MI és IT

(a MI és az IT; technológiai, gazdasági, szervezeti és szabályozási háttér)

 

Kurzweil hajmeresztő jóslatai
(Filantropikum, 2023 márc. 27. – utánközlés)

Ray Kurzweil az információtechnológia legnagyobb alakja, aki e tudományágat filozófiai mélységekben műveli. Azt jósolja, hogy 2030-ra képesek leszünk „minden évben több mint egy évvel meghosszabbítani a várható élettartamunkat”, és körülbelül 15 éven belül nanobotok lesznek a véráramunkban, hibajavításokat végeznek a szervezetünkben, és összekapcsolják az agyunkat a számítástechnikai felhővel. Amikor pedig ezt elérjük, képesek leszünk videókat küldeni egymásnak közvetlenül az agyunkból, de biztonsági másolatot is készíthetünk az emlékeinkről.
A szingularitástól (ember és információtechnológia összeolvadásától) szerinte nem kell félnünk, hiszen az végső soron „Istenhez hasonlóvá teszi az embert”.
(Pósa Gábor olvasmányajánlata)

Ray Kurzweil: Az új technológiák


MI-KALEIDOSZKÓP

 

Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? Scarlett Johansson esete az OpenAI-jal
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024, Andreas Bernard)

Scarlett Johansson az OpenAI virtuális asszisztensének hangjában a sajátját véli felfedezni és ezért jogi lépéseket tett. A kérdés szélesebb implikációi: Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? És, tágabb értelemben: Lefordítható-e egy ember digitális adattömeggé, melyet aztán kompjúterek használnak fel és tetszés szerinti figurákká, jelenségekké változtatnak át?

 

A MI következő top-modelljei. A nagy nyelvi modellek (LLMs) meghaladásához frontális áttörésekre van szükség
(The Economist April 20th 2024: AI’s next top model)

A legsúlyosabb akadály az adatbázis elégtelensége. De szükség van jobb hardverekre és jobb algoritmusokra is. A fejlesztésekbe óriási pénzeket fektetnek be. Az OpenAI a Microsofttal közösen egy 100 md dollár (!) nagyságú befektetést tervez adatbázis létrehozására. (Összevetésül: Amerika legutóbb 62 md dolláros fegyverszállítási segélyt szavazott meg Ukrajnának. A magyar GDP éves nagysága 180 md dollár.) Mindazonáltal a közeljövőben nem várható egy olyan áttörés, mint amit a ChatGPT megjelenése jelentett.

 

Beleszól-e Európa a generatív MI-k versenyébe?
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024: Retter oder Verräter? – Alexander Demling)
 

Az elmúlt években a MI fejlesztésébe invesztált összegek Amerikában nagyjából a felét teszik ki annak, amit a világ többi része erre fordít. (Tehát úgy is mondhatjuk, hogy Amerika az összes befektetésből egyharmaddal részesedik. Európa azonban ebben a versenyben szinte sehol sincs. Két említésre méltó európai cég van: a párizsi Mistral AI és a német Aleph Alpha. Meg-alakulása után egy évvel azonban a Microsofttal kötött szerződés folytán már az amerikai cég a Mistral AI legnagyobb tőkebefektetője, és ezt az európaiak árulásnak tekintik.

Kiss Károly: MI-kaleidoszkóp 2024 június.pdf

A mesterséges intelligenciával foglalkozó, folyóiratunkban eddig megjelent cikkek, írások itt olvashatók: Az új technológiák

 

Kiss Károly: Chipek és hajszálak - Információtechnológiai információk

 

 

← Ez áll a Moore-törvény hátterében

 

 

A hajszál 1400-szor vastagabb a 0,05 mikrométeres tranzisztornál →

 

(Az ábrák forrása: Der Spiegel Nr. 18. 27.4.2024: Die Wundermaschine - Marco Evers)

 

Ma a világ 10 legnagyobb tőkeerejű vállalata a szaud-arábiai olajcég kivételével mind amerikai; az Aramco, Warren Buffett holdingja, Elon Musk Teslája és az Eli Lilly gyógyszergyártó kivételével pedig az információtechnológia a profiljuk. Nincs köztük egyetlen egy bank sem!

Kiss Károly: Információtechnológiai információk.pdf

 

 

Tűhegyen táncoló tündérek (Gordon Moore-ra emlékezünk)

Moore (az Intel egyik alapítója) 1965-ben – visszatekintve az előző tíz évre – megállapította, hogy az integrált áramkörök komponensei minden évben megduplázódtak. (Később egy szilícium-lapkán integrálható tranzisztorok számáról beszéltek.) Erre tekintettel azt jósolta, hogy ez a tendencia továbbra is fennmarad. – És mivel igaza lett, a megfigyelést elnevezték Moore-törvénynek, és a jövőre nézve is igaznak tekintették. 1975-ben a megfigyelését kétévenkénti megduplázódásra módosította. (A „hétköznapi” informatikában ez úgy terjedt el, hogy a számítógépek teljesítménye évente, ill. kétévente megduplázódik.)

2023 márc. 24-én, 94 éves korában halt meg.

Kiss Károly: A nekrológ folytatása.pdf

 

az oldal kialakítása folyamatban van