban, 88 évesen.
De említést kell tennünk Schrödingerről is, aki nem csak a kvantumfizikában alkotott nagyot; Watsonék
előtt tíz évvel megsejtette, hogy az élő szervezetek egy öröklődő program szerint fejlődnek. (Pletykálkodás:
Watson fittyet hányt a politikailag korrekt beszédre és emiatt nagyon sok bírálat érte. Ezért 2014-ben
eladta a Nobel-medálját 4,8 millió dollárért egy orosz oligarchának.) (KK)
Hasraesés
(vezércikk)
Nem szoktam hasraesni mások intellektusa előtt, de miniszterelnökünket hallgatva ez gyakran megesik –
mint most pl. a mohácsi szereplésekor.
Ugyanakkor úgy látom, hogy súlyos kormányzási hibákat vét. Miért nincs politikai
következménye ennek a Szöllő-utcai botránynak? Miért nem mondatja le a felelős államtitkárt, hogy kihúzza
ennek az esetnek a méregfogát? Miért nem látja, hogy a jogi útra terelés itt már nem elegendő?
Sajnos, ez szerintem része kormányzása leggyengébb pontjának; hogy nincs minisztériumi képviselete az
oktatásügynek és az egészségügynek. A tanárok most már nem szólhatnak egy szót sem, a 930 ezer forintra emelt
átlagfizetéssel a zsebükben. De a szakma alárendelése a rendőrminiszternek még mindig érzékenyen érinti a
társadalmi presztizsüket.
Az egészségügyet tekintve viszont vannak ennél komolyabb problémák is. A kormány hamis, demagóg politikát
folytat. Sokszor szóvá tettem, hogy nincs olyan gazdag ország, mely az elöregedő és fogyó népesség, másrészt
az információtechnika és genetika fantasztikus fejlődése mellett megnyíló gyógyítási lehetőségek költségeit a
kötelező állami biztosítási rendszer által képes lenne fedezni. A nyugat-európai jóléti államok példáját
kellene követni, ahol a kötelező társadalombiztosítási rendszert kiegészítik az egészségügyi magán-biztosítások.
Így amit a közellátás nem képes fedezni, arra az állampolgárok magánbiztosítást köthetnek.
- És hogy ez növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalan? Kedves Fidesz-kormány! A szocializmus
már megbukott, kapitalizmusban élünk! A törekvés, hogy az oktatásban és az egészségügyben legyen államilag
finanszírozott alapellátás, természetesen indokolt. De – ismételten – egy
elöregedő és fogyó népesség és az egekbe szökő gyógyászati lehetőségek és árak mellett a mindenkinek egyenlő
ellátást eszméje és ígérete illúzió. Az állami ellátást arra a körre kell szűkíteni, amit a
befizetett tb-járulékok és a költségvetés lehetőségei mengengednek, és a további igényeket a kiegészítő
biztosításokkal kell fedezni.
(Kiss Károly)
Kiss Károly:
Der Untergang des Abendlandes – hát már ott tartunk?
Nehéz szívvel állapítom meg, hogy a nyugat-európai fejlemények Spengler elméletét követik. A kultúrák
– mint a növények – szárba szökkennek, kivirágzanak, majd elpusztulnak. A kivirágzás, a csúcspont időszakán talán
még lehet vitatkozni…. A visszaesést én akkortól számítom, amikor Nyugat-Európában elkezdtek terjedni a hagyományos
társadalompolitikával szembeni eszmék. Vajon véletlen egybeesés-e, hogy e lassanként gyökereit vesztett és múltját,
értékeit megtagadó, gazdaságilag is hanyatló civilizáció háborúba menekül?
Hitlert, miután a szovjet csapatok körbezárták Berlint, a tábornokai figyelmeztették, hogy meg kell adniuk
magukat, mert már az emberanyag is elfogyott, a 15-17 éveseket sorozzák be. A Führer magából kikelve üvöltött: „Hát
mire valók a fiatal férfiak, ha nem arra, hogy meghaljanak a hazájukért?” Ezek a hangok ismétlődnek meg ma újból;
először a német Spiegelben, majd a francia vezérkari főnök szájából, legutóbb a NATO-főtitkártól meg a brit vezérkari
főnöktől...
Kiss Károly : 
Untergang des Abendlandes
a Magyar Nemzetben: 
A Nyugat alkonya - hát már ott tartunk?
Botos Katalin: „Tönkretették az országot...”
Kellemetlen a felismerés, hogy hazánk, mely a ’70-es, ’80-as években a legvidámabb barakk volt, most az átlagbérek tekintetében az EU legalsó szinten lévő tagjai között van. De világosan kell látnunk az ide vezető utat. A Kádár-kori eladósodást a szocialista-szabaddemokrata kormány az infrastruktúra külföldi kezekbe történő eladásából fizette vissza. Az Orbán-kormány pedig visszavásárolta a nemzeti vagyont. Ennek ellenére sikerült az államadósságot csökkenteni és jelentős részben hazai eladósodássá konvertálni. Bár rosszul állunk a volt szocialista országok többségéhez képest, a makrogazdasági mutatók a Fidesz-kormányok alatt javultak.
Botos Katalin :
"Tönkretették az országot..."
Félelmek – Mi lesz, ha kipukkan a MI-buborék?
(The Economist November 15th 2025: How markets could topple the global economy - ismertetés)
A szuperintelligenciáról szóló írásunkban részletesen ismertettük azt az irdatlan befektetési áramlatot, melyet a nagy tech vállalatok MI-fejlesztése vonz Amerikában. Ez felveti a tőzsdék össze-roppanásának veszélyét. Ez ugyan csekély, de mégsem szabad azt hinni, hogy ha a tőzsdék vesztésbe fordulnak, a veszteségek megállnak a nagy befektetők pénztárcájánál. És ha bekövetkezne egy nagy tőzsdei visszaesés, az az egész világgazdaságot megrendítené – bár ennek esélyét az Economist alacsonynak ítéli meg.
Kiss Károly :
Ha kipukkan a MI-buborék
Oliver Reindl: A MI manipulációra és megtévesztésre szolgáló eszköztára
Bemutatjuk és elmagyarázzuk azt a 13 legfontosabb információs technológiát, amelyeket manipulálásra vagy
megtévesztésére használnak. Minden rész tartalmaz egy közérthető magyarázatot, egy technikai leírást a szakemberek
számára, és egy valós példát a potenciális hatás bemutatására.
Oliver Reindl:
Digitális hamisítás
Oliver Reindl: AI's toolbox for manipulation and deception
We present and explain the 13 most important information technologies used to manipulate or deceive. Each section
includes a layman's explanation, a technical description for professionals, and a real-world example to demonstrate
the potential impact.
Oliver Reindl:
AI's toolbox for manipulation and deception
Botos Katalin:
A szegénység elleni küzdelem is lassan bekerül a közgazdaságtudományba
Könyvet írok „Kiemelkedő nők” címmel. Az itt közreadott részlet Esther Duflo Nobel-díjas közgazdászról szól.
Tevékenységének középpontjában a szegénység elleni küzdelem áll. A tudományos igazságok néha nagyon egyszerű, józan ésszel is megragadható tények, fogalmak,
de hogy gazdaságpolitika lehessen belőlük, jó ha mérhető kísérleti eredményekkel támasztjuk alá.
Botos Katalin:
Duflo: Életem a munkám
Növekvő szegénység és növekvő iskolai végzettség - Adatok a kisebbségről
A különböző társadalmi csoportokat tekintve a cigányok körében a legnagyobb a szegények aránya. (A következő másik két társadalmi kategória az egyedül élő 65 évnél idősebbek és az egyedülálló szülők és gyerekeik.)
(HVG 2025. okt. 30: Növekvő szegénység)
Jó hír viszont, hogy a cigány népesség iskolai végzettsége javul. 2001 óta jelentősen nőtt a középiskolába járók, az érettségizők és az egyetemi-főiskolai végzettségűek aránya.
(HVG 2025. okt. 30: Láthatatlan roma középosztály - Riba István)
Botos Katalin: A nyugdíjasok és az egészségügy
Összeállításunkban rávilágítunk az egészségügy egy megoldatlan problémájára: társadalmunk legidősebb tagjai az emberi
méltóságot nélkülöző körülmények között, elfekvőkben búcsúznak el az élettől. A szépkorúak helyzete intézményesítetten nem
biztosított, nagy gondot jelentve a mind tovább dolgozni kénytelen aktívaknak... A Hospice szolgálatok érdeme: a méltósággal
telibb búcsú formájának biztosítása. Ilyen intézmény azonban kevés van. Tömeges, intézményes megoldáshoz elöregedő
társadalmunkban határozott gazdaságpolitikai intézkedések kellenének... Ellátó intézmények létesítése, és a családi otthon-
ápolás további könnyítése. Egyes ellenzéki szakértők javaslata a nyugdíj megkurtítására, a családok és a nők számára adott kedvezmények visszavonására
elfogadhatatlan. Ezek a nézetek arról tanúskodnak, hogy szerzőik nem ismerik a magyar valóságot, érzéketlenek a szociális
problémák iránt. Csupán néhány számadat:
Magyar Hírlap T é n y e k, a d a t o k
Kína a világ legnagyobb megújuló-energia termelője
Őt követi Amerika. Az EU részesedése valamivel kevesebb, mint a világ többi részéé együttvéve.
(Áramtermelés szélenergiából és napenergiá-ból. Der Spiegel 46 /2025. p. 84)
Amiben mi vagyunk az elsők: napenergia
(Der Spiegel 46 / 2025, p. 86)
Veszélyes ország
2000 óta az Egyesült Államokban több mint 800 ezer ember halt meg lőfegyver által: gyilkosság, baleset vagy
öngyilkosság révén. Ez azt jelenti, hogy a 21. században már több ember halt meg ily módon, mint Amerika összes,
1900 óta viselt háborújában. (Der Spiegel 46 / 2025, p. 91)
Kína 15. ötéves terve (2026-2030)
(The Economist October 11th 2025 – Kiss Károly)
A kínai gazdasági növekedés üteme fokozatosan csökken; 2010-ben még közel 12 százalékos volt, most 5-6 százalék
körüli. A jelenséget az alacsony lakossági fogyasztással magyarázzák: Kína a világ feldolgozóipar-ának a 30 százalékát
adja, de a globális fogyasztásban csak 18 százalékkal részesedik. A növekedést a feldolgozóipari beruházások és az
export húzza. A kínai lakosság erősen takarékoskodik és öregkorára gyűjt. A megoldás az lenne, ha a jóléti ellátást
jelentősen fejlesztenék, és így csökkenne a takarékossági kényszer. De – az Economist szerint – Xi és a kínai vezetők
nem kedvelik a „welfare-izmust (?)”.
Economist - Kiss K.:
- A magyar nyugdíjasok több mint 95 %-a kevesebb pénzt kap havonta, mint az aktuális nettó átlagbér.
- Csak kb. 50–80 ezer fő kap az átlagbérnél magasabb nyugdíjat a 2 millió nyugdíjasból.
- Az elmúlt évtizedekben az átlagos helyettesítési ráta (a nyugdíjaknak a bérekhez viszonyított aránya) a korábbi,
nyugati világban is általános 65-67%-ról, napjainkra nálunk 50%-ra csökkent!
Az egészségügy egy szegmense
Előadás a Mária Rádióban: Az idősek ellátása
Szépkorúak élethelyzete
Nyugdíjrendszer és ellenzéki „szakmaiság”
(százalékos részarány az áramtermelésben)
– alacsony a lakossági fogyasztás
Kína ötéves terve